A védőnői ellátás kötelező együttműködése és jogszabályi háttere

A védőnői szolgálat Magyarországon több mint százéves múltra tekint vissza, és Európában egyedülálló módon nyújt ingyenes, komplex gondozási tevékenységet minden kisgyermekes család számára.

A védőnő személyes és közösségi ellátást nyújt az egészségi állapot megőrzése, a betegségek megelőzése, korai felismerése, valamint az egészségfejlesztés céljából a várandós anyák, a 19. életévüket be nem töltött személyek, valamint a 25-65. éves kor közötti nők számára. Ez az összetett ellátási forma gondozási és tanácsadási feladatokat is magában foglal.

A védőnői ellátás célja és hatóköre

A jogszabályi háttér és a kötelező együttműködés

A 2015. évi CXXIII. törvény az egészségügyi alapellátásról 6. pontja határozza meg a védőnői ellátás főbb szabályait, amely többek között előírja annak kötelező igénybevételét. A jogszabály egyértelműbbé tette a szülő felelősségét, valamint együttműködési kötelezettségét a gyermekorvossal és a védőnővel. Az ellátás esetleges megtagadása veszélyeztetésnek számít, ami következményekkel járhat.

A várandós anya, a korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen kiskorú gondozója és törvényes képviselője a gyermek egészséges fejlődése érdekében köteles a védőnővel a feladatai ellátása során együttműködni. Ha a korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen kiskorú törvényes képviselője nem gondoskodik a kiskorúnak a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról szóló jogszabály szerint a védőnő feladatkörébe tartozó szűrővizsgálaton való megjelenéséről, valamint a védőnő feladatkörébe tartozó szolgáltatások igénybevételéről, a védőnő kezdeményezésére az egészségügyi államigazgatási szerv határozattal intézkedik.

A gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében a gyermeket ellátó háziorvos, házi gyermekorvos és a területi védőnő egymással együttműködve egymást kölcsönösen írásban tájékoztatják a gyermek ellátásának megkezdéséről/befejezéséről, illetve külön a fokozott gondozást igénylő esetekről.

A védőnői és orvosi együttműködés jelentősége

A védőnői ellátás megtagadásának következményei

Januártól már nem mondható le a védőnői gondozás, illetve ha ezt a szülő megteszi, az veszélyeztetésnek számít. A friss jogszabály szerint a családnak már lehetősége sincs arra, hogy visszautasítsa az ellátást. Amennyiben ezt mégis megteszi, az büntetést von maga után.

Korábban, ha egy család le akart volna mondani az ellátásról, a szülőknek írásban kellett nyilatkozniuk szándékukról, a védőnő pedig a család- és gyermekjóléti szolgálatnak jelezte ezt. Ettől kezdve a szolgálat felügyelte a gyermekre. Az új jogszabályokkal azonban az egészségügyi államigazgatási szerv határozattal elrendeli a vizsgálatot, ha a törvényes képviselő nem tesz eleget kötelezettségének.

Gyermekjóléti mintairányelvek - Keretrendszer a megosztott szülői felügyelethez és a gyermekjogokhoz Indiában

Különleges esetek: Kötelező védőoltások

A jogszabályok nem tesznek engedményt a kötelező védőoltások tekintetében, amiket közegészségügyi érdekből minden gyermeknek meg kell kapnia, ez alól az érintettek csak kivételes esetben mentesülhetnek. A kötelező védőoltás alóli átmeneti vagy végleges mentességet a kezelőorvos rendelheti el, mérlegelve, hogy a védőoltás előreláthatólag mennyire károsítaná a gyermek egészségét vagy befolyásolná kedvezőtlenül fennálló betegségét.

Ha a szülő nem viszi el oltásra a gyermekét, és ezt a védőnő háromszori írásbeli megkeresése ellenére sem teszi meg, akkor a védőnő köteles az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) területileg illetékes intézetének jelenteni az esetet. Az ÁNTSZ határozattal rendeli el a védőoltás beadását. Amennyiben az ÁNTSZ-nek sem sikerül elérni, hogy a gyermek megkapja az oltást, a szülők ellen hatósági eljárás indul.

A kötelező védőoltások jelentősége

A védőnői gondozás tartalma és gyakorisága

A védőnői ellátás feladatai sokrétűek:

  • A család- és nővédelmi tanácsadás, reproduktív egészségfejlesztés.
  • A várandós anyák gondozása.
  • A gyermekágyas és szoptató anyák gondozása.
  • Az újszülött kortól a tanulói jogviszony megkezdéséig a gyermekek gondozása.
  • Az óvodában a védőnői feladatok végzése, az oktatási intézményben a tanulók ellátása.
  • Az oktatási intézménybe nem járó, otthon gondozott tanköteles korú gyermek gondozása.
  • Családgondozás.
  • A gyermek családban való nevelkedésének elősegítése, együttműködés a háziorvossal, házi gyermekorvossal, a család- és gyermekjóléti szolgálattal, a család- és gyermekjóléti központtal a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében.
  • A gyermekvédelmi jelzőrendszer részeként a gyermek veszélyeztetettségének jelzése a háziorvosnak, házi gyermekorvosnak, a család- és gyermekjóléti szolgálatnak, valamint a Gyvt.-ben meghatározott esetekben hatósági eljárás kezdeményezése.

A védőnő a várandós anyával a várandósság ideje alatt legalább 5 alkalommal találkozik. A gyermekágyas anyát és az újszülöttet a kórházból való hazajövetelt (illetve az erről kapott jelzést) követően 48 órán belül, majd az első 6 hétben legalább hetente látogatja. A gyermek növekedésével ezek a látogatások ritkulnak. Elvileg a gyermeket egyéves koráig havonta, majd ezután 3 éves korig kéthavonta, 3-6 éves kor között évente 4 alkalommal, illetve ha a gyermek közösségbe jár, évente legalább két alkalommal látja a védőnő.

A védőnői látogatások ütemezése

A védőnő szerepe a szülői bizonytalanságok kezelésében

Amikor kiderül, hogy várjuk a babát, hirtelen rengeteg bizonytalanság, kérdés halmozódik fel bennünk. Az ezzel kapcsolatos összes kérdésünkre választ kaphatunk a tanácsadáson, átbeszélhetjük a bizonytalanságainkat, aggodalmainkat a védőnővel. Tájékoztat, mikor hova kell menni, mi fog ott történni, átnézhetjük együtt a vizsgálati eredményeket, tanácsot ad, mire van, lehet szüksége a babának, segít felkészülni a szülésre, szoptatásra, csecsemőgondozásra.

Miután hazaérkezünk a kórházból, talán akkor ér minket a legnagyobb pánik. Azt se tudjuk, hogy kell felvenni a babát, büfiztetni, fürdetni, mibe kell öltöztetni, hány foknak kell lenni a szobában, melyik krém mire való stb. A szoptatással is bajlódunk bőven. Megijedünk a baba minden apró hangadásától, ami számunkra nem természetes és még sorolhatnánk a sok bizonytalanságot.

A védőnőnek elmondhatjuk az összes ügyetlenségünket, panaszunkat, kétségeinket, ő meghallgat, és biztosan tudja a választ, vagy mindig van ötlete a probléma megoldásához. Figyeli a baba egészséges fejlődését fizikailag, értelmileg és érzelmileg egyaránt.

Szülői kérdések és a védőnő válaszai

tags: #kotelezo #egyuttmukodni #a #vedonovel