A méhlepény, tudományos nevén placenta, egy csodálatos, ámde rövid életű, ideiglenes szerv, amely a várandósság során jön létre, félig anyai és félig magzati eredetű. Legfontosabb feladata, hogy tápanyagokkal és oxigénnel táplálja az anyaméhben fejlődő babát, felkészítse a testet a szülésre, illetve a szoptatásra. Igen fontos folyamatokért felelős - tápanyagokat, oxigént szállít a gyermeknek, a babától pedig salakanyagot az anya keringésébe, s mindemellett számos hormont is termel (hCG, progeszteron, ösztrogén, HPL). Az érdekessége az, hogy ez az egyetlen olyan emberi szerv, aminek csak időszakosan (a baba születéséig) van funkciója.
Ez a csoda-szerv, a méhlepény - tudományos nevén a placenta - a beágyazódás után szinte azonnal fejlődésnek indul és elkezdi az első feladatát, ami a hormontermelés. Ezt az első, méhlepény-kezdemény által termelt hormont, a HcG-t mutatják ki a terhességi tesztek, és ez az a hormon, ami megálljt parancsol beágyazódás esetén a menstruációs ciklusnak. A méhlepény a várandósság 14-16. hetére teljesen kifejlődik, és ahogy a magzat növekszik, úgy lesz a méhlepény is egyre nagyobb. A méhlepény a teljes méretét kb. a 16. hétre éri el: fél kiló körüli, kb. 18-20 cm átmérőjű lapos szerv lesz.
A baba a köldökzsinórral kapcsolódik a placentához. Ha elképzeljük a baba köldökzsinórját és az abból a méhlepényben szerteágazó ereket, akkor nem nehéz egy fára gondolnunk. Ez a fa egy különleges fa, az életfa: a születés, növekedés és halál szimbóluma egyben. Ezt a fára emlékeztető alakzatot „rajzolja” a méhlepényre. A köldökzsinór alkotja a fa törzsét, az erek kirajzolják az ágakat, a placenta lebenyei pedig a fa koronáját formálják.
Mi történik a méhlepénnyel a születés után?
Az oxitocin hormon hatására a méh összehúzódik, így a placenta leválik a méhfalról és megszületik. Magyarországon és a többi „nyugati” országban általában a szülés után a méhlepényt általában őrzik néhány napig, aztán a többi kórházi hulladékkal együtt megsemmisítik (elégetik). Azonban lehetőség van arra (betegjog), hogy a méhlepényt megnézhesse az anya, sőt akár haza is vigye (császár esetén is).
Kulturális hagyományok és modern szokások
Míg a fejlett világ lakóinak többsége a méhlepény elfogyasztásának még a gondolatától is idegenkedik, számos kultúrában a méhlepényt különböző szokások és hiedelmek övezik. Ezekre alapozva számos modern méhlepény szokás éled újjá a XXI. században.
A szeparáció rituáléja
A méhlepényt a babával a köldökzsinór köti össze, ennek az elvágása szimbolikus értékű a legtöbb társadalomban. Míg hagyományosan a köldökzsinórt a bába vágta el - jelképezve ezzel a baba befogadását a közösségbe, manapság egyre gyakoribb, hogy szülők kérik, hogy az apa vághassa el a köldökzsinórt. Ez a kis apró rituálé szimbolizálja a család születését, a baba befogadását a társadalomba.
A méhlepény eltemetése és az „életfa”
A méhlepényt a legtöbb kultúrában röviddel a születés után az apa temette el, vagy a ház/kunyhó bejárata alá, vagy pedig a földbe, gyakran valamilyen növényt ültetve fölé - úgy tartották, hogy ez a rituálé védi majd meg a ház lakóit, a családot a rossz szellemektől. Ősi hawaii szokás például, hogy a gyermek születésekor a méhlepényt egy facsemete mellé ültetik. Akik haza szokták vinni, azok el szokták temetni, esetleg fát ültetnek fölé.
Manapság a modern kor vívmányait kihasználva sokkal gyakoribb, hogy születés után a méhlepényt lefagyasztják, és akár hónapokkal, évekkel később egy családi ünnep keretében temetik el és ültetnek fölé valamilyen növényt, általában fát. Ennek a modern ünnepnek az egyik szimbolikus jelentése a család ünneplése, a másik pedig annak az ünneplése, hogy a nő a szülés után visszatér a társadalomba az új, anya-szerepben.
A Lotus szülés
A harmadik méhlepény rituálé a Lotus szülés, ami azt jelenti, hogy a születés után a köldökzsinórt nem vágják el egyáltalán, hanem a méhlepényt a baba mellől csak akkor távolítják el, amikor a köldökcsonk - illetve ebben az esetben nem is beszélhetünk csonkról - leválik. Ez a szokás már egy XX. századi szokás: 1970-ben egy Claire Lotus Day nevű hölgy ragaszkodott ahhoz, hogy az ő babájánál ne vágják el a köldökzsinórt. Elég sok keresgélés után, de végül Californiában talált egy orvost, aki partner volt ebben. Úgyhogy innen ered a „Lotus szülés”, ami nem lótusz-szülés!
Mágikus tárgyként való kezelés
A Magyar Néprajz olyan „felhasználásról” is említést tesz, hogy a köldökzsinórt összecsomózták, majd eltették és 7 vagy 12 éves korában kioldatták azt a gyermekkel - amennyiben a feladat teljesítésében sikerrel járt, akkor azt mondták róla, hogy felnőttként valamilyen különleges tudással fog rendelkezni. Ha valaki burokban született, a megszárítva eltett magzatburkot zsebben vagy más módon hordták magukkal a neki tulajdonított oltalmazó/védő hatása miatt.
A méhen belüli fejlődés HD (biologika, ontogenezis)
A placentofágia: méhlepény fogyasztása
Az elmúlt évtizedben Kínában és a világ más tájain is - lassan, de biztosan - egyre népszerűbbé válik a placentaevés, vagyis a placentofágia. Ez a negyedik méhlepény szokás, ami nem más, mint a placenta elfogyasztása. Az állatok ugyanis, akár ragadozók, akár növényevők, a méhlepényt az utód megszületése után megeszik. Kivétel nélkül. A placentát elfogyasztó anyát gyakran kritizálják, sőt ezt többen kannibalizmusnak nevezik. Ezzel szemben vannak olyan kultúrák is, ahol nem tabuként tekintenek a placentaevésre, hanem a szülés-születésnek természetes együttjárójaként (pl. kínai, vietnámi, mexikói). Európában egészen az 1700-as évekig széles körben elterjedt szokás volt gyermekágy alatt a méhlepényt is megetetni a kismamával.
Miért fogyasztják az emberek a méhlepényt?
A méhlepény elfogyasztását választó szülők ezt azzal magyarázzák, hogy a méhlepény segíti a tejtermelés beindulását, általános roboráló hatással van a szervezetre és még a szülés utáni depresszió kialakulásának az esélyét is csökkenti. Néhányan úgy vélik, hogy a méhlepény gazdag tápanyagforrás lehet, mivel tartalmazhat vasat, fehérjét, B-vitaminokat és egyéb tápanyagokat. Azok, akik ezt az álláspontot képviselik, úgy gondolják, hogy a méhlepény elfogyasztása hozzájárulhat a szülés utáni lábadozáshoz és az anya egészségének javításához. Mások szerint a méhlepény fogyasztása segíthet szabályozni a hormonokat, különösen a posztnatális depresszióval küzdő anyáknál. Ezen kívül az is elhangzik, hogy azokat a tápanyagokat, amelyek az anyáról a magzatra jutottak a terhesség hónapjai alatt, nem szabad elpazarolni, hisz a méhlepény a szülés után még tartalmazza őket.
Azt tartják, annak a babának és annak az anyukának tud a legjobban segíteni, akihez tartozott, s „tiszta” placentából a legalkalmasabb szert készíteni, vagyis amelyik olyan anyukától származik, aki a szülés során nem kapott medikális szereket, gyógyszereket, mivel azok is belekerülnek a lepénybe.
Hogyan fogyasztják a méhlepényt?
A placenta elfogyasztásának két módja van: az egyik, hogy egy belső szervhez hasonló módon hőkezeléssel elkészítik, kvázi megfőzik vagy megsütik. A másik mód sokkal gyakoribb, ez az, hogy a placentát kiszárítják, elporítják és bekapszulázzák és az anya étrendkiegészítőként fogyasztja. Néhány nő úgy dönt, hogy a szülés után néhány órán belül gyümölcsturmixban issza meg a méhlepényt, mások egy darabot az ínyükhöz helyeznek fel, hogy onnan szívódjanak fel a tápanyagok. Kínában a méhlepény porrá őrölt formában, kapszulákban kapható a gyógyszertárakban. Ezen kívül számos olyan további szolgáltatás elérhető, melynek segítségével a méhlepényünkből táplálék-kiegészítőt vagy éppen kozmetikumot készíttethetünk. Kapszula, gumicukor, arckrém vagy hajerősítő ampulla?
Példaként említhető egy nő története, aki miután világra hozta a gyermekét, a méhlepényét szerette volna megenni. Ez a szülés nem Magyarországon történt. A kórházból való távozás után nemcsak a babát vitték haza, hanem a placentát is. Otthon átmosták és a sütőben sok-sok óra alatt kiszárították, majd megőrölték. Az őrleményt kapszulába töltötték, amiből minden nap bevett egyet, mint egy táplálékkiegészítőt.
Az egészségügyi szakemberek álláspontja
Az egészségügyi szakemberek és tudósok általában óvatosságra intenek a méhlepény elfogyasztásával kapcsolatban, mivel a méhlepény nem steril, és fennáll a fertőzés kockázata. Emellett nincs megbízható tudományos bizonyíték arra, hogy a méhlepény fogyasztásának valódi egészségügyi előnyei lennének, és egyes esetekben az elfogyasztásra vonatkozó jogi korlátozások is lehetnek. Fontos, hogy bármilyen egészségügyi vagy táplálkozási döntést szakemberrel konzultálva hozzunk meg.
A kutatások nem igazoltak vissza semmiféle elixír-hatást, az egyetlen említésre méltó „hatóanyag” a vas és valamennyi hormon, de a mennyiség nem számottevő. Az American Journal of Perinatology című újságban publikált eredmények szerint azon nők tejében, akik a szülést követő időszakban szárított placentát fogyasztottak, megnőtt a fehérje- és a tejcukor mennyisége. A méhlepény valóban (többek között) hormontermelő szerv, ezért értelemszerűen vannak benne hormonok, de ezen hormonok felszívódása a bélrendszeren keresztül már korántsem ennyire egyértelmű.
Az Amerikai Egyesült Államok Járványügyi Központjának (CDC) egy 2012-es esettanulmánya szerint egy anya saját, nem megfelelően hőkezelt placentáját ette meg, ily módon a Streptococcus B fertőzést gyermekére is átvitte. Ez a rendkívül ritka eset ellenére az egészségügyi hatóság óva int a saját placenta fogyasztásától. Az angliai Royal College of Obstetricians and Gynaecologists hivatalos állásfoglalása szerint a méhlepény elfogyasztásának semmilyen előnye nincs.
Dr. Mark Kristal, a Buffaloi Állami Egyetem pszichológus-neurológus professzora több mint negyven éve foglalkozik a placentafogyasztás témájával. Szerinte sok olyan probléma van, amely az újdonsült anyákat érintheti, de amelyre nincs példa az állatvilágban - ilyen például a szülés utáni depresszió. Véleménye szerint a méhlepény elfogyasztása bizonyos összetevőinek köszönhetően számos ilyen problémát orvosolhat. Kollégáival Kristal rámutatott arra, hogy az emlős állatok esetében a placenta elfogyasztásának, és a magzatvízből való ivásnak jótékony hatása van az anyai viselkedésre. Elősegíti az anya és az utód közti interakció kialakulását, erősíti a szüléskor fellépő fájdalomcsillapító mechanizmusokat és serkenti az anyai, gondoskodó magatartásban szerepet játszó úgynevezett opioid körök kialakulását az anya agyában.
Egyéb felhasználási módok
A méhlepényből nemcsak kapszulákat vagy kozmetikumokat készítenek, hanem lenyomatokat is. Ehhez jól felkészült kismamák akár akrilfestéket is vihetnek a szülőszobára, de egy enyhén megnedvesített papírlap is elegendő ahhoz, hogy a testnedvek mint természetes festékanyagok, lenyomatot hagyjanak. Emellett a köldökzsinórt epoxiba öntve szobrokat, ékszereket, dekorációkat, vagy akár LED-es feliratokat is készítenek.
tags: #emberi #mehlepeny #fogyasztasa