Létezik egy téves elmélet, amely szerint a babavárás ideje alatt a magzat „elszívja” a kalciumot az anya szervezetéből - elsősorban a fogaiból -, ezért mennek tönkre a kismama fogai. A testben lévő kalcium és ásványi sók kötött formában vannak jelen, nem tudnak kioldódni és a véráramba jutni. A baba tehát nem tudja „elszívni” a kalciumot a kismama fogaiból - írta korábbi tájékoztató anyagában a Novadent Fogászati Klinika. Van összefüggés a terhesség és fogak állapota között, de nem úgy, ahogy sokan gondolják.
A Helsinki Egyetem legújabb kutatása szerint egy, a szájüregben gyakran előforduló parodontális patogén késleltetheti a fogantatást. Jóllehet az ínygyulladást korábbi tanulmányok már összefüggésbe hozták az általános egészséggel, a koraszüléssel és a terhességi mérgezéssel, a teherbeesésre gyakorolt hatását idáig nem vizsgálták.
A szájhigiénia és a termékenység
Az utóbbi években egyre több bizonyíték utal arra, hogy a férfiak és nők szájhigiéniája befolyásolja nemcsak a fogászati, hanem a reprodukciós és általános egészségi állapotot is. A krónikus fogágybetegség és egyéb szájüregi gócok nem csupán lokális problémát jelentenek, hanem összefüggésbe hozhatók a termékenység csökkenésével és kedvezőtlen terhességi kimenetelekkel (spandidos-publications.com, frontiersin.org).
Sok esetben panaszkodnak a párok, hogy „nem jön össze a baba”, bármennyit próbálkoznak. Gyakran nem is tudják, hogy a meddőség vagy nehezen bekövetkező fogantatás egyik okozója lehet a rossz, gyulladt fog. A szájüregi fertőzések rendszerszintű gyulladást válthatnak ki, amely immun- és endokrin hatásokon keresztül befolyásolhatja a fogamzóképességet és a terhesség lefolyását. A fogágybetegség és más krónikus szájüregi gyulladások fokozhatják a szervezet gyulladásos állapotát, ami hatással lehet a megtermékenyülésre.
Ricci és munkatársai szisztematikus áttekintése szerint a rendelkezésre álló tanulmányok alapján az orális állapot befolyásolhatja a nők termékenységét; a rossz szájhigiénia csökkentheti a teherbeesés esélyét (spandidos-publications.com). A megfigyelési időszakot követően egyértelművé vált, hogy az ínybetegségekkel összefüggő Porphyromonas gingivalis nevű baktérium jóval gyakrabban volt jelen azon nők nyálmintájában, akiknek nem sikerült egy év alatt teherbe esni, mint azoknál, akiknek igen.
Azok a nők, akiknek nyálmintáiban magasabb volt a P. Gingivalis és a vele kapcsolatos antitestek szintje, háromszor kisebb eséllyel estek teherbe a többiekhez képest. „Tanulmányunk nem válaszolja meg a meddőség lehetséges okainak kérdését, de megmutatja, hogy a parodontális baktériumnak kis mennyiségben is szisztémás hatása van, már azelőtt, hogy az ínybetegség klinikai jelei láthatóvá válnának” - mondja Dr. Pirkko Pussinen, a Helsinki Egyetem parodontológusa és kutatója.
Férfi termékenység és szájüregi gyulladások
Számtalan tényező beleszólhat a férfiak termékenységébe - a fogak állapota is. A férfiak termékenységének kulcsa a megfelelő módon lezajló spermatogenezis, vagyis a normál módon történő spermiumképzés. Ezek akár lényegesen is képesek csökkenteni a spermiumok számát, jelentősen rontva ezzel az amúgy sem éppen rózsás állapotban lévő férfitermékenységet.
Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a nők lényegesen többet tesznek a családalapítás érdekében. Ez persze nem csoda, hiszen a fogantatástól egészen a szülésig a testük ad minden morzsányi tápanyagot a szívük alatt fejlődő magzatnak. Ugyanakkor - bár elsőre furcsa lehet - evolúciós szempontból a hímek, vagyis jelen esetben a férfiak ugyan annyi energiát fektetnek a családalapításba, mint a nők. Alapesetben egy milliliter ejakulátumban mintegy 100-150 millió spermium található. Ez a szám irgalmatlanul magas, ráadásul az hímivarsejtek termelése ciklikusan ismétlődő, állandó folyamat. Összességében tehát a férfiak energiabefektetése is kiugróan magas, azonban maga a folyamat igen sérülékeny!
A spermatogenezis
Többször foglalkoztunk már ezzel az igen összetett és bonyolult folyamattal, mely egy 74 napos időszakot ölel fel, és folyamatosan ismétlődik. A ciklus során gyors és folyamatos osztódások játszódnak le, melyek azonban igen sérülékenyek, a szervezet állapota vagy a külső hatások is igen érzékenyen képesek érinteni - ezek közt pedig a gyulladások sajnos előkelő helyen szerepelnek.
A gyulladások nem feltétlenül és kizárólag a heréket érintő folyamatok lehetnek. Sajnos a szervezetben máshol, akár olyan helyen jelentkező gyulladások is hatással lehetnek a spermiumképzésre, amiket nem igazán hoznánk összefüggésbe a nemzőképességgel. Ilyen egy fül, vagy éppen a fogínygyulladás is. Ezek minden esetben a tápanyagok átcsoportosítását igénylik a testtől, és ha a tápanyagbevitel nem kielégítő, akkor ez az átcsoportosítás jó eséllyel az olyan nem létszükségletű folyamatokat érinti, mint amilyen a spermiumtermelés is.
Chidambar és munkatársai megfigyelték, hogy a periodontitis szignifikánsan korrelál a spermiumszám csökkenésével és az alacsony mozgékonysággal; vizsgálatukban az erős fogágygyulladással rendelkező férfiak 75%-ánál találtak spermiumszám-csökkenést, ami spermiumtöredezettséggel is párosult (journals.lww.com). A fogágybetegségeket összefüggésbe hozták a szívbetegségekkel, a 2-es típusú cukorbetegséggel, a vetélésekkel és a nem megfelelő spermaminőséggel is.
Tápanyagpótlás a spermiumképzés támogatására
Alapvetően az étkezéssel és a mozgással a tápanyagpótlás kiegyensúlyozott lehetne, ha a környezeti hatások nem érintenék egyre nagyobb mértékben a testet és persze magukat az élelmiszereket is, csökkentve ezzel azok beltartalmát. A spermatogenezis javítása, illetve a test működésének támogatása ma már jól megoldható férfivitaminnal is, de itt érdemes nyitott szemmel járni. Ha ugyanis nem megfelelő vitaminkészítményt választunk, a bevitt anyagok zöme nem képes hasznosulni, így a végeredmény nem a spermiumszám növekedése lesz, hanem drága vizelet.
A bevitt anyagok hasznosulását jelentősen fokozza, ha szerves kötésben vannak jelen. A praktikusan -citrát és -glükonát kötési formák ugyanis akár 80%-kal is jobban hasznosulnak szervetlen társaikhoz képest.
A férfi meddőség 4 oka
A Porphyromonas gingivalis szerepe
A fogágybetegség egyik fő kórokozója, a Porphyromonas gingivalis, kiemelkedően befolyásolja az egész szervezetet. A P. gingivalis lipopoliszacharidja a TLR útvonal aktiválásával erőteljes gyulladásos választ indít el; hatására olyan citokinek szabadulnak fel, mint az IL-6 és a TNF-α (pmc.ncbi.nlm.nih.gov). Ez a baktérium azonban képes megkerülni az immunrendszer védelmét: virulenciafaktorai gátolják az adaptív immunsejtek működését, és tartós gyulladást eredményeznek (pmc.ncbi.nlm.nih.gov).
A hosszú távú gyulladás összefüggésbe hozható az endokrin rendszer működésének megváltozásával is; a legfrissebb kutatások szerint P. gingivalis-fertőzés inzulinrezisztenciát okozhat az inzulinjelátvitel zavara és a hasnyálmirigy β-sejtjeinek károsodása révén (pmc.ncbi.nlm.nih.gov). Ezen túlmenően, állatkísérletek bizonyítják, hogy a P. gingivalis-endotoxémia megváltoztatja a barna zsírszövet hormonális aktivitását, ezzel befolyásolva az anyagcserét és az obesitas kialakulását (frontiersin.org).
Terhességi szájüregi problémák és kockázatok
Az a kismama, akinek a terhességet megelőzően is voltak fog- és fogínyproblémái, annak ebben az időszakban súlyosbodhatnak, fokozódhatnak ezek a kellemetlen tünetek, javasolt tehát a fogkő eltávolíttatása. A terhesség második trimeszterében (13-26. hét) gyakorta jelentkezik az úgynevezett „terhességi fogínygyulladás”, amelyre fokozott figyelmet kell fordítani, mert az állapot könnyen rosszabbodhat.
Klinikai vizsgálatok százai igazolják, hogy a terhesség alatti parodontális betegség növeli a koraszülés és az alacsony születési súly kockázatát (frontiersin.org). Meta-analízisek szerint a periodontitisben szenvedő kismamák esetében akár kétszeres a koraszülés esélye a parodontálisan egészséges nőkhöz képest (frontiersin.org). A kórokozók és a gyulladási mediátorok a véráram útján eljuthatnak a méhlepényhez is; igazolták P. gingivalis és F. nucleatum jelenlétét a placentában a koraszülést elszenvedett anyáknál (frontiersin.org). Ez a magzati környezetben erőteljes gyulladást válthat ki, ami idő előtti burokrepedéshez vagy korai méhösszehúzódásokhoz vezethet.
Ezen túlmenően a parodontális infekció összefüggést mutat a terhességi toxémia, illetve a preeclampsia súlyosbodásával is (frontiersin.org).
A szülők szájhigiéniájának hatása a gyermek egészségére
A szülők és a gyermekek szájüregi mikrobiomja között is világos kapcsolat mutatható ki. Nishiyama és munkatársai 18 hónapos gyermekek és szüleik szájflóráját elemezve kimutatták, hogy a gyermekek mikrobiomja jelentősen hasonlított az édesanyjukéhoz (nature.com). A vizsgálatban a megosztott baktériumok között a normál flóra elemei (pl. Streptococcus, Veillonella, Haemophilus) mellett patogén baktériumok is megtalálhatók voltak, kiemelkedően a Fusobacterium nucleatum, mely a periodontitis jellegzetes kórokozója, gyakran kimutatható volt mind az anyánál, mind a gyermeknél (nature.com). Ez alátámasztja, hogy a kórokozók könnyen átjuthatnak az anyától a csecsemőig még a korai életévekben. A szoptatás, közös étkezés és nyálcserék révén a mikroorganizmusok a szülők között is átadódhatnak (például a házastársak között megfigyeltek hasonló szájflórát és P. gingivalis átvitelt - nature.com).
A szülők szájüregi állapota hosszú távon is kihat gyermekük egészségére. Az elhanyagolt, vagy a szülés utánra hagyott, kezeletlen fogak baktériumait óhatatlanul is átadjuk a kisbabánknak. A szuvasodás egy olyan fertőző betegség, mely nyálkontaktus útján képes terjedni. Tehát hiába az igyekezet az anya fogainak rendbetételére, ha az apa is megfertőzheti vele a kisbabát. A legelterjedtebb gyermekbetegség, a korai gyermekkorban kialakuló fogszuvasodás egyik fő kórokozója a Streptococcus mutans, amelyről ismert, hogy gyakran anyáról gyermekre terjed (pmc.ncbi.nlm.nih.gov).
Ez azt jelenti, hogy a magas S. mutans-szintű, gyulladásos anya nagyobb eséllyel adja át baktériumait a gyermekének, aki így érzékenyebb lehet a caries kialakulására. A korai mikrobiális expozíció nemcsak a fogakat, hanem az immunrendszert is „programozza”: a szájüregi mikrobióta kolonizációja döntő szerepet játszik a gyermek immunrendszerének fejlődésében és az allergiás megbetegedések irányának kialakulásában (frontiersin.org). A kutatások alapján a nyálkahártya-kolonizáció zavara növelheti az atópiás (pl. asztma, ekcéma) betegségek kockázatát. További megfigyelések szerint a krónikus fogágybetegség a gyermek metabolikus állapotát is befolyásolhatja, például P. gingivalis infekció plazma-endotoxémia révén akadályozza a barna zsírszövet normális működését, így hozzájárulhat az elhízáshoz és anyagcserezavarokhoz (frontiersin.org).
Tudatos családtervezés és fogászati ellátás
A tudatos családtervezés azt jelenti, hogy lehetőség szerint mind a fogantatásra, mind pedig a várandósságra időben felkészülünk. Bár a fogazatunk állapota és a terhesség lefolyása között tagadhatatlan az összefüggés, mégis a tanácsadáson sok esetben, elmarad ennek hangsúlyozása. A terhesség előtti góckutatás, vagy a fogazat rendbe tétele már a fogantatás szempontjából is rendkívül fontos és nem csupán a leendő édesanyának, de az apukának is.
A góc egy betokozódott, idült gyulladás, melyben a kórokozók folyamatosan jelen vannak. Ezek a baktériumok aztán a véráramon keresztül szétszóródnak a testben és további szervi panaszokat okoznak. A szájüregi gyulladások és fertőzések krónikus nőgyógyászati problémákat, koraszülést és sajnos vetélést is előidézhetnek. Meddőségi kivizsgáláskor pedig szintén egyre jellemzőbb, hogy fogászati kivizsgálást is elrendel a kezelőorvos, hiszen a lappangó gócok a női és a férfi meddőségért is egyaránt felelősek lehetnek.
„Eredményeink remélhetőleg arra sarkallják a termékeny korú fiatal nőket, hogy foglalkozzanak szájüregi egészségükkel és rendszeresen vegyenek részt parodontális vizsgálatokon” - mondja Dr. Pirkko Pussinen.
Fogászati ellátás a terhesség alatt
Az orvos alapos körültekintés mellett, bármilyen kezelést elvégezhet a terhesség alatt, ha azzal nagyobb problémát előz meg. A nem kezelt gyulladások vetélést és koraszülést is okozhatnak, tehát a magzat érdeke is azt kívánja, hogy mihamarabb szüntessük meg az anya testében zajló gyulladásos folyamatot. A kismama a fogászati kezelésekhez nyugodtan kaphat érzéstelenítőt, csupán helyileg okoznak érzés kiesést és biztosítanak fájdalommentességet a kezelés idejére.
Egy fogászati kezelés során szükséges lehet röntgenfelvétel készítése is. Ami régebben tiltólistás volt a kismamák számára, az ma már a modern, digitális röntgenkészülékeknek köszönhetően kockázat nélkül elvégezhető.
A már említett tudatos gyermekvárás esetén, lehetőség szerint még a teherbe esés előtt látogassunk el a fogorvoshoz. Jelenjünk meg az előírt szűrővizsgálatokon a terhesség első, második és harmadik trimeszterében is. Ha bármikor a terhesség alatt fogfájdalom vagy ínyvérzés jelentkezik, ne habozzunk azonnal időpontot kérni. Az ínyvérzés a fogínygyulladás jele, és bár gyakori tünet a várandósság idején, elhanyagolása problémákat okozhat. Ugyanígy a nem kezelt foggyulladás is gócként lesz jelen az édesanya testében.
Fontos teendőnk lesz a születés után, -az első fogak előbújása körül (kb. 6 hónapos kor) -, hogy kisbabánkkal ellátogassunk a Clinident Fogászati Centrum gyermekfogorvosához.
A férfi meddőség 4 oka
A megelőzés fontossága és a jövőbeli kutatások
Az Ausztrál kutatók 3500 nőt ellenőriztek. A terhességre készülő hölgyeknek ezentúl nemcsak a dohányzást és alkoholfogyasztást kell abbahagyniuk, hanem fogorvosukat is fel kell keresniük. Célszerű, ha testsúlyuk egészséges tartományba esik, és plusz folsavat is juttatnak szervezetükbe. Ezzel Dr. Allan Pacey angol meddőségi szakember is egyetért.
A bemutatott szakirodalmi adatok alapján világosan látszik, hogy a szájüreg és a reproduktív egészség szorosan összekapcsolódik. A krónikus gyulladásos gócok kezelése már a fogamzás előtt is javíthatja a pár termékenységét és a terhesség kimenetelét. Egyes tanulmányok szerint a fogágybetegség időszakos kezelése akár 20-30%-kal is csökkentheti a koraszülés gyakoriságát és javíthatja a baba születési súlyát (frontiersin.org). Ez megerősíti, hogy a fogorvosok és nőgyógyászok együttműködése kritikus az optimális eredmények eléréséhez. Mivel azonban egyes vizsgálatok csak közepes korrelációt mutattak, továbbra is szükség van nagyobb, egységes módszertanú kutatásokra. Emellett kiemelendő, hogy a primer prevenció - azaz a fogászati higiénia javítása már gyermekvállalás előtt - rendkívül költséghatékony beavatkozás lehet mind a pár, mind a születendő gyermek érdekében.