Terhesség a Házasság előtt: Fontos Tudnivalók és Teendők

A terhesség, különösen a házasságkötés előtt, számos kérdést és teendőt vet fel. Fontos tudni, hogy a magyar jogrendszer számos támogatást és jogot biztosít a kismamáknak és leendő anyukáknak, függetlenül attól, hogy házasságban élnek-e. Ez a cikk részletesen bemutatja azokat a hivatalos teendőket, jogi szabályozásokat és támogatásokat, amelyek a várandósság és a szülés körüli időszakban relevánsak lehetnek a házasság előtt álló párok számára.

Hogyan történik a házasságkötés bejelentése és a 30 napos várakozási idő alóli felmentés?

A házasulóknak személyesen, együtt kell bejelenteniük a házasságkötési szándékukat bármely magyar anyakönyvvezetőnél. A bejelentést követően az anyakönyvvezető jegyzőkönyvet vesz fel, amit mindkét házasuló, az anyakönyvvezető és szükség esetén a tolmács is aláír. A jegyzőkönyv tartalmazza, hogy a felek házasságot kívánnak kötni, nincsenek házassági akadályok, igazolás arról, hogy a házasságkötés jogi feltételei fennállnak, nyilatkozat a házassági névről, és megállapodás a születendő gyermek névviseléséről.

A házasságkötést az anyakönyvvezető főszabály szerint csak a házasságkötési szándék bejelentését követő harminc nap utáni időpontra tűzheti ki. Azonban a település jegyzője e határidő alól indokolt esetben felmentést adhat. A Ptk. leszögezi, hogy házasulók valamelyikének közeli halállal fenyegető egészségi állapota esetén a házasulók nyilatkozata a házasságkötés összes jogi feltételének igazolását pótolja, és a házasságot a bejelentés után nyomban meg lehet kötni.

Milyen okból kérhető az azonnali házasságkötés?

Az indokolt esetekről, amikor soron kívüli házasságkötés kérhető, az önkormányzat jegyzője jogosult dönteni. Gazdasági okok, munkahelyi vagy tanulmányi kötelezettségek (pl. külföldi munkavállalás, katonai misszió, tanulmányút), valamint családi okok (pl. súlyos beteg családtag, aki szeretné látni a házasságkötést) is lehetnek megfelelő indokok.

A jegyző általában hosszú évek óta együtt élő élettársaknak engedélyezi az SOS házasságkötést. Azonban fontos megjegyezni, hogy a 30 napos határidő mögötti jogalkotói szándék a hirtelen házasságkötést könnyen követő válás esélyét hivatott minimalizálni.

Soron kívüli házasságkötés előnyei

Meglepő módon soron kívül házasodni olcsóbb, mint hagyományos úton. Értelemszerűen 3 munkanapon belül senki sem tud 120 fős lakodalmat szervezni, tehát már ezzel milliókat spórolhatunk. Ha nem külső helyszínen kötünk házasságot, akkor a települési önkormányzat térítésmentesen biztosítja a házasságkötésre alkalmas hivatali helyiséget.

Ki köthet házasságot?

Nagykorú, mással házasságban vagy bejegyzett élettársi kapcsolatban nem álló személy köthet házasságot, kivéve, ha cselekvőképtelen állapotú, vagy a cselekvőképessége bírói ítélettel éppen a házassági jognyilatkozatok megtételében került korlátozásra.

A gyámhatóság a tizenhatodik életévét betöltött korlátozottan cselekvőképes kiskorúnak a házasságkötésre jogszabályban meghatározott esetben engedélyt adhat. Érvénytelen az egyenesági rokonok, a testvérek egymással kötött és a testvérnek testvére vér szerinti leszármazójával kötött házassága, kivéve ha a jegyző felmentést ad.

Házasságkötés Magyarországon: milyen jogkövetkezményei vannak?

A házasság biztonságérzetet és stabilitást nyújthat, ami pozitív hatással lehet az érzelmi és mentális egészségre. Emellett objektívebb előnyökkel is jár a házassági anyakönyvi kivonat.

Házasság és az ingatlanvagyon

A házasság vagyonjogi következményei körében kiemelkedő fontosságú a házastársi vagyonközösség kérdése. A házastársi vagyonközösség alapvetően azt jelenti, hogy a házasfelek közösen rendelkeznek azokkal a vagyontárgyakkal, melyeket a házasság alatt szereznek, ideértve az ingatlanokat is. A vagyonközösség kezdete nem feltétlenül az esküvő napja, hanem az együttélés kezdetétől számítódik. A vagyonközösség végét a házastársak közötti életközösség megszakadása jelenti, mely megintcsak nem feltétlenül egyezik meg a válás időpontjával.

A házastársak közös vagyonába tartoznak azok a vagyontárgyak, amelyeket a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt szereznek, függetlenül attól, hogy ezeket együtt vagy külön-külön szerzik meg. Ezzel szemben a különvagyon olyan vagyontárgyakat foglal magában, amelyeket a házastársak a házasság előtt szereztek, örököltek, vagy ajándékba kaptak, valamint azokat a személyes tárgyakat, amelyek kizárólag az egyik házastárs használatára szolgálnak.

Házasság és az öröklés

Ha az elhunyt házastárs nem hagyott hátra végrendeletet, a túlélő özvegy a magyar jog alapján a következőképpen örököl:

• Gyermekek, unokák melletti öröklés (Ptk. 7:58. §): Holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott lakáson és annak berendezésén, felszerelésén, és egy gyermekrész a hagyaték többi részéből.
• Szülő melletti öröklés (Ptk. 7:60. §): Ha nincsenek leszármazók, de vannak szülők, a házastárs örökli az örökhagyóval közösen lakott lakást és a hozzá tartozó berendezést, felszerelést, valamint a hagyaték felét.
• Egyedüli öröklés (7:61. §): Ha nincsenek sem leszármazók, sem szülők, a házastárs örököl minden vagyont.

Fontos tudni, hogy ha az öröklés megnyílásakor a házastársak között nincs életközösség, és annak visszaállítása nem várható, a házastárs nem örököl.

Illetékkedvezmény lakásvásárlás, ajándékozás esetén

A házastársakat az ingatlanok adásvétele és ajándékozása során teljes illetékmentesség illeti meg. A házastársak nem csak egy-egy ingatlan tulajdonjogát, de pl. haszonélvezeti jogot is ajándékozhatnak a férjüknek, vagy a feleségüknek - természetesen ez ugyanúgy illetékmentességet élvez.

Házasság és a családi állami támogatások

A babaváró hitel, a CSOK Plusz, vagy gyermektelenek esetén a CSOK kedvezmény kizárólag házasságban élőknek jár. Emellett az "első házasok kedvezménye" egy Magyarországon érvényesíthető adókedvezmény, amelyet azok a házaspárok vehetnek igénybe, ahol legalább az egyik fél első házasságát köti. A kedvezmény összege havonta 33 335 forint, ami éves szinten 400 020 forint adó megtakarítást jelent. A jogosultság nem függ attól, hogy a házasságot belföldön vagy külföldön kötötték, sőt bejegyzett élettársak is igénybe vehetik, amennyiben legalább az egyik fél számára ez az első házasság.

Terhesség és hivatalos teendők

A terhesség igazolásával a szülész-nőgyógyász terhesgondozási kiskönyvet állít ki. A terhesgondozáshoz bizonyos pénzbeli támogatások kötődnek, egyike ezek közül az anyasági támogatás.

Kötelező orvosi vizsgálatok

A terhesség alatt kötelezően részt kell venni bizonyos orvosi vizsgálatokon, amelyek segítenek nyomon követni a kismama és a magzat egészségi állapotát. A várandósgondozási kiskönyv beutalóként is szolgálhat az állami intézményekben ingyenesen igénybe vehető vizsgálatokhoz.

Első trimeszter (1-12. hét):

• Első nőgyógyászati szakorvosi vizsgálat
• Várandósság megállapítása ultrahangvizsgálattal
• Védőnő felkeresése és várandósgondozási kiskönyv kiállítása
• Teljes vérkép, kiegészítő vizsgálatok, vércukorszintmérés
• Vizeletvizsgálat
• Vércsoport-meghatározás és ellenanyagszűrés
• HBsAg-szűrés (anyai hepatitis B hordozás szűrés)
• VDRL-vizsgálat (szifilisz szerológiai szűrés)
• Fogorvosi vizsgálat
• Genetikai ultrahangos szűrővizsgálat
• Genetikai tanácsadás (fogamzáskor betöltött 37. életévtől)
• EKG-vizsgálat, belgyógyászati vizsgálat

Második trimeszter (13-24. hét):

• Második ultrahangos vizsgálat (18-22. hét között)
• Terheléses vércukorvizsgálat (24-28. hét között)
• Vérkép- és vizeletvizsgálat (24-28. hét között)
• Választható integrált teszt (16-19. héten) genetikai rendellenességek szűrésére
• Kórház kiválasztása a szüléshez

Harmadik trimeszter (25-40. hét):

• Ultrahangvizsgálat: magzat, méhlepény és magzatvíz mennyiségének ellenőrzése (30-32. hét között)
• Vérkép- és vizeletvizsgálat (36-37. hét között)
• Kardiotokográfos vizsgálat (CTG) (38., 39., és a 40. héten, majd a 40. hét után kétnaponta)
• GBS-szűrés (hüvelyváladék-tenyésztés)

Munkahelyi teendők várandósság alatt

A munkáltató nem szüntetheti meg a munkaviszonyt felmondással a várandósság, a lombikbébi program első 6 hónapja, a szülési szabadság vagy a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság tartama alatt. Ha a felmondási tilalom ellenére a munkáltató felmondással megszünteti a munkaviszonyt, a felmondás érvénytelen.

A Munka Törvénykönyve kimondja, hogy a munkavállalót csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely egészségi állapotára tekintettel rá hátrányos következményekkel nem jár. Ha a munkavállaló várandóssága megállapításától gyermeke 1 éves koráig orvosi vélemény alapján a munkakörében nem foglalkoztatható, a munkáltatónak az egészségi állapotának megfelelő munkakört kell felajánlania. A munkavállaló a felajánlott munkakörnek megfelelő alapbérre jogosult, amely a munkaszerződés szerinti alapbérénél kevesebb nem lehet. Ha nincs ilyen munkakör, akkor a munkavállalót a munkavégzés alól fel kell menteni.

Veszélyeztetett terhesség esetén a munkavállaló nem betegszabadságra, hanem táppénzre jogosult.

Szülési szabadság és pénzbeli juttatások

A kismamát 24 hét szülési szabadság illeti meg, amelyből leghamarabb 4 héttel a szülés várható időpontja előtt és legkésőbb a baba megszületésekor mehet szülési szabadságra. Az anya egybefüggő 24 hét szülési szabadságra jogosult azzal, hogy ebből 2 hetet köteles igénybe venni.

A szülési szabadságra járó pénzbeli juttatás a csecsemőgondozási díj (CSED, régebbi nevén terhességi gyermekágyi segély azaz TGYÁS), amelynek feltétele a társadalombiztosítási jogviszony. A CSED a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár. A csecsemőgondozási díj összege a naptári napi jövedelem 70%-a, 2021 júliusától ez az összeg 100%-ra emelkedik. A CSED-et az arra rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani a biztosított munkáltatójánál vagy az illetékes kormányhivatalnál.

A csecsemőgondozási díj folyósítási idejének lejárta után az édesanya gyermekgondozási díjra (GYED) lesz jogosult. A GYED a gyermek 2. életévének, ikrek esetén a 3. életév betöltéséig jár. A GYED összege a jövedelem 70%-a, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a.

Egyéb támogatások:

• Anyasági támogatás: Egyszeri juttatás, amely minden gyermek után jár, ha a kismama legalább 4 alkalommal megjelenik a terhesgondozáson és ezt igazolni tudja. A kérelmet a szülést követő 6 hónapon belül lehet benyújtani.
• Gyermekgondozást segítő ellátás (GYES): Jogosult a szülő a saját háztartásában nevelt gyermek 3. életévének betöltéséig, ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig.
• Gyermeknevelési támogatás (GYET): Az a szülő jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorú gyermeket nevel. A GYET a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életév betöltéséig jár.
• Családi adókedvezmény: Nőtt az eltartottak után érvényesíthető adókedvezmény mértéke.

A gyerek nevének viselése

Az érvényes törvény értelmében a gyermek szüleinek megállapodása szerint apjának vagy anyjának vagy házasságkötéssel szerzett családi nevét viseli. A családi név legfeljebb kéttagú lehet. A gyermek utónevét szintén a szülők határozzák meg.

Amennyiben a szülők nem házasok és azt szeretnék, hogy születendő gyermekük az édesapja vezetéknevét viselje, apai elismerő nyilatkozatra lesz szükség. A nyilatkozat a házassági anyakönvyi kivonattal egyenértékű és szülés előtt vagy után is kiállítható a területileg illetékes önkormányzatnál. A nyilatkozatot csak személyesen lehet megtenni és megtételéhez be kell nyújtani mindkét szülő személyazonosító igazolványát, lakcímkártyáját és a kismama terhesgondozási kiskönyvét. A nyilatkozatot a kórházban le kell adni. Amennyiben a nyilatkozat nincs a kismamánál, a baba automatikusan édesanyja vezetéknevét kapja.

Anyakönyvezési és egyéb teendők a baba születése után

Miután a baba megszületett és mindketten hazaérkeztek a kórházból, 72 órán belül védőnői látogatásra számíthat. A megszületett babának a területileg illetékes önkormányzat állítja ki születési anyakönyvi kivonatát. A születést az azt követő első munkanapon kell bejelenteni (otthon szülés esetén legkésőbb 8 napon belül). Ennek a kötelezettségnek kórházi szülés esetén a kórház vezetője, intézeten kívüli szülés esetén a szülők vagy a szülésnél közreműködő orvos tesz eleget. Az anyakönyvi kivonat kiállítására a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül kerül sor.

Lakcímkártya és TAJ kártya

Amint megvan a baba születési anyakönyvi kivonata az önkormányzat automatikusan kiállítja a baba lakcímkártyáját, amelyet már a kórházból való távozáskor megkapunk vagy tértivevényes levélben postázzák a címünkre. A baba állandó lakcíme azonos az édesanyja állandó lakcímével.

A Magyarországon született, magyar állampolgárságú újszülöttek részére a TAJ kártya kiállítása hivatalból történik, arra vonatkozóan külön kérelmet nem kell benyújtani. A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala az anyakönyvezést követően az újszülött adatait az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak szolgáltatja.

Mihelyt a baba megkapja lakcímkártyáját fontos a lakáskezelővel vagy közös képviselővel tudatni, hogy bővült a család, hiszen a szemétdíj vagy vízdíjelőleg kiszámításakor a babát is figyelembe veszik.

Az élettársi kapcsolat és a házasság különbségei

Sokan úgy vélik, hogy az élettársi kapcsolat könnyebben felbontható és kevesebb felelősséggel jár, mint a házasság. Ez azonban nagy tévedés. Az élettársak vagyonközössége esetén az az elv, hogy a szerzés arányában osztoznak a felek, nem pedig fele-fele alapon, mint a házastársak.

Táblázat: Az élettársi és házastársi kapcsolat összehasonlítása

Szerencsére a gyerekeket ma már semmiféle hátrányos megkülönböztetés nem éri, ha házasságon kívül jönnek világra. Az élettársi kapcsolatból született gyerek ugyanolyan jogokat élvez, mint a házasságból származó.

tags: #hazassag #elott #terhesseg