Sok leendő és jelenlegi gazdi szeretné tudni, hogy mekkora is lesz a csivava mérete születéskor, vagy néhány héttel utána, és mikor fog megállni a növésben. Erre jó megoldást ad egy csivava mérettáblázat, amely segíthet a kölykök normális fejlődésének nyomon követésében.
A csivava fajta története és jellemzői
A csivava (angolul: chihuahua) a végletek kutyája. A világ legkisebb kutyafajtája, a pici testben óriási személyiség és öntudat rejtőzik. Intelligenciája, érzékenysége és nem utolsó sorban mérete miatt -különösen az USA-ban -népszerű terápiás kutyák. Állandó éberségüknek hála, még őrzőkutyáknak sem utolsóak. A chihuahua kutyák kis méretük és súlyuk miatt népszerűek, társas kutyáknak számítanak, ami nem meglepő - bárhová magaddal viheted őket. Más miniatűr kutyákkal összehasonlítva a chihuahuák természetes úton születtek, nem pedig szelekció révén.
Eredet és származás
Ennek a fajtának a gyökerei az ókori maják és aztékok idejére nyúlnak vissza, ahol a kutyákat szentnek tartották, és csak a nemességnek volt joga tartani őket. A modern Mexikó területén a régészek folyamatosan rábukkannak a fajta ősi képeire, és megtalálják a miniatűr kutyák csontjait. Az ókori civilizációk pusztulása után a szegény kutyákat csemegeként tartották számon és vadászták. Az állatok kénytelenek voltak elhagyni az erdőt. Nagyon sok származási teória létezik a csivava eredetét illetően, de a legvalószínűbb, hogy Mexikóból származik. Az azonos nevű észak-mexikói provinciában ma is sok vadonélő kistermetű kutya él, amelyek nagyon hasonlítanak a csivavára. Eszerint a chihuahua-k az ősi áldozati kutyától, a techichitől származnak. A vallás szerint a csivava átveszi az irányítást a halott lelke felett és a másvilágba viszi. Ez a „hivatás” sajnos ahhoz vezetett, hogy sok temetésnél csivaváknak is életét kellett veszíteniük. Egy másik teória szerint a csivavák már az aztékok idején áldozati kutyák voltak és részt vettek a rituálékban. Egyesek még távolabb mennek a múltban és úgy vélik, hogy a csivavák őseit már a tolékok is tartották. Eszerint a fajta már több mint 1000 éves. Mások szerint a kutyák a spanyolokkal érkeztek Mexikóba a 15. században. Ezek közül a teóriák közül még egyiket sem bizonyították. A csivava története tehát csak a 19. századtól bizonyos. Ebben az időben kezdték meg a Chihuahua provinciabeli parasztok a kis kutyákat eladni az Amerikai Egyesült Államokból érkezőknek. Így kezdődött el a chihuahua diadalmenete, ami az egész világra kiterjedt. A turisták annyira el voltak ragadtatva a világ legkisebb kutyájától, hogy a fajta hamarosan egész Amerikában elterjedt, innen pedig nem volt megállás.
Külső jegyek és standard
A fajta feltűnő jellegzetessége a nagy, alma alakú fej. A temperamentumos csivavának több jellegzetessége is akad, így például az apró termete, nagy egérszerű fülei és óriási szemei. Szintén tipikus az almaformájú fej és a rövid, csúcsos orr. A kutyák három színben választhatók. Gyakori az egyszínű, de van kettős szín és foltok is. Néha merle színű kölyökkutyákat találhat, ami valamilyen házasság jelzője. Ez a szín a kiválasztási kísérletek során jelent meg. Ezeknek a dekoratív kutyáknak a szeme gyakran sötét, de vannak kivételek, ami szintén természetesnek számít. A chihuahuák rövid és hosszú szőrűek. Az FCI standardja szerint, amiben a chihuahua a 9-es csoportban (Kísérő és segítő kutya munkateszt nélkül) a 218-as számot kapta, minden szín és kombináció megengedett. Hosszúszőrű csivava: a hosszú, puha szőr vagy egyenes, vagy hullámos.
Érdekesség, hogy a fajta standardleírásában nem találunk adatot a világ legkisebb kutyájának marmagasságára vonatkozóan. Az apró termetet a testsúlyban korlátozzák. A csivava ideális testsúlya 1,5-3 kg között van. De az 500g és 1,5 kg közötti kutyákat is elfogadják. Alapvetően a kisebb kutyákat részesítik előnyben. A 3kg-nál nagyobb példányokat a legtöbb egyesület kizárja.
A csivava kölykök fejlődése és súlya
Az újszülött csivavák rendkívül aprók, 70-170 gramm körüliek. A mini chihuahuák születéskor leggyakrabban körülbelül 80 grammot nyomnak, a normál típusú kölykök pedig 80 és 120 gramm közöttiek. A nehéz súlyú kölykök a fajta közepes és nagy típusai közé tartoznak. Ez függhet az alomban lévő kölykök számától. Ha a nőstény egy-három kölyökkutyát szült, akkor a kölykök valószínűleg közepesek vagy nagyok lehetnek. A kölykök növekedésének és súlyának leállása 8 hónapos korban következik be, és megbízható előrejelzések adhatók a kölykök 3 hónapos korában. Ekkorra a kölykök súlyuk nagy részét hízik.
Kiskorban a legtöbb csivava eléri a végleges súlyát 1 éves korára. A kölykök legtöbbször 6 hónapos korig egészen ki vannak kerekedve. Ez nem azt jelenti, hogy túlsúlyos lenne, egyszerűen csak segít melegen tartani magát, illetve ha bármi bekövetkezne, van tartalék amit használhat. Egy kifejlett példány jellemzően 0,5 - 3 kg között mozog. A jelenlegi jó minőségű tápanyagoknak köszönhetően gyakran már nagyobbak is mint 3 kg.
A születési súly jelentősége
A kölyökkutya születéskori súlya az egyik fő mutató, amellyel előzetesen meghatározhatja a kölyökkutya felnőttkori súlyát. Meg kell érteni, hogy a súlytáblázatnak relatív mutatói vannak, ezért nem szabad korlátozni a kölykök kiegyensúlyozott étrendjét, megpróbálva elérni a minimális súlyt. Talán egy kölyökkutya nagy, hogy elkerülje a betegségeket.
Súly hónaponként
Ha nincs adat a születési súlyról, de ismert a kölyökkutya születési dátuma, akkor az alábbi táblázat segíthet, amely meghatározza egy felnőtt állat becsült méretét és súlyát, fejlődésétől (súlyától) függően hónapokonként.
Csivava súlyfejlődési táblázat (becsült adatok)
| Életkor (hónap) | Becsült súly (kg) |
|---|---|
| 1 | 0,25 - 0,5 |
| 3 | 0,7 - 1,5 |
| 6 | 1,2 - 2,5 |
| 8 | 1,5 - 3,0 |
| 10 | 1,5 - 3,0+ |
| 15 | 1,5 - 3,0+ |
| 24 | 1,5 - 3,0+ |
A táblázat adataira hivatkozva természetesen figyelembe kell venni, hogy a mutatói a fajta standard követelményei, de nem tudják 100%-osan megjósolni, hogyan fog kinézni egy kutya 18 hónapos korában, amikor a növekedése és kialakulása az egész szervezet véget ér - a jellemtől a fizikai fejlődés előtt. Normálisan fejlett kutya növekedése felnőttkorba 18-25 centiméter, és a legjobb súly 1,5-2 kg, bár a fajtaszabványok akár 3 kg-ot is megengednek.
Egyéb befolyásoló tényezők
Chihuahua kiskutya vásárlásakor lehetetlennek tűnik megérteni, milyen felnőtt lesz belőle. Túl sok tényezőtől függ az ehhez a fajtához tartozó kutyák méretének és súlyának végeredménye. Fontos tényező, amely jelentősen meghatározza a kölykök fejlődését a születéstől kezdve, a törzskönyvi mutatók. Ez a mutató 5 generáció után is hatással lehet az utódokra. Szintén befolyásolja a kölykök fejlődését az alomban lévő kölykök száma. Itt minden fordítottan arányos - minél nagyobb az alom, annál kisebb az egyes kölykök súlya, és fordítva. De jó gondozás és megfelelő táplálás mellett a kölykök teljesen a génjeikben rejlő jellemzőkkel összhangban fejlődnek.
A chihuahua kölykök etetése
Az etetési feltételek jelentősen befolyásolják a kölykök egészségi állapotát, meghatározzák állapotukat, fejlődésüket. Az újszülött kiskutyák etetése annyiszor történjen, ahányszor csak alkalma adódik rá, ez nagyjából 1,5-2 óránként cumisüvegből. Igen, még éjszaka is! A második hét vége felé már el lehet kezdeni 8-10 alkalomra csökkenteni a napi etetések számát. A kölyökkutyusokat három hetes korukban kezdik el elválasztani az anyjuktól. Ez a folyamat eltarthat egészen a hatodik-hetedik hétig is.
3 hetes csivava etetése
A 3 hetes kiskutya mit ehet? A legjobb persze, ha még a maminak bőven van tejcsije, hiszen ebben minden benne van ami számára szükséges. Azonban előfordulhat, hogy nem fogadják el. Ilyenkor érdemes akkor elkezdeni megpróbálni akár tejpótlóban feláztatni valamilyen starter tápot. Először csak napi 1-2 alkalommal kínáljuk őket meg kis mennyiségű, pépes állagúra áztatott táppal. Ezt lényegében tekinthetjük a kiskutya hozzátáplálás előszobájának, hiszen itt már tálból, önállóban próbál enni a kutyus.
Az ilyen idős kölyök kutya etetése hányszor történjen? Természetesen függ attól, hogy van-e még a maminak teje vagy sincs. Az ilyen korú kölyköket már napi 3-4 alkalommal kínáljuk meg a bekevert starter eleséggel. Nos, az ilyen korú kölykök szájában már bizony ott sorakoznak a tűhegyes fogak, amelynek a mama már finoman szólva sem örül.
4-8 hetes kor közötti etetés
A 4 hetes kiskutya etetése leginkább még a mami tejcsijével legyen amennyiben megoldható. Az ilyen idős kölykök szájában már bizony ott sorakoznak a tűhegyes fogak. A kölykök körülbelül 4-5 alkalommal kapjanak naponta enni, egyenlő időközönként. Óvatosan a konzerv eledelekkel is ismerkedhetnek, de ezek közül is a jobb minőségűeket válasszuk. Ebben a korban szerintünk nincs fix kölyök kutya etetési táblázat. Természetesen a várható felnőtt kori méret itt is lényeges. Az ilyen korú kiskutyák már nem szoktak a mamin csüngeni, vagy már csak napi 1x. Az elválasztás után kölyökkutya táplálása elején érdemes azt a tápot adni a kiskutyának, amit a tenyésztőnél is kapott, így könnyebben megszokja az új környezetet.
Nagyon gyakori probléma a 8 hetes kiskutya hasmenés. Ilyenkor még napi 4 alkalommal kapjanak a kölykök enni, már picit nagyobb adagokat. Itt is figyeljünk oda, hogy milyen fajta a kutyusunk! Hiszen, ha egy magyar vizsla táplálkozása a mérce vagy azt nézzük, hogy mennyit eszik egy border collie, teljesen mást figyelhetünk meg, mint egy apró tacskó esetében.
A felnőtt kori testsúly elérése és etetés
A kölyökkutyák három hónapos korig naponta legalább háromszor-négyszer kapjanak a kutya ételt. Néhány hónapos kortól hat hónapos korig az alkalmak száma már inkább kettő-három legyen. A fél évnél idősebb állatokat elegendő naponta kétszer etetni. Ha ez nem lehetséges, megfelel az egyszeri alkalom is akár már az 1 éves kutya etetése kapcsán is.
A fejlődési rendellenességek elkerülésének érdekében a kölyök kutyatáp adagolása létfontosságú lehet a kiskutyák életében. Erre nagy segítség lehet a szárazeledelek csomagolásán feltüntetett kutyatáp adagolási táblázat. Fontos a minőségi eledel, amely magas arányban tartalmaz állati eredetű fehérjét. A csivava legfontosabb proteinforrása a hús. Még egy ilyen apró termetű kutya is, mint a csivava, húsevő. Emésztőszervrendszere húsra és csontokra specializálódott. Erős gyomorsavának köszönhetően a nyers húst, csontokat és porcokat is könnyen megemészti. Ez egyébként a legújabb etetési módszer, a BARF szerinti táplálás alapja.
A kutyáknak azonban nagyon kevés gabonafélére van szüksége, a búza gyakran még allergiát is okozhat. A cukornak pedig végképp nincs keresnivalója a kutya tányérjában. Az eledel zöldségtartalma gondoskodik a kielégítő vitaminellátásról. Ennek ellenére ügyeljen a vitaminok és a tápanyagok feltüntetésének módjára. Sok gyártó további vitaminokat ad hozzá a táphoz, amely túladagoláshoz vezethet. A túl magas vitaminszint ugyanolyan veszélyes lehet, mint a túl alacsony.
Gyakori egészségügyi problémák és megelőzés
A csivava különleges megjelenése - apró teste és érdekes fejformája - az egész világon ismertté tette, de egészségügyi problémákat is vonzott magával. A hibás tenyésztés, amelyik a külsőségeket fontosabbnak ítélte, mint az állat egészségét, ahhoz vezetett, hogy a chihuahua rövid orra miatt érzékennyé váltak a szemei és légzési-, illetve fogproblémákat okozott. További egészségügyi gondokat okozott, hogy a tenyésztés során a csivavák egyre kisebbé váltak. Azok a kutyák, amelyek alig érik el az 500 grammot, nemigen tudnak védekezni a fertőzések és más betegségek ellen. Amíg a normális méretű csivavák robusztusak és hosszú életet élnek, addig a túlontúl kicsi chihuahua-k gyakran betegszenek meg és korábban pusztulnak el. Már az ártalmatlan vírusfertőzések is, amelyek hasmenéshez vagy hányáshoz vezetnek, könnyen veszélyeztethetik a pici kutya életét. Ilyen esetben mindenképpen látogassák meg az állatorvost.
Jellemző betegségek
- Patellaficam (térdkalács ficama): Kistestű kutyáknál gyakori rendellenesség, hogy a térdkalács kimozdul a normál pozíciójából, ami fájdalommal és sántítással jár.
- Hipoglikémia (alacsony vércukorszint): A nagyon apró testméretnél viszonylag gyakran előfordul, hogy a kutyus csak kevés szénhidrátot képes elraktározni, ezért hirtelen terhelésnél nem képes a szervezet elegendő szénhidrátot felszabadítani. Ha a vércukorszint tartósan alacsonnyá válik, görcsroham vagy kóma is bekövetkezhet.
- Szívproblémák: A szívzörejt a szívkamrákon keresztüláramló véráramlás zavara okozza. Ez jelezhet olyan szívbetegséget, amelyet figyelni és kezelni kell. Csivavák esetén billentyű problémák is kialakulhatnak, ilyenkor a vér nem áramlik megfelelően, a szívnek pedig keményebben kell dolgoznia. Ez hosszú távon szívnagyobbodáshoz, és szívelégtelenséghez vezethet.
- Légcsőösszeesés (trachea collapsus): A légcső tartását C-alakú porcgyűrűk biztosítják, amelyek segítségével a légcső megfelelően merev, de egyben rugalmas is lesz. Egyes kutyáknál a membrán meglazulhat, belóghat a cső üregébe és összetartó erő híján a porcgyűrűk ellapulhatnak. A levegő áramlása így akadályozottabbá válik. Tünete a száraz, kattogó köhögés, amely éjjelenként vagy izgalom, terhelés hatására fokozódik.
- Hidrokefália (vízfejűség): Lehet veleszületett rendellenesség, de baleset, vagy egyéb kóros állapot (például agydaganat) következtében is előfordulhat. Ilyenkor túlzott mennyiségű agyi folyadék gyülemlik fel, a megnövekedett nyomás pedig kárt tehet az agyszövetben. Jellemzően kölyökkorban jelentkezik, a fej kupolaszerű alakot vesz fel.
- Remegés: Gyakori jelenség csivaváknál a remegés, amelyet általában stressz vagy hideg vált ki.
Megelőzés és megfelelő tenyésztő kiválasztása
Ahhoz, hogy a fent említett betegségek esélyét lecsökkentse, mindenképpen komoly tenyésztőnél vásároljon. Az ilyen tenyésztőt úgy ismeri fel, hogy minden szükséges papírral és a vizsgálatok illetve oltások igazolásaival is rendelkezik. Ezen felül származási igazolványt is fel tud mutatni. A legtöbb ilyen tenyésztő valamelyik csivava egyesület tagja, és az FCI standard szerint végzi tevékenységét.
Extra tipp: bár a legtöbb csivava hosszú és és boldog életet él, a fenti betegségekre való hajlam miatt érdemes már kölyökkutya korban kisállat biztosítást kötni rájuk.