A gyermekvállalás számos változást hoz a család életébe. A változás első kézzelfogható jele az, hogy az édesanya keresete átmenetileg vagy akár hosszabb időre kiesik a családi kasszából. Helyette különféle állami támogatásokkal kell számolni. Ezek között vannak egyszeri (anyasági támogatás) és rendszeres (GYES) támogatások, és van, amelyet bármelyik szülő, vagy akár a nagyszülő is igénybe vehet (GYED). Cikkünk azt vizsgálja, hogy mit értünk hivatalosan a főállású anya státusz alatt: mik a kritériumok, milyen feltételeknek kell teljesülnie, ha valaki gyermekgondozási támogatást (GYET) szeretne igénybe venni?
Mi a főállású anyaság?
Nem mindenki számára egyértelmű, de az anyasággal, szülői feladatokkal járó tevékenység főállásban is végezhető mind az anya, mind az apa számára. Ez a speciális támogatás több ponton is eltér a gyermekvállalás során szinte automatikusan igénybe vehető, illetve választható konstrukcióktól, mint a csecsemőgondozási díj (CSED), gyermekgondozást segítő ellátás (GYES) vagy gyermekgondozási díj (GYED). Sajátossága, hogy a családban nevelt gyermekek számától és életkorától is függ az igénybevehetőség, és fix összegű támogatási forma, független például a korábbi fizetésünk összegétől.
A főállású anyaság elnevezés csalóka, mert az sugallja, hogy csak az anyák jogosultak azt igénybe venni. A szülői feladatokkal járó tevékenységeket főállásban azonban mind az anya, mind az apa végezheti. Igényelheti az anya és apa mellett a gyám is. Ebben a cikkben azt az esetet tekintjük át, amikor a család legalább három gyermeket vállal, és az anya főállású szülővé (a köznyelvben főállású anyává) válik.
A Gyermekgondozási Támogatás (GYET) feltételei
Gyermeknevelési támogatásra az a szülő, nevelőszülő vagy gyám jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életévének betöltéséig jár. Megszűnik a jogosultság, ha a legidősebb gyermek betölti a 18. életévét. Kivételt jelent, ha háromnál több gyermekünk van, és a GYET tovább él a soron következő gyermek 18. életévének betöltéséig.
Lássunk egy példát! A családban egy 4, egy 6 és egy 13 éves gyermek él, és az édesanya egy újszülöttnek ad életet. Eddig a 3 idősebb gyermek után GYET-ben részesült, ám most le kell mondania erről, ha igénybe akarja venni a GYES-t. Nem is kérdés, hogy a gyermekneveléssel járó költségek meghaladják azt a nettó 25.650 Ft-os összeget, amelyet a GYET biztosít. A GYET tehát bevételként nehezen fogható fel, tehát számos család számára nem egy ideális támogatási forma.
A gyermekgondozási támogatás nem vehető igénybe, ha az igénybe vevő előzetes letartóztatásban van, büntetését tölti, illetve ha a rendszeres gyermeknevelési támogatások (CSED, GYES vagy GYED) bármelyikében, vagy egyéb rendszeres ellátásban, például öregségi nyugdíjban részesül.
A GYET összege és a munkavégzés
A főállású anyaság vagyis a GYET összege fix: az öregségi nyugdíjminimummal azonos, amely 2025-ben 28.500 Ft. Összege az öregségi nyugdíjminimummal azonos, amely 2026-ban 28.500 Ft. A támogatás a legidősebb gyermek 18. életévének betöltéséig él. Amint a legidősebb gyermek elérte a nagykorúságot, a támogatás megszűnik.
Fontos tudni, hogy lehet dolgozni a GYET mellett, de csak maximum heti 30 órában. Kivételt képez a teljes mértékben otthonról végzett munka. Igen, de csak akkor, ha nem haladja meg a heti 30 órát, illetve időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés helye teljes egészében az otthonunk.
A GYET előnyei és hátrányai
Láthattuk, hogy a GYET összege minimális. Azoknak érheti meg, ahol a háztartás bevételei jelentősek és a szülőpár egyik tagja (jellemzően az anya) otthon maradhat a gyerekekkel. Azoknak is megérheti a GYET, akik teljes mértékben otthon tudnak dolgozni vagy nem haladja meg a heti munkaidejük a 30 órát. A GYET olyan családok esetében lehet ezért célszerű választás, ahol az igénybe vevő szülő otthonról dolgozik. Egy más jellegű és ritkább opció, amikor a családfenntartó kimagasló jövedelme teszi lehetővé és indokolja az édesanya otthon maradását. Ilyen esetben is javasolt a GYET igénylése, leginkább az állami nyugdíjrendszerben való ellátás biztosítása miatt. Látható, hogy meglehetősen szűk kör számára ideális támogatási forma a GYET.
Bármi is a motiváció, azok, akik nem állnak munkaviszonyban, de nem is regisztrált álláskeresők, nem kötelesek megfizetni a társadalombiztosítási hozzájárulást. Ezzel azonban sem az orvosi ellátásra, sem a táppénzre, sem az állami nyugdíj ellátásra nem lesznek jogosultak. A továbbiakban azt vizsgáljuk, hogy mit jelent valójában a főállású anyaság, vagyis miként tartható fenn a nyugdíjhoz szükséges jogviszony nagycsaládos szülőként gyermekeink 3. életévének betöltését követően.
A gyermeknevelési támogatás havi összege - függetlenül a gyermekek számától - azonos a szociális vetítési alap összegével, töredék hónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár. Az ellátás összegéből nyugdíjjárulék kerül levonásra. Ez fontos szempont azoknak, akik a GYET igénylésével biztosítani szeretnék a folyamatos társadalombiztosítási jogviszonyukat és ezáltal a jövőbeni nyugdíjjogosultságukat.
GYET igénylése és jogszabályi háttere
A gyermeknevelési támogatásra vonatkozó kérelem benyújtása a „Kérelem gyermeknevelési támogatás megállapítására" című formanyomtatvány kitöltésével történik. A formanyomtatvány tartalmazza a kérelemhez benyújtandó iratok másolatának körét. A formanyomtatvány ingyenes. Az ellátás a kérelem benyújtásának időpontjától jár, feltéve, hogy a benyújtás időpontjában a jogosultsági feltételek fennállnak.
A fővárosi és vármegyei kormányhivatalok feladatkörébe tartozó családtámogatási kérelmek benyújtására a következő módokon van lehetőség: elektronikus úton: kizárólag ügyfélkapus azonosítással (regisztrálni bármelyik kormányablakban lehet!) a saját családtámogatási igényeket lehet benyújtani! Más elektronikus formában (nem ügyfélkapun keresztül, pl. e-mail) benyújtott kérelmek érvénytelenek.
A GYET jogszabályi hátterét több törvény és rendelet is tartalmazza:
- Az 1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról
- 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról
- Az 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról
Fontos tudni, hogy az ellátásra jogosultnak be kell jelentenie a változásokat, mint például a nevének, fizetési számlaszámának vagy lakcímének megváltozását, a gyermeknek az ellátásra jogosult háztartásából történő kikerülését, továbbá ha a háztartásba a 3. életévét betöltött gyermek kerül.