Az újszülöttek és a gyerekek körében a leggyakoribb betegség a nátha, amely minden más betegséggel összehasonlítva a legtöbb óvodai, iskolai hiányzásért felel. A megfázás (meghűlés, nátha) igen gyakori betegség gyermekkorban, szezonja ősztől tavaszig tart. A gyermekkori megfázás általában 4-10 napig tart, tüneteit a gyermekek rosszabbul viselik, mint a felnőttek. A hat év alatti gyermekek évente átlagosan hat-nyolc megfázást szenvednek el (havonta legfeljebb egyet, szeptembertől áprilisig), főleg akkor ha bölcsődébe, óvodába is járnak. Ebben az életszakaszban ez egy teljesen “természetes” folyamat. A kisgyermekek évente akár 8-10 alkalommal is megfertőződhetnek. A felső légúti megbetegedések száma az életkorral fordítottan arányos, hiszen az átvészelt fertőzések után bizonyos immunitás alakul ki. A vírusfertőzések néhány nap alatt általában meggyógyulnak, a gyermekek panaszmentessé válnak, de gyakori a bakteriális felülfertőződés is. Az, hogy egy kisgyermek mennyire érzékeny a fertőzésekre, függ az immunrendszerétől, fizikai, alkati és lelki tényezőitől.
A megbetegedést vírusok okozzák. Az esetek többségében vírusok okozzák (több mint 100-féle), amelyek a hideg idő érkeztével és zárt közösségekben gyorsabban terjednek. A gyermekkori megfázást általában vírusok okozzák. Megfázást több száz vírus okozhat, pl. az adenovírusok, a rhinovírusok, a koronavírusok, a parainfluenza, az influenzavírusok, az enterovírusok, a metapneumovírus vagy a respiratorikus szinciciális vírus. A gyermekek a fejlődő immunrendszerük miatt könnyen elkapják ezeket a vírusokat, különösen óvodás korban. A kórokozó közösségi terjedése miatt akár évente 6-8 alkalommal is áteshetnek megfázáson. Ahogy a gyermek idősödik, csökken a megfázásos epizódok száma az immunrendszer érése miatt. A vírusok főként cseppfertőzéssel terjednek és fertőznek tovább, pl. tüsszentés vagy köhögés alkalmával a szájból vagy az orrból távozó váladékcseppek útján. Bizonyos vírusok a használati tárgyakon (pl. kilincs) is túlélhetnek, a gyermek pedig a szennyezett tárgy megfogásával átviheti magára a kórokozót.
A megfázás - a hiedelemmel és elnevezésével ellentétben - nem alakul ki hideg, vizes hatásra, tehát akkor sem, ha valaki vizes hajjal vagy mezítláb tartózkodik hűvösebb közegben. A megfázásra való hajlamot a következő tényezők befolyásolhatják: terhesség lefolyása; születési súly; az anya terhességi alatti életmódja (dohányzás, étkezés); anyatejes táplálás hossza; a gyermek alul- vagy túltápláltsága; a gyermek folyadék-, nyomelem-, vitaminhiánya; betegségek (vashiány, reflux, allergia).
A nátha főbb tünetei gyermekeknél
Általánosságban elmondható, hogy leggyakrabban ősszel és télen (beltérben tartózkodnak a kcsik, ahol a csökkent páratartalom miatt nő a fertőzés kockázata) jelentkeznek a panaszok. A tünetek átlagosan 7-14 napig tartanak. A megfázás jelei és tünetei általában egy-két nappal a “megfertőződés” után jelentkeznek. Gyermekeknél az orrdugulás a legszembetűnőbb tünet, de előfordulhat orrfolyás, tüsszögés is - melyek nemcsak nappal jelentenek problémát, hanem a nyugodt alvást is megzavarhatják. A klinikai gyakorlatban az tapasztalható, hogy leginkább az első három napban gyakori a láz előfordulása is. Egyéb tünetek közé tartozik a torokfájás, hidegrázás, izomfájdalom, csont- és ízületi fájdalom, fejfájás, kimerültség, köhögés, ingerlékenység, alvási nehézség és csökkent étvágy. Az orrnyálkahártya kipirosodhat és megduzzadhat, a nyak nyirokcsomói pedig kissé megnagyobbodhatnak. A megfázás tünetei általában az első 10 napban a legrosszabbak, ám néhány gyermeknek 10 napon túl is van orrfolyása, orrdugulása és köhögése. Ezen túlmenően nem szokatlan, hogy egy második “felülfertőződés” is kialakul, és ez azt a látszatot keltheti, hogy a gyermeknek egyetlen megfázása van, amely hetekig vagy akár hónapokig tart. Kicsit furcsán hangozhat, de ettől nem kell aggódni, csak akkor, ha súlyosabb tünetek is kialakulnak.
A gyermekkori megfázás leggyakoribb tünetei az alábbiak: orrfolyás, orrdugulás; torokfájás; köhögés; tüsszentés; letargia; izomfájdalom; fejfájás; kötőhártya-gyulladás; fülkürthurut (a gyermek hallása csökken, hangosabban beszél); nyaki nyirokcsomó megnagyobbodása. Csecsemők és kisgyermekek esetében gyakrabban fordul elő hőemelkedés, láz a felnőttekhez képest. Ritkábban előforduló tünet lehet még a bőrkiütés, a hányás és a hasmenés. Újszülöttekre jellemző a láz, az orrfolyás, az étvágytalanság és az alvászavar.
A nátha súlyos szövődményekkel járhat
A legtöbb náthás gyermeknél nem alakulnak ki szövődmények. Az újszülöttek és kisgyermekek immunrendszere azonban még gyenge, fejletlen, ezért egy egyszerűnek tűnő náthának is súlyos szövődményei lehetnek. Nagyon gyakori például a középfülgyulladás, ami legrosszabb esetben akár hallásvesztéshez is vezethet - ez jelentős fájdalommal is járhat. Ha egy kisgyermeknél a nátha tüneteinek első három napja után láz (38,0 C° felett) jelentkezik, gondolni kell fülészeti szövődményre is. A kínzó köhögéssel és légszomjjal járó bronchitis (hörghurut) sem ritka szövődmény. Vírusos fertőzések során gyakran tapasztalható kötőhártya-gyulladás, amely az esetek döntő többségében nem igényel ellátást - ám a felülfertőzést megelőzvén gyakran antibiotikumtartalmú szemcseppet alkalmazhatunk. Hosszabb ideig (10 nap) fennálló orrdugulás esetén keressük fel házi gyermekorvosunkat - orrmelléküreg-gyulladás is fenntarthatja az állapotot. A nátha tüneteinek első három napja után lázas gyermekek bakteriális tüdőgyulladásban is szenvedhetnek, különösen akkor, ha köhögnek és szaporán veszik a levegőt. Amennyiben magatartásbeli változásokat (ingerlékenység, letargia), légzési nehézséget, nehézlégzést, szapora légzést tapasztal, azonnal forduljon orvoshoz!
A gyermekkori megfázás főbb tünetei az alábbiak: orrfolyás, orrdugulás; torokfájás; köhögés; tüsszentés; letargia; izomfájdalom; fejfájás; kötőhártya-gyulladás; fülkürthurut (a gyermek hallása csökken, hangosabban beszél); nyaki nyirokcsomó megnagyobbodása.
Az alábbi tünetek esetén mielőbb keresse fel házi gyermekorvosát: szamárköhögésre utaló tünetek (rohamokban jelentkező, kínzó, húzó köhögés, a roham végén hányás jelentkezhet); légzés során bordaközi és nyaki behúzódások láthatók a gyermeken; orrszárnyi légzés; légszomj (a gyermek beszéde szavakra tagolódik, nem tud egy levegővétellel elmondani egy mondatot); láz társul a megfázás tüneteihez; a gyermek bőre kékes-lilás; a gyermek a kiszáradás tüneteit mutatja.
A kisgyermekkori egyszerű nátha az anatómiai viszonyok - az orrjáratok és az arcüregek közvetlen szomszédsága - miatt nemcsak az orr, hanem az arcüregek nyálkahártyájának vizenyős duzzanatát is okozza. A nátha további társbetegsége a fülkürthurut. A fülkürt az orrgaratot köti össze a dobüreggel, szerepe a normál dobüregi nyomás biztosítása, mely a hallás szempontjából kiemelkedően fontos. Amennyiben az orrnyálkahártya tartós duzzanata miatt a fülkürt működése akadályozott (leggyakrabban tartósan megnagyobbodott orrmandula miatt) ezáltal a dobüregi nyomás csökken, mely a középfül működési zavarát okozza. Ilyenkor a gyermek figyelmetlen, gyakran visszakérdez, hangosan beszél.
A közönséges, szövődménymentes nátha pár nap alatt magától, spontán is meggyógyulhat. Természetesen gyermekkorban a tüneti kezelést mielőbb kezdjük el. Rendszeresen tisztítsuk az orrjáratokat és használjuk nyálkahártya lohasztó orrcseppeket, de lényeges, hogy egy hétnél ne adjuk tovább. Fontos a bő folyadékbevitel, szükség szerint lázcsillapító, nyákoldóköptető, vitaminok, mézes tea adása, arc és fül melegítése- emelte ki Dr. Krasznai Magda. Antibiotikumos kezelést kizárólag bakteriális felülfertőzés, legyengült, elesett állapotú gyermek esetében használjunk.
Amit tudni akarsz a nátháról - Okos Doboz
A kicsiket rendkívül megviseli a nátha
Az orrfolyás, az eldugult orr és a tüsszögés különösen nagy kellemetlenséget jelent a csecsemők és a kisgyermekek számára. A kisbabák orrjáratai még nagyon aprók és szűkek, így légúti fertőzések következtében nagyon gyakran eldugul a kicsik orra. A csecsemők szinte kizárólag az orrukon át lélegeznek, ezért az orrdugulás náluk igen komoly probléma. Oda vezethet, hogy a kisbaba megtagadhatja az evést és általános egészségi állapota jelentősen romolhat.
Nátha esetén az orrnyálkahártya gyulladt, duzzadt, a csecsemő orrlégzése gátolt. Ennek kezeléséhez fontos a bőséges folyadékfogyasztás. Ha a csecsemő orra bedugult, a szájlégzés miatt még több folyadékot veszít, mint az orrlégzés mellett. Emiatt nagyon fontos a bőséges folyadékfogyasztás. Láz mellett pedig tovább nő a folyadékszükséglet.
Ha a nátha miatt bedugul a csecsemő orra, az evés és az ivás is problémás lehet. Az orrlégzést azonban nemcsak emiatt, hanem a szövődmények - például arcüreg-, vagy középfülgyulladás - megelőzése végett is fontos mielőbb helyreállítani.
Hogyan és mit kezeljünk?
A közönséges nátha oki terápiát nem igényel, csupán tüneti kezelést, azonban a náthás csecsemő vagy kisgyermek más ellátást igényelhet a felnőtteknél. A kezelési lehetőségek arra összpontosítanak, hogy segítsenek enyhíteni a gyermek tüneteit, amíg a betegség el nem múlik. Adjon gyermekének sok folyadékot, például vizet, elektrolitoldatot, almalevet, meleg levest. Ez segít megelőzni a folyadékvesztést. Az antihisztaminok, köhögéscsillapítók és köptetőszerek önmagukban és kombinációkban egyaránt kaphatók, azonban kevés klinikai vizsgálatot végeztek ezekkel a termékekkel csecsemőkön és gyermekeken. Hat évnél fiatalabb gyermekek esetében ezek használata nem ajánlott. Láz jelentkezése esetén lázcsillapító gyógyszer adása indokolt. Soha ne adjon aszpirint 18 éves vagy annál fiatalabb gyermeknek, mivel egy ritka, de súlyos állapotot is előidézhet (Reye-szindróma). Fontos még a gondos orrszívás, orrát effektíven fújni nem tudó gyermekeknél orrszívó-porszívó használatával, nagyobb gyermeket biztassuk gyakori orrfújásra, valamint használjunk napi 5x2-2 csepp orrcseppet (természetesen olyat, ami gyermekeknél alkalmazható). Amennyiben az említett szerek nem jöhetnek szóba, akkor tengervizes, illetve sós vizes orrspray-k, orröblögető oldatok alkalmazhatók. A méz hasznos lehet 12 hónaposnál idősebb gyermekeknél az éjszakai köhögés csillapításában. Egy évesnél fiatalabb gyermeknek azonban nem szabad mézet adni! Van néhány bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a C-vitamin megelőző alkalmazása csökkentheti a megfázás időtartamát gyermekeknél, de nem elegendő a C-vitamin rutinszerű használatának ajánlásához. Az antibiotikumok nem hatékonyak a nátha kezelésében! Csak akkor szükségesek, ha bakteriális fertőzés miatt például fülgyulladás, tüdőgyulladás vagy arcüreggyulladás alakul ki. Az antibiotikumok nem megfelelő alkalmazása (szülők és akár orvos kollégák révén) antibiotikumrezisztencia kialakulásához, sőt mellékhatásokhoz is vezethet!
A gyermekeknek megfázás esetén elsősorban sok pihenésre és bőséges folyadékbevitelre van szükségük (utóbbit érdemes meleg teával megoldani). A betegség kezdetén antibiotikumkezelésre nincs szükség, mivel a vírusok ellen hatástalan. A tünetek általában egy héten belül javulnak, elmúlnak speciális kezelés nélkül is. A tünetek enyhítésére az alábbi készítmények ajánlottak: sóoldatos orrspray, illetve kisgyermekek esetén orrszívó alkalmazása (lásd: orrspray használata); nyálkahártyalohasztó orrcsepp (csak súlyos orrdugulás esetén, legfeljebb 1 hétig használható); méz a köhögés enyhítésére (1 éves kor alatt nem adható!); szükség szerint nyákoldó, köptető alkalmazása; szükség szerint paracetamol, idősebb gyermekeknél ibuprofen a fájdalom és a láz csillapítására, aszpirinnel azonban gyermekkorban tilos lázat csillapítani (lásd: Reye-szindróma).
Antibiotikumokra akkor lehet szükség, ha néhány nap után sem csillapodik a láz, vagy a várt javulás helyett állapotrosszabbodás tapasztalható, mivel ilyenkor nagy valószínűséggel bakteriális felülfertőzés lépett fel. Ebben az esetben fontos, hogy gyermekét vigye vissza a házi gyermekorvosához, és csak orvosi utasításra kezdjen bele antibiotikum-terápiába.
Arcüreggyulladás, fülkürthurut esetén melegítse a gyermek arcát, fülét. Párásítsa a gyermek szobáját, szellőztessen gyakran. A felnőttek megfázásakor alkalmazott italok, készítmények alkalmazása nem ajánlott a gyermekek esetében. Amennyiben a megfázás hátterében egyéb állapot, megbetegedés áll, akkor annak a kezelése az elsődleges cél.
Tanítsa meg gyermekét a helyes orrfújás technikájára: az orrlyukakat külön, közepes intenzitással kell kifújni, mert a heves orrfújás a dobüregbe vagy a melléküregekbe juttathatja az orrváladékot.
A legkisebbeknél műanyag, vagy kézi orrporszívó használata ajánlott, ha azonban ez nem hoz megoldást, illetve nagyobb csecsemők esetében már elektromos, porszívóhoz csatlakoztatható orrszívóra lesz szükség. Szükség esetén a csecsemőkortól is már használható tengervizes orrspray segítségével érdemes fellazítani az orrváladékot, így könnyebben eltávolítható. Az életkor szerinti ajánlást betartva érösszehúzó hatású, nyálkahártya duzzanatot lohasztó orrspray alkalmazása is segít az orrnyálkahártya duzzanat, az orrdugulás kezelésében.
Praktikák a gyerekszobában: Felnőttként is jól ismerjük az érzést, ahogy ágyba kerülünk náthásan, az orrunk egyből bedugul. Sajnos a fekvő testhelyzet miatt ez a csecsemők esetében sem működik másként, érdemes ezért megemelni egy kicsit az ágy fejvégi részét. Fontos, hogy csak az ágyrács és a matrac közötti részre helyezzünk párnát, plédet vagy törölközőt, semmiképpen sem a matracra, a csecsemő feje alá közvetlenül, így ugyanis fulladást okozhatnak! A könnyebb légzést és az orrváladék oldódását segíti, ha a levegő páratartalmát növeljük a náthás csecsemő szobájában. Ehhez használhatunk párásító, vagy inhalátor készüléket is. A csecsemő gyakori inhaláltatása Salvus vízzel vagy fiziológiás sóoldattal nagyon hatásos. Arra azonban ügyeljünk, hogy a készülékeket a leírt módon tisztítsuk, hogy megelőzzük a penész és egyéb kórokozók elszaporodását. Emellett természetesen fontos az időnkénti légcsere a szobában, ehhez egy pár perces kereszthuzat elegendő, amíg mi a csecsemővel egy másik helyiségben tartózkodunk.
További tanácsok szülőknek
Egy elhúzódó náthás betegség a már meglévő asztmás panaszokat is fokozhatja. Egyszerű nátha esetén jó hatású a friss levegő, ezért kizárólag abban az esetben, ha a gyermek nem lázas, időjárásnak megfelelően felöltöztetve rövid időre (legfeljebb fél órára) vigyük ki a szabad levegőre, ez az immunrendszerét is erősíti. Ha azonban a gyermeknek nincs kedve levegőzni, ne erőltessük, illetve azt se engedjük, hogy kimerítse magát. Nagyon fontos a megfelelő folyadékpótlás, ez csecsemők esetében történhet elsősorban anyatejjel, illetve szükség szerint kiegészítve kifejezetten a számukra készült szénsavmentes ásványvízzel (csak 1 éves kor felett), 3-6 hetes kortól a babáknak készült gyógyszertárakban kapható gyümölcsteával, nagyobb gyerekeknek adhatunk meleg (nem forró) teát vagy gyümölcslevet. Ugyanez a helyzet az étkezéssel is: a náthás gyermeknek sokszor nincs étvágya! Ennek ellenére törekednünk kell a megfelelő táplálékbevitelre is!
Nagyon nehéz kérdés, hogy mikor vihetjük közösségbe (és mikor nem) a náthás kisgyermeket. Ennek eldöntése nem egyszerű feladat, de talán elmondható, hogy 48 órás tünetmentesség már biztonságosnak tekinthető. A nemrég még köhögő, orrfolyós gyermeknél 4 dolgot gondoljunk át, mielőtt visszavinnénk közösségbe: Láztalan? Jó a kedve? Jó az étvágya, eleget iszik? Tud nyugodtan aludni? Amennyiben ezekre a kérdésekre igen a válasz, nyugodt szívvel visszaengedhető.
Amit tudni akarsz a nátháról - Okos Doboz
tags: #elhuzodo #natha #csecsemokorban