Raffai Jenő és az anya-magzat kapcsolatanalízis

A gyermekvállalás tervezése során sok könyvet olvasnak a témában a leendő szülők. Egy ilyen olvasmány volt Hidas György, Raffai Jenő és Vollner Judit közös írása, a „Lelki köldökzsinór - Beszélgetek a kisbabámmal” című könyv, amely bevezeti az olvasót az anya-magzat kapcsolatanalízis világába. De ki is Raffai Jenő, és mi is pontosan ez a módszer?

Raffai Jenő portréja

Ki volt Raffai Jenő?

Dr. Raffai Jenő pszichoanalitikus volt, aki dr. Hidas Györggyel és dr. Somkövi Ágnessel, a feleségével közösen dolgozta ki az anya-magzat kapcsolatanalízis módszerét. Dr. Raffai Jenő a külföldi kapcsolatanalitikusokat képezte. Halála után dr. Somkövi Ágnesnek nemcsak sok kismamát kellett hirtelen átvennie, hanem úgy érezte, mindent meg kell tennie, hogy maga a módszer ne tűnjön el. Emiatt nemcsak a praxisban tartotta meg a módszert, hanem nagyon fontos volt számára a magyarországi képzés újraindítása is.

Az anya-magzat kapcsolatanalízis módszerét bemutató ábra

Az Anya-magzat Kapcsolatanalízis

Az anya-magzat kapcsolatanalízis egy olyan módszer, amely a várandósság alatti anya-magzat kommunikációra fókuszál. Itt a babán van a fókusz. A szakemberek arra kíváncsiak, hogy a baba milyen üzenetet tud küldeni a szülők felé. Az édesanyák érzékenységét fejlesztik arra, hogy vegyék azt az adást, ami ott bent történik.

Nem egyszerű dolog, mert lehetnek ott negatív érzések, gondolatok, képek, és azt nem egyszerű látni és elfogadni, hogy esetleg a baba már odabent valamit nem tökéletesen boldogan él meg, hiszen a szülők azt szeretnék, ha boldog lenne. De pont egy ilyen negatív érzet segíthet abban, hogy a szülők segítsék a gyermeket, hogy jobban érezze magát a pocakban.

A kapcsolatanalízis folyamata

  1. Az első beszélgetés: A legfontosabb az első beszélgetés a kismamával vagy közösen az apukával. Ilyenkor beszélnek a párkapcsolatról, a várandósság körülményeiről, hogyan fogant a baba, mennyire volt várt, tervezett, véletlenszerű. Egyre gyakoribb, hogy valamilyen orvosi segítséggel fogan a baba, például lombikbaba. Ezen a beszélgetésen van lehetősége elmondani a kismamának, hogy tulajdonképpen miért jön kapcsolatanalízisre.
  2. Motivációk: Az egyik motiváció a kapcsolatanalízisre, ha valamilyen félelme, vesztesége van a kismamának. Ilyenkor elmondhatja mindazokat a tényezőket, amitől meg akarja óvni a babáját. A másik motiváció: jobban megismerni az új családtagot. Az egyik hozadéka lehet a kapcsolatanalízisnek, hogy ha már magzatként ismerik ezt a gyermeket, akkor könnyebben tudnak vele bánni születése után. Egész egyszerűen nem egy idegen fog a kezükbe pottyanni, hanem már tudják, hogy mit szeret: a hideget, a meleget, a társaságot, az elvonulást. Az egymásra hangolódás folyamatos kell, hogy legyen.
  3. További alkalmak: Az összes többi alkalom azzal a kérdéssel kezdődik, hogy mi történt, mióta utoljára találkoztak. Itt el lehet mondani röviden, hogy mi történt, tudniillik az aktualitások nagyon befolyásolják, hogy a relaxációban mi történik. Utána relaxáció történik bevezető szöveggel, ami segíti a kismamát, hogy a saját testére, a méhére, a babájára hangolódjon.
  4. Érzékelés és kommunikáció: A kismamától azt kérik, hogy minden érzést, amit tapasztal, próbáljon hangosan kimondani. Minden érzékszervet be lehet ilyenkor vetni. Tehát láthatnak képeket, érezhetnek illatokat, tapintásokat, hideget, meleget, vagy hangokat is lehet hallani. Lehet beszélgetni a babával, a baba beszélgethet velük. Ha ezeket a kismama kimondja, akkor sokkal valóságosabbnak is tűnik. Mindig arra biztatják a kismamákat, hogy higgyék el, amiket látnak, éreznek, mert ezek valamilyen módon a babával való kapcsolatukkal hozhatóak összefüggésbe.
  5. A testérzet fontossága: Nagyon fontos, hogy az egész élményvilág alapja a testérzet. Amit a kismama fantáziának gondol vagy kitalált dolognak, annak az alapja mindig az a testérzet, amit ott belül érez. A testérzetek magzati kortól kezdve velünk vannak. Ez az időszak még a nonverbális, a beszéd előtti időszakra tevődik, ezért akkor, ott, bizonyos helyzetekre nincs megfelelő szó. Nem tudja elmondani, de attól még érezheti, hiszen ő is volt ugyanolyan helyzetben, mint a saját magzata, és ilyenkor jelenik meg egy kép vagy egy történet. Például: „kellemesen fújja a szél az arcomat”. Ez egy testérzet, egy jó érzés, ami a baba érzetét tükrözi, de nem tudja egy szóval kifejezni, ezért egy képpel, egy történettel fejezi ki.

Ugyanígy a kapcsolatra sincsenek szavak. Az anya és a baba repülhetnek együtt, úszhatnak együtt. Együtt sok mindent tudnak csinálni, vagyis hasonlóan érzik magukat, össze vannak kötve a mozgásban, az érzésekben. Ezért szokták mindenkit arra biztatni, hogy higgye el, amit ott lát, vagy érez, mert az a testéből jövő üzenet, csak néha bonyolultan lehet kifejezni. Az is lehet, hogy néha csak azt látja az ember, hogy harmónia van, béke van.

Anya és magzat közötti köldökzsinór, mint szimbólum

A magzat fejlődési szakaszai és a kapcsolatanalízis

Nagyon fontos, hogy a kismama hányadik hétben van a relaxáció során. Nagyon gyakran megjelennek azok az érzetek, amik a babának a fejlődési fázisával kapcsolatosak. Egy kora várandósságban a kapcsolatanalízis érzetei nagyon leképezhetik az anatómiai szituációt.

  • Korai várandósság: Az első időszakban vannak a testi tünetek. Jó esetben semmi, de akár nagyon súlyos hányás is lehet. Általában fogynak a kismamák, mert ennyi energiát emészt fel az, hogy a kisbaba fejlődjön a hasukban. Emiatt nyilvánvalóan egészen mással foglalkoznak a kismamák a várandósság első harmadában. Ebben az időszakban a baba saját fejlődése a legfontosabb, ez leköti az energiáját, a figyelmét, és csak egy idő után lesz fontos a külvilág. Ameddig az energiát abba kell beletenni, hogy kezeket, lábakat és belső szerveket növesszen, addig csak az lesz fontos, hogy ebben valaki támogassa, de nem feltétlenül akar vele beszélgetni.
  • Középidő: A középidő jó idő, hiszen itt energiák szabadulnak fel. Ezt az energiát már sok mindenre fel lehet használni, ilyenkor nagyon jó kapcsolatot lehet kiépíteni a babával. Amikor már kifejlődik minden tagja - és középidőben a tágas anyaméhben mozgolódik, bukfencezik a baba -, akkor elkezd ismerkedni a belső környezettel, a köldökzsinórral, a méhlepénnyel, a méhfallal. Ultrahang-vizsgálatokból tudják, hogy a magzatok simogatják, szopogatják a köldökzsinórt, belülről simogatják a méhfalat, hogy a saját ujjukat vagy lábujjukat szopják. Ekkor kezdenek a mama felé is fordulni, mert ekkor már elkezd fontos lenni a külső világ.
  • Késői várandósság: A vége felé, a 36. hét körül, amikor már elbúcsúznak ettől a helyzettől - szűkössé válik a tér -, már csak egy adott helyzet lesz kényelmes (a törzsfejlődés adja, hogy próbálnak fejjel lefelé fordulni, mert az a legoptimálisabb), onnantól kezdve megint egy befelé fordulást lehet megfigyelni, ahol a baba már sokkal inkább saját magára figyel: már belsőleg próbálja megélni azt, hogy innen el kell köszönni. Nem feltétlenül érzi rosszul magát, de érzi, hogy korlátok közé van már szorítva. Az utolsó időszakban már minden nehezebb, ekkor a kismama is másként éli már meg a mindennapokat. Ez a kilenc hónap gyönyörűen ki van találva.

Ki lehet kapcsolatanalitikus?

Kapcsolatanalízis-képzésre ma Magyarországon pszichológusok, orvosok és perinatális tanácsadók jelentkezhetnek. A perinatális tanácsadó képzés az ELTE-n zajlik. Ezen a képzésen pedagógusok, pszichológusok, orvosok, gyógypedagógusok, gyógytornászok, szülésznők, védőnők tanulnak. A négy félév alatt a perinatális életidő nagyon sok területéről szereznek tudomást. A kapcsolatanalitikus képzés négy féléves, melyet a Semmelweis Egyetem akkreditált. Ezt követi egy szupervíziós félév.

Dr. Catherine Monk: Az anya-csecsemő kapcsolat a születés előtt és miért fontos

Transzgenerációs folyamatok és a családterápia

A prevenció még korábbi lehetőségét adta az anya-magzat kapcsolatanalízis. Ennek a folytatása volt, hogy Dr. Somkövi Ágnes 2018-ban elkezdte a családterápiás képzést, mert azt látta, hogy végtelenül fontos, milyen családba érkezik a kisbaba. Az újszülött nemcsak egy szűk családba születik, édesapával, édesanyával, hanem megkerülhetetlenül jelen vannak a korábbi generációk szokásai, elvárásai, traumái is. Ha ezeket a transzgenerációs folyamatokat nem ismerjük, nem tudjuk értelmezni a különböző negatív érzelmek hátterét sem. Így azokat a támogató erőket sem tudjuk összegyűjteni, ami az adott helyzetet erősíteni tudja a jelenben.

tags: #raffai #erno #magzat