A hipotónia: A koraszülött izomtónusának gyengesége és kezelése

Az izomtónus az izmok passzív mozgatással szembeni ellenállását, feszítettségét írja le. Leegyszerűsítve tehát azt a folyamatosan és passzívan fennálló részleges összehúzódást, amely az izmok tartását adja. Ha túl alacsony az izomtónus, petyhüdt, laza az izomzat, hipotóniáról beszélünk. A hipotónia az izomtónus gyengeségét jelenti, de fontos megemlíteni, hogy nem azonos az izomgyengeséggel, amely az izomerő hiányát foglalja magában.

Az izomtónus kulcsszerepet játszik többek között a testtartásban, de egyes szervek működésében is. Normál izomtónus esetén a passzív mozgatás során ellenállást tapasztalunk. Hipotónia esetén a csecsemő izmai petyhüdtek, puha tészta tapintatúak. Önmagában véve nem számít betegségnek, de igen sok fokozata létezik.

Kiterjedhet az egész testre, és bizonyos testrészekre is, amely leggyakrabban a törzset és a nyaki-vállövi területet érinti. A hypotoniás izomzat tapintásra lágy, tésztaszerű, „szétfolyó” jellegű. Az izmaink akkor is tónusban vannak, ha nem használjuk őket. Ez amolyan készenléti állapot.

A hipotónia okai és kockázati tényezői

A hipotónia kiváltó okai sokrétűek lehetnek, beleértve az izmok, illetve a mozgatóideg-végződések és izmok kapcsolatának rendellenességeit, valamint a centrális és perifériás, avagy környéki idegrendszer zavarait. A koraszülött gyermekek esetében nagyobb az izomtónusos gyengeség kialakulásának kockázata. Szintén gyakori a hypotonia sérült, agykárosodott gyermekeknél is.

Főbb okok:

• Idegrendszeri zavarok: Az okok között meg kell említeni a szülés körüli oxigénhiányt, illetve a terhesség alatt vagy a szülés során, vagy a születést követően kialakult idegrendszeri zavarokat (pl. agyvérzés, agyi keringési zavarok). A koraszülés következtében a koraszülött gyermek idegrendszere is kisebb-nagyobb mértékben érintett lehet, az oxigénhiányos állapot fejlődési rendellenességekhez vezethet.
• Súlyos fertőzések és örökletes betegségek: Izomtónusos gyengeséget okozhatnak különféle súlyos fertőzések és számos örökletes betegség is (pl. Down-kór, Williams-szindróma, Prader-Willi-szindróma). Ritka, de igen súlyos örökletes betegség a spinális izomatrófia (SMA), ami az idegsejtek pusztulásával jár és fokozatos izomgyengeséget, sorvadást okoz az izmokban.
• Táplálkozási problémák: Előfordul, hogy a hypotoniát valamilyen táplálkozási probléma okozza.
• Kromoszóma-rendellenességek:
  • Down-szindróma: A 21-es kromoszóma szám feletti példánya okozza, mely egyéb, többnyire már a születéstől megfigyelhető tünetekkel is társulhat (pl: szívfejlődési rendellenesség, értelmi elmaradás).
  • Prader-Willi-szindróma: Jellemzője a csecsemőkori teljes testre kiterjedő (ún. generalizált) izomtónus csökkenés, mely gyakran etetési nehézséggel és csökkent étvággyal társul.
  • Williams-szindróma: A 7-es kromoszómán található elasztin gén hiánya/hibás működése okozza, mely az idegrendszer fejlődési zavara, valamint a kötőszövetek és a bőr lazaságán keresztül okoz tüneteket.
• Agy és/vagy gerincvelő sérülése, vérzése: Az agy, agyhártya és/vagy a gerincvelő súlyos fertőzései, gyulladásai, melyek átmenetileg vagy tartósan okozhatnak csökkent izomtónust.
• Magicterus: Az agy alapján található idegsejtcsoportjainak (ún. bazális ganglionjainak) nem konjugált bilirubin (epefesték) okozta károsodása.
• Gerincvelői eredetű izomatrófia (SMA): A gerincvelőben található mozgató idegsejtek számának fokozatos csökkenése vezet az izmok leépüléséhez.
• Charcot-Marie-Tooth betegség: A mozgató és érző perifériás idegek rostjában (ún. axonjában) vagy az azt körülvevő mielin hüvelyben fokozatosan kialakuló működészavar vezet egyre kifejezettebb izomgyengeséghez, izomsorvadáshoz és az érzékelés csökkenéséhez.
• Miaszténia grávisz: Az ideg- és izomsejtek közötti információátvitel elégtelen.
• Botulizmus: A Clostridium botulinum nevű baktérium által termelt méreganyag gátolja az idegek és izmok közötti ingerületátvitelt.
• Izomdisztrófiák: Az izmok genetikai eredetű rendellenességei, melyek ugyancsak progresszívek.
• Kötőszöveti gyengeséggel járó genetikai betegségek: Leggyakoribb a Marfan- és az Ehlers-Danlos-szindróma.
• Koraszülöttség: Általában idővel rendeződik az izomtónus, azonban előfordulhat, hogy az izomgyengeség tartósan fennmarad.
• Tárolási betegségek: Az anyagcsere veleszületett zavarai.
• Hormonális eltérések: Leggyakrabban pajzsmirigy alulműködés.
• Egyéb szervi ún. senyvesztő betegségek: Leggyakrabban tüdőbetegségek vagy szív-érrendszeri betegségek, melyek az oxigén- és tápanyag hiány következtében fokozatosan rontják a különböző szervek és szövetek működését, így az izmokét is.
• Alacsony vércukorszint: A vércukorszint kifejezett csökkenése átmenetileg izomgyengeséget okoz.

Koraszülés és izomtónus

A koraszülésről a terhesség befejezett 24-37. hete közötti időszakban beszélünk. Magyarországon az összes születés kb. 8%-a koraszülés. Rizikófaktorai a következők:

• Előző koraszülés vagy vetélés.
• Rossz szociális körülmények, szociális stressz (szegénység, alultápláltság, erőszak, trauma stb.).
• Jelentős fizikai terhelés.
• A méh túlfeszülése, a méh rendellenességei, baleseti traumák.
• Anyai életkor (16 év alatt vagy 40 év felett).
• Infekció, fertőzések.
• Magzati fejlődési rendellenességek.
• Ikerterhesség.
• Mesterséges megtermékenyítés.

A koraszülés következménye a születési hét növekedésével arányosan egyre enyhébb, de gyakori, hogy valami probléma jelentkezik. A túlélési esély a 24. héten vagy az előtt 40%, a 26.-on már 75%, 28. héttől pedig már 90% vagy afölötti. A leggyakoribb szövődmények a respiratorikus distress syndroma (egy bizonyos légzési-keringési zavar, amely oxigénhiányt okoz), az intraventricularis vérzés (agykamra körüli vérzés), a sepsis (vérmérgezés), a necrotizáló enterocolitis (a vékonybél alsó és a vastagbél kezdeti szakaszát érintő gyulladásos betegség), cerebralis paresis (központi idegrendszeri károsodás).

Ezen viszonylag súlyos következményű állapotok mellett azonban sok esetben találkozunk minimális eltérésekkel, a fejlődést, érést lassító, vagy annak minőségét megváltoztató tünetekkel, amelyek kezeletlen esetben egyre növekvő eltéréshez vezethetnek a későbbiekben. Ezért nagyon fontos és elengedhetetlen minden koraszülött fejlődésének szakszerű nyomon követése legalább 2 éves korig. Ez az a kor, ameddig még hatékonyan tudunk a kóros, megváltozott minőségű vagy meglassabbodott fejlődésbe beavatkozni, és a normál irányba terelni.

A hipotónia tünetei

A hypotoniás babák izomzata jellemzően nagyon puha, petyhüdt, és testük hasonlóan reagál a mozgatásra, mint egy rongybaba: végtagjaik lógnak anélkül, hogy könyökben, térdben behajlanának, testük elernyed. Ezek a babák nem szeretnek mozogni, nehezükre esik a mozgás, hamar kifáradnak. Gyakran aluszékonyabbak is társaiknál. Mozgáskor hamar elfáradnak, nyűgössé válnak.

Jellemző tünetek:

• Aluszékonyság: A hypotoniás baba lehet aluszékony.
• Fejtartás: A fej megtartása is gondot jelent számukra: ha fekvő helyzetből húzzuk fel őket, azonnal észrevehető az izomtónus gyengesége, hiszen fejük sokszor hátrafelé lóg, gyakran elbillen, nehezen tudja megtartani.
• Mozgásszegénység: Az ilyen babák nem szeretnek mozogni, lassabbak és jól elvannak magukban. Hasra fektetve nem tudják felemelni magukat, emiatt csak fekszenek, „repülőznek”.
• Késleltetett fejlődési mérföldkövek: Jellemző, hogy az érintett gyerekek késleltetve érnek el olyan fejlődési mérföldkövekhez, mint a felülés, mászás, séta, az első szavak kimondása és az önálló étkezés. A kúszás-mászás, később pedig az állás illetve járás is bizonytalan lehet törzsük és medencéjük gyengesége miatt.
• Egyhangú sírás, gőgicsélés elmaradása: A sírás egyhangú, monoton volta, a gőgicsélés elmaradása is figyelmeztető jel lehet.
• Szopási és beszédproblémák: Az izomtónusos gyengeség az arc izmait is érintheti, ami szopási és később beszédproblémákhoz vezethet. A hipotón baba - az érintett területtől és súlyosságtól függően - küzdhet a szopizással (nem képes vákuumot képezni, túl lassan/sokáig szopik).
• Testtartási zavarok: Hónaljánál megemelve szinte kicsúszik a kezünkből. Ha a hason fekvő babát megemeljük kezünket a has és mellkas alá helyezve, az egészséges csecsemő életkorától függően a törzs szintjéig, vagy még magasabbra emeli a fejét, míg a hipotóniás csecsemő erre nem képes.

A hipotónia diagnosztizálása és kezelése

Amennyiben problémát észlelsz babád mozgásfejlődésében, vagy hypotoniára gyanút adó jeleket vélsz felfedezni, mindenképpen érdemes utánajárni, hogy milyen fejlesztést igényel gyermeked állapota. Az izomtónus értékelése tapasztalatot igényel. Fontos megemlíteni, hogy az izomtónus egyénenként nagyon változó lehet, így szakembert igényel annak eldöntése, hogy kóros mértékű gyengeségről van-e szó.

Amikor megszületik egy gyermek, rengeteg vizsgálatnak vetik alá. A primitív reflexeket és az elemi mozgásmintákat nézik ilyenkor. Ezek eredményéből lehet következtetni az idegrendszer érettségére és az izomtónus állapotára.

A kezelés feltétele mindkét esetben a pontos diagnózis felállítása, melyben legfontosabb a gyermek neurológiai vizsgálata. Minél korábban elkezdett habilitációval, neurohabilitációval sokkal jobb eredményt lehet elérni, mert csecsemőkorban az agy és az izomzat is könnyebben alakítható.

Kezelési módszerek:

• Gyógytorna: A hipotoniás baba fejlesztését mindenképpen szakértő gyógytornászra kell bízni, aki a gyermek gyógytorna speciális technikájával készteti munkára a pici izmait. Vannak speciális gyógytornász technikák (ilyen például a Dévény Anna nevével fémjelzett torna) és szenzoros gyógytornai technikák is.
• Katona módszer: A gyógytornász speciális technikákkal kezeli az újszülöttet. Ezek közül az egyik a Katona módszer. A módszeret főként, de nem kizárólag az oxigénhiány miatt károsodott csecsemők kezelésére alkalmas. Lényege, hogy a minden csecsemővel veleszületetten jelen lévő, ún. komplex elemi mozgásmintákat (mászás, ülésbe húzódzkodás, ülésbe emelkedés, kúszás, stb.) napi rendszerességgel kiváltjuk a fiatal csecsemőben. A mozgás kiváltását az agy „serkentésével” érjük el azáltal, hogy a csecsemőt különböző gravitációs helyzetekbe hozzuk, ami aktiválja az agy azon részét, ahol ezek az elemi mozgásminták tárolva vannak. Az agyból kifutó „parancs” hatására létrejön a mozgásminta, a végrehajtott mozgásról pedig visszajut az agyba az információ. A mozgásminták kiváltása igen egyszerű, ezért a szülőknek minden nehézség nélkül megtaníthatók, ezúton biztosítható a feladatok napi rendszerességgel történő végeztetése, ami a siker alapvető feltétele. Emellett a szülő tevékeny részese lehet a terápiának. Ezek a napi rendszerességgel végrehajtott, az emberi mozgásra jellemző mozdulatsorozatok képesek az agy által közvetített kóros izomtónust, mozgásszervezést normalizálni.
• Konduktív pedagógia: A konduktív pedagógia egy nevelési forma, nem pedig terápia. Hosszú, időigényes folyamat, ahol a sérült ember szemléletének, aktivitásának, tanulási képességeinek kialakítása történik napirendbe ágyazva, a nap minden percében gyakorolva. A konduktív pedagógia kulcsembere a konduktor. A minél korábbi felismerés és foglalkoztatás érdekében az intézet konduktorai szűrőtevékenységet végeznek a potenciálisan veszélyeztetett újszülöttek körében. A korai konduktív nevelés az életkoruktól eltérően fejlődő csecsemőknek és kisgyermekeknek nyújt komplex fejlesztést. A korai nevelés főszereplői az anya és a gyermeke. Az édesanya tanulja, gyakorolja a gyermekkel való együttjátszást, fejlődést, együttműködést a gyermek céljainak megfelelően, a célhoz a lehető legkevesebb segítséget nyújtva. Az anya metakommunikációja, jelenléte motiváló erő.
• Táplálkozási támogatás: A hipotóniás baba szoptatását az ún. megfelelő technikákkal, keltegetéssel és gyakori etetéssel kell támogatni, ha a szopizás nehézségekbe ütközik.

Az idegrendszer fejlődése és az izomtónus

Az idegrendszer fejlődése már a néhány mm-es embrióban elindul. A 3,2 mm-es embrióban megindul a nagyagyféltekék és a gerincvelő fejlődése, differenciálódása. Az emberi idegsejtek oszlása legintenzívebben a 3-6. hónapban történik. Az 5. embrionális hónapban következik be a nagyagykéregből a gerincvelő mozgatóidegsejtjeihez haladó pályák érése. Megindul az idegrendszer legfontosabb működése, az összekapcsolás kialakítása.

A 20. magzati héten indul el a velősödési folyamat, amely nem zárul le a születésig. A velőhüvely növekedésével nő az ingerületvezetési sebesség. A második trimeszter tehát az az időszak, amikor az agy már működni is kezd, az édesanya pedig ezt már a baba mozgásán keresztül észleli is.

A 7. hónapban hirtelen felgyorsul az agynövekedés, agyfejlődés. Az idegsejtek száma ebben a hónapban közel eléri a felnőtt korban jellemző számot. A központi agykérgi terület a végleges helyét azonban csak a 8. magzati hónapban éri el. A 8. hónap előtt született kisgyermekekben még a születésük után is vándorol. A harmadik trimeszter nagyon fontos a már kialakult struktúrák érése szempontjából. Ezt az érési folyamatot már nagyon sok külső inger is befolyásolja.

Az idegrendszer fejlődése nem zárul le a születéssel. A további fejlődéshez való feltételeket a környezetnek kell biztosítani. Az ép idegfejlődéshez elengedhetetlen a környezethez való alkalmazkodás képessége. A születés utáni 1,5-2 év az intenzív idegrendszeri fejlődés kora, ezért ebben az első időszakban a legfontosabb a megfelelő környezet biztosítása.

A megfelelő idegfejlődés méhen belüli feltételei:

• Megfelelő táplálás: A gyermeket váró édesanyák kiegyensúlyozott és megfelelő táplálkozásával a mai társadalom nagyon sokat foglalkozik. Fontos kérdéskör manapság a tiszta, káros vegyületektől mentes ételek előállítása és fellelhetősége, illetve az ivóvíz kémiai összetétele.
• Megfelelő anyai hormonháztartás: A hormonok befolyásolják a sejtoszlást, a sejtképződést, illetve az idegsejtek differenciálódását. Kimutatható, hogy nem megfelelően kezelt anyai hypothyreosis vagy hypothyroxinaemia (a pajzsmirigy alulműködése) kapcsán csökken az utódok intelligenciahányadosa, romlik a motoros teljesítmény, és megnyúlik a reakcióidő.
• Elegendő inger adása - vesztibuláris (egyensúlyi) ingerek: Az izomtónus megfelelő szabályozását a folyamatos testtartásbeli változásra adott reakció fejleszti. Az anyai mozgások mellett a magzati saját mozgások is folyamatos impulzust jelentenek a baba idegrendszere számára.
• Kiegyensúlyozott pszichés állapot: Közismert tény, hogy a rosszabb pszichés állapotban lévő anyák magzatjai esetleges károsodásnak, fejlődésbeli elmaradásnak, koraszülésnek vannak kitéve.

tags: #koraszulott #izomtonusa #hipoton