Veres András győri megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke 2017. augusztus 20-i beszédében és későbbi nyilatkozataiban „bűnösnek” nevezte a lombikbébiprogram minden formáját, és az abban részt vevő párokat is. Ez a kijelentés napok óta téma minden fórumon, és számos szakmai és magánemberi reakciót váltott ki.

A katolikus egyház álláspontja
Veres András püspök szerint a Katolikus Egyház tanítása ebben a kérdésben nagyon egyértelmű, és az élet védelme mellett teszi le a voksát, ahogy azt a mai orvostudomány is tartja, a fogantatás pillanatától a természetes befejeződéséig.
A püspöknek az a problémája a módszerrel, hogy a programban több embriót hoznak létre, mint amennyit aztán beültetnek, a többit pedig vagy lefagyasztják és félreteszik, vagy elpusztítják. Ennek szerinte egy keresztény számára elfogadhatatlannak kell lennie.
Veres azt nem kívánja, hogy a kormány ne támogassa a módszer alkalmazását, de ő a katolikus egyház papjaként kötelességének érzi erre figyelmeztetni. Úgy látja, hogy egy lelkipásztor sosem tanácsolhatja egy családnak, hogy ha természetes úton nem születik gyermeke, vágjon bele a programba. „Az, hogy lelkipásztori segítséget ad a házaspárnak az állapota elfogadásához, egy másik kérdés” - tette hozzá.
Veres püspök azt mondta, hogy „a lombikbébiprogram nem járható út az élet továbbadására”, és bűnösök azok a párok, amelyek mégis csatlakoznak. Szerinte azok többsége, akik ezt teszik, tudatlanságból cselekszenek, és a tudatlanság mértékétől függ, hogy az mekkora bűn.
Az örökbefogadás mint alternatíva
A püspök ehelyett az örökbefogadást javasolja a „steril házaspároknak”, és azt tapasztalta: egy-két évvel az adoptált gyermek érkezése után saját gyermekük is született. „Az látszik, hogy a gyermek gondozása által felszabadul egy belső gát, amely lehetővé teszi, hogy gyermekük születhessen.”
Dr. Kőrösi Tamás, a Kaáli Intézet orvos igazgatójának reakciója
Dr. Kőrösi Tamás, a Kaáli Intézet orvos igazgatója levelében reagált Veres András püspök kijelentéseire. Mottója így szól: „Quidquid agis, prudenter agas et respice finem.”
Dr. Kőrösi Tamás, aki lassan négy évtizede szülész-nőgyógyász, és 17 éve irányítja a győri meddőségi centrumot, nem teheti meg, hogy ne írjon pár mondatot a „pőre valóról”, a világon eddig megszületett 6,5 millió, és a hazai több tízezres lombikbébi-közösség nevében.

A meddőség mint népbetegség
Kőrösi doktor hangsúlyozza, hogy hazánkban közel 200 ezer meddő pár van, ami egyértelműen a népbetegség kategóriájába sodorja a gyermektelenséget. A meddőség betegség, 1988-ban a WHO annak nyilvánította. A gyermektelenség nem tünet, hanem betegség.
A regnáló kormány megszámlálhatatlan intézkedést hozott, hogy a teljes termékenységi mutatót felemelje, és a demográfusok Titanic-szerű nemzetfogyást vizionáló jóslataitól megszabadítsa az országot. Ennek részeként a lombikbébi-beavatkozások esetszámának emelésével és a gyógyszerek támogatásával alighanem a világ legkedvezőbb programját kívánják létrehozni.

A meddőség okai
Napjainkban minden hetedik pár számára egészségügyi szempontból problémát okoz a gyermekes családdá válás. Az esetek körülbelül 40-40 százalékában nem termékenyek a nők és a férfiak, 20 százalékban mindkét félnél gondok lehetnek. A férfiak és nők meddőségének különböző okai lehetnek, például:
- genetikai betegségek
- cukorbetegség
- pajzsmirigy- vagy mellékvese-betegségek
- mérgezések
- túlzott alkoholfogyasztás
- dohányzás
- kemoterápia
- fizikai sérülések
- mutációk
A nők meddőségét okozhatják a méh betegségei is, a petevezeték-elzáródás, a petefészek éretlensége, az endometriózis, az ovulációs problémák, illetve egyes fertőzések okozta károsodások (például chlamydia). Az életkor mellett a túlsúly vagy a túlzott soványság is rontja a fogamzóképességet. Meddőségről akkor beszélhetünk, ha 12 hónapja próbálkozik egy pár, hogy gyermekük legyen, és mégsem sikerül, ilyenkor érdemes orvoshoz fordulni.
A kivizsgálások magukban foglalják a nőgyógyászati vizsgálatot, ultrahangot, laboratóriumi teszteket, az ondó vizsgálatát, és a teljes peteérési ciklus feltérképezését. A terméketlenséget okozó alapbetegség gyógyítása történhet gyógyszeres kezeléssel vagy operációval. Az orvos-igazgató szerint a betegek tíz százalékában csak a lombikkezelés vezethet sikerre.
Megmagyarázhatatlan meddőség: Egy meddőségi orvos elmagyarázza a kezelési lehetőségeket
A lombikbébiprogram működése és hatékonysága
A lombikbébiprogram a stimuláció, a többszörös tüszőérlelés miatt olyan petesejtekkel dolgozik, amik egy kivétellel soha nem jöttek volna a világra, soha nem termékenyültek volna meg. A korszerű, 89-91 százalékos túlélési aránnyal bíró fagyasztott-felmelegített előébrények visszaültetésével tovább lehet emelni a kumulatív várandóssági rátát. Az eljárás hatásfoka 35 év alatt eléri a spontán fogant terhességek eredményességét.
Az orvos-igazgató szerint hazugság az embriók pusztítása, kidobása, minden tárolva, fagyasztva van. „Nem pusztítunk el semmit, ezt egyszer s mindenkorra tudomásul kellene venni az ellenzőknek: minden idegszálunkkal az életre koncentrálunk. Nem játszunk Istent: nem, nem, soha!”
Kőrösi doktor 1983-ban végezte az első inszeminációt, 1991 januárjában pedig a császármetszést az első debreceni lombikbaba édesanyjánál. A két helyen (Debreceni Orvostudományi Egyetem és Győr) több mint tízezer gyermek a sikerességi statisztikája. Az a szakember álláspontja, hogy előny a várólista megszüntetése, hiszen ezzel a korfüggő meddők sokkal hamarabb jutnak ellátáshoz, és jócskán csökkenthető a stressz. A hazánkban hatályos, a társadalombiztosító által támogatott öt beavatkozás, és a 90 százalékos gyógyszertámogatás pedig a világon a legkedvezőbb.
Lombikprogramban résztvevő párok vallomásai
Balog Katalin története
Balog Katalin „41 éves múltam. 12 éve várjuk a csodánkat. Ez idő alatt volt hét műtétem, mióma, endometriózis, összenövések. Ebből a hét műtétből a második és a hetedik életmentő volt. Hét lombikot csináltunk, ebből négy stimuláció és három FET (fagyasztott embriók visszaültetése - a szerk.)” - sorolja a könnyekkel teli évek történéseit. Az első lombik 2007 decemberében volt, de január első hetében spontán elvetélt hathetes ikreivel. Veres püspök nyilatkozatát felháborítónak tartja az asszony, aki megszállottan folytatja tovább a küzdelmét. Már a béranyaság gondolata is megfordult a fejében, bár Magyarországon erre nincs lehetőség, de a szomszédos Ukrajnában és Romániában igen.

Rácz Szilvia története
A 33 éves Rácz Szilvia, akit a püspök szerint a „bűnös” nők közé sorolt, ikreket hord a szíve alatt, a lombikbabák érkezését decemberre várják. Ők a szerencsésebbek közé tartoznak, hiszen párjával „csak” három éve kezdték el tervezni a családbővítést. Egy év eredménytelen próbálkozást követően jöttek az orvosi vizsgálatok, ahol kiderült, hogy a férfi spermiumszáma nagyon alacsony, és ami van, az is lassú vagy sérült. „Az életünk teljes és boldog lett volna gyermek nélkül is, de mi vágytunk a mi kis csodánkra. A kezelés alatti kellemetlenségeket a fogunkat összeszorítva csináltuk végig” - idézi fel az út elejét Szilvia, majd így folytatja: „a férjemet nagyon megviselte ez a próbatétel, a kapcsolatunkat azonban megerősítette. Április elsején volt a beültetés. Két embriót kaptunk a hétből. Egy csodás ikerpár növekszik a hasamban. A másik öt embrióról még nyilatkozni fogunk. Úgy döntöttük, hogy az orvostudománynak ajánljuk fel.” A várandós nő döbbenten áll Veres püspök nyilatkozata előtt. Ő úgy véli, ha a lombik bűn lenne, akkor nem jött volna létre a felfedezés, a kísérletek, a fejlődés.
Mészáros Zsuzsa esete
Mészáros Zsuzsa 34 éves volt, amikor a második lombikeljárás segítségével három éve végre édesanyává válhatott, és - mint azt megtudtuk tőle - idén visszamennek a kistestvérért is. „Mélységesen felháborít a püspök úr nyilatkozta, szerintem ő nincs tisztában a lombikbébi-eljárással, hiszen ezek a babák nem erőszakból fogantak, hanem valóban Isten ajándékai.”
Ördög Nóra tapasztalatai
Ördög Nóra sem tudott szó nélkül elmenni a győri püspök kijelentése mellett. A műsorvezető 2012 novemberében, amikor bejelentette blogjában, hogy első gyermekével várandós, azt sem titkolta, hogy férjével, Nánási Pállal több mint három és fél éve vártak a babára, és már-már feladták a reményt, hogy valaha is gyermekük születhet. Ördög Nóra könyvet is írt a témában, amely „Pozitív” címmel 2016 tavaszán jelent meg. A kötettel azoknak a nőknek kíván reményt adni, akik - hozzá hasonlóan - sokat küzdöttek azért, hogy gyermekük szülessen.
A lombikbébiprogram és a Biblia
A gyermektelenség végigkíséri az emberiség történetét. Mózes első könyvében (Genezis) három generáción keresztül láthatjuk az „ősanyák”, Sára, Rebeka és Ráhel fájdalmát és agóniáját gyermektelenségük miatt. A Biblia Erzsébetet Sára és Anna mellett olyan asszonyként mutatja be, akinek nagy bánatára nem lehet gyermeke. Férje, Zakariás, az angyallal való találkozás óta néma, akinek imái meghallgatásra találtak és a felesége fiút fog majd szülni. Olvashatjuk Anna (Sámuel 1:2-20) és Erzsébet történetét is (Lukács 1:5).
Annának a „bezárt méhe” miatt sok csúfságot kellett elviselnie. A bírák könyvében olvashatjuk Mánóah történetét, akinek a felesége meddő nő volt, nem szült (A bírák könyve 13:1-23). A jóslat hamarosan valóra vált, és a párnak fiúgyermek születik, akit Sámsonnak neveztek el. Elevenítsük fel Ráhel történetét is: „Megemlékezett az Isten Ráhelről is, meghallgatta Isten, és megnyitotta méhét. Teherbe esett, fiút szült, és azt mondta: »Elvette Isten a gyalázatomat«. Elnevezte Józsefnek, és ezt mondta: »Adjon nekem az Úr még másik fiút is« (1Mózes 30, 22-24)”.