A kisbabák fejlődése az első évben lenyűgöző folyamat, amely során a csecsemő szinte napról napra új képességeket sajátít el. A mozgás, az érzékelés és a kommunikáció terén elért mérföldkövek mind a baba, mind a szülők életében fontos állomások. Fontos megjegyezni, hogy minden gyermek egyedi, és a fejlődési ütem is eltérő lehet, így a megadott életkorok csak tájékoztató jellegűek.
Mozgásfejlődés
Világrajövetelt követően észlelhető a végtagok véletlenszerű, holokinetikus mozgása. Az első hónapokban a mozgásfejlődés fokozatosan halad előre. Egy hónaposan az újszülött hason fekve pillanatokra képes az állát elemelni az ágyról, ölben pedig néhány másodpercig megtartani a fejét. Két hónaposan egyre kevésbé hajlítja végtagjait, hanyatt fekve szabadon forgatja a fejét, hason fekve pedig rövid ideig képes a fejét és mellkasát felemelni, válla és karja előrébb kerül.
Az aszimmetrikus tónusos nyaki reflex során fejét oldalra fordítva azon az oldalon, amerre feje fordult, kinyújtja a kezét, míg az ellentétes oldalon behajlítja, így nem dől el oldalra. Kezével és lábával összerendezett mozgásokat végez. Kezeit az arca közelében ökölben tartja, fogóreflex miatt a tenyérbe helyezett tárgyra ujjai rámarkolnak. Két hónaposan ujjai már csak 50%-ban vannak ökölben, lehetővé válik a szándékos fogás kialakulása. Kezébe adva a csörgőt megtartja, ruháját markolássza, de szemét még nem irányítja a játékra, azonban középről belógatott tárgyat tekintetével oldalra követi.
Három hónaposan a nyaki izmokban egyre erősödő feszítő dominancia következtében fejét nagymértékben emeli, alkarjára támaszkodik, mellkasa kissé elemelkedik. Háton fekve örömében kezével, lábával szimmetrikusan rugdos, ölben fejét stabilan megtartja.
Négy hónaposan az aszimmetrikus nyaki reflex eltűnik, ezért megtanul és elkezd hasról hátra fordulni. Hason fekve nyújtott könyökkel tenyerén támaszkodik, ülésbe húzáskor fejét tartja, a végtagok segítségével ül. Karjával szélmalom mozgásokat, lábával pedálozást végez. Kezét középvonalba hozza, ujjait figyeli, kezét szájához emeli, játszik a kezével, egyikkel a másikat megfogja.
A csecsemő mozgásfejlődése látványos változásokat hoz a fél éves kor környékén. Kúszik, mászik, felegyenesedni igyekszik, a szakasz végén pedig felkapaszkodik, és feláll. Gyakran feltérdel, majd felállva testsúlyát egyik-másik lábára helyezi. Innen fog kiindulni az oldalazva lépegetés.
Az első életév végére a gyermekek már biztos járásúak, képesek kapaszkodás nélkül felállni és járni. Járás közben már képesek valamit vinni a kezeikben. A lábujjhegyen járás, rajzolt vonalon pontosan végigsétálás, lépcsőn váltott lábbal közlekedés, egy lábon ugrálás, szökdécselés mind fejlődési mérföldkövek.
Érzékszervek fejlődése
Hallás
A hallás az egyik legelső érzék, amely kifejlődik. A magzat már a születése előtt is képes hallani, az első hangokat a magzati korban, nagyjából a terhesség 18. hetében kezdi el érzékelni, a 25-26. héten már a szülei hangját is megismeri a gyermek. A hallás fejlesztésére a nyugodt, pihentető zene hallgatása is jótékony hatással van.
Világrajövetel után azonnal reagál a hangos zajra, összerezzen, sőt akár sírni kezd. Fejét is a zaj forrása felé fordítja, jelezve, hogy a hang térbeli elhelyezkedését is észleli. 0-1 hónaposan a magas és a mély hangok között különbséget tesz, a magasabbat kedveli jobban; a mély, ritmikusabb hangok megnyugtatják, elaltatják. A hangokhoz, zajokhoz hozzá tud szokni. Erős, váratlan zajra összerezzen, sír. Anya hangjára képes megnyugodni.
1-2 hónaposan összerezzen, vagy más viselkedés változással reagál a hangos zajra, figyel, ha beszélnek hozzá. A mély, ritmikus hangok megnyugtatják. Egyre jobban kezdik megszokni az otthon „zajait”, habitusálódnak az új ingerekhez. Elnyújtott hangokkal és különböző sikkantásokkal jeleznek. Amikor egyedül vannak, gyakorolják, hogyan kell a levegőt préselni a tüdejükből, alakítani, igazítani az ajkaikat, így egészen meglepő hangokat is kiadnak. Saját hangjukra is reagálnak sírással vagy mosollyal, további aktivitással. Mindemellett az is tapasztalható, hogy sírásuk egyre gyakrabban marad abba, ha szóval vigasztalják.
A négy hónapos korú gyermek megkülönbözteti édesanyja (gondozója) hangját másokétól! Ebben az életkorban még a magas hangok a figyelemfelkeltőbbek számára, de már a mélyebb, dörmögőbb, férfihangokat is el tudja különíteni, és figyel az így beszélőre.
Később a csecsemők a nagyon hasonló hangok közötti különbséget is észlelik, például a zenei skálán egy hangtávolságra lévőket. Képesek az emberi hangot más zajtól megkülönböztetni, sőt az ismerős hangokat (például az anyáét) felismerni.
Látás
A születést követően a látás teljes kifejlődéséhez még viszonylag sok időre van szükség. Az újszülött perifériás látással születik, hónapokba telik, mire megtanulják, hogyan fókuszáljanak a látóterük közepén lévő tárgyakra. Az első időszakban a kisbabák, bár érzékelik a fényt és a mozgást, de formákat és színeket még nem tudnak felismerni és megkülönböztetni (mindent a szürke árnyalataiban látnak). Az arcuktól 20-30 cm-nél távolabbi tárgyakra sem tudnak fókuszálni, és homályosan látnak.
A látásuk két hónapos kor körül kezd el élesedni, egyéves korukra pedig eléri a teljes látásélességet, továbbá képessé válik tárgyak felismerésére és a távolságuk meghatározására. Az újszülöttek rövidlátók, tekintetükkel módszeresen letapogatják környezetüket, s érzékenyek az erős világos-sötét kontrasztokra. Születéskor követik a mozgó arcszerű formákat, és néhány napon belül képesek anyjuk arcát másoktól megkülönböztetni.
Az első hónapban a látótere szűk, a középvonalban 20 cm-re lévő arcot lát. Fényt követ, nyugalomban levő tárgyat fixál. Három hónaposan a látás és a kéz koordinációja összekapcsolódik, így a csecsemő képessé válik a körülötte lévő dolgokra fókuszálni. Négy hónaposan körülbelül már egy méterre is ellát, a gyorsabban mozgó tárgyakat is képes követni. Öt hónapos korban a mélységérzékelés és a színlátás nagymértékben fejlődik. Tizenkét hónapos korban a kisbaba képessé válik távolságok felmérésére, a látás pedig tökéletesen élessé válik.
Szaglás és ízlelés
Az ízlelési ingerek már születés után is eléggé fejlettek, hiszen az újszülött meg tudja különböztetni az anyatej ízét más ízektől. Elsősorban az édes ízeket kedvelik, mert a tej is édeskés. A keserű és savanyú ízre a baba jellegzetes grimaszokkal reagált, ráadásul ez a mimika nagyon hasonló a felnőttek ilyen típusú arckifejezésére. Úgy tűnik, ezek velünk születettek.
Az újszülöttek szaglása is jól fejlett. Az erős szagokra érzékenyek, és meg tudják különböztetni azokat egymástól. A baba első élményei az anyja szagával kapcsolatosak. Minden embernek egyedi szagmintája van, amit a csecsemő érzékeny orrával felismer.
Tapintás és egyensúlyérzék
A bőrérzékelése már magzat korukban jól fejlett. A magzat a méhben reagál az érintésre. Születésük után nagy szerepe lesz az érintésnek majd a korai szociális kapcsolataik kialakításában is. Bőrük ingerlése, simogatása, illetve erre adott válaszreakcióik szorosabbra fűzik anyjukkal való viszonyukat.
Az újszülöttekből az érintés élénk választ vált ki: mindent megragadnak, amit a kezükbe teszünk, és arcuk enyhe simogatására a szopóreflex is működésbe lép. A legtöbb baba élvezi a meleg, puha és enyhén hozzányomódó dolgokat, és születésének pillanatától alapvetően szüksége van az emberi érintésre.
A középfülben található az egyensúlyközpont, ami felel a test helyzetének érzékeléséért.
Preverbális kommunikáció és képességek
A csecsemő legfontosabb kommunikációs formája az anya és a gyermek között a testi kontaktus, az érintés, a sírás, a tartva levés biztonsága és a dajkanyelv. A preverbális képességek és kommunikáció terén jelentős fejlődés tapasztalható az első év során.
0-1 hónaposan a magzati életben sok érzéki tapasztalathoz jut. Hallása előnyben részesíti az emberi hangokat. Sírása az elsődleges kommunikációs forma.
1-2 hónaposan sírása egyre kitartóbb (erőssége, mennyisége növekszik). Kommunikációs kapocs, az ölben tartás és a sírás. A sírás differenciálódik, karaktere a kifejezni kívánt szükségleteinek megfelelően módosul. Egyre több az éber időszak, amit figyelődéssel, nézelődéssel, fejének emelésével tölt.
Három hónaposan a szociális mosoly igazi, fontos kommunikációs tartalmat hordozó gesztus a körülötte lévő felnőttek felé, azt jelenti: „felismertelek, örülök neked”. Hátán fekve fejét, vállát emeli. Hátáról oldalra fordul. Támasztékkal ül, fejét egyenesen, stabilan tartva.
Négy hónaposan elkezd figyelni a saját hangjára, többet kezd rájönni, hogy nem minden hangot akar figyelni adott pillanatban. Szemei 4 hónap végére a legtöbb helyzetben mozognak. A gőgicsélés folytatódik, minden hangot kipróbál. Utánozza a felnőtteket, és saját magát is. Visszaválaszol, visszamosolyog.
A hat hónapos kor környékén a gőgicsélés az akaratlagos kommunikáció részévé válik. Felfedezi, hogy hatással van környezetére: azért mozgat tárgyakat, hogy zajt keltsen velük. Két tárgyat is megtart, a tárgyakat egyik kezéből a másikba átteszi. Egy tárgyat másik (nyugvó) tárgyhoz ütöget. Kialakul a hüvelykujj szembehelyezése, már mindent megfog és mindent szájba vesz.
A csecsemő hallása ebben az időszakban sokat finomodik. Az arcokhoz hangot tud kötni, felismeri a közeli hozzátartozók hangját. A hangokat már lokalizálni tudja majdnem minden irányból. Tevékenységüket elkezdik hangadással kísérni úgy, hogy annak ritmusa egyre inkább igazodik a tevékenység ritmusához.
A nyolc hónapos baba megismételget szótagokat (pl. ba-ba-ba, ma-ma-ma, te-te-te). Szülei és gyakran látott családtagjai hangját felismeri, tekintetét magabiztosan rájuk szegezi. Megérti és felfigyel az anya, apa, nagyi szavakra, maga és testvérei nevére. Képes szándékot tulajdonítani mások közléseinek a beszéd prozódiája és a mimika összevetése alapján. A gagyogás jól felismerhető, általában szótagszintű szólamokat tartalmaz. A gagyogást nemcsak a beszédszervek gyakorlásaként, hanem a személyközi kommunikációban is használja.
Beszédindítás, Első Szavak, beszédfejlesztés Bogi Nénivel
A kommunikációban a gagyogás egyre felismerhetőbb szavakat jelent, szókincse folyamatosan növekszik. Érzelmeit játszás közben is kifejezi, például ölelgeti a mackóját. Az önállóság előtérben van. Beszéde lehet már halandzsa, néhány értelmes szóval.
A beszéd alakulásához önmaga hangadásának jó hallása szükséges. A beszédhangra az újszülöttek már első óráikban különösen ráhangolódnak. Képesek megkülönböztetni az emberi beszédet a másféle hangoktól, és azt szívesebben is hallgatják.
A gagyogásban az ajakkal képzett mássalhangzók mellett más, például nyelvvel képzettek is (pl. n, t, d, k, g) megjelennek, valamint több magánhangzó. A gagyogásból egy-egy protoszó is kiemelkedik. Több mint tíz egyszerű tárgyat vagy gyakori cselekvést kifejező szót megért, ezeket rámutatással vagy ránézéssel fejez ki (passzív szókincs gyarapodása). Néhány tárgyat vagy jelenséget hangutánzó szóval nevez meg (pl. hamm-hamm). Megjelennek az első kimondott szavak (aktív szókincsfejlődés kezdete).
A megszólalások között a szavakkal szemben csökken a gagyogások száma. A szóértés nagysága legalább száz körüli szóra tehető. Megérti az egyszerűbb, felé irányuló kéréseket, tiltásokat is, képes eleget tenni azoknak. Néhány gyakran előforduló tárgyra, jelenségre konzekvensen, fonológiailag is felismerhetően ugyanazt a megnevezést (esetleg csak szótöredéket) használja.
A passzív szókincs kétszázhoz közelít. Legalább ötven szavas aktív szókincs a lányok esetében (fiúk érése ennél lassúbb). Téri összefüggéseket is megért már az elhangzó utasításokban (pl. Tedd a szék alá a macit!). A kimondott szavakat holofrázisokként is használja. Néhány állandósult szókapcsolatot is kimond.
A passzív szókincse legalább 400 szavas. Aktív szókincse a szókincsrobbanást kezdetét követően legalább 100-200 között van. Passzív és aktív szókincse szinte napról napra gyarapszik, a „mi ez?” korszaknak köszönhetően.
Fejlődési mérföldkövek és teendők
A csecsemő fejlődése folyamatos, és számos mérföldkő jelzi az elért fejlettségi szintet. A mozgás, látás és hallás fejlődésében nagyon fontos szerepet játszik a csecsemők játéka. A játékkal töltött idő segíti a gyermek testi és lelki fejlődését.
Ha a csecsemő 3 hónapos korában a következő tünetek bármelyike fennáll, forduljon házi gyermekorvosához: nem javul a fejtartása, nem reagál a hangos zajokra, nem mosolyog, ha az édesanyja hangját hallja, és másokra sem, nem követi a szemével a mozgó tárgyakat, nem játszik a saját kezeivel, nem markol meg semmit, nem tartja meg a tárgyakat.
A kisbabák gyors ütemű fejlődése - különösen a születést követő első időszakban - nagyon érdekes és izgalmas megtapasztalás lehet az újdonsült szülők számára. Az idő múlásával a csecsemő érzékei fokozatosan egyre fejlettebbé válnak - ezzel párhuzamosan pedig önállósodni kezd, és lassan kialakul a rá jellemző egyedi személyiség is. Fontos azonban szem előtt tartani, hogy minden csecsemő egyedi, így a fejlődésük is. Minden mérföldkő időben el fog jönni - pontosan akkor, amikor a kisbaba készen áll rá, hogy elérje.
tags: #fejlodeslelektan #ujszulott #csecsemo #kor