A gyermekvállalás kérdése sok pár számára jelent kihívást, és a meddőség egy olyan téma, amelyről a társadalom nagy része még mindig félve vagy egyáltalán nem mer beszélni. Magyarországon a lombikprogrammal kapcsolatos beszélgetések gyakran suttogva zajlanak, holott számos család számára ez az egyetlen esély a gyermekáldásra. A téma érzékenyítésére és a tabuk lebontására egyre nagyobb szükség van, különösen a meddőségi szektorban végbement állami átalakítások fényében.
A meddőségi szektor átalakítása és államosítása
A meddőségi centrumok nagy léptékű államosítása 2019 karácsonya előtt kezdődött, amikor a kormány bejelentette, hogy állami kézbe vesz hat meddőségi magánklinikát, és ingyenessé teszi a szűrővizsgálatokat, a kezeléseket, illetve a hozzájuk kapcsolódó gyógyszereket. Tavaly ősszel került állami kézbe a Róbert Károly Magánkórház meddőségi részlege, és megalakult a 2,5 milliárd forintos állami támogatással a Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium. Idén márciusban a meddőségi központok irányítására a Humánreprodukciós Igazgatóság jött létre az Országos Kórházi Főigazgatóság részeként, melynek élére Vesztergom Dóra nőgyógyász-endokrinológus, meddőségi specialista került.
2022. július 1-jétől már csak az állami meddőségi centrumokban lehet mesterséges megtermékenyítést végezni Magyarországon. Ezzel megszűnt az erre vonatkozó engedélye annak a két utolsó magánklinikának is, amely eddig még működött, a Versys Clinics és a Reprosys Kft. tehát mostantól nem végezhet reprodukciós tevékenységet itthon. Június 30-án hivatalosan is befejezte reprodukciós tevékenységét az a két magánklinika is, így júliustól már csak állami intézményben végeznek beültetést Magyarországon.
Miért volt szükség az államosításra?
A törvény indoklása szerint „Magyarországon a demográfiai kihívások állami szerepvállalást igényelnek”, tehát a kormány több babát szeretne látni, ezért segíteni akar annak a körülbelül 150-200 ezer párnak, akik meddőségi problémákkal küzdenek. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azzal is indokolta az államosítást, hogy hatékonyabb, ha állami kézbe veszik a reprodukciós eljárásokat, mert ezeknek jelentős a finanszírozási vonzata, ráadásul azt látták, hogy vannak visszaélések. Hogy pontosan milyen visszaélésekre gondolt, az máig nem derült ki.
Az embriók és ivarsejtek sorsa
Rendőri felvezetéssel szállították át a budapesti Szent János Kórházba azt a 935 embriót és 1200 spermiumot és ivarsejtet, amelyet eddig a Versys Clinics magánklinikán tároltak. A Reprosys Kft.-nek is át kell adnia a nála tárolt embriókat és ivarsejteket az állami ellátóhelyeknek. A Reprosystól a korábbi Dévai Intézetbe, a Versys Clinicsből pedig a Szent János Kórház Budai Meddőségi Centrumába szállítják az embriókat és ivarsejteket. A párok azonban dönthetnek úgy is, hogy más intézetet választanak a kijelölt helyett, ám erről külön nyilatkozniuk kell. Információk szerint több ezer ivarsejt és legalább kétezer fagyasztott embrió kerül át a jogutód intézményekbe, legalább ötszáz pártól.
Mennyit fizetett az állam a magánklinikákért?
Az adásvételről Fábián Lajos, a TritonLife csoport társtulajdonos elnöke azt írta: „kölcsönösen előnyös megállapodást kötöttünk a magyar állam képviselőivel, fair piaci feltételek szerint.” Az azonban, hogy mennyit fizetett az egyes magánklinikáknak az állam, továbbra sem derült ki. Információk szerint az államosítás előtt a meddőségi szektor teljes piaca nem érte el a 10 milliárd forintot.
Ingyenes lombikprogram és várólisták
Igen, az állami intézetekben a meddőségi kezeléshez és a hozzátartozó gyógyszerekhez is ingyenesen hozzáférhetnek a meddő párok. Az állam eddig is kétféle megtermékenyítési eljárást támogatott: a méhen belüli mesterséges ondóbevitelt (inszemináció), valamint a lombikbébi-eljárást. Az inszeminációból hat, a lombikbébi-eljárásból öt alkalmat áll a NEAK, azaz a társadalombiztosító. Az öt sikertelen beavatkozás után az állami klinikákon is fizetni kell az eljárásért, igaz, lényegesen kevesebbet, mint a magánszektorban kellett.
Most úgy tűnik, várólisták nincsenek vagy nem látszanak. Több, lombikbébiprogram előtt álló nő is azt mondta, hogy két-három héten belül kapott időpontot valamelyik központba meddőségi konzultációra. Pedig az államosítás előtt a meddő párok egy jelentős része azért fordult a magánklinikákhoz, mert az állami meddőségi központokban hosszú várólisták alakultak ki. Még tavaly nyáron, az államosítás bejelentésekor is kb. fél évet kellett várni az első konzultációra egy-egy állami központban.
Lombikturizmus és külföldi lehetőségek
Ha minden szép és jó, miért mennek olyan sokan külföldre? A szektorra rálátó források szerint a magánklinikák államosításával és ellehetetlenítésével nem lesz több szakorvos és embriológus a rendszerben, és ahogyan általában a magyar egészségügy, ez a terület is szakemberhiánytól szenved. A magánklinikákon dolgozó orvosok várhatóan nem szívesen ülnek be az állami kórházakba, és ennek oka főleg a szolgálati jogviszonyról szóló törvényhez kapcsolódik.
A meddő párok egy jó része inkább nem kér az állami rendszerből, és Csehországba, Szlovákiába utazik lombikkezelésre, ahol már egy ideje magyar nyelvű tájékoztatókkal is várják a meddő párokat. Az itthoni magánklinikákon egyébként a meddő párok hozzászoktak egy ellátási színvonalhoz, egy személyesebb, közvetlenebb orvos-beteg viszonyhoz, a gyors, és pontos, várakozás nélküli ellátáshoz. Ezzel szemben háttérbeszélgetések során többen is a futószalagszerű működést kifogásolták a hazai állami intézetekkel kapcsolatban.
Az utóbbi években egyre több magyar pár kér külföldön segítséget a családalapításhoz. A hazai egészségügyi rendszer korlátai, a hosszú várólista és a kezelések alacsonyabb sikerességi arányai több és több nőt kényszerítenek olyan alternatív megoldásokra, mint az úgynevezett lombikturizmus. Csehország, Szlovákia és Ausztria pedig egyre népszerűbb célpontokká váltak, hiszen ezekben az országokban nemcsak olcsóbbak a lombikprogramok, de a legális petesejt-donációnak köszönhetően sokkal nagyobb esély van a teherbe esésre is.
Az egyházi állásfoglalások a lombikprogramról
A lombikprogram és a mesterséges megtermékenyítés etikai és teológiai kérdéseket is felvet, amelyekről az egyházak eltérő módon nyilatkoznak. Sztarenki Dóra, a GLAMOUR Women of the Year 2023 Az év színésznője jelöltje a Mellékhatás című sorozat kapcsán beszélt a témáról. Elmondása szerint a lombikprogram tabuként van kezelve, és érzékenyíteni kellene az embereket a témával kapcsolatban.
Protestáns álláspont
A protestáns egyházak elfogadhatónak tartják a meddőség megszüntetésére irányuló orvosi beavatkozásokat, beleértve az asszisztált reprodukciós eljárást (ART) is azzal a kitétellel, hogy azokat a lelkigondozói felelősség, a szeretet, az igazságosság és a szabadság kell, hogy meghatározza. A protestáns etika elfogadhatónak tartja a meddőség megszüntetésére irányuló orvosi beavatkozásokat, beleértve az asszisztált reprodukciós eljárást (ART) is azzal a kitétellel, hogy azokat a lelkigondozói felelősség, a szeretet, az igazságosság és a szabadság kell, hogy meghatározza. Az egyházaknak pedig folyamatosan tájékozódniuk kell a reprodukciós medicina eredményeiről és várható fejlődéséről ahhoz, hogy szentírási alapon és tárgyszerűen tudjanak állást foglalni a témában.
Pongrácz Máté és Pongráczné Győri Boglárka evangélikus lelkészházaspár, akiknek három gyermekük lombikprogram segítségével született, nyíltan beszélnek a küzdelmeikről. „Az egyházakkal kapcsolatban tényleg az a kérdés, hogy beleszólhatunk-e mesterségesen ebbe a rendszerbe. De őszintén: ma már az egész életünk mesterséges. Én itt nem érzem a teológiai kérdést. Azt az álláspontot találtuk ki magunknak, hogy ha egy betegségünkre van megoldás, akkor az Isten ajándéka. Mi pedig elfogadtuk ezt az ajándékot.”
Katolikus álláspont
Az IVF minden formájával kapcsolatban a legelzárkózóbb a római katolikus egyház tanítása, amelynek természetjogi megközelítése a házasság szentségén belülre helyezi és egymástól elválaszthatatlannak tartja a szeretetteljes egyesülést és utódnemzést. E felfogás szerint a mesterséges fogamzásgátlás az utódnemzés, a külső megtermékenyítés pedig a szeretetteljes egyesülés rovására bontja meg ezt az egységet, így mindkét gyakorlatot elfogadhatatlannak tartja. Azt is kifogásolja, hogy az IVF kifejlesztése embriókísérletekkel folyt, illetve hogy az eljárás a be nem ültetett embriók megsemmisülésével jár, miközben megilleti őket az élethez való személyi jog.
A Katolikus Szeretetszolgálat „Természetes gyermekáldás” projektje az Emberi Erőforrások Minisztériumának támogatásával 2018 óta tart. Mind a NaPro Technológia, mind a FEMM Health a helyreállító, oki orvoslás részét képezi. Azaz gyermekáldás elmaradása esetén annak okát keresi, és az egészséget állítja vissza, hogy a gyermekáldásra természetesen kerülhessen sor. Vallja, hogy a meddőség tünet, nem pedig diagnózis; az okot kell megtalálni, akár női, akár férfi oldalon van az.
Személyes történetek és tapasztalatok
Sok pár járja végig a meddőségi kezelések rögös útját, tele reménnyel és csalódásokkal. Pongrácz Boglárka és Máté őszintén meséltek arról, hogyan találtak megoldást a lombikprogramban a kétoldalon elzáródott petevezeték és a policisztás petefészek-szindróma okozta meddőségükre. Három gyermekük született lombikprogram segítségével, és azt mondják, egy forintot se bánnak, amit erre költöttek.
„Emlékszem, hajnal volt, és Bogi azt kérte, én nézzem meg az eredményt. Elindultam a fürdő felé, odaérek, egy csík. Mondom ez nagyon necces, ezt most hogy közöljem? Ezt az egy csíkot már annyira ismertük. Volt mellette egy nagyon halvány csík, de az kezdett is teljesen eltűnni. Ráparáztunk: most akkor van csík vagy nincs? Rohantunk a drogériába és vettük a jobbnál jobb teszteket” - mondja Máté, de Bogi a szavába vág. „Nyolc éve itt lakunk, és amikor már a századik tesztet veszed, tuti hülyének néznek.”
Amikor kiderült, hogy Bogi végre várandós, ugráltak örömükben. Lázár 2016. február 29-én született. Később, 2018 decemberében megszületett Mátyás és Eliza is, így rövid idő alatt ötfősre bővült a család. A pár semmit nem csinálna másképp, még azt sem, hogy nyíltan felvállalták, min mentek keresztül, mivel céljuk mások segítése.