A University College Cork kutatói döbbenetes felfedezést tettek: a korai életkor során fogyasztott egészségtelen élelmiszerek nem csupán átmeneti hatást gyakorolnak szervezetünkre, hanem maradandó változásokat okoznak az agyban. Ez a felismerés gyökeresen megváltoztathatja azt, ahogyan a szülők és szakemberek gondolkodnak a gyermekkori táplálkozásról és a nasikról.
A kutatás rávilágít arra, hogy az első életévek során kialakult étkezési szokások nem pusztán viselkedési minták, hanem mélyen beépülnek az agy szerkezetébe és működésébe. Mindazonáltal ez azt jelenti, hogy a zsírban és cukrokban gazdag ételek rendszeres fogyasztása hosszú távú következményekkel járhat, amelyek egészen felnőttkorig elkísérhetik az egyént. Következésképpen a szülők felelőssége a nasikkal kapcsolatban sokkal nagyobb, mint korábban gondoltuk.
Neurológiai változások a nasi hatására
A kutatók megfigyelték, hogy az egészségtelen élelmiszerek korai expozíciója konkrét változásokat idéz elő az agy jutalmazási központjaiban. Ezenkívül ezek a módosulások befolyásolják azt, ahogyan később viszonyulunk az ételekhez, különösen a magas kalóriatartalmú, feldolgozott termékekhez. Az agy plaszticitása ugyan lehetővé teszi a tanulást és alkalmazkodást, ugyanakkor a káros hatások is könnyebben rögzülnek ebben az érzékeny időszakban.
Ráadásul a University College Cork tudósai kimutatták, hogy ezek a neurológiai változások kihatnak a teltségérzet szabályozására is. Vagyis azok a gyerekek, akik korai életkor során rendszeresen fogyasztottak egészségtelen ételeket, később nehezebben érzékelik, mikor elég az elég. Sőt, az agy jutalomrendszere is átprogramozódik, így a nasi és a feldolgozott élelmiszerek iránti vágy erősebb lesz, mint az egészséges alternatívák iránti érdeklődés.
Életre szóló étkezési szokások és prevenció
A tanulmány legfontosabb üzenete talán az, hogy a prevenció kritikus szerepet játszik. Másképp fogalmazva, ha sikerül a korai életkor során elkerülni az egészségtelen élelmiszerek túlzott fogyasztását, azzal hosszú távon pozitív hatást érhetünk el az egyén egészségére. Ezért a családokban kialakított táplálkozási környezet rendkívül fontos, hiszen ez határozza meg, milyen étkezési szokások alakulnak ki a gyermekben. Ugyanakkor a kutatók hangsúlyozzák, hogy soha nem késő elkezdeni a változtatást. Habár a korai időszak meghatározó, az agy képes adaptációra későbbi életszakaszokban is. Ennek ellenére minél korábban kezdjük el a helyes étkezési szokások kialakítását, annál nagyobb eséllyel előzhetjük meg a hosszú távú problémákat.
Az "anyaagy" és a szülői lét
Anyaként gyakran érezhetjük úgy, hogy a szülés előtti és utáni időszakban a mentális kapacitásunk - különös tekintettel az emlékezeti képességünkre - sérül, gyengül. A University College Cork kutatói döbbenetes felfedezést tettek: a korai életkor során fogyasztott egészségtelen élelmiszerek nem csupán átmeneti hatást gyakorolnak szervezetünkre, hanem maradandó változásokat okoznak az agyban. A szülői lét nagy mennyiségű tanulást és problémamegoldást igényel. Az újdonsült anyák agya erre a tanulási folyamatra koncentrál. A friss édesanyák agya rugalmasabbá válik.
Bár a szellemi ködösségre vonatkozó panaszokat komolyan kell venni, valószínű, hogy a kismama agyának megkerülhetetlen narratívája hozzájárul ezekhez a szubjektív beszámolókhoz, és a terhes nők (és a kutatók) figyelmét a kognitív funkciók bizonyos aspektusainak esetleges kis mértékű csökkenésére összpontosítja, miközben figyelmen kívül hagyja azokat a képességeket, amelyeket az élet ezen szakaszában szerzünk.
Bridget Callaghan, a UCLA kutatója bizonyítékot talált a szülés utáni fokozott tanulási, emlékezeti és kognitív képességekre. Ennek pedig van értelme, hiszen újdonsült édesanyaként bővítenünk kell képességeinket, hogy megfelelően ráhangolódjunk az újszülöttre, ráérezzünk, mi segít és mi nem a babának abban, hogy jól érezze magát, és megtanuljuk, hogyan oldjuk meg a mindennapi gyermekgondozással kapcsolatos problémákat. A szakirodalom áttekintése során Erika Barba-Müller és munkatársai megállapították, hogy mind a terhesség alatt, mind a szülést követően a nők agyában olyan szerkezeti és funkcionális változások mennek végbe, amelyek ösztönzik őket, hogy az önálló szükségletekkel rendelkező egyéntől a gyermekért való felelősségvállalás felé terelődjenek. Ezek a változások segítik az anyaságra való átállást.
A digitális média hatása a gyermekek agyfejlődésére
Régóta zajlanak kutatások arra, hogy a képernyő előtt töltött egyre több idő hogyan hat a gyerekek fejlődésére és szociális viselkedésére. A Cincinnati Gyerekkórház a 3-5 évesekre fókuszált, és MRI segítségével vizsgálta meg az agyműködésüket. Kiderült, hogy azoknak a gyerekeknek, akik sokat ülnek képernyők előtt, alacsonyabb a „fehérállomány integritásuk”, ami csökkentheti a kognitív funkciókat, és nehézségeket okozhat a gyerekek nyelvtanulásában. A fehérállomány ugyanis az agynak az a területe, ahol az idegrostok zsíros közegben találhatók, ez a sajátosság pedig lehetővé teszi, hogy az elektromos impulzusok megszakítások nélkül mozoghassanak közöttük, és az agy különböző területei között is.
Az MRI-k során megfigyelt agyi változások visszaköszöntek a gyerekek által kitöltött teszteken is: jellemzően azok teljesítettek jobban rajtuk, akik kevesebbet néztek képernyőket. A kutatók megjegyezték, hogy a kutatás kis alanyszámmal zajlott, és nem érdemes egyelőre ok-okozati összefüggéseket levonni - lehet, hogy más faktorok is szerepet játszanak abban, hogy a gyerekek sok időt töltenek a képernyő előtt, és alacsony a fehérállomány integritásuk.
Nemcsak a gerincük, hanem egész testük-lelkük, sőt az értelmi fejlődésük sikerességét is szolgálja, ha olyan programokat szervezünk a gyermekeknek, melyekben mozgásos kalandokban részesülnek. Nem extrém sport-kalandokra gondolok, hanem bármilyen könnyen elérhető mozgásos tevékenységre - ez ugyanis mind kaland: átélt élményt, testtudatot és ezen keresztül agyat fejlesztő kaland. Mert ugye a képernyős tevékenységek a valóságban semmilyen valós, átélt élményt nem nyújtanak, s ezekhez képest még egy egyszerű közös séta is kaland. A képernyős elfoglaltságokhoz képest sokszoros hasznossága van annak is, ha a gyermeknek mesét olvasunk, vagy a nagyobb gyermek maga olvas. Sőt, az is nagyon hasznos, ha a gyerekeket bevonjuk a család mindennapi feladataiba és neki is saját tennivalót adunk, olyat, amiben sikeres lehet.
„Az agyunkban lévő legfontosabb idegi áramkörök kialakításához elsősorban arra van szükségük a gyerekeknek, hogy megtapasztalják saját testüket. - Csak az tudja értelmi képességeit kibontakoztatni, akiben kialakul a megfelelő testérzet. Már vannak olyan tanulmányok, melyek bizonyítják: azok az alsó tagozatos gyerekek, akik jók matekból, különösen jól tudnak egyensúlyozni is. Az ember úgy szerzi meg a háromdimenziós és absztrakt gondolkodáshoz, ill. a matematikához szükséges feltételeket, hogy megtanulja egyensúlyban tartani a testét. Amint egy gyerek a tévé előtt ül, nem érzi többé a testét."
A folyamatosan váltakozó képek, videók és effektek 2-3 másodpercenként arra „tanítják” az agyat, hogy állandóan váltson egyik dologról a másikra. Állandó ingerigényt alakítanak ki. Megnehezítik a tartós koncentrációt. Csökkentik a kreativitást és az önálló játékot. Ha mindent „tálcán kínál” a képernyő és animáció, a gyermek agya lassan leszokik a saját ötletekről.
A képernyőidő szabályozása és a valós élmények fontossága
Nem kell tiltani - elég világos szabályokat bevezetni (pl. naponta max. Sok szülő számára nagy kérdés, hogy mikor jön el az ideje a kiságy elhagyásának és a kisgyermek ágyra vagy akár padlóágyra való váltásnak. Gyakran előfordul, hogy a szülők azt remélik, egy nagyobb ágy majd megoldja a gyermek alvásproblémáit, és izgalmas újdonságként fog hatni. Sajnos, a tapasztalatok szerint a nagyágy ritkán oldja meg az alvásproblémákat - sőt, sokszor még új kihívásokat is hozhat.
Ha a gyermeked inkább a computer előtt ül, ahelyett, hogy odakinn futkározna, rohangálna és a többiekkel játszana, tehát ha nem elégíti ki természetes szükségleteit, akkor aggasztó a dolog, erre a szülőknek már reagálniuk kell. De nem úgy, hogy tiltásokat fogalmaznak meg. Sokkal inkább meg kell próbálniuk olyan, a reális világból jövő kihívásokat kínálni a gyerekeiknek, melyeknek azok meg is tudnak felelni.
Az agy számára a valódi kihívások, kalandok a döntőek. A nagybácsival pecázni, házat építeni egy fára vagy megmászni egy hegyet. A kalandok tettek mindnyájunkat erőssé. Ma már bizonyítani is tudják az idegtudósok ezt az összefüggést: a gyerekeknek életük során lehetőleg minél több kihívással kell megbirkózniuk ahhoz, hogy az agyukban létrejöhessenek a legfontosabb hálózatok. A gyerekeknek tehát szükségük van egy olyan világra, amelyben az interaktivitásnak igen nagy szerep jut.
Egészséges életmód sorozat – Fizikai aktivitás kisgyermekeknek
Ha a későbbi életük során is kevesebb szorongásos zavar alakul ki náluk és nem lesznek olyan bizonytalanok. A német iskolások kereken 40 százaléka szorongva megy iskolába. Elsősorban a fiúk azok, akik iskola után rögtön odaülnek a számítógépekhez. Legalább egy-két órányi lövöldözős játékra van szükségük. A computer számukra a frusztráció leépítésének eszközéül szolgál. Azáltal, hogy helytállnak a virtuális világok kínálta kalandokban, szörnyeket mészárolnak le és győztesekké válnak, kiutat találnak tehetetlenségből, a felhalmozódó agresszióból.
A számítógépek ráadásul még az ellenőrizhetőség illúzióját is keltik. Amikor egy gyerek egy másikkal játszik, akkor azt tapasztalja, hogy a valóságban nem minden kontrollálható. Azonkívül sok gyerek játék közben már nem is érzékeli a testét. Nincs többé szükségük alvásra, nem reagálnak az éhség vagy szomjúság jelzéseire.
Viszont, ha a gyerekek részei egy élő közösségnek, és valahogy úgy élnek át kalandokat, mint pl. a cserkészek, akkor ritkábban kerülnek a virtuális világok bűvöletébe: kevesebbet játszanak a számítógéppel és messze nem néznek annyi tévét.
