A nem fertőző betegségek (noncommunicable diseas, NCD) globálisan legalább 43 millió ember halálát okozták 2021-ben, ami a világjárványhoz nem kapcsolódó halálozások 75%-ának felel meg.
A szív- és érrendszeri betegségek okozzák a legtöbb NCD-halálozást, legalább 19 millió halálesetet, ezt követik a daganatos megbetegedések (10 millió), a krónikus légúti megbetegedések (4 millió) és a cukorbetegség (több mint 2 millióan, beleértve a cukorbetegség okozta vesebetegség okozta halálozást is).
A 21. A WHO jelentése alapján a nem fertőző betegségek kialakulásában viselkedési, metabolikus és környezeti tényezők játszanak szerepet.
Viselkedési tényezők a dohányzás, az egészségtelen táplálkozás, az alkoholfogyasztás, valamint a nem elegendő fizikai aktivitás.
Ezek négy kulcsfontosságú anyagcsere-változáshoz járulnak hozzá, amelyek növelik az NCD-k kockázatát: emelkedett vérnyomás, magasabb BMI, magas vércukorszint és rendellenes lipidprofil.
A betudható halálozások tekintetében a vezető metabolikus kockázati tényező világszerte a megemelkedett vérnyomás (ennek tulajdonítható a globális NCD-halálozások 25%-a).
A környezeti tényezők közül a légszennyezés emelhető ki.
Az életmódorvoslás a bizonyítékokon alapuló életmódbeli beavatkozások alkalmazására fókuszál, melyek magukban foglalják a fizikai aktivitást, a táplálkozást, a stresszkezelést, a regeneráló alvást, a káros anyagok kerülését és a társadalmi kapcsolatok erősítését a betegségek megelőzésében és kezelésében.
Az egyéni viselkedési kockázati tényezők és egészségmagatartás ismerete és értékelése elengedhetetlen a sikeres életmódorvosi beavatkozásokhoz.
Számos eszköz külön foglalkozik az egyes módosítható tényezők vizsgálatával.
A táplálkozási szokások felmérésében kiemelhető a Mini-EAT(14) vagy a HeartDiet kérdőív.(9)
A fizikai aktivitás felmérésére és értékelésére elfogadott az IPAQ rövidített változata(12), a szorongás és depresszió szűrésében pedig az ultrarövid Patient Health Questionnaire 4 emelhető ki.(13)
Komplex, több szempont alapján értékelő eszköz az amerikai Life Essential 8, mely a kardiovaszkuláris egészséget négy egészségmagatartási és négy egészségügyi faktorral (dohányzás, diéta, alvás, testmozgás, vérnyomás, vércukor érték, BMI, lipidprofil) határozza meg és értékeli. (7)
A Life Crucial 12 ezt kiegészítette a mentális jólét vizsgálatával.
Pangalangan és munkatársai nevéhez egy mind a hat életmódorvosi pillére terjedő skála kidolgozása kötődik.
Magyarországon a KSH adatai szerint 2020-ban a legtöbb ember a keringési rendszer betegségeiben halt meg, gyakoriságukat tekintve ezután a daganatok következnek.
E két haláloki csoport az összes halálozás közel 70%-át teszi ki.
A háziorvosok morbiditási jelentései alapján a magasvérnyomás-betegség 2001 óta 80%-kal nőtt, az ischaemiás szívbetegség előfordulása pedig 71%-kal.
A diabetes mellitus megbetegedési gyakorisága 2,4-szeresére emelkedett a felnőtt népességben.
A HUN-CANCER EPI országos vizsgálata szerint, bár az életkorral standardizált előfordulási arányok 2018-ban sokkal alacsonyabbak voltak, mint ahogy korábban becsülték, ám a standardizált incidencia a daganatos megbetegedés tekintetében így is magasabb volt, mint az EU átlaga.
Az egyéni egészségügyi előnyökön túl társadalmi-gazdasági szempontból is elengedhetetlen a magyar lakosság krónikus betegségre ható viselkedési kockázati tényezőinek felmérése, valamint az intervenciós pontok ismerete.
Mindehhez elengedhetetlen egy egyénileg könnyen és gyorsan kitölthető kérdőív, mely megbízhatóan és reprodukálhatóan méri az egészségmagatartást a felnőtt lakosság körében.
A MOTE kutatócsoportjának célja a fentieknek mind megfelelő, Pangalangat és mtsai. által kidolgozott egészségskála magyarra fordítása és nyelvi validálása.
A szerzők 2024-es kutatása alapján a kérdőív az amerikai népesség körében kellő érvényességgel és megbízhatósággal rendelkezik az egészségmagatartás mérésére a felnőtt mintában.
Előzetes tesztek során a 9 szociodemográfiai és antropometriai adatokat rögzítő, valamint az LMHB skála 25 kérdéses magyar fordításából összeálló kérdőívünk kitöltése körülbelül tizenöt percet vesz igénybe.
A nem fertőző betegségek (NCD) jelentős globális egészségügyi terhet jelentenek, és számos viselkedési, metabolikus és környezeti tényező játszik szerepet kialakulásukban.
A dohányzás, az egészségtelen táplálkozás, az alkoholfogyasztás és az alacsony fizikai aktivitás mind hozzájárulnak az NCD-k kockázatához, ami emelkedett vérnyomáshoz, magasabb BMI-hez, magas vércukorszinthez és rendellenes lipidprofilhoz vezethet.
A magyarországi statisztikák is kiemelten mutatják a keringési rendszer betegségeinek és a daganatok magas arányát a halálozások között, valamint a magasvérnyomás-betegség, az ischaemiás szívbetegség és a diabetes mellitus növekvő gyakoriságát.
Az életmódorvoslás holisztikus megközelítése, amely a fizikai aktivitást, a táplálkozást, a stresszkezelést, az alvást, a káros anyagok kerülését és a társadalmi kapcsolatokat hangsúlyozza, kulcsfontosságú a betegségek megelőzésében és kezelésében.
Az egyéni egészségmagatartás felmérése és értékelése elengedhetetlen a hatékony életmódorvosi beavatkozásokhoz. Erre a célra számos specifikus kérdőív áll rendelkezésre, mint például a táplálkozási szokásokat vizsgáló Mini-EAT vagy HeartDiet, a fizikai aktivitást mérő IPAQ, valamint a szorongás és depresszió szűrésére szolgáló Patient Health Questionnaire 4.
Az amerikai Life Essential 8 és a Life Crucial 12 komplexebb eszközök, amelyek a kardiovaszkuláris egészséget és a mentális jólétet is értékelik.
Pangalangan és munkatársai által kidolgozott, hat életmódorvosi pillérre épülő skála a MOTE kutatócsoportjának célja magyarra fordítani és nyelvileg validálni, hogy egy megbízható, könnyen kitölthető kérdőív álljon rendelkezésre a magyar lakosság egészségmagatartásának mérésére.
A kérdőív, amely 9 szociodemográfiai és antropometriai adatot rögzít, valamint az LMHB skála 25 kérdését tartalmazza, körülbelül tizenöt perc alatt kitölthető, és a korábbi kutatások alapján kellő érvénnyel és megbízhatósággal rendelkezik.
Egészséges szokások: Terhesség
Az egészséges életmód fontossága kiemelkedő a várandósság alatt, mivel ez befolyásolja mind az édesanya, mind a fejlődő magzat egészségét.
A táplálkozás, a testmozgás, a stresszkezelés és a káros szokások elkerülése alapvető szerepet játszik a szövődmények megelőzésében és az egészséges terhesség biztosításában.
A magyarországi egészségügyi helyzet, amely a krónikus betegségek magas előfordulását mutatja, tovább erősíti az egyéni életmódbeli tényezők felmérésének és javításának szükségességét.
Az új, validált életmódkérdőív hozzájárulhat az egészségmagatartás jobb megértéséhez és az személyre szabott egészségfejlesztési stratégiák kidolgozásához.
tags: #varandossag #eletmod #kerdoiv