A terhességi gondozás és a háziorvos szerepe: szabályok és tudnivalók

A terhességi gondozás egy összetett egészségügyi szolgáltatás, amelyet a szülész-nőgyógyász szakorvos, a szülésznő, a családorvos és a védőnő együtt végez Magyarországon. Ennek a célja a várandós nő egészségének megőrzése, a magzat egészséges fejlődésének és egészségesen történő megszületésének elősegítése, a veszélyeztetettség és a szövődmények megelőzése, felismerése és szükség esetén kezelése, valamint a szülésre, a szoptatásra és a csecsemőgondozásra való felkészítés.

Térítésmentesen jogosult terhesgondozásra minden Magyarország területén lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár, illetve szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogával rendelkező személy, amennyiben bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint a bevándorolt vagy letelepedett jogállású harmadik országbeli állampolgárok is. Fontos tudni, hogy a terhesgondozáson való részvétel - a terhessége alatt legalább négy alkalommal, koraszülés esetén legalább egyszer - az anyasági támogatás folyósításának egyik feltétele.

A terhesség megállapítása és az első lépések

A terhesség jeleinek (vérzéskimaradás, mellfeszülés, émelygés, hányinger, fáradékonyság, enyhe alhasi fájdalom) tapasztalása esetén érdemes terhességi tesztet csinálni. Ha a teszt pozitív, keresse fel nőgyógyászát vagy bármelyik állami, illetve magán nőgyógyászati rendelőt. Az első orvosi vizsgálatra 2-3 héttel a menzesz kimaradása után ajánlott jelentkezni, panaszmentesség esetén addig egészséges életmódon és terhességi vitaminok szedésén túl nincs teendő. Panaszok (szúró vagy görcsös alhasi fájdalom, friss vagy barnás hüvelyi vérzés) esetén mielőbb nőgyógyászati vizsgálat javasolt!

A terhesség tényét minden esetben a nőgyógyász állapítja meg, amelyről igazolást állít ki. A 6-7. héten végzett ultrahangvizsgálat általában már kimutatja a magzati szívműködést, azaz a várandósságot. Az ultrahangvizsgálatot a 12. hétig leggyakrabban hüvelyen keresztül végzik, ugyanis nagyobb felbontású, részletgazdagabb képet ad, mint a hasfalon keresztül végzett vizsgálat. Az első jelentkezést ultrahangvizsgálat követi, aminek a célja annak tisztázása, hogy a terhesség élő-e, illetve kiszűrhető a méhenkívüli terhesség, illetve felismerhető az esetleges ikerterhesség is. A terhesség megállapításáról szóló igazolás benyújtásával egyidejűleg a lakóhely szerint területileg illetékes védőnő gondozásba veszi a kismamát. Ennek keretében kiállítja a várandósgondozási könyvet, tájékoztatást nyújt a kötelező vizsgálatokról, az igénybe vehető szociális kedvezményekről, szükség szerint a munkavédelemről szóló törvény várandósokra vonatkozó előírásairól, illetve a várandósság alatt követendő egészséges életmódról.

A háziorvos szerepe a terhesgondozásban

A háziorvosnak sem csak elméleti feladatai vannak a terhesgondozásban. Bár kétségtelen, hogy a szükséges beutalókat a mindenféle előírt vizsgálatokra a háziorvos állítja ki, de a terhest fokozott figyelemmel kíséri. A terhesgondozást a háziorvos a terhesgondozó szakorvossal és védőnővel együttműködve végzi. Ennek során kiemelt figyelmet fordít az állapotos nő nála regisztrált korábbi, nem a terhességgel kapcsolatos kivizsgálásának és gyógykezelésének adataira, azok terhességre gyakorolt hatásaira. Lehetőség szerint a terhesség első harmadában szükséges felkeresni a háziorvost vagy belgyógyász szakorvost, aki EKG-t készít, vérnyomást mér és általános fizikális vizsgálatot végez. Fontos megjegyezni, hogy mindenféle egészségügyi problémával ugyanúgy kell jelentkezni a háziorvosnál, mint korábban, hangsúlyozva a terhesség meglétét.

Az Erodium kártyával rendelkező terhesek adatlapjára felvezetjük a terhesség tényét, aminek köszönhetően a rendszer bejelentkezéskor minden várakozótól függetlenül első helyre teszi az adott személyt, kiküszöbölve azt, hogy a terhesnek hosszabb időt kelljen eltöltenie egy betegekkel teli váróban.

Nem túl régen, egy egyszerűsítési törekvésnek köszönhetően a beutalási rend megváltozott, a terhesnek egy úgynevezett csoportos beutalót állítunk ki (gondozási könyvben), melyen szerepel valamennyi szükséges vizsgálat és az is, hogy a terhesség mely szakaszában kell az adott vizsgálatot elvégezni. Két kivételtől eltekintve (Hepatitis+lues szűrés és vércsoport vizsgálat) ezzel a csoportos beutalóval kell megjelenni a vizsgálatokon. Természetesen a kimaradó két vizsgálatra is adunk beutalót. Korábban minden terhest belgyógyászati vizsgálatra küldtünk.

Kiemelt figyelmet igénylő állapotok

Kiemelt figyelmet kell fordítanunk az úgynevezett terhességi toxaemia észlelésére, melynek első és legfontosabb tünete a vérnyomás emelkedés, ezért terhességben rendkívül fontos a rendszeres vérnyomás kontroll. Rendelési időben bármikor jelentkezhetnek mérésre. Amint korábban említettem, Erodium kártyával a terhesnek nem kell várakoznia. A terhességi toxaemia másik két tünete az alszár (boka) vizesedés, valamint fehérje ürítés a vizeletben. A vizelet vizsgálatot a rendelőben elvégezzük, de ezt nem mindig és mindenkinek, csak akkor, ha azt a körülmények, leletek és a terhességi kor szükségessé teszik, de erre mi figyelünk és idejében szólunk. (A toxaemia a terhesség előrehaladtával fenyeget egyre jobban.)

A terhességi vizsgálatok menetrendje

A várandósgondozás során a várandós jogosult arra, hogy:

• a háziorvos legalább egy alkalommal;
• a védőnő a gondozásba vételen kívül trimeszterenként legalább egy alkalommal;
• a szülész-nőgyógyász szakorvos vagy a szülésznő trimeszterenként legalább egy alkalommal gondozásban részesítse.

A védőnő a várandósgondozás keretében felkészíti a várandóst a szülésre, az újszülött fogadására, felhívja a figyelmét az újszülöttkori kötelező szűrővizsgálatokra és a szülők ezzel kapcsolatos felelősségére, valamint kiadja az anyasági támogatás igénybevételéhez szükséges igazolást.

Amennyiben a terhesség szövődménymentes, a terhesség későbbi szakaszában a 26. hétig havonta egy alkalommal indokolt az ellenőrző vizsgálat, ezután a 36. hétig 3 hetente egyszer, majd a szülés várható időpontjáig heti egy alkalommal. A kiírt időpont után másnaponta javasolják a vizsgálatot. Minden ilyen alkalommal megmérik a terhes anya vérnyomását, megszámolják a pulzusszámát. Ez igen fontos a terhességi magasvérnyomás-betegség és a terhességi toxémia korai felismerésében. A testsúly ellenőrzése is egyszerűen elvégezhető, elsősorban a hirtelen nagy gyarapodásra kell odafigyelni, ugyanis ez szövetközti folyadék felszaporodására, ödémára utalhat.

Kötelező vizsgálatok trimeszterek szerint

Az alábbiakban a 26/2014. (IV. 8.) EMMI rendelet alapján összeállított vizsgálati menetrendet mutatjuk be:

A várandósság első harmadában végzendő vizsgálatok (1-13. hét)

• Teljes vérkép, kiegészítő vizsgálatok, vércukorszintmérés (hemoglobin, hematokrit, vvt indexek, fehérvérsejt szám, vérlemezke szám), Se kreatinin, KN, eGFR, SGOT, SGPT, SeBi.
• Vizeletvizsgálat (fehérje, genny, cukor, aceton, UBG, üledék).
• HBsAg szűrés (Hepatitis B vírusfertőzés szűrése).
• WDRL (szifilisz szerológiai szűrés).
• Vércsoport meghatározás és vörösvértest ellenanyagszűrés (Rh-összeférhetetlenség kimutatása).
• Ultrahang szűrővizsgálat (11-13. hét): fejlődési rendellenességek szűrése, magzati tarkóredő vastagságának mérése (Down-szindróma felismerésében van szerepe), velőcsőzáródási rendellenességek szűrése.
• Genetikai tanácsadás (fogamzáskor betöltött 37. életévtől kezdve).
• Fogorvosi vizsgálat: javasolt a terhesség elején egy fogorvosi ellenőrző vizsgálat, illetve szükség esetén a gyulladásos gócok felszámolása, mert a szájüregi gyulladások mellett magasabb a koraszülés veszélye.
• EKG-vizsgálat, belgyógyászati vizsgálat.

A várandósság első harmadában történő ultrahangvizsgálat során a magzat ülőmagasságát (CRL), koponyaátmérőjét (BPD), koponyakörfogatát (HC), haskörfogatát (AC), combcsontjának hosszát (FL), valamint a tarkótáji vizenyőt (NT) is mérik.

A várandósság második harmadában végzendő vizsgálatok (13-28. hét)

• Ultrahang szűrővizsgálat (18-22. hét): a magzat nemét az orvos már meg tudja állapítani, részletesen átvizsgálják az egyes szervrendszereket a fejlődési rendellenességek kizárására.
• Terheléses vércukor vizsgálat (24-28. hét): éhgyomorra, teában kell meginni adott mennyiségű glükózt. A cukros tea elfogyasztása után két órával szintén vércukorszint-mérés következik, ennek kóros eredménye esetén állapítható meg a terhességi cukorbetegség. Ez az állapot diétával, súlyosabb esetben inzulinnal kezelhető, és a szülést követően leggyakrabban rendeződik.
• Vérkép (hemoglobin, hematokrit, vvt indexek, fehérvérsejt szám, vérlemezke szám).
• Vizelet (fehérje, genny, cukor, aceton, UBG, üledék).
• Vérnyomásnapló vezetése.

A várandósság harmadik harmadában végzendő vizsgálatok (29-40. hét)

• Ultrahang szűrővizsgálat (30-32. hét): a magzat növekedési ütemének, a magzat és a méhlepény elhelyezkedésének, illetve a lepény állapotának, érettségének megítélése.
• Vérkép (hemoglobin, hematokrit, vvt indexek, fehérvérsejt szám, vérlemezke szám), vörösvértest-ellenanyagszűrés, Se creatinin, KN, eGFR, SGOT, SGPT, SeBi (36-37. hét).
• Kardiotokográfos szűrővizsgálat (CTG, NST) (38., 39., és a 40. héten, majd a 40. hét után kétnaponta): 20-30 percet kell nyugalomban feküdnie a kismamának, miközben a hasra erősített eszköz regisztrálja a magzat szívfrekvenciáját, annak változásait és a nyugalmi méhtevékenységet. A vizsgálat célja a magzat oxigénellátottságának megítélése.
• GBS-szűrés (hüvelyváladék-tenyésztés) (35-36. héten): pozitív eredmény esetén szüléskor antibiotikumot kell adni, amellyel megelőzhető a súlyos újszülöttkori szövődmények többsége.
• Magzatmozgásnapló vezetése.

Későbbi terhességi korban speciális eszközzel ellenőrzik a magzati szívműködést is, valamint a szülészorvos külső vizsgálattal tájékozódik a méh növekedéséről. A belső vizsgálat során a szülész-nőgyógyász a méhszáj és a méhnyak állapotát ellenőrzi, azonban ilyen vizsgálatot nem feltétlenül végeznek minden alkalommal, ez függ a terhes állapotától, esetleges panaszaitól is. Veszélyeztetett terhesség esetén további vizsgálatokra is sor kerülhet, mint például kiegészítő ultrahangvizsgálatok a magzat méhen belüli növekedési és fejlődési elmaradásának szűrésére, és nefroszonográfia.

Munkavégzés terhesség alatt és táppénz

Kismamaként, ha az egészségi állapot megengedi, a terhesség végéig dolgozhatunk, de ha a munkakör veszélyezteti a kismama és a magzat állapotát, akkor a szülés előtt táppénzre is mehetünk. A társadalombiztosítási szabályok szerint a veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenség tartamára nem jár betegszabadság. Ebbe beletartoznak a munkaszüneti napok, a heti pihenőnapok, szabadnapok és ünnepnapok is, hosszát azonban befolyásolhatja a táppénz előzmény. A táppénz mértéke függ a biztosításban töltött időtől, keresetünk és a havi minimálbér összegétől is. A táppénz napi összege legalább 730 nap biztosításban töltött idő esetén a napi átlagkeresetünk 60%-a, ez alatt pedig az 50%-a. Bármekkora legyen is a fizetésünk, a táppénz napi összege nem haladhatja meg a mindenkori minimálbér kétszeresének 1/30-ad részét.

Veszélyeztetett terhesség miatti táppénz

Fenyegető vetélés, illetve veszélyeztetett terhesség miatt táppénzes állományba a terhest kizárólag szülész-nőgyógyász szakorvos írásos véleménye alapján vehetjük. A háziorvos nem jogosult egy terhesség veszélyeztetettségének az elbírálására, így az eljárást a terhesnek a nőgyógyászánál kell kezdeményeznie, illetve minden ilyen irányú kérdést és kérést nála/vele kell megbeszélnie. Ha valaki veszélyeztetett terhes, akkor az orvosa megállapítja a keresőképtelenséget. Ebben az esetben a kismama betegszabadságra mehet, amiből évi tizenöt nap jár minden munkavállalónak, majd, amikor a betegszabadság ideje letelik, táppénzre mehet. A veszélyeztetett terhességnek számos oka lehet, többek között a kismama valamilyen alapbetegsége, például ha cukorbeteg, valamilyen szívbetegséggel vagy magas vérnyomással küzd.

Kockázatos munkakörök és munkajogi védelem

Vannak olyan munkakörök, amelyeket akkor sem tanácsos várandósan ellátni, ha egyébként a kismama nem veszélyeztetett terhes, és nincs semmilyen egészségügyi panasza. Ilyenek a veszélyes vegyszerekkel, ionizáló sugárzással járó feladatkörök, a nehéz fizikai munka, amikor például komolyabb súlyú tárgyakat kell emelni, vagy nehézgépekkel dolgozni. Terhesség idején a három műszakos munkarend, és különösen az éjszakai munkavégzés sem ajánlott. Ezekben az esetekben a munkáltató feladata a várandós nőt más, kevésbé megterhelő munkakörbe helyezni, de a munkavégzés helye csak a kismama beleegyezésével változtatható meg. Ha a munkáltató nem tud ilyen munkakört felajánlani, akkor a kismamát fel kell menteni a munkavégzés alól, de az alapbérére ebben az esetben is jogosult marad.

Alapvetően nem kell szólni a munkáltatónak a várandósságról, kivéve ha munkabiztonsági okokból szükséges. A várandós nőknek járó munkajogi többletvédelem - például a felmondási tilalom - viszont csak akkor lesz érvényes, ha tájékoztatja a munkáltatót. Ezt a várandósság megállapítása és a 12. hét betöltése után érdemes megtenni.

Szülési szabadság és pihenés

Anyaként 24 hét szülési szabadság illet meg, amiből 4 hetet már a szülés tervezett időpontja előtt ki lehet venni. Ha tudja, hogy mikor szeretné megkezdeni a szülési szabadságát, jelezze a munkáltatójának. Aki viszont a terhessége alatt táppénzes állományban van, nem kell éljen ezzel a jogával. A szülési szabadságról az igazolást a terhesség végén, a szülés várható időpontja előtt 28 nappal állítjuk ki.

Ha egy kismama nem veszélyeztetett terhes, és olyan munkája van, ami nem jár komolyabb fizikai terheléssel, akkor sem tanácsos egészen a szülésig dolgozni. Bármennyire is jól bírja valaki a terhelést, a szülés előtti 3-4 hetet már érdemes inkább otthon tölteni. Már csak azért is, mert a munkavégzéssel nemcsak fizikai, hanem szellemi és mentális terhek, sok esetben erős stressz is jár. Ez pedig még inkább kimerítheti az amúgy is fáradékonyabb várandósokat.

Abba kell hagyni a munkát akkor is, ha a kismama folyamatosan kimerültnek érzi magát, ha a munka miatt ideges, feszült, és már otthon sem nem tud igazán kiengedni, lazítani. Akkor is érdemes feladni a munkát, ha a várandós nő gyakran émelyeg, szédül, komolyabb fizikai fájdalmai vannak, például hát-, derék- vagy nyakfájás. A terhességgel ugyan kétségtelenül járnak bizonyos természetesnek mondható kellemetlen tünetek, de ha ezek állandósulnak, akkor változtatni kell. Nem érdemes a szülés és gyermekágyas, amúgy is nagyon kimerítő időszaknak eleve kimerülten nekimenni. Rosszabb esetben az állandó stressz és fizikai fáradtság vetéléshez, koraszüléshez is vezethet, ezért sem szabad figyelmen kívül hagyni a tüneteket.

tags: #hany #napra #irht #ki #a #haziorvos