Sajátos szükségletű gyermekek: átfogó útmutató szülőknek és szakembereknek

Ez a tájékoztató azoknak a szülőknek szól, akiknek az óvodás vagy általános iskolás korú gyerekénél felmerült, vagy már be is igazolódott a sajátos nevelési igény (SNI) gyanúja. Összegyűjtöttük, hogy mikor lehet hasznos az SNI-státusz megállapítása, milyen lépései vannak a folyamatnak, és mit tehetsz azért, hogy ezt a folyamatot szülőként a gyerek érdekében a leghatékonyabban kísérd.

Atipikus fejlődésnek nevezzük, ha egy gyerek nem tipikusan, azaz nem a korának megfelelően fejlődik. Ahhoz, hogy a különleges bánásmódra szoruló gyerekek megkaphassák a számukra szükséges segítséget, a szakértői bizottságnak meg kell állapítania, hogy sajátos nevelési igényűek. Ez azonban csak akkor indokolt, ha a gyereknek valóban különleges bánásmódra, kiemelt figyelemre van szüksége ahhoz, hogy megfelelően fejlődjön és teljesítsen az óvodában, iskolában. Ha erre különleges bánásmód nélkül is képes, akkor nincs szüksége az SNI-státuszra.

Az SNI-státusz megállapításának folyamata és jelentősége

A sajátos nevelési igény megállapítását a pedagógiai szakszolgálatok végzik, azaz ők dönthetnek arról, hogy gyereked SNI-státuszba kerüljön. Jobb, ha a bizottsági vizsgálatot megelőzően már tisztában vagy a diagnózissal. Tehát ha úgy érzed, hogy gyereked nem az életkorának megfelelő módon fejlődik, esetleg az óvodából vagy iskolából kapsz jelzést, érdemes szakemberhez fordulnod.

Kihez fordulhatsz segítségért?

A gyereked pedagógusai, a pedagógiai szakszolgálat nevelési tanácsadásának munkatársa, a gyerekorvos vagy civil szervezetek, és ha működnek a közelben szülőcsoportok, akkor ők is segíthetnek abban, hogy milyen állami vagy magánintézményben tudod elvégeztetni a vizsgálatokat.

Fontos, hogy szülőként ne félj kideríteni, hogy mi az oka annak, ha a gyereked nem tud megfelelően beilleszkedni és haladni az óvodai, iskolai környezetben. Szerencsére vannak olyan személyek és szervezetek, akik segíthetnek neked ebben a nehéz helyzetben, fordulhatsz például a család- és gyermekjóléti szolgálat munkatársához, (ha van) az iskolai szociális munkáshoz, iskolapszichológushoz, valamint helyi civil szervezetekhez és szülőcsoportokhoz. Vannak továbbá olyan képzett animátorok is, akik a gyerekcsoportban kialakult helyzetek kezelésében tudnak segíteni.

Miért fontos az SNI-státusz?

A pedagógiai szakszolgálat szakértői véleményében megállapított SNI-státusz azért fontos, hogy a gyereked megkaphassa a számára szükséges segítséget, méghozzá államilag támogatott formában. Az SNI gyanúja általában azért merül fel, mert a gyereknek több időre, más megközelítésre, fejlesztésekre, segítő eszközre van szüksége ahhoz, hogy a többiekkel együtt tudjon haladni az óvodai, iskolai környezetben. Azért van szükség ennek hivatalos megszerzésére, mert ezzel válik a gyereked jogosulttá erre a különleges bánásmódra.

Az SNI-státusz nemcsak a fejlesztések miatt fontos, hanem azért is, hogy intézménybe kerülve a gyereked megfelelő környezetben tanulhasson, azaz megkaphassa a könnyítéseket, segítséget az óvodában, iskolában. Ha nincs SNI-státusz, nem lesz ilyen kötelezettsége az intézménynek. Néha előfordul, hogy a kijelölt intézmény ezt a különleges bánásmódot SNI-státusz nélkül is biztosítja, de az iskola csak akkor jogosult magasabb költségvetési támogatásra, ha a gyerekeknek van SNI-státusza.

A szakértői vélemény jelentősége

A szakértői vélemény egy olyan hivatalos dokumentum, ami feljogosít téged, hogy szülőként kiállj a gyerekedért. A szakértői véleményben megfogalmazottakat az óvoda, iskola köteles betartani. A szakértői bizottság a gyerek egyéni szükségletei alapján állapítja meg, hogy milyen típusú különleges bánásmódot igényel. Ide tartozhat az államilag támogatott komplex gyógypedagógiai fejlesztés meghatározott óraszámban, kiegészítő szolgáltatások a pedagógiai szakszolgálatban a segítő szakemberek és az intézmény együttműködésével, vagy könnyítés a tanulásszervezésben.

A szakértői bizottság véleményét az iskolának és neked, szülőként is kötelességed betartani. Ha azt tapasztalod, hogy az intézmény arra hivatkozik, hogy a körülmények nem teszik lehetővé, hogy a szakértői véleményben előírtakat teljesítse, akkor érdemes az óvodával, iskolával először tisztázni, hogy mi ennek az oka. Ha ez sem vezet eredményre, akkor javasoljuk, hogy fordulj a fenntartóhoz. Ha a fenntartó sem teszi meg a megfelelő lépéseket, akkor további jogi lépésekben lehet gondolkodni. Tehát a szakértői vélemény a biztosíték arra, hogy megfelelő jogi eszközökkel el tudd érni, hogy a gyereked megkapja a számára szükséges fejlesztést és tanulási környezetet, méghozzá államilag támogatott formában. Ami a szakértői véleményben van, azt az iskola köteles biztosítani.

Orvosi diagnózis és SNI-státusz közötti különbség

A BNO- és a DSM-V-kód orvosi diagnózis, míg az SNI-státusz jogi kategória. Orvosi diagnózist orvosi vizsgálat után kap a gyerek, ami megállapítja, hogy atipikusan fejlődik, és valamilyen hiányossága, zavara, fogyatékossága van. A szakorvos a diagnózist a BNO, vagy DSM-V nemzetközi kódrendszer szerint állapítja meg. A szakértői bizottság az orvosi diagnózis (BNO-, DSM-V-kód) és a pedagógiai-gyógypedagógiai, illetve pszichológiai vizsgálat alapján besorolja a gyerekedet valamelyik SNI-kategóriába, és leírja a véleményében, hogy milyen többletjogok járnak neki az óvodában vagy az iskolában.

A gyerek aktuális állapotától függ, hogy mire van szüksége. Ha nem SNI-s, akkor természetesen elég lehet a BTMN-státusz és az azzal járó fejlesztések, de előfordulhat, hogy a gyerek fejlődéséhez ez kevés, mert például fejlesztőpedagógus helyett szakirányos gyógypedagógusra lenne szüksége, de ezt csak SNI-státusszal kaphatja meg. Előfordul, hogy a szakorvosi vizsgálatot nem a szakértői bizottság tagjai végzik el, hanem úgynevezett kiegészítő vizsgálatra küldenek külső szakemberhez.

A szakértői vizsgálat kezdeményezése és a szülő jogai

Mikor érdemes kezdeményezni a vizsgálatot?

Ha bizonytalan vagy abban, hogy a gyerekednek szüksége van-e különleges bánásmódra, érdemes beszélned a gyerekkel foglalkozó pedagógussal, vagy felkeresheted a pedagógiai szakszolgálatot, ahol nevelési tanácsadást is kérhetsz. Ha továbbra is bizonytalan vagy, akkor érdemes elvinned a gyereket az adott fogyatékosság, zavar diagnosztikájában jártas pszichiáterhez, pszichológushoz vagy gyógypedagógushoz, aki segíthet eldönteni, hogy valóban szükséges-e a szakértői vizsgálatot elindítani. Ha az adott pszichiáter, pszichológus vagy gyógypedagógus szerint elegendő egy célzott fejlesztés, terápia (pl. logopédia, mozgásfejlesztés, koncentrációs készség fejlesztése), amit magánúton tudsz biztosítani a gyereknek, és nincs szüksége az óvodai és iskolai környezetben különleges bánásmódra, akkor dönthetsz úgy, hogy nem indítod el a szakértői vizsgálatot.

Ki kezdeményezheti a vizsgálatot?

A szakértői vizsgálatot kezdeményezheti a szülő, valamint azok az intézmények, amelyek kapcsolatba kerülnek a gyerekeddel. Ehhez általában a szülő beleegyezése kell. Ha például az óvodai vagy iskolai pedagógus javasolja, hogy induljon el a szakértői vizsgálat, de te ezzel nem értesz egyet (pl. a magánszakértői vélemény szerint ez nem indokolt), akkor szülőként jogod van megtagadni a szakértői bizottsági vizsgálat kezdeményezését. Előfordulhat azonban, hogy egy hatósági eljárás után a beleegyezésed nélkül is kezdeményezik a vizsgálatot.

A vizsgálat menete

A szakértői bizottsági vizsgálat elindításához ki kell tölteni a vizsgálati kérőlapot, és azt el kell küldeni a pedagógiai szakszolgálatnak. Ilyenkor először az óvodából vagy az iskolából tájékoztatnak arról, hogy miért látják a vizsgálatot szükségesnek. Ha ez alapján beleegyezel a vizsgálatba, akkor csak alá kell írnod a kérelmet, és az óvoda vagy iskola 10 napon belül elkészíti és elküldi azt a pedagógiai szakszolgálatnak. Arról is tájékoztatnak, hogy milyen következményei lehetnek a vizsgálat eredményeinek, és milyen jogaid vannak az vizsgálat során. Halmozottan hátrányos helyzet esetén lehetőség van arra is, hogy a vizsgálaton jelen legyen a pedagógiai szakszolgálati esélyegyenlőségi szakértő is, de ezt nem kötelező igénybe venni.

Ezután a pedagógiai szakszolgálat értesíteni fog a vizsgálat időpontjáról. Miután a kérelem beérkezett hozzájuk, a pedagógiai szakszolgálatnak 10 napja van arra, hogy értesítsen benneteket a vizsgálat időpontjáról. Ha ennél több idő telik el, akkor panaszt tehetsz a tankerületi központnál. A vizsgálat időpontja leghamarabb 10 nappal azután lehet, amikor átvetted az értesítőt. Ha ez az idő kevesebb, mint 10 nap, akkor ezt jelezheted a pedagógiai szakszolgálatnak és kötelesek másik időpontot biztosítani.

Mulasztás következményei

Ha nem jelzed előre, hogy nem tudtok megjelenni a vizsgálaton, akkor azt a pedagógiai szakszolgálat mulasztásnak tekinti. Ha kétszer is elmulasztjátok a vizsgálatot, akkor értesítik a tankerületi központot, és közigazgatási hatósági eljárás indul az ügyetekben. Ebben az eljárásban a tankerületi központ kötelezhet, hogy a gyerekkel együtt jelenjetek meg a vizsgálaton, és akár védelembe vételi eljárást is indíthatnak.

A bölcsőde szerepe a sajátos szükségletű gyermekek nevelésében

A bölcsőde célja, hogy az ún. napközbeni ellátás keretében biztosítsa a 20 hetes-3 éves korosztály felügyeletét, gondozását, nevelését. A bölcsődében rendkívül fontos a szülővel való bizalmi, partneri kapcsolat kialakítása a gyermek harmonikus fejlődéséhez. A szülő ismeri a legjobban a gyermeket, ő tudja azokat az ismereteket a gyermekről átadni a kisgyermeknevelőnek, melyek az egyéni bánásmód kialakításához szükségesek.

A bölcsődei nevelés alapelvei

• A kisgyermek egyedi, megismételhetetlen, mással nem helyettesíthető individuum, egyéni szükségletekkel rendelkező, fejlődő személyiség.
• A bölcsődei nevelés a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, a személyes, a szociális és a kognitív kompetenciák fejlődésének segítésére irányul az alapvető gyermeki jogok tiszteletben tartásával.
• A bölcsődei nevelésben figyelembe kell venni a kisgyermek spontán érésének, egyéni fejlődésének ütemét, a pillanatnyi fizikai és pszichés állapotát, kompetenciáját, nemzetiségi/etnikai, kulturális és vallási hovatartozását.
• A fejlődés ütemét mindig magához a gyermekhez viszonyítva kell megítélni. Minden új fejlődési állomásnak kiindulópontja maga a gyermek.
• A gondozás minden helyzetében nevelés folyik, a nevelés helyzetei, lehetőségei nem korlátozódhatnak a gondozási helyzetekre.

A bölcsődében törekszünk arra, hogy az életkornak megfelelő, változatos és minél egészségesebb ételeket adjunk a gyerekeknek. Nagy hangsúlyt fektetünk a szabad levegőn tartózkodásra, a mozgásra, a mozgásfejlesztésre. Az egészségnevelés az egyén egészséges életmód felé való irányítása. A bölcsődében igyekszünk megismertetni a gyermekeket a helyes kultúrhigiénés szokásokkal, és a prevenciós feladatokba bevonunk gyermekorvost, gyermekfogszakorvost is.

A koragyermekkori intervenció magában foglal minden olyan tevékenységet, amely a kisgyermek sajátos szükségleteinek meghatározását és figyelembevételét szolgálja. A bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, szolgáltató funkcióját tekintve alkalmas színtér a koragyermekkori intervenció szemléletének alkalmazására.

Sajátos szükségletekkel bíró gyermekek a büntetőjogban

A gyermekbántalmazási statisztika 2016 óta folyamatos emelkedést mutat, 2020-ban több mint 6300 esetre derült fény, ez 500-zal több, mint a megelőző évben. Az igazságszolgáltatásban dolgozó személyekre hatalmas felelősség hárul, hiszen munkájuk során nem csupán jogalkalmazókként kell, hogy eljárjanak, hanem figyelemmel kell lenniük arra is, hogy sokszor emberi sorsok múlhatnak azon, hogy milyen módon és mennyire körültekintően tesznek eleget a jogszabályok által előírt kötelezettségeiknek. Különösen igaz ez azokra a büntetőeljárásokra, ahol a gyerekek vannak fókuszban akár sértetti, akár terhelti pozícióban, vagy netalán tanúként.

Jogszabályi háttér és a gyermekbarát igazságszolgáltatás

Az Európai Parlament és a Tanács 2012/29/EU irányelve a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról rendelkezik. Ez az irányelv már rögzíti, hogy elő kell segíteni azt, hogy az áldozat ne kerülhessen kapcsolatba a terhelttel, hogy az áldozat meghallgatását a lehető legkevesebb alkalomra kell korlátozni. Jelentős, hogy rendelkezéseket fogalmaz meg a specifikus szükségletekkel rendelkező áldozatok védelme érdekében, illetve nevesíti, hogy a gyermekek esetében vélelmezni kell, hogy ebbe a körbe tartoznak.

Olyan intézményrendszert vezet be a gyerekek védelme érdekében, mint a kép- és hangfelvétel készítése, meghallgatásuk szakember útján, erre kialakított helyiségben történjen, a kihallgatást lehetőleg ugyanazon személy végezze. Bizonyos bűncselekmények esetén a gyermekkel azonos nemű személynek kell végeznie a meghallgatást.

Az új Be. és a speciális védelmet igénylő személyek

A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (az „új Be.”) 2018. július 1-jén lépett hatályba. A törvény immáron egységesen, a XIV. fejezetben foglalkozik a speciális védelmet igénylő eljárási szereplőkkel. Felsorolás jelleggel ad támpontot a törvény a jogalkalmazó részére, hogy milyen szempontokat lehet figyelembe venni a különleges bánásmód megállapítása körében. Az új Be. rendelkezései - bizonyos kivételektől eltekintve - megkövetelik a sértett/tanú együttműködését. Így az érintett személy a különleges bánásmód körébe tartozó egyes intézkedéseket visszautasíthatja. Azaz a jogalkotó önrendelkezési jogot biztosít a részére, mely tükrözi, hogy célja alapvetően az volt, hogy az eljárás a speciális védelmet igénylő személy érdekeit szem előtt tartva kerüljön lefolytatásra.

Ez kötelezettséget ró egyrészt a hatóságokra, miszerint kötelezően különleges bánásmódot igénylő személynek kell minősíteni azokat, akik a fent felsoroltak bármelyikének megfelelnek. Fontos megjegyezni, hogy a törvény kifejezett rendelkezést tartalmaz a tekintetben, hogy - eltérő szabályozás hiányában - nem járhatnak ezen rendelkezések a büntetőeljárásban részt vevő más személyek jogainak sérelmével.

A törvény példálózó jelleggel felsorolja azon intézkedéseket, melyek a speciális védelmet biztosíthatják az érintett személy részére. Ennek megfelelően a hatóságoknak fokozott figyelemmel kell eljárniuk a kapcsolattartás során, a magánélet kímélete, a személyes és egészségügyi adatok kezelése során. Fontos a hatóság szerepe az érintett személy részvételét igénylő eljárási cselekmény előkészítésével összefüggésben, hiszen a cél az, hogy az haladéktalanul lefolytatható legyen, lehetőség szerint ne kelljen megismételni, szükségtelenül ne kelljen olyan személlyel találkoznia, aki a büntetőeljárásban részt vesz, különös figyelemmel arra, ha a védett pozícióját ezen személyhez fűződő viszonya alapozza meg.

A hatóságoknak szerepet kell vállalniuk abban, hogy az érintett személy minél könnyebben tudja segítő személy közreműködését igénybe venni. A tizennyolcadik életévét be nem töltött személy (nem kizárólag a sértett!) részvételével történő eljárás során lehetőség szerint kép- és hangfelvételt kell készíteni, elrendelhető, hogy az eljáráson igazságügyi pszichológus szakértő is jelen legyen, illetve ilyen szakértő, vagy külön törvényben meghatározott szaktanácsadó közreműködésével kerüljön végrehajtásra az eljárási esemény. A hatóságok biztosítják a külön törvényekben megfogalmazott gyermekeket megillető jogok hatékony érvényesülését.

Szigorítások a gyermekek meghallgatására vonatkozóan

A 14. életévét be nem töltött személyek részvételével zajló eljárásban a fenti intézkedéseket további szigorítások egészítik ki. Eszerint csak és kizárólag akkor kerülhet sor a meghallgatására, ha az attól várható bizonyíték mással nem pótolható. Ha az eljárás érdekeit nem veszélyezteti, olyan helyiségben kell végrehajtani, ami erre szolgál, vagy erre alkalmassá tettek, lehetőség szerint minden alkalommal ugyanazon személynek kell végeznie a kihallgatást, kötelező a kép- és hangfelvétel készítése.

Míg tovább szigorít a törvény, ha tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére a nemi élet szabadsága, vagy a nemi erkölcs elleni bűncselekményt követnek el. Lehetősége van a bíróságnak arra, hogy mellőzze a sértett meghallgatását, ha az a nyomozás során már megtörtént és arról kép- és hangfelvétel készült.

2021. január 1-től biztosít lehetőséget az eljárásjogi törvény arra, hogy igazságügyi szakpszichológus, vagy a gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. törvényben meghatározott szaktanácsadó hallgassa ki a gyermeket. Mindez lehetőséget ad arra, hogy az érintett személy elkerülje a másodlagos áldozattá válás veszélyét, azaz, hogy újra és újra át kelljen élnie az őt ért traumát, ezáltal nehezebbé váljon a gyógyulás folyamata. Mindez már az eljárás kezdetén lecsökkenti az újratraumatizálódás lehetőségét.

Barnahus-házak: A gyermekek kíméletes meghallgatása

Ezen meghallgatások színteréül szolgálnak a Barnahus-házak (Gyermekházak). Ez az izlandi módszer lehetőséget biztosít arra, hogy komplex módon, egyetlen helyen, szakértőket is az eljárásba integrálva folytassák le a gyermekek meghallgatását. Maga az esemény nem egy hivatalos helyiségben, hanem egy gyermekek igényeinek megfelelően kialakított helyen zajlik, ahol pszichológus, illetve az említett szaktanácsadó beszélget az érintett személlyel. Minderről kép- és hangfelvétel készül, a kihallgatást pedig ennek segítségével egy úgynevezett monitoringszobában végig figyelemmel kísérhetik a hatóság tagjai, úgymint a nyomozást végző személy, az ügyész és akár a védő is, akik kérdés feltevését indítványozhatják.

tags: #sajatos #szuksegletekkel #biro #csecsemo