A gyermekkorban átélt erőszak hatásai és kezelése

A családon belüli erőszak, különösen, ha a gyermekek is érintettek, mély és hosszan tartó károkat okozhat. Fontos, hogy felismerjük és megértsük a különböző típusú bántalmazások természetét, azok következményeit, és tudjuk, hogyan léphetünk fel ellenük.

A családon belüli erőszak és a gyermekek veszélyeztetettsége

A párkapcsolati erőszak elkövetője nemcsak a partnerére, hanem a családban élő gyerekekre is veszélyes. A gyerekek hallják, látják, tudják, hogy a bántalmazó veszélyes, szenvednek a bántalmazástól, félnek a bántalmazótól, és attól, hogy anyjuknak baja esik. A bántalmazásnak káros fizikai és lelki következményei vannak a gyermekek számára, akár közvetetten (az anya bántalmazásával), akár közvetlenül (is) bántalmazza őket az elkövető. A bántalmazó veszélyességének felmérése elsődleges fontosságú.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósága által kiadott módszertani útmutató szerint: „Amennyiben a hozzátartozók közötti erőszaknak a gyermek is szemtanúja, azt úgy kell tekinteni, hogy ő is veszélyeztetett, mintegy a bántalmazás ellene is irányul.” Ez az első alkalom, hogy a párkapcsolati erőszak által érintett gyerekek bármilyen állami közpolitikában megjelennek. Fontos tudni, hogy a gyermek számára pontosan olyan félelmetes, ha „csak” a szomszéd szobából hallja, hogy anyját megverik vagy megerőszakolják.

Az Európa Tanács Isztambuli Egyezménye (2011) is kimondja, hogy a párkapcsolati erőszak által érintett gyermekek veszélyeztetettek, és ezt a veszélyeztetettséget az államok kötelesek figyelembe venni és megszüntetni.

A bántalmazás típusai és hatásai

Az abúzus alatt sérülés vagy fájdalom okozását értjük a gyermeknek, amely lehet fizikai, érzelmi vagy szexuális. Fontos hozzátenni, hogy az is bűnrészességet jelent, ha valaki a gyermekek ellen elkövetett bűncselekményt nem akadályozza meg, illetve nem jelenti a hatóságoknak.

Fizikai bántalmazás

A fizikai bántalmazás az a szándékos vagy gondatlan cselekedet vagy mulasztás, amely a gyermek testi sérüléséhez, központi idegrendszer károsodásához vagy legsúlyosabb esetben halálához vezethet. Történhet testi erővel, de valamilyen eszközzel is, mely fájdalmat okoz a gyermeknek. A családon belüli erőszak körében nyilvánvalóan a szándékos cselekedeteken van a hangsúly, ami lehet egyszeri, vagy rendszeresen visszatérő cselekmény.

• Rázott gyerek szindróma: Az újszülött, csecsemő rázását, dobálását jelenti. A csecsemők, kisgyermekek megrázása az egyik leggyakoribb bántalmazási forma, melynek leggyakoribb oka az, hogy a szülő nem bírja elviselni a gyermek sírását.
• Münchausen by proxy szindróma: A szülő - általában az anya - olyan betegséget tulajdonít gyermekének, melynek tünetei másnak fel sem tűnnek, gyakran viszi orvoshoz, súlyos esetben saját maga okozza a tüneteket.

A fizikai bántalmazás pszichés következményei kisgyermekkorban lelassuló kognitív fejlődéssel, az örömkészség zavarával, óvodáskorban ismétlődő motoros játékkal, gyenge csoportjátékkal, gyenge együttműködési hajlammal, kisiskolás korban alacsony kortársi együttlét élménnyel, kevés pozitív kortárskapcsolattal, míg serdülőkorban antiszociális viselkedéssel járhat.

Érzelmi bántalmazás

Az érzelmi bántalmazás tágabb értelemben vett pszichológiai bántalmazás, melyet a szülő és a gyermeke közötti negatív hatású interakció ismétlődése, azok gyakori jellemző előfordulása okoz. Ez olyan visszajelzés a szülő részéről a gyermek számára, ami azt foglalja magában, hogy a gyermek nem fontos, nem jó, nem szerethető, nincs rá szükség. Az érzelmi bántalmazás lehet verbális, non-verbális, tevőleges vagy mulasztásos.

Az érzelmi bántalmazás tünetei közé tartozhat az is, hogy a gyermek visszahúzódó lesz, alacsony önértékelésű, de a fokozott megfelelési kényszer következtében maximalizmus is jellemezheti. Depresszív tünetek, önmaga hibáztatása, védekezési képtelenség, esetleg agresszió, a konfliktushelyzetek kerülése, a családi közegből való távolmaradás jellemezheti. Csecsemőkorú gyermeknél a súlygyarapodás megakadásában, súlyvesztésben, alvási problémák formájában vagy gyakori megbetegedésében, ok nélküli, gyakori sírásban jelentkezik.

Szexuális bántalmazás

A WHO definíciója szerint „a szexuális bántalmazás körébe tartozik minden olyan cselekmény, melynek során valamely szexuális aktivitásba bevonnak egy gyermeket, ha a gyerek életkoránál, fejlettségénél fogva nem tekinthető felkészültnek, érettnek erre, illetve ha ez a magatartás ellenkezik az adott ország törvényeivel, az elfogadott társadalmi normákkal.”

E körbe tartozik a fizikai kapcsolat (hüvelyi vagy anális behatolás, megerőszakolás) és a be nem hatoló, de molesztáló, simogató, csábító tevékenység, a felláció, a maszturbálásra kényszerítés vagy a kézzel történő ingerlés kikényszerítése is. Lehet testi kapcsolaton kívüli tevékenység is, pl. gyermek bevonása pornográf anyagok megtekintésébe vagy készítésébe, a szülő szexuális tevékenységének figyelésébe, továbbá a gyermek ösztönzése szexuális aktivitásra.

Elhanyagolás

Az elhanyagolás egy ugyanolyan súlyosságú traumának számít, mint a fizikai, érzelmi vagy szexuális bántalmazás. Két részre osztható:

• Fizikai elhanyagolás: Jelöli a megfelelő táplálás, ruháztatás hiányát. Ide tartozik a nem megfelelő orvosi ellátások biztosítása, a nem megfelelő higiénia megteremtése. Továbbá az iskoláztatás hiányosságai is a fizikai bántalmazás köréhez sorolhatók.
• Érzelmi elhanyagolás: Szintén érzelmi bántalmazásnak minősül és a megfelelően támogató érzelmi háttér hiányát jelenti.

A gyermekbántalmazás felismerése és kezelése

A bántalmazásoknak nincs egységes tünetlistája, amelyek pontosan jeleznék az abúzus tényét. Azonban felsorolható néhány jel, amik együttesen segíthetnek felismerni a bántalmazás jelenlétét a bántalmazott gyermek viselkedésében. Fontos hangsúlyozni, hogy ezek a jelek más problémák meglétére is utalhatnak, és külön-külön nem elegendőek ahhoz, hogy valaki megvádolható legyen gyermekbántalmazással.

Viselkedéses jelek

• A viselkedés hirtelen megváltozása.
• Kisgyermek korban elkerülő viselkedés a szülők irányában, megdermedés vagy lefagyás konfliktusok esetén, önbántalmazás.
• Feltűnően sokat beszél a szexualitásról, és sokat tud a felnőtt szexuális viselkedésekről korához képest.
• Kortársaival szemben illetlen szexuális magatartást mutat.
• Hirtelen hangulat ingadozások, esetleges regressziók a viselkedésben: ágyba vizelés, szobatisztaság megszűnése.
• Étvágytalanság, evési szokások hirtelen megváltozása.
• A bizalom elvesztése, félelem a felnőttektől.
• Szociális elszigetelődés, egyedüli játékok, csendes, visszahúzódó viselkedés.

Amennyiben okkal feltételezhető a bántalmazás ténye, vagy konkrét bizonyíték áll rendelkezésünkre, azonnal jelezni kell a megfelelő hivatalos személyeknek. Gyermekekkel foglalkozó szakembereknek kiépített jelzőrendszer áll rendelkezésre. Szülőként pedig azonnal cselekedni szükséges! Hatóságok, gyermekjóléti szolgálat bevonása, és gyermekvédelmi szakemberek segítsége szükséges az erőszak megszüntetéséhez, a bántalmazott gyermek számára pedig elengedhetetlen a szakszerű pszichológiai támogatás az elszenvedett traumák feldolgozásához.

A gyermekbántalmazás hosszú távú következményei

A statisztikák szerint Magyarországon 1 felismert gyermekbántalmazásra 25 rejtve maradt ügy jut. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint világszerte 20 százalékra tehető a nők és 5-10 százalékra azon férfiak aránya, akiket gyermekkorukban szexuális bántalmazás ért. A felmérések szerint ennél még sokkal több lehet azoknak a száma, akiket fizikailag bántalmaztak.

A gyermekkorban átélt bántalmazás olyan teher, amelyet a gyermek egész életén át hordoz, és habár a terápiák segítenek a traumák feldolgozásában, kitörölni mégsem lehet őket.

Pszichológiai és érzelmi hatások

Az első, és már gyermekkorban megjelenő következmény a befordulás, a szociális kapcsolatok minimalizálása, az iskolai teljesítmény romlása, az addig szeretett helyek és személyek elkerülése. Jellemző, hogy az áldozat önmagát hibáztatja a történtekért. Teljesen tönkre tudja tenni az áldozat önbecsülését, gyakran sorra fulladnak kudarcba a próbálkozásaik és szorulnak a későbbiekben pszichológiai vagy pszichiátriai kezelésre. Azoknál a személyeknél, akik gyermekkorukban bántalmazáson mentek keresztül, háromszoros gyakorisággal alakul ki később depresszió vagy követnek el öngyilkosságot.

Nem specifikus következmények

A későbbi hatások felbonthatók nemek szerint. A férfiak gyakrabban követnek el önmaguk is fizikai erőszakot, fogyasztanak alkoholt, vagy használnak különböző drogokat. Ezzel szemben a nőknél gyakrabban alakul ki valamilyen fizikai vagy mentális betegség, illetve folyamodnak nyugtató vagy antidepresszáns használatához felnőttkorban. A szexuálisan bántalmazottaknak - nőknek és férfiaknak egyaránt - sokszor jelent problémát a későbbiekben a szexuális kapcsolat létesítése, vagy éppen az orgazmus elérése.

Az áldozatok jellemzően belefutnak a későbbiekben szintén bántalmazó vagy kihasználó kapcsolatba, aminek egyik oka, hogy már gyermekkorban is ezt látták maguk előtt példaként, emiatt nagy nehézséget jelent számukra az is, hogy kilépjenek ezekből a kapcsolatokból. Sok korábbi bántalmazott félti betegesen a gyermekét, akár annak édesapjától is, vagy esik át a ló túloldalára és lesz belőle is bántalmazó.

Jogi háttér és szabályozás Magyarországon

Magyarországon a gyermekbántalmazás témája egyre kevésbé számít tabutémának. Az elmúlt évtizedekben a családon belül elkövetett agresszió témája gyakran került porondra, és számos jogszabály született a jelenség visszaszorítására.

Fontosabb jogszabályi intézkedések

1. 1997: A gyermekvédelmi törvény elfogadása, az erőszakos közösülés bűncselekménye büntethetővé vált a házastársak között.
2. 2002: A közvetítői tevékenységről szóló törvény, valamint a bűncselekmények áldozatainak védelme érdekében hozott intézkedések.
3. 2003: Az Országos Rendőr-főkapitányság intézkedése megfogalmazta a családon belüli erőszak „jogi definícióját”.
4. 2005. január 1-től: A gyermekvédelmi törvény a világon 14.-ként rögzítette a testi fenyítés teljes tilalmát.
5. 2009. január 1-től: Hatályba lépett a hozzátartozók közötti erőszak miatti távoltartásról szóló törvény.
6. 2013. július 1-től: Az új Büntető Törvénykönyv (2012. évi C. törvény) a gyermekek érdekét sértő és a család elleni bűncselekményeket tartalmazó fejezete.
7. 2014: Az EMMI módszertani útmutatója kimondja, hogy a párkapcsolati erőszak által érintett gyermek veszélyeztetett.

Magyarország bár 2014. március 14-én aláírta az Európai Tanács Isztambuli Egyezményét (melynek célja a családon belüli - elsősorban a nők elleni - erőszak minden formájának a felszámolása), de a ratifikálására azóta sem került sor. Azonban már az aláírás is azt jelenti, hogy Magyarország nem hozhat az Egyezménnyel ellentétes jogszabályt.

tags: #en #mar #kisgyerekkent #lattam #hogy #utnek