A terhesség egy csodálatos, de egyben rendkívül érzékeny időszak is, amikor az anya egészsége és a fejlődő magzat jóléte szorosan összefügg. A baktériumok, vírusok vagy egysejtű élősködők a terhesség bármelyik időszakában megbetegíthetik a magzatot, anélkül, hogy tünetekkel járó betegséget okoznának az anyánál. Ezek a fertőzések súlyos következményekkel járhatnak a magzati fejlődésre nézve, mivel a kialakulóban lévő szervek, szövetek, illetve az éretlen immunrendszer miatt a terhesség alatt bekövetkező fertőzések gyakran súlyosabb következményeket okoznak, mint egyéb esetekben.
A magzati vírusfertőzések előfordulási gyakoriságát a terhesség alatt nem könnyű feladat megbecsülni: szerény becslések szerint ez 5 százalékra tehető. Ennél persze lényegesen több az észrevétlenül zajló fertőzés, mely sem a magzatban, sem az anyában nem okoz kárt. Még ennél is magasabb a fertőzések száma, ha mindehhez hozzászámítjuk a többi kórokozó által okozott újszülöttkori fertőzést, amit az esetek körülbelül 7-10 százalékában ismernek fel - ezek nagy része a méhen belül észrevétlen marad.
A méhen belüli fertőzésnek jellegzetes, ultrahanggal felismerhető jelei lehetnek a magzaton és a mellékrészeken (méhlepény, magzatvíz) egyaránt. Az anatómiailag károsodott szervek működése is megváltozik, amit ultrahangos áramlásvizsgálatokkal szintén ki lehet mutatni. A gyanút megerősítheti a terhes nő kikérdezése, hiszen először ő fertőződik meg. További segítséget nyújtanak a kialakult betegség tünetei, bár ahogy már említettük, ezek sokszor rejtve maradnak. Pontos diagnózist a megfelelő laborvizsgálatokkal lehet felállítani: a további teendőket a fertőzést kiváltó vírus, valamint az általa okozott elváltozás ismeretében kell meghatározni.
A leggyakoribb magzati fertőzések
A magzati vírusfertőzések közül a legismertebbek a rubeola, a cytomegalovírus, a herpes simplex vírus, a hepatitis-B vagy az influenza által okozott megbetegedések. A TORCH betűszó azokra a kórokozókra utal, amelyek a várandósság alatt károsíthatják a magzatot: Toxoplasma gondii, „Others” (egyéb mikrobák), Rubeola vírus, Cytomegalovírus, Herpes simplex vírusok.
Rubeola (German kanyaró)
A rubeola a gyermekkorban jelentkező kiütéses betegség, ami a szervezett oltási kampányoknak köszönhetően ma már viszonylag kevés gondot okoz a terhesség során (a kanyaró, a mumpsz és a rubeola elleni kötelező MMR védőoltást 15 hónapos korban kell beadni). A vírus magzatkárosító hatása miatt a családtervezés vagy a terhesség elején mégis ajánlott a rubeolaszűrés elvégzése, ahol ellenanyagteszttel ellenőrzik a védettséget. A gyermekkorban nem immunizált vagy bizonytalan védettségű nőket pár hónappal a teherbeesés előtt ajánlott beoltani: a terhesség előtti immunizálás később már életre szóló védelmet biztosít az anyának. A vírus a vérárammal jut át a méhlepényen, és főleg a terhesség első harmadában okozhat fejlődési rendellenességet. Elsősorban hallás- és látáskárosodás, néhány esetben pedig szívfejlődési zavar fordulhat elő. Ultrahangvizsgálattal a máj és lép megnagyobbodásai is felfedezhetőek, emellett károsodhat a méhlepény, ami ilyenkor jelentősen megvastagszik és meszesedés is gyakran látható benne. A vírusfertőzés hatására a magzat visszamarad a fejlődésben és kimutatható a belső szervek működési zavara is. A védőoltás bevezetése óta előfordulása lényegesen ritkább, 1998 óta bejelentett CRS nem fordult elő.
Cytomegalovírus (CMV)
A legtöbb méhen belüli vírusfertőzésért a cytomegalovírus (másnéven cytomegáliavírus) felelős, amelyet sok ember tünetmentesen hordoz magában. A CMV leginkább a legyengült immunrendszerű szervezetben okoz gondot, ami a legtöbbször lázzal, torok- és fejfájással, izomfájdalmakkal, valamint étvágytalansággal jár együtt. A betegségen átesett személyek többször is elkaphatják a vírust, vagyis a rubeolával ellentétben nem alakul ki védettség a fertőzést követően. A magzat fertőződésére akkor a legnagyobb az esély, ha az anya először betegedett meg: a fejlődő gyermek ilyenkor körülbelül 40 százalékos eséllyel kaphatja meg a vírust. A fertőzöttség ultrahangos vizsgálattal valószínűsíthető a következő jelek alapján: a méhlepény vagy az agyállomány meszesedése, illetve máj- és lépduzzanat jelenléte. Az ultrahangos képek alapján nyert gyanút további laborvizsgálatokkal lehet igazolni. A magzat fertőzése bármely trimeszterben előfordulhat. Az első két trimeszter alatt létrejövő primer anyai fertőzés következtében cytomegaliás zárványbetegség alakulhat ki, az így született csecsemőkben hepatitis, kiütések és a központi idegrendszert érintő fejlődési rendellenességek jelentkezhetnek. A terhesség későbbi szakaszában bekövetkező fertőzés esetén az újszülött többnyire tünetmentes, később jelentkezik a vírusfertőzés hatása (pl. hallás-és látáskárosodás). CMV fertőzés bekövetkezhet a szülőutakon történő áthaladáskor is, amely a koraszülött babákat súlyosabban érinti.
Herpes simplex vírus (HSV)
A herpes simplex vírusnak két típusa ismert, a HSV-1 és a HSV-2. Mindkettő a bőr és nyálkahártya fertőzését okozza: a HSV-1 többnyire az ajkakon (herpes labialis) és a szem szaruhártyáján (herpes simplex ceratitis), míg a HSV-2 elsősorban a nemi szerveken, a végbélnyílás körüli bőrön és a környező területeken (herpes genitalis) okoz elváltozást. A herpeszvírusok a fertőzött területtől függően a szájból vagy a száj környékéről származó váladékkal, az elváltozásokkal való közvetlen érintkezéssel, leggyakrabban nemi kontaktus útján vihetőek át (a vírus a nyálkahártya apróbb sérülésein keresztül képes átadódni). A tüneteket mutató terhes asszonyoknál mindössze egy százaléknál kisebb arányban várható a magzat fertőződése, ami ultrahangvizsgálattal az előzőekben már leírt jelek alapján (a méhlepény károsodása, máj- és lépduzzanat) ismerhető fel. A születendő magzat azonban 40-60%-os eséllyel fertőződhet a szülőcsatornán keresztül, ami szintén súlyos fejlődési rendellenességekhez, például agyvelőgyulladáshoz vezethet. A nemi szervi herpeszek egyébként nem zavarják a terhességet és a szülést sem, aminek oka, hogy a fertőzésen már átesett kismamák szervezetében a magzatot is óvó ellenanyagok termelődnek. Veszélyesnek kizárólag azok az eseteket minősülnek, amikor az elsődleges fertőzés súlyos: ez egyrészt spontán vetélést okozhat a terhesség első harmadában, később pedig akkor járhat halálos kimenetellel a magzatra nézve, ha a terhesség végéig nem termelődik elég ellenanyag az anya szervezetében. Terhesség alatt bekövetkező primer fertőzés esetén ritkán a magzat is érintett lehet (transzplacentáris vagy aszcendáló úton). Ez a 20. terhességi hét előtt vetéléshez vagy koraszüléshez vezethet. Az újszülött a szülőcsatornán történő áthaladáskor is megfertőződhet, ebben az esetben pl. bőrtünetek, keratokonjunctivitis, idegrendszeri érintettség, májmegnagyobbodás, pneumonitis jöhet létre.
Parvo B19 vírus
A parvo B19 vírus gyakori a 2-12 éves korosztálynál, az ennél idősebbek 40 százaléka azonban nem mutat védettséget. A vírus cseppfertőzés révén terjed: a legnagyobb veszélynek az imént említett korosztállyal találkozó várandós anyák vannak kitéve. A fertőzést kiütések és az ezzel egy időben jelentkező ízületi fájdalmak jelezhetik: a tünetek körülbelül minden négyszázadik terhes nőnél fordulnak elő. Nagyjából minden harmadik magzat fertőződik méhen belül és a kialakult magzati fertőzések 10 százalékában fordul elő vetélés. A parvovírus B19 a terhesség bármely szakaszában átjuthat a magzatba. Az első és második trimeszterben a magzati fertőzés következménye vetélés, illetve halvaszületés lehet. A második trimeszterben kialakulhat hydrops foetalis is, amely magzati anaemiával és pleuralis, pericardialis folyadékgyülemmel, szöveti ödémával jár együtt.
Varicella-zooster vírus (VZV)
A varicella-zooster vírus (VZV) jellegzetessége, hogy az első fertőzést követően bárányhimlőt, majd hosszabb-rövidebb ideig tartó lappangást követően övsömört idéz elő. Bárányhimlő-fertőzésen gyermekkorban szinte mindenki átesik, ami egész életre szóló védettséget jelent a vírussal szemben. A betegség cseppfertőzés (már a lappangási idő alatt) és pörkök útján terjed. A betegség lefolyását követően a vírusok idegdúcokban, elsősorban a gerincvelői érzőidegdúcban bújhatnak meg. VZV-fertőzés körülbelül minden hatezredik terhességnél fordul elő, többnyire már idősebb korban. A terhesség első harmadában 10 és 50 százalék között okoz magzati rendellenességet. Ultrahanggal a megvastagodott, meszes méhlepény mellett a központi idegrendszer, a szem és a végtagok rendellenességei figyelhetőek meg. A bárányhimlő elleni védőoltás nem tartozik a kötelező oltások közé, de ajánlott, különösen a terhesség előtt álló, bárányhimlőn át nem esett nők számára. A várandósság alatti VZV fertőzés következményei korai terhesség esetén vetélésben, vagy a súlyos fejlődési rendellenességekkel járó congenitalis varicella szindrómában nyilvánulhatnak meg. Amennyiben az anyai fertőzés a szülést megelőző 5 napban vagy az azt követő 2 napban történik, abban az esetben nagy valószínűséggel az újszülött is megfertőződik, és progresszív neonatalis varicella alakulhat ki bőrkiütésekkel, tüdőgyulladással vagy hepatitis-szel. A terhesség alatt jelentkező övsömör nem jár együtt magzati fertőzéssel.
Hepatitis B vírus
A hepatitis B vírust a vér, a vérkészítmények, a szövetnedvek és más váladékok - ondó, hüvelyváladék, nyál - terjesztik: a fertőződés szexuális úton vagy igen kis mennyiségű vér vírusos szennyeződése során történik (ez utóbbi bőrsérülések, tetoválás, akupunktúra, intravénás droghasználat, véletlen tűszúrásos sérülések vagy szervátültetés útján történhet). A vírus előfordulási gyakorisága a világ különböző részein 0,2 és 20 százalék között mozog. A vírushordozó anyáról a magzatra terjedő fertőzés ritkán fordul elő: amennyiben mégis megtörténik, ultrahanggal a máj- és lépduzzanat mellett a növekedés visszamaradása látható. Magzati rendellenesség kialakulása ebben az esetben nem várható. A magzati fertőzéssel szemben különleges jelentőséggel bír a vírushordozó anyák újszülöttjeinek szülés során elszenvedett fertőzése, mert a gyermekből is vírushordozó, később pedig krónikus májbeteg válhat. Az újszülöttek 95%-os eséllyel fertőződnek a vírushordozó anyáktól, amennyiben nem kapnak védőoltást. Itt is a megelőzés a fontos, ezért a terhesség 16. hetétől javasolt a szűrés.
Influenza
Az influenza nem jelent veszélyt a fejlődő embrióra, a magas láz viszont már problémákat okozhat, ezért ezt feltétlenül csillapítani kell. A láz néha enyhíthető egy hűvös zuhannyal is, azonban ha ez nem segít, akkor a megfelelő gyógyszerrel kell csökkenteni a testhőmérsékletet. Bár több olyan hatóanyag is létezik, amelyek szedése a terhesség során is biztonságosnak ítélhető, a legfontosabb alapelv mégis az, hogy bármilyen gyógyszer alkalmazása előtt ki kell kérni a terhességet gondozó orvos tanácsát. A láz- és fájdalomcsillapítók közül például az acetaminofent vagy a klórfenamint tartalmazó készítmények ajánlhatóak, de az orvos számos tényező, így például az egyénenként változó érzékenység alapján mérlegeli, hogy valóban adható-e egy készítmény. Meg kell még említeni, hogy ha különösen nagy megbetegítő-képességű influenzavírusról van szó, akkor átmeneti gyulladásos reakcióként ritkán folyadékfelgyülemlés alakulhat ki a magzat mellkasában. Az influenza elleni védőoltás (úgynevezett split vakcina) adása csak a terhesség első három hónapjában nem javasolt, utána viszont igen.
Különleges terhességi állapotok és szűrések
A terhesség alatt terhességi cukorbetegség alakulhat ki a kismamák egy részénél, amely állapot a legtöbb esetben csak a várandósság idejére korlátozódik.
Kombinált teszt és NIPT szűrés
A kombinált teszt Fetal Medicine Foundation (FMF) rendszerű kiterjesztett genetikai szűrővizsgálat, melyet a terhesség 11-13. hetében végzünk, ultrahangvizsgálat és vérvizsgálat kombinációjával. Az iGen NIPT szűrésekkel ön a lehető legnagyobb biztonságban tudhatja születendő gyermeke egészségét. Bármely NIPT tesztünket is választja, a 99% feletti megbízhatóságon kívül komplex szolgáltatásra számíthat, sosem “csak” egy anyai vérteszt elvégzésére. Klinikai genetikusok, saját citogenetikai laborháttér és a legkiválóbb magzati diagnosztikus orvosok várják intézményünkben.
Véralvadási zavarok és terhesség
A terhesség véralvadási zavarral egy nehezített feladatot jelent, ám korántsem lehetetlen! Sok odafigyeléssel, rendszeres kontroll vizsgálatokkal és a terápia pontos betartásával egészséges gyermek születhet. A vérplazma térfogatának növekedése, a vörösvérsejtek számának növekedése, a hemoglobinszint növekedése, a vasszint növekedése és a vérlemezkék számának emelkedése mind a terhesség alatt végbemenő fiziológiás változásokhoz tartoznak, amelyek a véralvadás irányába tolják el az egyensúlyt. Ez a szervezet védekezési mechanizmusa a szülés körüli nagyobb vérveszteség korlátozására. Azonban a terhesség alapvetően, egészséges emberekben is egy fokozott véralvadási hajlammal jár. Éppen ezért a terhesség véralvadási zavarral duplán kockázatos és még több odafigyelést igényel. Esetükben gyakoribb, hogy vérrögök képződjenek, amik elhelyezkedésüktől függően különböző problémákat okozhatnak. A terhesség véralvadási zavarral nehezített lehet már az első napokban, a véralvadási zavarok ugyanis az embrió beágyazódását is zavarhatják. Előfordulhatnak méhlepényen belüli kisebb infarktusok, korai lepényleválás és egyéb problémák, amik károsíthatják a magzat fejlődését. A méhen kívül is létrejöhetnek vérrögök, nő például a mélyvénás trombózis és a tüdőembólia kockázata. Amennyiben a kismama vérzékeny, akkor jó hír, hogy a terhesség alatt több véralvadási faktor aktivitása is megnő a szervezetében, ezért az enyhe, középsúlyos vérzékenység esetén a terhesség alatt nem is kell, hogy faktorkészítményt kapjon. Azoknak a nőknek, akiknek alapvetően is genetikai hajlamuk van vérrögök kialakulására, kiemelten oda kell figyelniük terhességük alatt. Esetükben a szülész-nőgyógyász mellett hematológusnak is végig kell kísérnie a terhességet.
A terhesség alatti utazás
Pusztán attól, hogy valaki terhes, egyáltalán nem tilos utaznia. Viszont fokozottan kell ügyelnie mind a baba, mind a saját egészségére, és tudatosan kerülnie kell minden kockázatot. Utazásra az orvosok kevésbé kockázatos utazási időszakként a második trimesztert javasolják, a 20. és 27. hét között a vetélés esélye minimális. Repüléskor az első trimeszterben a magzatot a légnyomásváltozás és a légköri kozmikus sugárzás veszélyeztetik, kihatnak a szervfejlődésre is. A tervezett utazás előtt feltétlenül fontos a kismama és a baba kivizsgálása, a méhszáj állapotának ellenőrzése és az ultrahangos vizsgálat. A Hepatitis A, a járványos gyermekbénulás és veszettség elleni vakcinák nem károsak a kismamákra és a magzatra. A tuberkolózis, kanyaró, mumpsz, bárányhimlő, rubeola és sárgaláz elleni oltás a terhesség ideje alatt nem javasolt. Előfordulhat, hogy a légitársaság az utazást megelőzően orvosi igazolást kér a kismamáktól, ezzel is csökkentve annak esélyét, hogy a nyomáskülönbség megindítsa a szülést, vagy egészségkárosodást okozzon. Egyes légitársaságok a 32-34. hét után már nem engedélyezik a repülést. A hosszú repülős, buszos és autós utak megterhelők a várandósok számára, ráadásul az egy helyben üléstől romolhat a végtagok és a baba keringése.
Táplálkozás és élelmiszerbiztonság a terhesség alatt
Mely ételek jelentenek valóban veszélyt egy várandós számára? Napjaink várandósa sokféle élelmiszert fogyaszt, köztük külföldről behozott vagy nem otthon készült ételeket is. Az importélelmiszerek biztonságosságával kapcsolatban kétségek merültek fel, mivel egyre több olyan ételféleség (pl. nyers hal, tenger gyümölcsei) kerül forgalomba, amelyek fogyasztása kockázatos lehet a terhesség alatt.
Higany a halakban
A higany a halak húsában feldúsul, szintje az idősebb, nagyobb testű ragadozó halakban lehet különösen magas. A metil-higany nem zsírokhoz, hanem aminosavakhoz kötődik, ezért onnan főzéssel sem távolítható el. Az FDA a Környezetvédelmi Hatósággal (Environmental Protection Agency; EPA) karöltve 2004-ben korszerűsítette a várandós és szoptatós anyák, kisgyermekek és fogamzóképes korú nők számára összeállított irányelveit. Az alábbi halfajtákban van a legtöbb DHA, ugyanakkor a legkevesebb higanyszennyeződés: lazac, pisztráng, makréla (kivéve a királymakrélát), szardíniafélék, ajókafélék és hering. A kaviár és a belsőségek különösen gazdag DHA-forrásnak számítanak. Azt tanácsolhatjuk a várandósoknak, hogy a veszély csökkentése érdekében a hal kiválasztásakor a kisebb testű példányokat részesítsék előnyben, kellő gondossággal készítsék elő és főzzék meg az ételt, és kerüljök a nyers halhús vagy egyéb tengeri állat fogyasztását.
Koffein és alkohol
A terhesség alatti koffeinfogyasztás biztonságossága továbbra is kérdéses. Nem igazolódott a születési defektusoknak olyanfajta megszaporodása, mely a koffein hatásával lenne kapcsolatba hozható. A kávéfogyasztás terhesség alatti csökkentése nem szükségképpen mutatkozik meg a születési súly vagy a terhesség tartamának növekedésében. A terheseknek azt tanácsoljuk, hogy ne igyanak többet napi két csésze kávénál (vagy váltsanak koffeinmentes kávéra), és azt is sok tejjel fogyasszák el. Jól ismert, hogy a terhesség alatti alkoholfogyasztás magzati alkoholszindróma kialakulásához vezet. A nagymértékű italozás (naponta legalább egy pohár szeszes ital elfogyasztása) ötszörösére emeli annak a valószínűségét, hogy az újszülött kis súllyal jön a világra, és megkétszerezi a koraszülés kockázatát.
Nitrátok és nitritek
A nitrátok és nitritek kapcsán kétféle aggodalom is megfogalmazódik. A legnagyobb probléma a szennyezett víz, mely csecsemőknél methaemoglobinaemiát okozhat. A nitrátokat nem sorolják a mérgező anyagok közé, sőt a védekezőképesség erősítése révén akár hasznosak is lehetnek a gazdaszervezet számára. A nitrátok némelyike azonban nitritekké alakul, melyek a haemoglobinhoz kötődve methaemoglobint hoznak létre, ráadásul a magzati hemoglobin különösen hajlamos erre az átalakulásra. A nitrátok, nitritek és N-nitrozo-vegyületek képesek átjutni a placentán, erre a 30. terhességi hét után kerül sor. Egyes vizsgálatok felvetették, hogy a nagy mennyiségű nitrátfogyasztás anaemia, praeeclampsia, intrauterin magzati retardáció (IUGR), idő előtti méhtevékenység, meddőség, vetélés és velőcső-záródási zavar kialakulásához vezethet. A másik fontos aggodalom a húskészítményekben (löncshúsokban, hot dogban, szalonnában vagy sonkában) lévő, rákkeltő nitrozaminokká alakuló nitrátok és nitritek kérdése.
Különleges megfontolások
A terhesség alatti dohányzás köztudottan kedvezőtlenül befolyásolja a magzat fejlődését. A vizsgálatok kimutatták, hogy amennyiben az anya a terhessége alatt is dohányzott, a terhesség idején alkalmazott napi C-vitamin-pótlás jelentősen javította a légzésfunkciós eredményeket azokhoz az újszülöttekhez képest, akiknek édesanyja a várandósság alatt ugyancsak dohányzott, de placebót kapott. Eredményeink jelentőségét az adja, hogy amennyiben az újszülött légzésfunkciója a megszületéskor kielégítő, úgy kisebb a zihálás és asztma jelentkezésének esélye gyermekkorban.
Mi történik, ha terhesen dohányzol? Egy orvos elmagyarázza! 🚭
A kaudális regressziós szindróma (CRS) egy ritka veleszületett rendellenesség, amely elsősorban az alsó gerinc és a kapcsolódó struktúrák fejlődését érinti. Bár a kaudális regressziós szindróma pontos oka továbbra sem tisztázott, egyes tanulmányok arra utalnak, hogy a terhesség alatti környezeti tényezők szerepet játszhatnak. Például az anyai cukorbetegséget összefüggésbe hozták a kaudális regressziós szindróma fokozott kockázatával. Genetikai tényezők is hozzájárulhatnak a CRS kialakulásának kockázatához. A kaudális regressziós szindróma kezelése gyakran multidiszciplináris, különböző egészségügyi szakemberek bevonásával történik.
A táplálékkiegészítők nem helyettesíthetik a változatos és kiegyensúlyozott étrendet, valamint az egészséges életmódot. A szedése nem ajánlott várandós vagy szoptató kismamák, illetve 18 év alatti gyermekek számára. Diagnosztizált betegség esetén való használat előtt konzultáljon kezelőorvosával.