A szoptatás a női élet egyik legszebb, legnagyobb szeretettel, felelősséggel, odaadással járó időszaka. Magyarországon a nők jó része szoptatja a kisbabáját, így becslésem szerint legalább nyolcvanezer szoptató nő él egy időben az országban. A szoptatás időszaka alatt is előfordulhat azonban, hogy az édesanyának radiológiai vizsgálatra van szüksége. Ilyenkor merül fel a kérdés, hogy az egyes képalkotó vizsgálatok közül melyik és miként végezhető el anélkül, hogy a kisbaba egészsége veszélybe kerülne.
A Heim Pál Kórház Anyatejgyűjtő Állomása és a témában érintett szakemberek kiemelik, hogy a legtöbb képalkotó vizsgálat biztonsággal elvégezhető szoptatás alatt, ám fontos a megfelelő tájékoztatás és a tévhitek eloszlatása. Az Anyatejgyűjtő Állomásokat rendelet kötelezi [33/1998. (VI. 24.) NM rendelet] arra, hogy minden dolgozójukat és az anyatejet adó édesanyákat szűrővizsgálatoknak vessék alá. Ebbe beletartozik a bőrgyógyászati, a bakteriológiai és a nemi betegségek szűrése mellett a tuberkulózis kizárására irányuló mellkasi röntgenvizsgálat is.
Radiológiai vizsgálatok és a szoptatás
A szoptató anyák gyakran szembesülnek bizonytalansággal, amikor röntgenvizsgálatra van szükségük. Dr. Csák Miléna védőnő, szoptatási szaktanácsadó rávilágít, hogy a helyzet nem egyértelmű, hiszen a vizsgálószobában sokféle tájékoztatást kaphatnak az anyák. Van, akit elküldenek, van, akinek a vizsgálat utáni szoptatás felfüggesztését javasolják, míg másoknak azt mondják, hogy bátran szoptathatnak, nincs semmi különös tennivalójuk. Fontos tudni, hogy a röntgenvizsgálatokkal járó ionizáló sugárzás - ellentétben az izotópvizsgálatokkal - csak addig a rövid ideig terheli a szervezetet, amíg áthalad rajta. Tehát a vizsgálatot követően sem az anya testében, sem az anyatejben nem marad káros sugárzás.
Ultrahangvizsgálat
Az ultrahangvizsgálat teljes mértékben fájdalommentes és káros hatásoktól mentes, ezért várandósság alatt és szoptatás idején is biztonsággal elvégezhető. Panasz esetén vagy az ajánlott éves szűrés céljából ebben az időszakban is az ultrahang a legjobb választás, mivel semmilyen káros hatása nincs a magzatra vagy az édesanyára. Teljesen fájdalommentes és sugárzásmentes vizsgálat, amellyel pontosan feltárható az esetleges elváltozás oka, és szükség esetén bármikor megismételhető.
Röntgen- és CT-vizsgálatok, mammográfia
Röntgenvizsgálatok, natív (intravénás kontrasztanyag adása nélküli) CT-vizsgálatok és a mammográfia esetén a legtöbb hiedelemmel ellentétben a röntgensugárnak nincs semmilyen hatása a szoptatásra, a sugárzás nem marad benn az emberi testben, nem befolyásolja a tejelválasztást. A szájon át adott kontrasztanyagok közül a báriumtartalmúak nem, és a jódos kontrasztanyagok is csak minimális mértékben szívódnak fel a bélrendszerből, utóbbiakból az anyatejbe még jelentéktelenebb mennyiség juthat csak át, aminek nincs kimutatható káros hatása a szoptatott csecsemőre.
Ugyanez érvényes a mammográfiára (az emlők röntgenvizsgálata) is. Szoptatás időszakában a mammográfia elvégezhető. Figyelembe kell venni azonban, hogy az emlő a nyomásra érzékenyebb lehet, valamint a szövet fokozott sűrűsége (sugárelnyelése) miatt a képe megváltozik, ami a diagnosztikát nehezítheti. Javasolt a mammográfia előtt szoptatás vagy a tej lefejése, hogy egyrészt az érzékenység, másrészt a sűrűség is mérséklődjön.
Jódtartalmú intravénás kontrasztanyagokkal készülő vizsgálatok
A jódtartalmú intravénás kontrasztanyagokkal készülő CT és más vizsgálatok már egy kicsit árnyaltabb megítélés alá esnek. Szoptatás mellett az intravénás kontrasztanyag korlátozás nélkül adható. A ma érvényes állásfoglalások, alkalmazási előiratok szerint az intravénás kontrasztanyagokból olyan kis mennyiség (1%) juthat át az anyatejbe, ami a csecsemő számára nem ártalmas, és annak is csak kb. 1%-a szívódik fel a baba bélrendszeréből. Ennek ellenére, a hagyományos óvatos hozzáállás szerint a vizsgálatot végző személyzet adhat olyan tanácsot, hogy a vizsgálat után 24 óráig az édesanya ne szoptasson, hanem előre lefejt tejjel etesse a gyermekét, amennyiben erre módja van.
MR-vizsgálatok
A kontrasztanyag nélküli MR-vizsgálatok nincsenek hatással a szoptatásra. A gadolíniumtartalmú intravénás kontrasztanyagok indokolt esetben beadhatóak az anyának. Ezeknél hasonló a helyzet a CT-nél leírtakkal. Az anyatejbe minimális mennyiség juthat át, amely nem jelent káros hatást a kisgyermekre, így nem szükséges abbahagyni a szoptatást, de óvatosságból adható olyan tanács az édesanyának, hogy a kontrasztanyag után egy napig ne szoptassa a csecsemőt.
Izotópos vizsgálatok
Szoptatás alatt a radioaktív izotópos vizsgálatok általánosságban kerülendők, mert a radioaktív izotópok az anyatejbe is kiválasztódnak, továbbá az anya testéből a vizsgálat után még egy ideig radioaktív sugárzás lép ki. Ennek mértéke és időtartama az alkalmazott izotóptól függ. Amennyiben a szoptató anya állapota, betegsége miatt a kezelőorvos szerint a vizsgálat elvégzése feltétlenül szükséges, a csecsemő egészsége érdekében szigorú szabályok tartandók be, melyek tartalmazzák a meghatározott ideig a szoptatás felfüggesztését, az anyatej lefejésének módját és azt az időtartamot, ami alatt a vizsgálatot követően a csecsemővel (illetve más kisgyermekekkel, továbbá terhes nőkkel) való szoros fizikai közelség kerülendő. Ennek részleteit a vizsgálatot végző szakszemélyzet ismerteti a pácienssel.
A sugárzás | #102 | ŰRKUTATÁS MAGYARUL
Gyakori tévhitek és aggodalmak
Sokan azt hiszik, hogy a röntgensugár sugárzóvá teszi az anyagokat, amelyeken áthalad, ezért káros a szoptatás a vizsgálat után. Ám az anyatejben nincsenek olyan sejtek, amelyek a kisbaba szervezetébe jutva tovább szaporodnának, tehát ennek a hatásnak a szoptatás szempontjából nincs jelentősége. Említeni szokták még, hogy a röntgensugárzás hatására szabad gyökök jönnek létre. A röntgensugárzás ionizáló sugárzás, a molekulákról képes elektronokat eltávolítani. Valóban keletkeznek szabad gyökök, de ezek igen rövid idő alatt reakcióba lépnek egymással vagy a környező anyagokkal, így megszűnnek szabad gyöknek lenni. A szervezetünket érő sugárzás származhat a világűrből, a talajból, a növényekből, az élelmiszerekből, környezetünk tárgyaiból, vagy akár a saját testünkből is. Egy mellkasi röntgenvizsgálat sugárdózisa felnőttek esetében testalkattól függően kb. 0,05-0,1 mSv, ami nagyjából 10 napi háttérsugárzásnak felel meg. Magyarországon egy embert átlagosan 2,4 mSv/év effektív dózissal terhel a természetes háttérsugárzás.
Gondoljunk bele: a légiközlekedés során is erősebb sugárzás éri az utasokat, ám az senkinek nem jutna eszébe, hogy a repülőn, kirándulás közben vagy a síparadicsomban ne szoptassa meg amúgy szoptatott gyermekét. Mégsem gondolja senki, hogy emiatt az anya nem szoptathat, sőt a CDC (az Egyesült Államok egészségügyi hatósága) kifejezetten javasolja a repülőút alatti szoptatást.
Gyógyszerek és beavatkozások szoptatás alatt
A legtöbb gyógyszer hatóanyaga nem jelenik meg jelentős mértékben az anyatejben, és ami átjut, annak is csak kis része szívódik fel a baba bélrendszeréből. Az egyes gyógyszerek szoptatás alatti rendelhetőségéről remek nemzetközi adatbázisok állnak rendelkezésre. Ha kérdés van, legjobb, ha felkeres - akár telefonon - egy orvos végzettségű szoptatási tanácsadót. Egyes gyógyító beavatkozásokhoz érzéstelenítő- vagy altatószereket használnak, ezek alkalmazhatóságát is szakemberrel kell egyeztetni.
Láz és betegség
Lázasan lehet szoptatni. A banális betegségek nem veszélyeztetik a babát anyatejen keresztül. Sőt, az anyatej élő sejteket, immunglobulinokat, hormonokat tartalmaz, amiket sehol máshol nem lehet előállítani. Emiatt bármennyire is próbálják utánozni, semmi nem lesz olyan teljes értékű, csodálatos táplálék egy kisbaba számára, mint az anyatej.
Tejpangás és emlőgyulladás
A tejjárat eltömődéséből adódó tejpangás a leggyakoribb probléma, amit az anyuka fájdalmas csomóként észlel, felette a bőr piros, meleg lehet. Amíg egyéb tünet nincs, addig ennek a legjobb gyógymódja, hogy a kisbaba szoptatását mindig az érintett mellen kell elkezdeni, ilyenkor a megszokott technika háttérbe helyezendő a csomó teljes megszűnéséig. A babát úgy kell mellre helyezni, hogy a mell csomós része a baba alsó ajka alatt legyen. Időnként ez elég vicces testhelyzeteket tud eredményezni, de bármilyen testhelyzet felvehető a siker érdekében. Időnként ilyenkor a szoptatás eleje nagyon fájdalmas lehet, ahogy a baba az erős szívó mozgással üríti a mell ezen részét, de amennyiben a mell kiürül a probléma hamar megoldódik. Ilyen esetben a szoptatás előtt érdemes kellemes meleg vízzel borogatni, zuhanyozni a mellett, esetleg elektromos melegítőpárnával átmelegíteni.
Amennyiben a csomósodás mellett esetlegesen láz is jelentkezik, az édesanya levert, és egyértelmű betegség tünetek jelentkeznek, érdemes orvoshoz fordulni, aki a helyzet mérlegelése után elképzelhető, hogy antibiotikumot rendel el. Fájdalomcsillapítót is kérhet a kismama, így a szoptatás nehezebb időszaka könnyebben átvészelhető. Amennyiben az orvos gyógyszert rendel el, mindenképpen megbeszélendő, hogy a szoptatás ezen idő alatt folytatható-e. Vannak gyógyszerek, amelyek mellett az édesanya nyugodtan szoptathatja gyermekét, vannak, amelyek mellett szüneteltetni kell a szoptatást. A tejjárat elzáródásának egyik következménye lehet az emlőgyulladás, esetlegesen tályog kialakulása abban az esetben, ha nem fordít az anya kellő gondot erre az állapotra. Minden tejjárat elzáródás nagy figyelemmel követendő. Amelyik fájdalmas csomó saját próbálkozásra nem oldódik meg, azzal minden esetben szoptatási tanácsadóhoz, vagy orvoshoz kell fordulni további teendő megbeszélése érdekében. Időnként fájdalmatlan csomók is megjelenhetnek a mellben szoptatás alatt. Amennyiben ezen csomók az anyamellben teljesen üres állapotban is megtalálhatók, akkor fokozott figyelemmel kell feléjük lenni. Ha nem tűnnek el 1-2 napon belül, akkor orvoshoz kell fordulni. Sajnos a szoptatás időszaka alatt is előfordulhatnak daganatos megbetegedések.
Mellápolás és melltartó viselése szoptatás alatt
A sikeres szoptatásra a terhesség legelejétől tudatosan készülni kell. Az első kismama ruhadarabok közé tartozik a kényelmes kismamamelltartó. A kismamamelltartó legfőbb tulajdonsága, hogy nincs benne fém merevítő, nincs benne semmilyen szivacsos, szilikonos betét, és széles kényelmes vállpántja van, ami jó tartást biztosít. Sosem szoríthat, és nem lehet kényelmetlen. A terhesség kezdetén van mellnövekedés, majd a terhesség középső részében egy nyugalmi időszak, és végül a terhesség utolsó heteiben ismét megnövekedik a mell, olykor még tejcsorgás is megfigyelhető. A terhesség vége felé a növekedő emlőn úgynevezett terhességi csíkok jelenhetnek meg. Hasonló csíkok a hasfal bőrén, a combokon is mutatkozhatnak. Ezen csíkok megelőzésére nagyon sokféle testápoló krémet lehet kapni szaküzletekben, amivel érdemes esténként ápolni a mellett, és a testet a terhesség 25-28 hetétől. A baba megszületése után azonban ez a krémezés a mellen, már kerülendő, mert a baba a szoptatás alatt megeheti ezt a krémet, és ez nem kívánatos. Fél-egy éven belül a terhességi csíkok nagy része eltűnik, a vastagabbak pedig teljesen elhalványodnak.
Amennyiben az utolsó hetekben tejcsorgás is észlelhető akkor, speciális melltartóbetét használható. Kapható eldobható, és mosható, újrahasználható formában. A terhesség legvégén érdemes megvenni a szoptatós melltartókat. Ebből is igen széles a paletta, a minta, anyag és formaválaszték. Hasonló szempontok vannak, mint a kismamamelltartónál, csupán annyi a különbség, hogy a melltartó első része lecsatolható, és ilyen módon a szoptatás a melltartó levétele nélkül kényelmesen kivitelezhető. A mell méretbeli növekedése a terhesség, és szoptatás alatt olyan nagy különbségeket mutathat, hogy nincs általános szabály, a melltartó méretbeli nagyságára a terhesség előtti mérethez viszonyítva. Ezért minden esetben addig kell próbálgatni, amíg a legkényelmesebb darabot megtalálja az anyuka. Az éppen kényelmesnél valamivel nagyobbat érdemes venni, hogy az anyatejjel teli emlő esetén se vágjon, szorítson sehol.
A szoptatás időszaka alatt érdemes napközben melltartót hordani, bár itt is - akárcsak nem terhes állapotban - egyéni kényelmi szempontok az irányadók. A szoptatás időszaka alatt a mell hirtelen nagy méretbeli növekedésváltozásai megterhelhetik a tartó szöveteket. Éjszakára melltartó viselése nem javasolt, egyetlen speciális esetet leszámítva. Ha valakinek befelé forduló, vagy lapos mellbimbója van, ez szoptatási nehézségeket, és fájdalmat okozhat. Ilyen esetben a szaküzletekben kapható bimbókiemelő jó segítséget tud nyújtani. Ezt a műanyag, kagylószerű eszközt a melltartóba kell elhelyezni két szoptatás között. Nem túl kényelmes, de praktikus darab. Használatával pár nap-egy hét alatt a mellbimbó kiemelkedővé válik, a szoptatási nehézség megszűnik. A bimbókiemelő nem összetévesztendő a bimbóvédővel. Ez utóbbi egy kis gumisapka, ami a mellbimbóra helyezendő szoptatás alatt. Használata csak abban az esetben indokolt, ha valamilyen okból (szájpenész fertőzés, rossz szopási technika, befelé fordult mellbimbó stb.) a mellbimbó kisebesedett, berepedezett, esetleg vérzik. Ezen esetekben csak a gyógyulás időszakára, a lehető legkisebb méretű bimbóvédő alkalmazandó.
Az anyatejgyűjtés és anyatejadás fontossága
Miért nélkülözhetetlen az anyatejadás népszerűsítése? A korábban érkezett piciken túl még kik kapják a donortejet? Mi mindenben segít ez a gyógyszerként is hivatkozott, teljes értékű táplálék? Csák Miléna védőnőt, szoptatási szaktanácsadót kérdeztük, aki hatalmas elhivatottsággal segíti a baba-mama párosokat. Napi 200 milliliter anyatejért is házhoz mennek Budapest területén a Heim Pál Kórház Anyatejgyűjtő Állomásának munkatársai. Ami nekünk egyetlen pohárnak tűnik, az egy koraszülött kisbabának akár egy heti csodaszert is jelenthet.
Míg a véradás fontosságával a legtöbben tisztában vagyunk, addig az anyatejadásról nagyon keveset (és sajnos annál több tévhitet) tudunk. Az anyatej olyan élő sejteket, immunglobulinokat, hormonokat tartalmaz, amiket sehol máshol nem lehet előállítani. Emiatt bármennyire is próbálják utánozni, semmi nem lesz olyan teljes értékű, csodálatos táplálék egy kisbaba számára, mint az anyatej. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy amikor egy édesanya nem tud, vagy úgy dönt, hogy nem szeretne szoptatni, akkor elengedhetetlen, hogy a megfelelő információkat szaktanácsadótól szerezze be.
Az egyik legnagyobb félreértés, amikor valaki attól tart, hogy a donortejtől megbetegszik a kisbabája. Egyrészt az Anyatejgyűjtő Állomáson minden millilitert bevizsgálnak és pasztörizálnak, nehogy kórokozó legyen a tejben (például egy rosszul sterilizált fejő miatt), vagy nehogy véletlenül vizezett tejről legyen szó. Fontos még, hogy csak az az anyuka adhat donortejet, aki nem szed olyan gyógyszert, amelynek a hatóanyaga átkerül az anyatejbe, és akinek nincs káros szenvedélye (dohányzás, alkoholfogyasztás, kábítószerezés).
A véradással ellentétben - amit a férfiak évente legfeljebb ötször, a nők pedig négyszer tehetnek meg - az anyatejadás folyamatos készenlétben állást jelent, hiszen amikor egy édesanya csökkenti a fejések számát, maga a tejmennyiség is kevesebb lesz.
A sugárzás | #102 | ŰRKUTATÁS MAGYARUL
Anyatej elapasztása és fejése
Régebben az a nézet volt, hogy a mellet minden szoptatáskor teljesen ki kell üríteni. Amennyiben ezt a baba nem végzi el, akkor a „maradékot” le kell fejni. Azonban ma már tudjuk, hogy az anyatejnek csak egy kis része az ami raktározódik az emlőben, a jelentős része a szoptatás alatt termelődik. Így aztán nem lehet kiüríteni a mellett. Amennyiben rendszeresen csak szoptatja valaki gyermekét, nem akar raktárt képezni, nem akarja a tejmennyiséget szaporítani, akkor nem szükséges fejni a szoptatások után. Ez esetben az anyamell beáll a kereslet-kínálat elve alapján annyi tej termelésére, amennyire a babának szüksége van.
Többféle módszer van, amivel a felesleges anyatejet le tudja az édesanya fejni, és el tudja tenni későbbi felhasználás céljából. A legjobb, ha minden édesanya megtanulja a kézzel történő fejést, hiszen ez a legkönnyebben minden körülmények között használható „eszköz”. A védőnők nagy segítséget nyújtanak ennek a technikának az elsajátításában. A kézi fejés, időnként fárasztó, és hosszadalmas. Ezen valamelyest segítenek a mechanikus készülékek. Valamivel gyorsabb, de fárasztó művelet lehet a fejés ezekkel az eszközökkel. Az elektromos eszközök gyorsak, és kényelmesek, viszont elég hangosak, és túl embertelenek egyes anyukák érzései szerint.
Fejésre akkor van szükség, ha biztonsági vésztartalékot szeretnénk képezni a fagyasztóba, vagy ha kevésnek érezzük a termelődő tejet, és ennek mennyiségét szeretné az édesanya szaporítani. Tápszer mennyiségének csökkentését is elérheti valaki, és a terv a tápszer teljes elhagyása, és csak a szoptatásra átállás.
Sikeres szoptatás - tényezők és tanácsok
A kezdeti napok után a legtöbb anyukának megindul a tejelválasztása, és ennek megfelelően bőségesen, kényelmesen, szépen tud szoptatni hónapokon, akár éveken keresztül. A szoptatás történhet minden szoptatásnál egymás után mindkét mellből. Mindkét technika teljesen kielégítő táplálékmennyiséget, és táplálékminőséget tud szolgáltatni a babának.
A szoptatás nagyon sok extra energiát igényel a szervezettől, ezért ilyenkor az étvágy természetes, hogy megnövekszik. Vannak olyan megfigyelések, hogy a szénhidrátban dús étkezés a tejmennyiségre pozitív hatással van. A bevitt folyadék mennyiségének is fontos szerepe van a tejmennyiség meghatározásában. Mindezek mellett a táplálék minőségére is oda kell figyelni, lehetőleg kerülni kell a kész ételeket, a túl sok adalékanyagot, színezéket, és tartósítószert tartalmazó ételeket. Fontos a kiegyensúlyozott, bőséges fehérjét és telítetlen zsírsavakat tartalmazó étkezés, a vitaminok bevitele mellett.
Az édesanya lelki állapota nagyon érzékeny időszak ez, ami a depresszió kialakulásának kedvez. A pihenés egyike a legnehezebben megvalósítható, mégis legfontosabb tényezőknek. Ilyenkor nem szégyen, igénybe venni a lelkes nagyszülőket a házimunka ellátásában, mert ez a pihenésnek egy nagyon jó hátteret biztosít. Azonban azok a rokonok, ismerősök, akik a baba ellátását akarják átvenni, ebben az érzékeny kezdeti időszakban kerülendők. Ilyenkor arra van szükség, hogy elsősorban a mama és a papa értsék meg a csöpp gyermek jelzéseit, igényeit, szükségeit.
A kisbaba minél gyakoribb mellre tétele, még abban az esetben is, ha valaki úgy érzi, úgy gondolja, hogy semmi tejet nem eszik a baba. A mell ingerlése a baba részéről, és testi közelség a babával az egyik legjobb tejszaporító! Aki kevésnek találja az anyatej mennyiségét, az pár napig akár óránként, vagy még sűrűbben is megszoptathatja kisbabáját. Ez akkor is nagy segítség lehet, amikor a kisbaba hirtelen növekszik, így hirtelen több tejre van szüksége. Amennyiben a kisbaba az anyatejen kívül egyéb folyadékot is kap, tea, tápszer, akkor bizony annyival kevesebb anyatej fér a pociba. Orvosi körökben is elfogadott tény az, hogy a csak szoptatott babának fél éves koráig nincs szüksége teára, babavízre, még a legnagyobb melegben sem.
Az édesanya már a terhesség alatt határozza el magát a szoptatás irányába, érdeklődjön, tájékozódjon. Saját megérzésére, megfigyelésére hallgasson leginkább a kismama. Ő az, aki a kisbabát a legjobban ismeri. Ma már elterjedőben vannak az úgynevezett szoptatós csoportok, ami nagy segítség azoknak, akik személyesen nem ismernek szoptató anyukákat. Itt szakemberek vezetésével, kötetlen beszélgetések, tanácsok, technikák kerülnek terítékre. Lehetőleg kerülje a játszócumi és a cumisüveg adását, főleg addig, amíg a baba és a mama nem szokott össze, és a szoptatás nem halad gördülékenyen, akadályok nélkül. A szoptatás előtt érdemes forró zuhanyt, később a gyermekágyi időszak után fürdőt venni. A meleg és az ellazult állapot jótékonyan hat a tej leadására. Fontos a kitartás: nem hiszem, hogy van olyan édesanya aki ne számolna be kisebb-nagyobb nehézségekről a szoptatással kapcsolatban. Mindezek ellenére fontos tény, hogy ha valakinek mégsem sikerül a szoptatás, akkor ma már professzionális tápszerek kaphatók, amik pótolni nem, de helyettesíteni tudja a szoptatást, az anyatejet.
tags: #mellkasrotgen #szoptatas #alatt #heim #pal