A hónapos retek rövid tenyészideje és hidegtűrése miatt a fóliás termesztés egyik fontos növénye. Kárpátalján például a fólia alatt termesztett hónapos retek koratavasszal már elengedhetetlen része a piacok kínálatának. Nem elhanyagolható szempont, hogy az egyik legkorábbi tavaszi pénzbevételi forrása a fóliázásra adó gazdának, javítva a hajtató létesítmény kihasználtságát, és pluszbevételhez juttatva a termesztőket.
A hónapos retek rövid, alig 2 hónapos (55-60 nap) tenyészidejű zöldségféle szabadföldön és hajtatásban is jól beilleszthető a főnövényként termesztett paprika, paradicsom vagy uborka elé.
Fajtaválasztás és környezeti igények
A hazai fogyasztók a 30-40 mm feletti átmérőjű retek gumót igénylik. A hazai piac a skarlátvörös színű, kerek alakú, nagy testű (5-7 cm átmérőjű), kicsi és vékony gyökerű fajtákat kedveli. Ebben a fajtaszegmensben meglehetősen jó a választék, a külföldi nemesítések mellett megtalálhatók az évtizedek óta jól bevált és nagyon kedvelt hazai fajták is, például a félegyházi Vajretek. Lapított gömb alakú, egyszínű, skarlátvörös, vékony a héja és a gyökere - ahogy a termesztők mondják kicsi a „farkincája”. Szemben az olasz retekkel, 6-7 cm-ig is megnőve nem pudvásodik, íze nem, vagy legfeljebb enyhén csípős.
Újabban vannak, akik a két színű (piros-fehér) és a megnyúlt (hengeres alakú) változatot keresik, de továbbra is a kerek, enyhén lapított, egyszínű fajtáknak van a legnagyobb kereslete. Fontos tudni, hogy a Vajretek, mint fajta, nem teljesen egységes, főleg alakban, lomb és gumó arányában kisebb eltérések tapasztalhatók, mivel sokan maguk fogják a vetőmagot és nem fémzárolt szaporítóanyagot használnak.
Hőmérsékleti igény
A hónapos retket a hidegtűrő növények közé soroljuk. Magja már 2-3 °C-on csírázásnak indul. Az optimális fejlődéséhez szükséges léghőmérséklet 13 °C körül van, ami fénytől függően változik. Nappal teljes fényben 18-20 °C-ot, borult időben 13 °C-ot, illetve éjjel 6-8 °C-ot igényel a retek. Fényviszonyoktól függően 10-20 °C között jól fejlődik. Februárban 10-12 °C, áprilisban 15-18 °C hőmérsékleten fejlődik a legjobban. Az éjszakai hőmérsékletet 4-6 °C-kal alacsonyabb értéken tartsuk, mint a nappalit, ellenkező esetben az erős disszimiláció miatt lelassul a fejlődése.
Nagy melegben (18-20 °C felett) a lombozat erőteljes növekedését eredményezi, ami azonban a gumók fejlődésének rovására megy. Ilyen feltételek mellett romlik a lomb és gumó arány, a növény lombra és nem a gumóra dolgozik. A hosszan tartó hideg hatására viszont előfordulhat, hogy magszárba indul a növény.
Fényigény
A retek fényigényes, az árnyékot nem tűri. A fény hiányára nagyon érzékeny. Borús időben, elhasználódott, piszkos fólia alatt, vagy túl sűrű vetés esetén, vékony, megnyúlt gumókat fejleszt. Gyenge fényben a levelei megnyúlnak, és a gumóképződés lelassul.
Vízigény
A hónapos retek vízigénye a fejlődési szakaszoktól függően változik, de alapvetően nagynak mondható. Gyökérzete sekélyen helyezkedik el, ezért gyakrabban, de kisebb vízadagokkal öntözzük. A csírázáskor sok vízre van szüksége. Kelés után kisebb, később, a gumóképződés idején ismét nagyobb a vízigénye. A tenyészidő folyamán rendszeresen kell öntözni. Március előtt hetenként egyszer, később kétszer, sőt háromszor is szükséges lehet vizet kijuttatni. Az öntözési norma kicsi, alkalmanként 10-12 mm.
A gyors növekedés és a jó minőség a folyamatos és kielégítő vízellátás függvénye. Nagyon nehéz az optimális talajnedvesség tartása, pontos szabályozása. A talaj rövid ideig tartó, csak átmeneti kiszáradása is a gumó pudvását váltja ki, a felmagzás hajlamot erősíti. Az egyenetlen vízellátás a gumók felrepedését okozza. A legnagyobb hibát akkor követjük el, ha rendszertelenül, hosszabb szünet után jó alaposan megöntözzük a retket.
Az impulzusok fontossága | Réti Virág | TEDxGyőr
Talaj-előkészítés és tápanyag-utánpótlás
Korai retket gyorsan melegedő, laza homok- vagy vályogos homoktalajon lehet eredményesen termeszteni. Kötött és cserepesedésre hajlamos területen nem tanácsos hajtatásával foglalkozni, mivel rosszabbul kel, deformált gumókat képez, és íze csípős lesz. A retek alá a talajt már ősszel megkezdjük előkészíteni, miután a főnövény (pl. paprika, paradicsom) kikerült a fóliából.
Őszi talajforgatás
Ősszel a letermett növényi részektől, száraktól, levelektől, elhullott, beteg termésektől, amelyek akadályoznák az egyenletes vetést és kelést, gondosan le kell takarítani a területet. 15-20 cm mélyen érett (földdé érett!) szerves trágyát kell a talajba forgatni. A jó minőségű érett, komposztálódott istállótrágya, de más szerves anyag is, ideális feltételeket nyújt a retekmag csírázásához azáltal, hogy levegőssé, lazává teszi a magágyat, és javítja a vízmegtartó képességét. Fontos tudni, hogy a nem teljesen földdé érett trágya gátolhatja a magok kelését, illetve a belőle kipárolgó ammónia leperzselheti a hajszálgyökereket.
A szerves anyagot elsősorban nem a talaj tápanyagtartalmának növelése, hanem szerkezetjavítás céljából adjuk! Az így kijuttatott megközelítőleg 10 kg/m2 szerves trágya lebomló hatóanyag-tartalma csak hosszabb idő alatt (kb. 1 év) fedezné a retek tápanyagigényét. A retek rövid (1,5-2 hónapos) tenyészideje alatt a szerves trágyából nem bomlik le annyi tápanyag, ami az igényét fedezni tudná, így ősszel foszfort és káliumot is kell kiszórni.
Tavaszi magágy-előkészítés
Tavasszal, vetés előtt az elegyengetett, asztal simaságú talajra 2 cm vastagságban érett szerves trágyát kell szórni, majd ezt egészen sekélyen, 2-3 cm mélyen gereblyével elkeverjük a talajjal. Ezzel a föld legfelső rétegében egy olyan magágyat tudunk kialakítani, amiben a mag lendületesen csírázik, és aminek jó a víztartónképessége, ebből adódóan nem kell a kiszáradásától tartani.
Tápanyag-utánpótlás
Foszfort viszonylag keveset igényel a retek (közepesen ellátott talaj esetén 2-3 dkg/m2 20%-os szuperfoszfát), szemben a káliummal, amelynek jelentős szerepe van a színanyagok kialakulásában és a hidegtűrő képesség növelésében. Egyes megfigyelések szerint a kálium a pudvásodást is csökkenti. Alaptrágya formában, közepes káliumszint esetén adott 2-4 dkg/m2 40%-os kálisó vagy 50%-os kénsavas káli fedezi a retek igényét, ha később fejtrágya formájában is kap 1-1,5 dkg/m2 mennyiséget.
A hónapos retket a 3-4. héttől, tápanyagban szegény talajon már a 2. héttől, a talaj tápanyagtartalmától függően komplex vízoldható műtrágya (NPK-arány= 2:1:3) 0,5 százalékos oldatával heti egy alkalommal öntözzük. Fontos tudni, hogy a sok műtrágya rontja a retekmag csírázását! A folyamatos nitrogénellátás elősegíti a gumók lendületes fejlődését, ám tartsuk észben, hogy a szedést megelőző 1-2 hétben adott nagyobb adagú nitrogén erős gumórepedést okozhat.
| Tápanyag | Mennyiség (kg/m2 vagy %-os oldat) | Felhasználás |
|---|---|---|
| Érett szerves trágya | 10-15 kg/m2 | Őszi alaptrágyázás, tavaszi magágy-előkészítés |
| Szuperfoszfát (20%) | 2-3 dkg/m2 | Őszi alaptrágyázás (foszfor) |
| Kálisó (40%) vagy kénsavas káli (50%) | 2-4 dkg/m2 (alaptrágya) + 1-1,5 dkg/m2 (fejtrágya) | Őszi alaptrágyázás (kálium), tenyészidő alatti fejtrágyázás |
| Komplex vízoldható műtrágya (NPK=2:1:3) | 0,5%-os oldat (heti 1 alkalommal) | Fejtrágyázás a 2-3. héttől |
Vetés
A hónapos retek vetése nagyon korai időpontra tehető. Fűtetlen fóliák alá február végétől, március elejétől esedékes, miután a talajfagy kiengedett. Duplatakarás alkalmazásával a vetés időpontja kitolható február 1-10. közé. Fűtés nélküli fóliában ez az időpont február 15-30-ra tehető. Enyhe fűtés esetén január 20. is lehet. Szabadföldbe február végén, március elején vethető, amikor a fagy kienged és a talaj már kicsit szikkadt, pirult.
Maga a retek nem feltétlenül igényli a humuszban gazdag talajt, de homokon - a rosszabb vízgazdálkodás következtében - a sekélyen elhelyezkedő gyökerek körüli talaj hamar kiszáradna. Mivel a retek sóérzékeny, így azokon a helyeken, ahol a talaj EC-értéke magas, a retekmag nem fog kikelni, vagy csak lassan kel majd ki.
Vetésmód és mélység
A vetés történhet szemenként, sorba vetve, vagy papírra ragasztással. A gépi soros vetést kelés után egyelni kell a megfelelő távolságra. A kézi szemenkénti vetéshez lyuggatódeszka vagy lyuggatóhenger segítségével készítik elő a kb. 2 cm mélységű lyukakat, ami egyben az állomány sűrűségét is megadja. Egyszerűbbé és gyorsabbá teszi a vetést a papírra ragasztás, ilyen esetben a magot selyempapírra, víz hatására oldódó anyaggal (pl.: csiriz) ragasztják. A talajra terített papírt (magot) érett komposzttal vagy tőzeggel 1-2 cm vastagon takarjuk.
Mindig nagy magvakat vessünk, osztályozott magvakat! Nagyobb mag esetén gyorsabb, dinamikusabb a kelés és gyorsabb, egyenletesebb a növény fejlődése. A vetés mélysége 1,5-2,0 cm legyen. Sekélyre kell vetni, 1-1,5 cm-re, de ott könnyen kiszárad a talaj! Ennek elkerülése érdekében tavasszal, a vetés előtt az elgereblyézett talajra a termesztők 2 cm vastagságban, újra földdé érett szerves trágyát szórnak, majd ezt egészen sekélyen - kb. 2-3 cm-re - (gereblyével) a talaj legfelső rétegébe keverik.
A vetést cirokseprűvel betakarjuk, majd finom porlasztású szórófejjel beöntözzük. A kelés elősegítése érdekében az így kihelyezett magot használt fóliával le is teríthetjük, elősegítve a talaj melegedését és ezáltal a csírázását. Ezt a használt fóliát a sziklevelek megjelenése után azonnal el kell távolítani.
Tenyészterület
Tekintettel arra, hogy a hazai fogyasztók a 30-40 mm feletti átmérőjű retek gumót igénylik, ezért nagyobb távolságra, 7×7 vagy 8×8-cm-re, a nagyobb gumójú fajtákat (pl.: Óriás vajretek) 9×9 vagy 10×10 cm-re vessük. A legtöbb fajtánál a 8x8 vagy a 9x9 cm-es tenyészterület vált be, de vannak, akik a jobb minőség, a nagyobb gumó érdekében a 10x10 cm-es távolságot választják. A kisebb gumójú fajták esetében 5x5, esetleg 6x6 cm, a nagyobb gumójú fajtáknál 8x5 cm a tenyészterület.
Ápolás és klímaszabályozás
A rendszeres öntözésen, fejtrágyázáson és szellőztetésen kívül más ápolási munkát nem igényel. Fűtetlen fóliák alatt a hőmérséklet és páratartalom szabályozására nagyon korlátolt a lehetőség, csupán a szellőzők és ajtók nyitása és zárása, esetleg kettős takarás jöhet számításba. A retket sokat kell szellőztetni!
Hőmérséklet szabályozás fóliában
| Hónap | Nappal (°C) | Éjjel (°C) | ||
|---|---|---|---|---|
| Napos idő esetén | Borús időben | Napos időt követően | Borús időt követően | |
| Február | 12-14 | 10-12 | 6-8 | 4-6 |
| Március | 15-18 | 12-15 | 8-10 | 6-8 |
| Április | 18-20 | 15-18 | 10-12 | 8-10 |
| Május | 20-22 | 18-20 | 12-14 | 10-12 |
Betegségek és kártevők elleni védekezés
A hónapos retek rövid tenyészideje miatt viszonylag kevés növényvédelmi eljárással termeszthető. Mindazonáltal a vetőmag csávázása elengedhetetlen, főleg ha a gazdák maguk állítják elő a vetőmagot.
Vetőmag csávázása
Kisebb tétel esetén jó megoldás, ha kilogramonként néhány ml tejet vagy cukros vizet a nejlonzacskóba helyezett vetőmagra öntünk és a magokkal jól összerázzuk. Ezután a tejet leöntve a kimért csávázószert (Agrocit, Topsin-M70WP, Orthocid 50 WP, Polthiuram) töltjük a zacskóba, majd addig rázzuk, amíg a magvakon az egyenletes vegyszerfedést el nem érjük.
Kórokozók
- Retekperonoszpóra: Ez a retek legveszedelmesebb ellensége. A gomba alacsony hőmérsékleti igényű, így különösen a kora tavaszi és a késő őszi termesztés esetén fordul elő. Kórokozója a növénymaradványokon telel át. Tavasszal a sziklevelekre, majd a lomblevelekre kerül, ahonnan a gumóra mosódik. A levelek színén sárgászöld foltok, fonákán fehér bevonat (sporangiumtartó gyep) látható. A gumó felületén sötétszürke, elmosódott szélű foltok, rajtuk szintén fehér sporangiumtartó gyep figyelhető meg. Már szikleveles kortól meg kell kezdeni a védekezést, és hétnaponta ismételni a lomblevelek védelme érdekében. Védekezésre alkalmas szer például az Amistar, Buvicid K, Captan 50WP, Orthocid 50 WP.
- Retek albúgós betegsége: Ez ellen is szikleveles kortól kell védekezni.
- Rizoktóniás és fuzáriumos palántadőlés: A retek csírázás idején, főleg hideg talajon nagyon érzékeny ezen betegségekre. Mindkét kórokozó a csírázó magvakat támadja, aminek következtében azok nem kelnek ki. Ha mégis, akkor a kórokozó gombák a szikleveles növények gyökereit és a szik alatti szárrészt támadják meg. A gyökérnyak üveges, sárgás színű lesz, majd összezsugorodva elbarnul, a palánta kidől. A gyökerek csúcsán sötét színű fekélyek keletkeznek, és a növények elpusztulnak.
Kártevők
- Gyökérlégy: Azokban a fóliaházakban, ahol a hajtatásnak hagyományai vannak, a gyökérlégy ellen is védekezni kell.
- Házatlan csiga: A fólia szélein, nedves élőhelyeken a hajtatott retek gyakori kártevője a házatlan csiga. Ellene elsősorban a gyommenteséggel védekezhetünk. Igyekezzünk a fólia széleit gyommentesen tartani, valamint a csigaölő szereket (pl. Detia) a sorok közé kiszórni, de semmiféleképpen sem a retek közé.
- Keresztesvirágúak földibolhái: Kora tavasszal, amikor a léghőmérséklet 8-10 °C fölé emelkedik, a keresztesvirágúak földibolhái a hónapos retek szik- és lomblevelein apró, kerek lyukakat rágnak. A növények lankadnak, fejlődésükben visszamaradnak, gyakran el is pusztulnak. A kifejlett bogarak telelnek a növénymaradványok között. Tojásaikat tavasszal a talajba, a gyökérnyaki részre rakják.
Betakarítás és értékesítés
A hónapos retek rövid idő alatt betakarítható. Tavasszal ehhez 25-40 nap, késő télen 50-60 nap szükséges. A retek akkor szedésre érett, ha a gumó elérte a fajtára jellemző méretet. Ez a kisgumójú fajtáknál 30 mm, a nagytestű vajreteknél 40-45 mm.
Az árut kétféleképpen is értékesíthetjük: válogatva, csomózva majd megmosva, vagy kilóra, amikor a retekgumót 20 kg-os zsákokba szedjük. A szedések száma 2-3.
A hazai hajtatott retek sajátossága - amiben némileg eltér az áruházláncokban kapható olasz, spanyol fóliával csomagolt importtól - nagyobb, átmérője meghaladja a 4-5 cm-t, és levelekkel együtt, csomózva kerül forgalomba.