Szoptatás és a fogazat fejlődése: Minden, amit tudni érdemes

A kisbabák fogzása általában 4 és 7 hónapos koruk között kezdődik, és ez az időszak egybeesik a szoptatás idejével. Sokan tartanak tőle, hogy az első fogacskák megjelenésével a szoptatás sem fog gördülékenyen menni, és felmerül a kérdés is: mi lesz, ha megharap a kisbabám? Az édesanyák egyéni döntése, hogy meddig szoptatják a kisbabájukat, de érdemes megadni a lehetőséget a kicsinek, hogy minél tovább élvezhesse az anyatej jótékony hatásait.

A fogfejlődés alapjai

Az embernek két garnitúra, tökéletesen funkcióképes fogazata fejlődik élete során. Az első fogsor, a tejfogak fejlődéséhez tökéletes tápanyagot biztosít az anyatej. A tejfogak már a pocakban töltött idő alatt kialakulnak az állkapocscsontban, de jó hat hónapba telik, mire ezek láthatóvá válnak. A fogelőtörés az a folyamat, amely során a fog a csontban lévő fejlődési helyéről előtör és megjelenik a szájüregben. Általában a harmadik és a tizenkettedik hónap között, átlagosan a hetedik hónap körül a fogak lassan áttörik a fedőnyálkahártyát.

A tejfogak kibújása általában egy kétoldali szimmetrikus mintát követ, ahol a jobb és bal oldali azonos fog hasonló időben bújik elő. Az alsó állkapocscsont két középső metszőfogai az első előtörő fogak, általában a 6-10 hónapos kor között. Őket követik a felső állcsont középső metszői, majd az oldalsó metszők, az első őrlőfogak, a szemfogak és a második őrlőfogak. Általánosságban elmondható, hogy a lányok fogainak előbújása előbb következik be, mint a fiúké, és hogy 30 hónapos korra teljessé válik az elsődleges fogazat. Teljesen normális (ám ritka) variáció, ha egy újszülött már eleve foggal születik.

A fogzás kísérő tünetei

Egyes csecsemőknél a fogzás bizonyos kísérő tünetekkel jár. Előfordulhat, hogy gyermeked jobban nyáladzik, vagy meleg és piros az arca. Sok gyermek ragaszkodóbb és többet sír a fogzás időszakában. Ezenkívül sok gyermeknek szüksége van arra, hogy a kis kezecskéjét vagy más kézzel fogható tárgyakat rágcsáljon. Fogzáskor a gyermekek nyűgösek, tárgyakat harapdálnak és nagyobb mennyiségű nyáltermelés figyelhető meg. Az édesanyák gyakran számolnak be arról, hogy a fogzó csecsemőknek hőemelkedése, enyhe hasmenése vagy egyéb tünete jelentkezik.

Fontos, hogy megkülönböztessük a fogzástól a szopási sztrájkot. Ha a mell harapdálása szoptatási problémákhoz, például fájó mellbimbóhoz vezet, vedd fel a kapcsolatot a szülésznőddel vagy egy szoptatási tanácsadóval is, hogy visszatérhess a nyugodt szoptatási helyzethez.

Szoptatás és harapás: Kezelési stratégiák

A szoptató kismamák tudják, hogy egy kisbabának nem kell fog ahhoz, hogy harapni tudjon. Bár fogak nélkül kevésbé tudnak fájdalmat okozni, az ínyük összepréselésével mégis képesek némi kellemetlenséget okozni. Az első és legfontosabb: nincs rá garancia, hogy kisbabád soha nem fog megpróbálni megharapni szoptatás közben, de egy kis türelemmel (és összepréselt fogakkal) meg lehet neki tanítani, hogy amit tesz, az fájdalmat okoz neked.

A harapás nagyobb valószínűséggel fordul elő abban a fázisban, amikor a fogak még nem bújtak elő, mert a baba számára ekkor nagyobb a kényelmetlenség. A szopás mechanizmusa során a babák a nyelvüket az alsó ínyük elé nyújtják, kipárnázva ezzel az anyamellet, így az alsó fogak jó pozícióban nem is érintkeznek a mellel. A felső fogaknál már előfordulhat enyhe benyomat a mellen, azonban ez leggyakrabban semmilyen problémát nem okoz, nem befolyásolja a szoptatást. A nyelv az alsó fogakat takarja, és tulajdonképpen megakadályozza a harapást. Ez csak a szoptatás elején és végén történhet meg. A legtöbbször a kisgyermekek akkor hagyják abba a harapást, amikor a fogak már kinőttek. Amint a fog láthatóvá válik, a baba nyomásérzése és viszketése általában jelentősen enyhül.

Ha a baba szoptatás közben megpróbál harapni, óvatosan dugd a kisujjadat a csecsemő szája sarkába, ezzel megszakítva a vákuumot, és határozottan, de anélkül, hogy megijesztenéd, vedd le a babát a melledről. Magyarázd el neki - hangoskodás nélkül -, hogy nem szabad megharapnia téged. Ha gyermeked újra harapni akar, ismét tedd le. Így megtanulja, hogy a harapás hatására leveszed a mellkasodról. Fontos, hogy ne reagálj a harapásra, bármennyire is nehéz megállni. Kisbabád számára vicces lehet egy intenzívebb feljajdulás, és egyben felhívás is, hogy minél többször kiváltsa belőled ezt a visszajelzést.

A harapás okai és megelőzése

A harapás szinte mindig ugyanabban a pillanatban kezdődik a szoptatás során, ezért odafigyeléssel megelőzhető, hiszen a baba nem tud egyszerre szívni és harapni is. Ha abbahagyja a szopást, akkor résen kell lenni, és megszüntetni a vákuumot, hogy ne legyen ideje ráharapni a mellre. Ha mégis előfordul harapás, akkor határozottan rá kell szólni, hogy ez fáj a mamának vagy nem, vagy határozottan kimondani a nevét, vagy egyértelműen jelezni, hogy nem szabad harapni. Ezzel egy időben le kell tenni őt biztonságos helyre, jelezve, hogy vége a szoptatásnak. Néhány perc múlva megint meg lehet próbálni mellre tenni.

Fontos, hogy mikor a harapás történik, az édesanya, ha tud, ne kiabáljon rá a csecsemőre, mert az olyan nagy inger, hogy átmenetileg kiválthat egy szopási sztrájkot a babánál. Ha harap a baba, akkor ne „lehúzzuk a mellről”, mert akkor még inkább jobban fog szorítani, és ha a baba állkapcsa még szorosan tartja a mellet, ez fájdalmasabb lehet, mint maga a harapás. Inkább kis mértékben egy-két másodpercre húzzuk közelebb a mellhez, így magától el fogja engedni a mellbimbót, mert hátra kell hajtania a fejét, hogy megfelelően levegőt kapjon. Ekkor szüntessük meg a vákuumot a baba szája és az anyamell között oly módon, hogy a kisujjunkat a csecsemő szájzugába helyezzük.

• Alváshiány és figyelemhiány: Ha az édesanya a szoptatás alatt próbál egy kis időt megtakarítani magának azzal, hogy a telefonján üzenetet ír vagy olvas, akkor a baba egy különleges módját is választhatja, hogy felkeltse a figyelmét minél hamarabb, és ezt a harapással azonnal eléri.
• Unatkozó baba: Unatkozó baba is képes lehet harapni. Ha nagytestvér van a környezetben vagy egyéb zavaró tényező, nyilvános területen szoptat az édesanya, akkor előfordulhat, hogy mivel a babát egyre inkább érdekli, hogy mi zajlik körülötte szoptatás alatt is, megfordulhat és haraphat.
• Erős tejleadó reflex vagy lassú tejáram: Okozhat harapást, ha a szoptatás elején túl erős a tejleadó reflex és a baba rászorít a mellre, hogy lassuljon a tejáram, vagy a szoptatás során előre haladva a tej lassabban áramlik és szeretné felgyorsítani az áramlást a baba.
• Kényelmetlen szoptatási testhelyzet: Ha a szoptatási testhelyzet nem kényelmes, nincs kellően megtámasztva a baba, billeg, akkor megpróbálhatja magát a fogaival fixálni a mellen. Ilyenkor érdemes ismét megfelelően pozícionálni, teljesen szembe fordítani a babát az anya testével, egy vonalba emelni, helyezni a baba száját a mellbimbóval, odafigyelni a megfelelő megtámasztásra.
• Cumisüveg, nyugtatócumi: Cumisüveg, nyugtatócumi is okozhat harapást, mert abból más technikával jut hozzá a baba a megnyugváshoz vagy a tejhez, más a textúrája, mint az anyamellé.

Fogzási fájdalom enyhítése

A fogzási fájdalom enyhítésére próbáld ki a puha és rugalmas rágókákat. A kisbabád könnyedén megfoghatja a makifigura hosszú karjait, és a Rágómaki fején található dudorokkal gyengéden masszírozhatja a megduzzadt ínyt. A fogzási fájdalmat csökkenti, ha a csecsemő lehűtött rágókán kiélheti a rágás okozta fájdalomcsillapító, viszketéscsökkentő késztetést, ami segít hamarabb előbújni az újdonsült fogacskáknak. Fagyasztani a rágókát nem szabad, mert az másodlagosan fagyási sérüléshez vezethet. Fontos odafigyelni, hogy ezek a rágókák egy részből álljanak és semmilyen hosszabb kötél, lánc ne legyen rajtuk a félrenyelés elkerülése érdekében, és ne okozhassanak sérülést a szájban. Lényeges tisztán tartani őket, hogy ne legyen felülfertőzés, hasmenés. Ha szoptatás előtt felkínáljuk a hideg rágókát, az segíthet a fájdalom enyhítésében.

Szoptatás és fogszuvasodás

Szoptatás alatt az anya szervezete jelentős mennyiségű tápanyagot veszít, különösen kalciumot, ami hozzájárulhat a fogak gyengüléséhez. Az időhiány és a hormonális változások miatt az anyák gyakran kevesebb figyelmet fordítanak a szájhigiéniára, növelve ezzel a fogszuvasodás kockázatát. Ezért különösen fontos az anya fogainak rendszeres ellenőrzése és ápolása ebben az időszakban.

Az anyatej szerepe a fogszuvasodásban: Tények és tévhitek

Az anyatej tápanyag-összetétele nem állandó, hanem folyamatosan változó. A WHO szerint az anyatejes táplálás a leghelyesebb módja a csecsemő tápanyagokkal való ellátásának. Kimutatták, hogy egy szoptatás alatt akár a négyszeresére is nőhet az anyatej zsírtartalma. Az anyatej vizsgálata bizonyította, hogy a csecsemő számára az anyatejes táplálás nagyon fontos, sokkal előnyösebb, mint a mesterséges táplálás! Kezdetben ugyanis ez a baba kizárólagos táp- és védő anyaga, ami mindent tartalmaz, amire a babának szüksége van.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az anyatejes táplálás a leghelyesebb módja a csecsemő tápanyagokkal való ellátásának. Emellett az édesanyák esetében csökkenti a mell-, a petefészekrák és a kettes típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét, valamint a szülés utáni depresszió leküzdésében is segít. A kizárólag anyatejjel való táplálkozást az Egészségügyi Világszervezet hat hónapos korig ajánlja, míg a vegyes típusú, azaz anyatej és kiegészítő táplálékok fogyasztását nagyjából két éves korig.

Szerencsére él Írországban egy LLL szoptatási tanácsadónő, akinek fogorvos a férje. Ő vizsgálatokat végzett annak kiderítésére, hogy van-e összefüggés a szoptatás és a kisgyermekek rossz fogai között. Dr. Torney kereken 100 gyermeket vizsgált, akiket édesanyjuk legalább két évig a gyermek igényeinek megfelelően szoptatott. Az eredmények önmagukért beszéltek. Azon tényezők között, melyek nem hozhatók összefüggésbe a fogszuvasodás létrejöttével, szerepel többek közt: az anya életkora, a gyermek mindenkori helyzete a családban, a gyermek neme, szociális helyzete, az elválasztás időpontja, de ugyanígy az anya kalcium, vas, D vitamin ill. egyéb vitamin- és ásványi anyag bevitele, vagy fluoriddal dúsított ivóvíz fogyasztása a gyermek születése előtti évben.

Tévhitek a szoptatás és fogszuvasodás kapcsolatáról

• TÉVHIT 1: Az anyatej áztatja a fogakat és ettől szuvasodik. Ez az állítás önmagában nem igaz. A szopás során az anyatej nem áztatja a fogakat, hanem az anya mellbimbója a fogak mögé kerülve a szopási pont elérését követően egyből egy nyelési reflexet vált ki, így gyakorlatilag a tejfogakat az anyatej és a szoptatás nem roncsolja.
• TÉVHIT 2: Meg kell mosni a babafogakat minden szoptatás után. Aki szoptatta gyermekét, tudja, hogy ez nem életszerű, hiszen a szoptatás altatási célt is szolgál.
• TÉVHIT 3: Az anyatej véd a fogszuvasodás ellen. Ez így önmagában helytelen kijelentés. Az anyatej nem véd a fogszuvasodás ellen.
• TÉVHIT 4: Éjszaka nem szabad szoptatni. Mindig érdemes abból kiindulni, hogy a szoptatás a biológiai norma, az éjszakai szopás biológiai szükséglet. A gyerekek idegrendszeri fejlődése (és a fogzás) jó darabig nem teszi lehetővé az éjszaka átalvását, a visszaalvásban pedig a szopás segít.

A fogszuvasodás megelőzése és kezelése szoptatás alatt

A megelőzés érdekében fontos, hogy az anya rendszeresen mosson fogat fluoridos fogkrémmel és használjon napi kétszer fogselymet. Kerülje a cukros ételeket és italokat, valamint járjon rendszeres ellenőrzésekre a fogorvoshoz. Szükség esetén fluorpótlást is alkalmazhat. Még fáradtság esetén is fontos fenntartani a megfelelő szájhigiéniát, és tanácsot kérni a fogorvostól a szoptatás ideje alatt is.

Az egészséges étrend szerepe

Az egészséges étrend kulcsszerepet játszik a fogszuvasodás megelőzésében szoptatás során. Kerülni kell a cukros ételeket és italokat, amelyek elősegítik a fogszuvasodást. Fontos, hogy az anya étrendje elegendő kalciumot, D-vitamint és foszfort tartalmazzon, mivel ezek az ásványi anyagok támogatják a fogak erősségét és egészségét. A friss gyümölcsök és zöldségek fogyasztása természetesen tisztítja a fogakat, míg a sok víz fogyasztása segít eltávolítani az ételmaradékokat a szájban.

A szájhigiénia fontossága gyermekeknél

Első és legfontosabb a helyes fogmosás. Napi kétszeri (reggel és este), felnőtt által végrehajtott, szemkontroll alatti fogmosással, melyet minimum 8 éves korig a szülő is végez, megelőzhető a szuvasodások nagy része. A fogorvosok ajánlása alapján két perc alatt optimálisan megtisztíthatóak a fogak. A gyerekeknek sosem szabad túl erősen megmosni a fogát. A fogíny és a fogzománc is érzékeny és megsérülhet. Javasolt a gyermekeknek lágy (soft) vagy félkemény (medium) fogkefét használni, esetleg elektromos gyermekfogkefét. Fontos, hogy rendszeresen cseréljük a fogkefét. A megfelelő gyakoriság az, ha a fogkeféket hat-nyolc hetente kicseréljük - legkésőbb akkor, ha a sörték oldalt szétállnak. A fogkrém kiválasztásánál vegyük figyelembe az életkori ajánlásokat. Fontos a pozíció. A kisbabák fogait fekvő pozícióban tisztítsuk, míg később a totyogóét ölbe véve. Mutassunk példát úgy, hogy a gyerek előtt mossuk a fogunkat, ezzel is mutatva a folyamatot.

Fogorvosi ellenőrzés fontossága

A fogorvosi ellenőrzés elengedhetetlen a szoptatás alatt is. Az anyák fogainak állapota folyamatosan változik, ezért rendszeres felmérés szükséges. A fogorvos időben észreveheti a kezdődő problémákat, mint például a fogszuvasodás vagy az ínygyulladás, és szakszerű tanácsokat, valamint kezelési javaslatokat adhat. Gyakori és helyes fogápolás esetén is előfordulhat, hogy elkezdenek szuvasodni a fogak. Fontos, hogy a gyermek ne az első beavatkozás alkalmával találkozzon először a fogorvossal, hiszen ez rossz élmény is lehet számára. Rendszeres fogorvos látogatással elkerülhető a trauma.

Maradó fogak előtörése és a fogszabályozás

Hozzávetőlegesen 6 éves korban kezdődik a tejfogak elvesztése, a maradó fogak előtörési folyamatának részeként. A maradó fogak előtörési folyamatukkal stimulálják a tejfogak gyökerének felszívódását. Általában 6 éves korban jelennek meg az első maradó fogak a szájüregben, ilyenkor a gyökerük 2/3 kialakult. Időrendi sorrendben a középső metszők és az első őrlőfogak kezdik a folyamatot, őket követik az oldalsó metszők, szemfogak, első kisőrlők, második kisőrlők, második nagyőrlők, harmadik nagyőrlők.

Korai és késleltetett tejfogelvesztés

• Korai tejfogelvesztés: ha 4 éves kor előtt kiesik egy tejfog, az kórosnak tekintendő.
• Késleltetett tejfogelvesztés: a tejfogak gyökere nem szívódik fel kellőképpen, a maradó fogak előtörése már elkezdődik, melynek eredménye, hogy a maradó fogak nem a megfelelő helyen törnek elő. Leggyakrabban az alsó állcsont elülső régiójában figyelhetünk meg ilyet, pl. a metszőknél amikor azok a tejfoghoz képest a nyelv felőli részen törnek elő! A legtöbb esetben ezek a tejfogak egy éven belül kiesnek kezelés nélkül, de vannak esetek, amikor a tejfog eltávolítására kerül sor.

Take home message: ha korán (4 éves kor előtt) vagy későn veszíti el a gyermek tejfogát, vagy aszimmetrikusan jelennek meg a maradó fogak, forduljunk gyermekfogorvoshoz!

Modern fogszabályozó módszerek

Manapság egyre divatosabbak a mind orvos, mind páciens szempontjából méltán közkedvelt fogszabályozó trénerek. Népszerűségüket annak köszönhetik, hogy hordásuk kényelmes, és nagyon hatékony. Már pár hónapos hordás után is látványos eredmények érhetőek el, megfelelő időben elkezdett, és megfelelő óraszámban hordott tréneres kezelés esetén! A fogváltás időszakában különösen érdemes kiemelt figyelmet fordítani a fogászati vizsgálatokra, és folyamatosan kontrollálni a tejfogak maradófogakra cserélődését. Előfordulhat, hogy egy vagy több tejfog nem esik ki a fogváltás időszakában, de olyan is történhet, hogy kiesik, de nem nő maradófog a helyén. Egy röntgenfelvétellel könnyen eldönthető, hogy mi a probléma.

tags: #szoptatas #fogazat #fejlodes