A szívnagyobbodás, orvosi nyelven cardiomegalia, olyan állapot, amelyben a szív nagyobb a normálisnál. Bár a tünetek hasonló jellegűek, mint az idősebb korosztálynál, az okokban és a kezelési stratégiákban lehetnek eltérések. Gyerekeknél a szívmegnagyobbodás mögött gyakran állhatnak veleszületett szívhibák, ritkábban genetikai tényezők vagy fertőzések, mint például a myocarditis, ami a szívizom gyulladásával jár. Fontos tudni, hogy a gyermekkorban diagnosztizált szívproblémáknál különösen nagy hangsúlyt kap a korai felismerés és a megfelelő kezelés.
A jobb pitvar megnagyobbodása olyan állapot, amikor a szív jobb pitvarja abnormálisan megnagyobbodik. Ez egy mögöttes szívbetegség jele lehet, és súlyos egészségügyi problémákhoz vezethet, ha nem kezelik. A szív négy kamrából áll: két pitvar (felső kamra) és két kamra (alsó kamra). A jobb pitvar oxigéntelenített vért kap a szervezetből, és a jobb kamrába pumpálja, amely azután a tüdőbe küldi oxigénellátásra. A jobb pitvar megnagyobbodását számos tényező okozhatja, amelyek közül néhány gyakoribb, mint mások.
Veleszületett szívbetegségek és okok
A veleszületett szívbetegségek olyan eltérések, melyek - bár születéskor jelen vannak - lehet, hogy csak a későbbi életkorban okoznak tüneteket. A veleszületett szívbetegségek kialakulásának oka valamilyen fejlődési rendellenesség, mely a gyermeket még az embrionális, magzati korban éri. Az esetek többségében nem tudjuk megmondani, mi okozza a szívhibát. Ritkán a terhesség alatt elszenvedett vírusfertőzés okozhatja a rendellenességet. Időnként az öröklődés játszik szerepet. Ha egy anyának már született szívbeteg gyermeke, nagyobb esélye van arra, hogy 3-4%, hogy újra szívbeteg gyermeke szülessen. Bizonyos veleszületett állapotok (mint pl. a Down-szindróma) hajlamosíthatnak rá.
A veleszületett szív-érrendszeri betegség a gyermekek körülbelül 0,8 százalékánál fordul elő. Ez azt jelenti, hogy minden ezer megszületett gyermekből nyolc fejlődési rendellenességgel születik. E rendellenességek kialakulásában az örökletes tulajdonságok ugyanúgy szerepet játszanak, mint a környezeti tényezők. Ez utóbbiak lehetnek a terhesség alatti fertőzések, de a magzat károsodását okozó anyagok is, mint például egyes gyógyszerek vagy az alkohol. Az összes veleszületett szívbetegségnek csupán 3 százaléka származik génbetegségből, 5 százalékát kromoszóma-rendellenesség okozza, míg a legtöbb esetben több kóroki tényező együttes jelenlétére vezethető vissza a baj.
A veleszületett szívbetegségek különböző formákat ölthetnek, attól függően, hogy a szív mely része érintett. A leggyakoribb típusok:
-
Pitvari sövényhiány (ASD)
A szív két pitvarát elválasztó sövényen egy lyuk található. Így a bal szívfélből a lyukon keresztül vér áramlik a jobb szívfélbe. Ennek következtében a tüdőbe nagyobb mennyiségű vér kerül és hosszabb távon károsodik a szívizom is. Gyermekkorban rendszerint nem okoz tüneteket. A panaszok típusosan felnőttkorban észlehetők. A gyermek aktivitását nem kell korlátozni. Ha a lyuk nagy, indokolt a szívműtét elvégzése, hogy a felnőttkorban várhatóan kialakuló szövődményeket megelőzzük.
A pitvari sövényhiánynál a jobb és a bal pitvart egymástól elválasztó sövényen van lyuk, legtöbbször annak következtében, hogy a születés előtt meglévő foramen ovale (a magzati életben meglevő nyílás a jobb és a bal pitvar között) nyitva marad. A pitvari szeptum defektusban (a szív pitvari sövényén átjárható lyuk van) szenvedő gyermek általában panaszmentes, ezért régebben ritkán diagnosztizálják csecsemőkorban. Ha nagy a nyílás, akkor mozgáskor légszomj jelentkezhet.
-
Kamrai sövényhiány (VSD)
A szív két kamráját elválasztó sövényen kicsi lyuk található, amelyen át a bal kamrából vér folyik a jobb kamrába. Ez a lyuk a gyermek növekedésével egyre kisebbé válik, és gyakran magától bezáródik. Kicsi kamrai sövény defektus esetében a szívzörejen kívül egyéb tünet nem jelentkezik, a gyermek mozgását nem kell korlátozni.
A szív két kamráját elválasztó sövényen jelentős nagyságú lyuk található. A vér a bal kamrából a lyukon keresztül a jobb kamrába áramlik, melynek következtében sokkal több vér jut a tüdő felé, mint normálisan. Ennek következtében a tüdőerekben a nyomás rendszerint megemelkedik. Ez az elváltozás a szívet fokozott munkára kényszeríti. Ha a csecsemőnek ilyen szívhibája van, általában fáradékony, nehezen etethető, és tüdőgyulladásra, hörghurutra hajlamos.
-
Fennmaradó Botallo-vezeték (PDA)
Megszületéskor az egyik nagy változás a keringési rendszerben következik be. Amíg a baba méhen belül van, a tüdő mint légzőszerv nem működik. A magzat az oxigénben dús vért a köldökzsinóron keresztül a méhlepényből kapja. Így a magzati vérkeringés a tüdőt kihagyja, „rövidre zár”, a Botallo-vezeték révén. Ez az ér összeköttetést teremt a tüdőverőér és az aorta, főverőér között. Ez a magzati keringés a születéskor átalakul.
Az első légvételkor a tüdő megtelik levegővel, kitágul. Ennek hatására megváltoznak az erekben a nyomások, a tüdőerekben lecsökken a nyomás, és így a tüdő vérátáramlása ugrásszerűen megnő. Koraszülöttekben a Botallo-vezeték záródása elmaradhat, azaz az aorta felől ezen a vezetéken keresztül változatlanul vér áramlik a tüdő felé. Ennek következtében a tüdő a normálisnál több vért kap és ez a szívet fokozottabb munkára kényszeríti. A koraszülöttek kb. 20%- ában alakul ki és gyakorisága a kis születési súllyal és az éretlenség fokával egyenes arányban nő.
A jobb pitvari megnagyobbodás tünetei csecsemőknél
A jobb pitvar megnagyobbodása nem mindig okoz észrevehető tüneteket, különösen a korai szakaszban. A veleszületett szívbetegségek jelei különböző életkorokban jelentkezhetnek, és a tünetek intenzitása is változó lehet. Vannak, akiknél már újszülöttkorban felismerhetőek a tünetek, míg másoknál csak később, a gyermekkor előrehaladtával derül fény a problémára.
Fontos, hogy ezeket a tüneteket komolyan vegyük, és ha valamelyiket hosszabb ideje tapasztaljuk, forduljunk orvoshoz.
-
Légzési nehézségek
A szív hibás működése miatt a szervezet nem jut elegendő oxigénhez, ami légszomjat, gyors vagy nehézlégzést okozhat. Ezek a tünetek különösen szoptatás vagy evés közben jelentkezhetnek, amikor a gyermek több energiát használ fel.
Némelyik csecsemőnek evés közben nehezítetté válhat a légzése, fáraszthatja a szopás, vagy akár a cumisüvegből való táplálkozás. Segíthet, ha szopás helyett cumisüvegből vagy kanállal, valamint gyakrabban, kis adagokat kap enni. Súlyosabb esetekben úgynevezett szondatáplálásra is szükség lehet. Ez azt jelenti, hogy a csecsemő orrán, vagy száján keresztül a nyelőcsövön át a gyomorba vékony műanyag szondát vezetünk le, és ezen keresztül meghatározott időközönként, meghatározott adagokkal tápláljuk.
-
Kékülés (cianózis)
A cianózis a veleszületett szívbetegségek egyik legjellemzőbb tünete, amikor a gyermek bőre, ajkai és körmei kékes színűvé válnak. Ez annak a jele, hogy a vér oxigénszintje alacsony, mivel a szív nem képes megfelelően ellátni a testet oxigénnel.
A kékes bőrrel járó szívbetegséggel született csecsemők, általában korai szívsebészeti beavatkozáson esnek át. De végleges szívsebészeti helyreállító műtét általában csak idősebb korban, bizonyos súly elérésekor lehetséges. Az ilyen csecsemők hajlamosak lehetnek hirtelen elkékülésre. Ez leggyakrabban ébredés után fordul elő. Fontos, hogy ilyenkor megnyugtassuk a gyermeket. Ölbe kell venni, és lábait úgy behajlítani, hogy a combjai a hasát érjék. A lényeg az, hogy az alsó végtag ereinek összeszorításával több vér jut a tüdőbe.
-
Fejlődésben való elmaradás
A szívhibával született gyermekek gyakran lassabban nőnek és fejlődnek, mint társaik. A fáradékonyság, az étvágytalanság és a súlygyarapodási nehézségek gyakori problémák lehetnek a szívbeteg gyermekeknél.
A gyermek fáradékony lesz, szaporán, nehezen lélegzik. Fiatal csecsemők esetében jellemző, hogy étvágyuk romlik, és nehezen etethetővé válnak. Ezek a jelek arra utalhatnak, hogy a gyermek szervezete nem kap elegendő oxigént és tápanyagokat a szív nem megfelelő működése miatt.
-
Szívzörejek és egyéb tünetek
A szívzörej gyakran az első jel, amely alapján az orvos szívhibára gyanakszik. A zörejeket a vér áramlása által okozott rendellenes hangok okozzák, amelyek a szív rendellenességeire utalhatnak. Emellett fáradékonyság, szapora szívverés és ödémás végtagok is jelezhetik a problémát.
Az újszülöttek és csecsemők szíve gyorsabban ver (kb.: 90-160/ perc) a felnőttekéhez képest. Időnként előfordul, hogy feltűnően gyors szívverés jelentkezik, gyakran rohamszerűen. Ez előfordulhat szívhiba talaján is, de teljesen egészséges szíven is jelentkezhet. Ilyenkor gyakran gyógyszeres kezelésre van szükség. Sokszor csak vénába adott injekcióval lehet megszüntetni a rohamot. Előfordul, hogy nagyon lassan ver a gyermek szíve. Ez általában veleszületett, vagy esetleg szívműtét után alakulhat ki.
Diagnosztikai eljárások
Sokféle szívhiba létezik. Többségük születés után, vagy az első hónapokban kiderül, de lehetséges, hogy csak évek múlva észlelhetők a rendellenesség jelei. Szívbetegség gyanúja esetén háziorvosuk specializált szakemberhez, gyermekkardiológushoz küldi gyermeküket. Itt kiegészítő vizsgálatokra van szükség. A jobb pitvar megnagyobbodásának diagnosztizálása klinikai értékelés, képalkotás és egyéb diagnosztikai tesztek kombinációját foglalja magában.
Képalkotó vizsgálatok
-
Szív ultrahang vizsgálat (echokardiográfia): A magzati szív ultrahang vizsgálatával a szívhibák jelentős része felismerhető. Ehhez azonban speciálisan képzett szakember szükséges. A rutin szülészeti ultrahang vizsgálat során ezért nem várható el, hogy a kisebb szívhibák kiderüljenek. Természetesen durva, súlyos szívfejlődési rendellenességek itt is kiderülhetnek. Egyre több tapasztalat gyűjtésével, és az egyre jobb készülékek alkalmazásával mind gyakrabban derül ki szívhiba már a magzati életben. A szív ultrahang vizsgálata teljesen veszélytelen és fájdalmatlan. Az ultrahang segítségével készült kép megmutatja a szív anatómiai felépítését és képet ad annak működéséről is.
-
EKG (elektrokardiogram): Az elektrokardiográfia EKG és a szív ultrahang vizsgálata teljesen veszélytelen és fájdalmatlan. Az EKG a szív elektromos tevékenységét rögzíti, és segít azonosítani a szívritmus rendellenességeit. Szívmegnagyobbodásnál jelentkezhetnek EKG-eltérések is.
-
Mellkas röntgen: Szükséges még mellkas rtg. felvétel készítése, amely csak elhanyagolható sugárterheléssel jár. A nagyobb szív sokszor már a mellkasröntgenen is látszik.
A veleszületett szívbetegség megértésének egyszerű módja 🫀 | Kardiológia
Kezelési lehetőségek és prognózis
A jobb pitvar megnagyobbodásának kezelése a kiváltó okok kezelésére és a szívműködés javítására összpontosít. A veleszületett szívbetegségek kezelése a szívhiba típusától, súlyosságától és a gyermek életkorától függően változik. A kezelés célja a szív megfelelő működésének helyreállítása és a gyermek életminőségének javítása. A kezelés gyakran magában foglalja az alapbetegség megközelítését, és az életmód, valamint étrendi ajánlások mellett gyógyszeres terápiát vagy akár sebészeti beavatkozást is jelenthet.
Gyógyszeres kezelés
Bizonyos szívhibák enyhébb formái esetén gyógyszeres kezeléssel lehet javítani a szív működését. A gyógyszerek segíthetnek a szív túlterhelésének csökkentésében, szabályozhatják a szívritmust és javíthatják a vérkeringést. A leggyakrabban használt gyógyszerek közé tartoznak a vízhajtók, amelyek segítenek a folyadék felhalmozódásának megelőzésében, valamint a béta-blokkolók és ACE-gátlók, amelyek javítják a szív teljesítményét.
Az elégtelen pumpaműködés következtében a vér lassabban áramlik vissza szívbe. Ilyenkor a tüdőben és a test többi részében is folyadék halmozódik fel. Ilyen esetben az egyik leggyakrabban alkalmazott gyógyszer a vízhajtó. Segítenek szervezetnek megszabadulni a fölösleges folyadéktól, és így a szív munkáját könnyítik.
A koraszülöttek esetében, amennyiben a Botallo-vezeték záródása elmarad, első lépésként gyógyszerek adásával igyekszünk tehermentesíteni a szívet. Amennyiben ez nem hoz eredményt, speciális gyógyszert kell adnunk. Ezek eredménytelensége esetén, súlyos tünetek meglétekor, sebészi úton is lehet zárni a vezetéket annak lekötése révén.
Sebészeti beavatkozás
Súlyosabb szívhibák esetén műtéti beavatkozásra lehet szükség. A műtétek lehetnek minimálisan invazív eljárások, mint például a katéteres beavatkozások, ahol egy kis csövet vezetnek be az érpályán keresztül, ennek segítségével végzik el a műtétet. Komplexebb esetekben nyílt szívműtétre van szükség, ahol a sebészek közvetlenül javítják ki a szív anatómiájának hibáit.
Kamrai sövényhiány esetén, ha a gyógyszeres kezelés nem nyújt elegendő segítséget, vagy ha a lyuk a kamrai sövényen nem kisebbedik a gyermek növekedésével párhuzamosan, akkor szívműtétre van szükség. A szívműtét előtt gyakran szívkatéteres vizsgálatra van szükség, hogy lemérjük a nyomásokat a szív üregeiben és a tüdő erekben. A defektus korrigálása nyitott szívműtét során történik, melyhez szív-tüdő motor szükséges. A műtét komoly beavatkozás, mely bizonyos kockázattal jár.
Endokarditisz profilaxis
Vannak olyan orvosi beavatkozások, amelyeknél a vérerekbe baktérium kerülhet. A leggyakoribb ilyen orvosi beavatkozás a foghúzás. A vérbe került baktériumok ugyanis könnyen megtelepedhetnek olyan helyen, ahol a vér áramlásában zavar támad. Ilyen lehet a veleszületett szívbetegség helye is. A szívhiba területén gyulladás alakulhat ki a baktériumok megtelepedése következtében. Ezt hívják endokarditisnek (szívbelhártya gyulladás) Ezt a betegséget meg tudjuk előzni, ha olyan esetekben, amikor a vérbe baktérium kerülhet antibiotikumot adunk a beavatkozás előtt és esetleg a beavatkozás után is.
A műtétet követően kamrai sövényhiány esetén is endocarditis profilaxis szükséges, melyet a műtét után is folytatni kell kb. 6 hónapig. A fogak rendszeres ápolása (fogmosás) és a rendszeres fogorvosi ellenőrzés igen fontos a szívbeteg gyermekek esetében. Egy gócos, romlott fog fokozott kockázatot jelent a szív számára.
Hosszú távú kilátások és életmód
A szívbetegséggel született gyermekek életkilátásai az elmúlt évtizedekben jelentősen javultak a diagnosztikai és kezelési módszerek fejlődésének köszönhetően. A legtöbb esetben, megfelelő kezelés mellett a gyermekek teljes életet élhetnek. Részt vehetnek a mindennapi tevékenységekben, de bizonyos életmódbeli korlátozásokra szükség lehet, például a túlzott fizikai megterhelés elkerülésére.
A legtöbb szívhiba esetén nem kell korlátozni a csecsemő, vagy a kisgyermek mozgását, és nem kell aggódni azért sem, ha a csecsemő sír. A legtöbb gyermekkori lázas, hurutos megbetegedésen ugyanúgy esnek át, mint egészséges társaik, bár a magas láz megterhelő lehet a keringésre, ezért érdemes a lázcsillapításra fokozott gondot fordítani.
Rendszeres orvosi ellenőrzésA veleszületett szívbetegséggel élő gyermekeknek egész életük során rendszeres kardiológiai ellenőrzésekre van szükségük. Ezek az ellenőrzések segítenek nyomon követni a szív állapotát, és időben felismerni, ha bármilyen probléma merülne fel.
A prognózis a mögöttes októl, a megnagyobbodás súlyosságától és az állapot kezelésétől függ. Egyes esetekben, ha a kiváltó okot sikeresen kezelik (pl. gyógyszeres kezeléssel, műtéttel vagy életmódváltással), a jobb pitvar megnagyobbodása javulhat.