A kisgyermeknevelői portfólió részletes információi és szerepe a kompetenciafejlődésben

A kisgyermeknevelői portfólió a képzés során végzett tevékenységek fókuszából, előre megadott szempontok szerint összeállított gyűjtemény. Fő célja a hallgató speciális szakmai kompetenciáinak (ismeretek, képességek, attitűdök, autonómia és felelősség) fejlődésének bemutatása a tájékozódástól az önálló munkavégzésre való képesség eléréséig.

A portfólió célja és tartalma

A portfólió a hallgatónak a képzésben született munkáiból összeállított célirányos gyűjtemény, amely bemutatja készítőjének erőfeszítéseit, fejlődését és eredményeit. A portfólióban megjelenő munkák kiválasztása, gyűjtése és az önreflexiók elkészítése a hallgató feladata.

A szakszerűen felépített portfólió segíti a kognitív önszabályozás kialakulását és fejlődését, ugyanakkor a környezet számára is láthatóvá, értékelhetővé teszi azt, hogy a hallgató milyen szintre jutott el a kompetenciák alakulásában, a tudásszerzésben, a szakmai fejlődésben.

Például kisgyermeknevelői portfólió esetében: „Egy bölcsődei gyermekcsoport profiljának bemutatása legfeljebb 5 oldalban” (Kiegészítő útmutató, 33. oldal). A kisgyermeknevelői portfólió feltöltéséhez elkészített dokumentumokat a feltöltés előtt érdemes áttekinteni, és a feltöltésre kijelölteket pontosan elnevezve egy külön mappába elkülöníteni.

A kisgyermeknevelői portfólió felépítése és tartalmi elemei

Fontos tudnivalók a portfólió készítéséhez és feltöltéséhez

  • Még a leggondosabb dokumentumkezelés során is előfordulhat, hogy a felület kezelése miatti izgalmában esetleg egy korábbi, nem véglegesített példányt (például aláírás hiányzik a nyilatkozatról) vagy üres példányt tölt fel tévedésből valaki.
  • Ügyelni kell arra is, hogy a dokumentumokat és a reflexiókat külön fájlokban kell feltölteni.
  • Gyakori hiba az anonimitás megsértése, képek, nevek, adatok elhelyezése a portfólióban. A portfólióban nincs szükség a képekre, nevekre, beazonosítható adatokra az adott csoportról, egyes gyermekekről, szülőkről, kollégákról.
  • Amennyiben mindenképpen szeretne a pedagógus felhasználni képeket, úgy ezeket a portfólióvédéshez készített bemutató ppt-ben lehet elhelyezni majd.
  • A pedagógus az e-portfólió feltöltésekor nyilatkozik arról, hogy a portfólió a saját munkája, így különösen nagy szerepe van a hivatkozások, idézetek, letöltések kezelésének. Ezek esetében is az Útmutató előírásai alapján kell eljárni.
  • Nem célszerű, és nem is elegáns lépés például az intézményi környezet bemutatásakor az intézmény Szakmai programjában megfogalmazott leírást szó szerint beilleszteni az e-portfólióba.

A kisgyermeknevelői tevékenység megfigyelésének leírása

Kisgyermeknevelői tevékenység megfigyeléséhez tartozó leírás: „A szakmai munkát segítő éves megfigyelési terv bemutatása. Egy megfigyelés leírása, értékeléssel, a megfigyelt személy reakcióival együtt. Reflexió.” (Kiegészítő útmutató, 74. oldal) Ebben az esetben tehát az éves megfigyelési terv bemutatása mellett szükséges abból kiemelve egy célzott megfigyelés komplett elkészítése is, amelynek a cél, szempontok, az események célszerű leírása mellett az értékelést is kell tartalmaznia.

A képzés célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja csecsemő- és kisgyermeknevelők képzése, akik tudásukat, képességeiket és attitűdjeiket tekintve alkalmasak a három év alatti gyermekek testi és pszichés szükségleteinek kielégítésére, nevelésére, fejlődésének segítésére. Átlátják a kisgyermeknevelés rendszerét, képesek a bölcsődében és más, a három év alatti korosztályt nevelő intézményben a kisgyermeknevelői feladatokat a szakmai kompetenciájuk alapján elvárható autonómiával és felelősséggel ellátni.

A kisgyermeknevelői szakmai kompetenciák vizuális ábrázolása

Kiemelt szakmai kompetenciák:

  • Kielégíti a kisgyermek esztétikai szükségleteit.
  • Szakszerűen támogatni a különböző művészeti ágakhoz kapcsolódó kisgyermekkori alkotó és befogadó tevékenységeket, a fejlődő gyermeki kreativitást.

Szakmai gyakorlat és nyelvoktatás

Az összefüggő komplex szakmai gyakorlat időtartama a képzés utolsó évében legalább 6 hét, mely megbontható oly módon, hogy az egyes szakaszok 2 hétnél rövidebbek nem lehetnek.

A hallgatóknak a képzés során nappali munkarendben a mintatanterv szerint két féléven keresztül alapozó nyelvoktatásban, majd két féléven keresztül szaknyelvoktatásban kell részt venniük. A nyelvoktatás és a szaknyelvoktatás teljesítése kritérium követelmény. Levelező munkarendben a nyelvoktatás és szaknyelvoktatás szabadon választható módon valósul meg. A nyelvoktatásról és a szaknyelvoktatásról bővebb információ a 4.3.12. pont alatt található.

Koragyermekkori nevelés: A kutatás

Szakdolgozat és záróvizsga

A szakdolgozat azt bizonyítja, hogy a hallgató képes a végzettségéhez kapcsolódó részterületen önálló feladatmegoldásra, témafeldolgozásra. Ez jelentheti a szakirodalom és a kisgyermekneveléshez kapcsolódó szakterületeken folyó kutatások eredményeinek elemző, célzott felhasználását, vagy pedig a hallgató saját empirikus kutatási eredményeinek bemutatását. Szakdolgozati témaként csak a szakhoz kapcsolódó téma választható.

A 0-3 éves korosztály fokozott biztonságigényéhez és a bölcsődei nevelés-gondozás szakmai-módszertani kultúrájához illeszkedően a csoportban szervezett bizottság előtti gyakorlati záróvizsgát a portfólió helyettesíti. A hallgató vizsgabizottság előtt mutatja be (védi meg) portfólióját saját maga által készített prezentáció segítségével.

A záróvizsga harmadik eleme a komplex szóbeli vizsga, melyen a vizsgabizottság azt értékeli, hogy a hallgató mennyire képes megfelelően értelmezni, alkalmazni a csecsemő- és kisgyermeknevelő BA képzés során tanult, a hivatás gyakorlása szempontjából meghatározó ismereteket.

A szóbeli vizsgára való felkészüléshez a hallgató komplex témaköröket kap, a hozzájuk kapcsolódó alapvető fogalmakkal és a felkészülést segítő irodalomjegyzékkel együtt. Ez a témakör-jegyzék pontosan körülhatárolja azt a tudást, ami a vizsgán számonkérésre kerül. A szóbeli vizsgán a hallgató olyan gyakorlati relevanciával rendelkező feladatot kap, melynek megoldási módja a probléma alapú tanulásra építkezve együttesen kívánja meg az elméleti ismeretek előhívását és gyakorlatban való alkalmazásukat. A záróvizsga eredményének és az oklevél minősítésének számítása a 2020/21-es tanévtől érvényes szabályok szerint történik.

A záróvizsga struktúrája és értékelési szempontjai

tags: #kisgyermeknevelo #portfolio #koteles