A gáttájék regenerációja szülés után

A szülés utáni fizikai regeneráció egy komplex, hosszú folyamat, és számos szervet, szervrendszert érint. Az első hat hét minden édesanya szervezete számára kiemelten fontos a regeneráció szempontjából. A regeneráció nagymértékben függ a szülés módjától, a vajúdás hosszától, az édesanya életkorától, a szülés alatti esetleges szövődményektől, illetve az egyéni sajátosságoktól.

Szülést követően a méhet borító felszíni nyálkahártya lelökődik, és vérrel együtt, úgynevezett lochia formájában távozik. Az első pár napban a lochia pirosas színű és viszonylag nagy mennyiségű, majd az idő előrehaladtával mennyisége csökken, vizes állagúvá és rózsaszínes-barnás, majd sárgásfehér színűvé válik.

Lochia távozása
Szoptatást követően - a méhösszehúzódásoknak köszönhetően - megfigyelhető, hogy a lochia pirosabb és bővebb, de ez teljesen normális. A lochia távozása nagyjából 6 hétig tart, ez alatt az idő alatt fontos, hogy csak egészségügyi betétet használjon, a tampon használata ellenjavallt. Ha a folyás kifejezettebbé válik, esetleg fájdalommal, lázzal vagy gyengeséggel társul, mielőbb forduljon kezelőorvosához!

A méh méretében és elhelyezkedésében is változásokon megy keresztül a szülést követően. A szülés utáni fájások, összehúzódások az első pár napban megjelenhetnek, a menstruációs fájdalomhoz hasonló érzetet keltenek. A méh ereinek összehúzásával a szervezet próbálja megakadályozni az erőteljes vérzést, valamint a méh próbálja visszanyerni eredeti méretét és elhelyezkedését. Az összehúzódások elsősorban szoptatás alatt jelentkeznek, az oxitocin nevű hormon hatására. Szükség esetén fájdalomcsillapítók alkalmazása javasolt.

Terhesség, vajúdás és szülés következtében a medence falait alkotó izmok megnyúlhatnak, sérülhetnek. Emiatt vizelettartási zavar (inkontinencia) léphet fel, például tüsszentéskor, nevetéskor vagy köhögéskor pár csepp vizelet akaratlanul távozhat. A legtöbb esetben ez pár héten, esetleg hónapon belül megszűnik, ritkább esetben azonban állandóvá válhat. A regenerálódásban segíthet az intimtorna valamely formája, például a Kegel-torna, mely segítségével a medence izomzatának erősítése végezhető. A medencefenék izmainak nagyjából fél év szükséges, hogy visszanyerjék tónusukat.

Kegel-torna gyakorlat

Szülést követően gyakori panasz a székrekedés. Ennek számos oka lehet, például a fájdalomcsillapító vagy érzéstelenítő szerek alkalmazása, vagy a gátmetszést követő öltések miatti félelem. A székrekedésen magas rosttartalmú ételek fogyasztásával enyhíthetünk, illetve szükség esetén székletlazító gyógyszerek alkalmazására is sor kerülhet.

Aranyér esetén fájdalmat és duzzanatot érezhet a végbél környékén, ebben az esetben érdemes aranyérkenőcsöt alkalmazni, illetve naponta 3-szor 10-15 percet meleg vízzel óvatosan átmosni az érintett területet. További fájdalom elkerülése érdekében érdemes székletlazító ételeket fogyasztani, például gyümölcsöket, zöldségeket, teljes kiőrlésű gabonából készült ételeket, és biztosítani a megfelelő folyadékbevitelt. Szükség esetén székletlazító gyógyszerek is alkalmazhatóak.

Császármetszést követően

Császármetszés után fontos, hogy az édesanya betartsa az előírásokat arról, hogy milyen fizikai aktivitásokat kerüljön a regeneráció érdekében. Az öltések 5-10 nap alatt gyógyulnak meg. Az izomban lévő öltéseknek azonban több időre van szükségük (több mint 12 hétre). Fontos ügyelni a seb tisztán tartására is.

Császármetszés utáni seb

Gáttájéki érzékenység

A gát szűkebb értelemben a hüvely és a végbél közti területet jelöli. Hüvelyi szülés esetén, ha a gáton szakadás következett be, vagy ha az orvos gátmetszést végzett, a seb fájdalmas, érzékeny lehet pár hétig. Az öltések gyógyulására 7-10 napra is szükség lehet. Az érzékeny területre érdemes fokozottan vigyázni és tisztán tartani a fertőzések elkerülésének érdekében; vizeletürítést, székletürítést követően meleg vízzel tisztán tartani a sebet. Érdemes minél többet ülni rajta az ödéma csökkentése érdekében, valamint óvatosan hűteni az érintett területet, szükség esetén fájdalomcsillapítót használni, illetve székletlazító alkalmazni.

A gátmetszés és a gátvédelem: fogalmak és eljárások

A gátmetszés (episziotómia) a szülés második szakaszának, a kitolási szaknak a végén végzett beavatkozás: egy vágás segítségével kiszélesítik a hüvelynyílást, hogy könnyebb legyen a magzati fej megszületése, kigördülése. A beavatkozást az orvos bizonyos esetekben javasolhatja a gátsérülés elkerülése vagy a szülés felgyorsítása érdekében is. A gátmetszésre szükség lehet egyrészt az anya testének védelme érdekében, hiszen a saját alkatától és a baba méreteitől függően igen nagy, komoly és kifejezetten komplikált sérülések következhetnek be a szülés során. Szükség lehet ezen túl a magzat védelme érdekében is gátmetszésre két fontos helyzetben is: Az egyik ilyen helyzet, amikor koraszülés történik, illetve ha a baba nagyon picike. A másik magzati ok, amely miatt kötelező gátmetszést végezni, az a magzat károsodásának a lehetősége. Az érett újszülött is károsodhat több ok miatt is, például ha túl sok időt tölt el a szülőcsatornában, vagy bármi olyan fenyegető állapot lép fel, ami miatt a mihamarabbi szülés a kívánatos. A metszés történhet a végbél felé függőleges irányban vagy oldalirányban az anyai comb felé. A szülő nő a vágás előtt helyi érzéstelenítő injekciót kaphat a terület elzsibbasztásához. Miután a magzat megszületett, a gátmetszés sebét és az egyéb sérüléseket összevarrják és ellátják. A seb ellátása során általában felszívódó öltéseket használnak, így varratszedésre a későbbiekben nincs szükség. Az öltések a születéstől számított hat héten belül gyógyulnak. A gátmetszés területén normális gyógyulási folyamat esetén is előfordulhat enyhe fájdalom, különösen járás vagy ülés közben.

A gátvédelem során a szülést vezető orvos vagy szülésznő kézzel tartja, védi a gátat, hogy lehetőség szerint ne repedjen el. Hüvelyi szülés során MINDIG törekedni kell a gátvédelemre. Nemcsak akkor, ha nincs gátmetszés. Gátmetszés után a következő mozdulat az olló ledobása után a gátvédő steril lap megragadása, és a gát azzal történő további támasztása. Hiszen egy gátmetszés után ugyanúgy tovább tud repedni gyakorlatilag bármilyen irányba a gátseb, mint gátmetszés nélkül a gát is. Tehát a rutinszerű szülésvezetés során, ha van gátmetszés, ha nincs, gátvédelem akkor is van, egyszerűen azért, mert kell. A köznapi ismeretbe úgy épült be a gátvédelem, hogy ezzel lehet elkerülni a gátmetszést, holott a gátvédelem mindig jelen van. Így könnyen megérthetjük, hogy azt nem kell választani, vagy kérni, hogy gátvédelem legyen a szülésnél. Ezt azért fontos megérteni, mert általában ugyanarról beszél mindkét oldal, csak elbeszélnek egymás mellett.

A gátmetszés lehetséges szövődményei

Mint minden orvosi beavatkozásnak, a gátmetszésnek is lehetnek szövődményei. Ahhoz, hogy tájékozottan tudjon egy kismama dönteni a gátmetszés engedélyezéséről, érdemes tisztában lenni a lehetséges szövődményeivel is.

Vérzés

A gát vérellátása nagyon jó, bőven vannak itt kisebb, nagyobb erek. Ez nagyon fontos a szövetek rugalmasságához, és a könnyű sebgyógyuláshoz is, de bizony gátmetszés során könnyen átvághatunk egy-egy eret, amiből azonnal vérzés is indulhat. Szerencsére szülés után sokszor maguktól is csillapodnak az ilyen vérzések, de általában könnyen el is láthatóak, és a gátmetszés megvarrásával egyúttal a vérzés forrását is megszüntetjük. Nem kell tehát attól tartani, hogy a gátsebből jelentős mennyiségű vért veszíthetünk.

Vérömleny kialakulása a gáton

Egy igen ritka szövődmény, amikor a gátmetszés összevarrása után egy-egy pici erecskéből mégiscsak tovább szivárog a vér. Ilyenkor, mivel a sebet már összevarrtuk, a vér általában a bőr alatt, valahol a gátmetszésben vagy a mellette levő szövetekben gyűlik össze, és alakul ki egy kisebb-nagyobb vérömleny. Ez alattomos is lehet, mert a vérzés nem mindig okoz szemmel látható duzzanatot kifelé, így jelentősebb vérveszteséget is okozhat. Gátmetszés után csak nagyon ritkán látunk ilyen szövődményt, inkább a hüvelyfali repedések után gyakoribb. (Azt viszont kivédeni sajnos nem lehet, és a gátmetszéshez nincs köze.)

A gátseb továbbrepedése

Sajnos minden gondosság és helyes gátvédelem ellenére a gátseb tovább is repedhet. Jó eséllyel a repedés iránya a metszés irányába indul, így többnyire oldalra, vagy a mélyebb rétegekbe, az izomba tör be. Ritkán azonban a gátmetszés ellenére a seb mégis a végbél irányába reped tovább, függetlenül attól, hogy milyen irányú maga a seb, és a végbélnyílás meg is sérülhet. Ez mindig azonnal látszik, és a gátmetszés ellátásával egyidejűleg fontos a precíz és gondos sebegyesítés, a későbbi szövődmények, mint a székletinkontinencia vagy a fisztulák (kicsi rések, járatok, amelyek olyan helyen alakulnak ki, ahol egyébként összeköttetés nem lenne) kialakulásának elkerülése érdekében.

Fertőzés

Ahogy bármilyen beavatkozásnál, amely során a bőr egysége megszakad, mert azon egy metszést ejtünk, a seb gyógyulása során kialakulhat sebfertőzés is. A gát sebe ilyenkor néhány napon, egy héten belül duzzadt, piros lesz, abból bűzös váladékozás indulhat, és sok esetben ki is nyílhat. Az összes bőrön levő sebről tudni kell, hogy a megfelelő gyógyulás alapvető feltétele a seb tisztán és szárazon tartása. Így sokan gondolhatnák, hogy a gáton, szülés után ez egy lehetetlen feladat. Vérzés is van, meg betét is van, meg a széklet és a vizelet is ezen a környéken távozik. Emiatt fontos tudni, hogy ez a környezet nagyon strapabíró, fertőzések csak nagyon-nagyon ritkán alakulnak ki, hiszen túl sok újdonság nem fog idekerülni szülés után sem, ami eddig ne került volna ide. Nagyon jó a szövetek vérellátása is, ami kifejezetten segíti a sebgyógyulást. Így a megfelelő személyi higiénia betartása mellett fertőzések szinte sohasem alakulnak ki, azoknak az esélye csak nagyon kicsi. A terület legegyszerűbb tisztántartása a wc használata utáni vizes öblítés vagy zuhannyal, vagy egy vizes palack segítségével. Azon túl, hogy jól fog esni, a seb is tiszta lesz, és ezután csak szárazra kell törölni.

A gátseb szétnyílása

Ritkán történik olyan, hogy fertőzés nélkül egy gátseb megnyílik. Általában ilyenkor a seb gyógyulásának az elégtelensége van a háttérben, amit sajnos előre nem lehet látni. Ez egy alkati dolog, a megoldás ilyenkor az, hogy a sebet újra össze kell varrni olyan varróanyaggal, ami csak lassabban szívódik fel, így több ideje van a sebnek összeforrni. Ritka oka lehet a szétnyílásnak az, hogy a gátseb összevarrása helytelen egyeztetéssel történt, és a feszülő szövetek nem tudnak összegyógyulni. Ez általában hamarabb kiderül, mert kifejezt fájdalmat okoz, és látható is a gát vizsgálata során.

A gátseb fájdalma, fájdalom a szexuális együttlét során

Az egyik kellemetlen szövődmény a gátmetszés után, hogy a gyógyuló szövetekben spontán vagy terhelésre (pl. szexuális együttlét) fájdalom jelentkezik hónapokkal a szülés után is. Ennek több oka is lehet. Az egyik ok lehet a nem megfelelően egyeztetett sebszélek, amiről korábban már írtunk, ami a gáton általában látható is a gyógyulás során. Másik ok lehet, amikor a gátmetszés gyógyulása során képződött hegszövet válik fájdalmassá, vagy a gyógyulás során az idegszálak képeznek kis fájdalmas pontokat. Időnként a varrás közben alkalmazott csomók körül alakulhat ki helyi reakció, ami érzékeny bőr alatt tapintható kis dudorokat képezhet. Ezekben az esetekben a megoldás műtéti úton a kérdéses terület eltávolítása, és a gát helyreállító műtéte lehet.

A gátseb-endometriózis

Az endometriózis során méhnyálkahártya-szigetek rendellenes helyre kerülhetnek, és ott ugyanúgy reagálhatnak a ciklusos hormonműködésre, mint a méh belsejében lévő nyálkahártya. A szülést követő vérzésben természetesen sok méhnyálkahártya-sziget van, és azok nagyon ritkán megtapadhatnak a gátsebben is. Igen ritka ez a szövődmény, de a gátseb ciklusos, menstruációk alatt visszatérő fájdalma esetén érdemes erre is gondolni, és felkeresni egy nőgyógyászt.

Mi hajlamosíthat a szövődmények előfordulására?

Természetesen beavatkozások során szövődmények kis százalékban, de bárkinél előfordulhatnak. Vannak azonban olyan tényezők, amelyek növelik a szövődmények kockázatát. Több ilyen tényező is a kismamán múlik, de segítséget bármikor kérhet a kockázatok csökkentéséhez. A túlsúly, a vérszegénység, a nem megfelelő személyi higiénia, az alultápláltság, a kezeletlen székrekedés mind ronthatja a gátmetszés gyógyulását, ezekre a friss anyukáknak nagyon oda kell figyelnie. Ha panaszok jelentkeznek, akár gyengeség, szédülés, kifejezetten kellemetlen fájdalom, vagy kellemetlen szag, azt a kezelőorvosnak mindig jelezni kell.

A gátmetszés elmaradásának szövődményei

Ezen a fontos szemponton valójában sokan nem gondolkoznak el, mert mindenki a beavatkozásoktól fél csak, azok elmaradásától már nem. Azonban jó észben tartani, hogy megfelelő indikációban végzett beavatkozás valójában többféle szövődményt is segíthet elkerülni. A szülés nem egy sétagalopp. Ezt majdnem mindenki így gondolja, de most nemcsak a fájdalom miatt írom ezt. Legyen bármilyen természetes is a kisbaba születése, mégis rengeteg veszélyt is hordoz magában. Egy jól gondozott kismama, akinek a terhességét és a szülését is alaposan végigkísérik, sok problémát elkerülhet. Vannak azonban olyan események, amik bárkinél bekövetkezhetnek, és a megfelelő időben alkalmazott orvosi beavatkozással sok elkerülhető köztük. Nézzük, miket kerülhetünk el egy jól időzített, megfelelő méretű és megfelelő irányú gátmetszéssel.

Megakadályozhatjuk a kitolási szak elhúzódását. Amikor a kisbaba feje a legnagyobb átmérőjével már áthaladt a kismedence legnagyobb átmérőjű részén, onnan kezdve már szinte csak a lágyrészek tartják vissza. Ilyenkor a baba feje a hüvelyben áll. Ugyan viszonylag hosszú ideig nem okoz ez semmilyen problémát, akár több mint egy, néha két órát is nyugodtan várakozhatunk. De akkor, amikor a kisbabát csak a gát tartja, és ennél is több időre lenne szükség annak a további tágulásához, akkor bizony ennek a folyamatnak, és az eltelt időnek komoly következményei is lehetnek. Ne beszéljünk most a magzati oxigénhiányos károsodásról, bár idővel az is kialakulhat, de az máson is múlik (és az orvosok a kismama kérése miatt sem várhatnak addig). A kisbaba feje a hüvelyben nyomódik, és feszíti a körülötte lévő szöveteket, amik hozzányomódhatnak a csontokhoz is. A sokáig nyomásnak kitett hüvelyfal könnyen elveszítheti a vérellátását, károsodik, és kis szöveti elhalások alakulhatnak ki. Ennek a következménye lehet a fisztulák képződése, ami nagyon gyakran fordul elő azokban az országokban, ahol a megfelelő orvosi ellátás nem elérhető. Ilyenkor járatok képződnek a hüvely és a végbél vagy a hüvely és a húgyhólyag vagy húgycső között, de sokféle kombináció is előfordulhat. A fisztuláknak nagyon komoly hosszú távú következményei lehetnek, fertőzések alakulhatnak ki miattuk, a hüvelyből széklet, vizelet ürülhet akaratlanul, satöbbi. Az elhúzódó kitolási szak folyamatos nyomással, erőlködéssel is jár. Ezt sokan jól bírják, de a kismedencei szövetek, szervek nem mindig. Gyakrabban alakulhat ki évek, évtizedek után többféle süllyedéses panasz elhúzódó kitolási szak esetén. Méhsüllyedés, húgyhólyagsérv, végbélsérv lehet a következménye a meggyengült kötőszöveteknek.

Ezek mellett jó tudni, hogy a gátmetszés elmaradása nem mindig jelenti azt, hogy a kisbaba könnyedén kifér a hüvelyből. Sok szülés halad szépen, gyorsan, és amikor a kismama ragaszkodik ahhoz, hogy ne legyen gátmetszés, kisebb-nagyobb repedések majdnem mindig kialakulnak, hiszen a baba feje, válla utat csinál magának, ha szükséges. A legtöbb repedés egyszerűen ellátható, de időnként nagyon komoly, a végbelet is érintő repedések jöhetnek létre, akár több irányba és több rétegben is szakadhat a gát, aminek az összevarrása kihívást jelenthet gyakorlott orvosoknak is. Ugyanúgy, mint a gátmetszés esetén, ha repedés van, akkor abból is lehet vérzés, ott is kialakulhat vérömleny, és a későbbiekben fertőzés is, és ez a seb is ugyanúgy szétnyílhat, mint egy gátmetszés. Ezeknek a repedéseknek is lehet fájdalmas pontja, vagy endometriózis is kialakulhat bennük. Ha őszinték akarunk lenni, el kell fogadnunk, hogy ezek a szövődmények valójában a szülés szövődményei.

Beavatkozással és beavatkozás nélkül is többféle probléma alakulhat ki, és azért, hogy azokat elkerüljük, érdemes végig nyitottnak maradni, és együttműködni a szülést segítő emberekkel. A kívánságokat és a kéréseket minden, a szülésben segítő embernek (orvosok, szülésznők) figyelembe kell vennie addig a pontig, amíg vagy a baba, vagy az anyukája egészsége azt máshogy nem kívánja.

Gyakori szülés utáni állapotok és regenerációjuk
Állapot/Tünet Leírás Regeneráció/Teendők
Lochia Méhnyálkahártya és vér távozása, 6 hétig tart. Egészségügyi betét használata, tampon ellenjavallt. Orvosi konzultáció erős folyás, fájdalom, láz esetén.
Összehúzódások Méh összehúzódása a vérzés megakadályozására és az eredeti méret visszanyerésére. Elsősorban szoptatás alatt jelentkezik. Szükség esetén fájdalomcsillapító.
Inkontinencia Vizelettartási zavar tüsszentéskor, nevetéskor, köhögéskor. Intimtorna (Kegel-gyakorlatok) segíthet. Általában pár héten/hónapon belül megszűnik.
Székrekedés Gyakori panasz szülés után. Magas rosttartalmú ételek fogyasztása, elegendő folyadékbevitel, szükség esetén székletlazító.
Aranyér Fájdalom és duzzanat a végbél környékén. Aranyérkenőcs, meleg vizes mosás, székletlazító ételek és gyógyszerek.
Érzékeny emlők Teltebb, keményebb és érzékenyebb emlők. Megfelelő szoptatási technika, szükség esetén fájdalomcsillapító, orvosi konzultáció emlőgyulladás gyanúja esetén.
Hajhullás Szülést követő 5 hónapban jelentkezhet. Általában átmeneti jelenség.
Izzadás Hormonális változások miatt, főleg éjszaka. Ellenőrizni, hogy nem jár-e lázzal.
Vizesedés Főként a kezeket, lábakat érinti, kb. egy hétig maradhat fenn. Általában megszűnik a szülés utáni első héten.
Súlycsökkenés Szülés során kb. 3-6 kg, további csökkenés a vizesedés megszűnésével. Szoptatás, egészséges táplálkozás, testmozgás segít a terhesség előtti súly visszanyerésében.

Mikor forduljon orvoshoz? Az alábbi szövődmények ritkák, azonban megjelenésük esetén azonnal forduljon orvoshoz, ugyanis súlyos, életveszélyes állapotot is jelezhetnek.

  • Szülést követő vérzés: ha a vérzés kifejezett, óránként vagy gyakrabban kell cserélni betétet, mielőbb keresse fel kezelőorvosát.
  • Fejfájás: ha súlyos fejfájás gyötri, ami nem múlik, szintén forduljon orvoshoz mihamarabb, mert az magas vérnyomás, illetve stroke jele is lehet.
  • Mélyvénás trombózis: ha az egyik láb fájdalmas, piros, tapintata meleg, fontos, hogy mihamarabb kezelést kapjon, így megelőzhető a tüdőembólia kialakulása.
  • Preeclampsia: a szülést követő 48 órában vagy akár 6 héttel szülés után is kialakulhat az erek kontrakciójának következtében magas vérnyomás, szervi elégtelenség alakulhat ki, járhat fejfájással, végtagduzzanattal, látászavarral, a has jobb felső részének fájdalmával, illetve hirtelen súlygyarapodással.
  • Emlőgyulladás: az emlő(k) fájdalmasak, duzzadtak, láz kíséretében.
  • Ismeretlen eredetű láz.

Utánkövetés: Fontos, hogy szülést követően ne csak a csecsemőt vigyék kontrollvizsgálatokra. Az édesanya egészségügyi állapotára is fontos odafigyelni, a szülést követő 6, illetve 12 hét elteltével érdemes nőgyógyászati kontrollvizsgálatra menni a kezelőorvoshoz.

tags: #gatmetszes #helye #faj #szeretkezeskor