Miért válik egyre komplikáltabbá a szülés?

A szülés egy csodálatos, de egyre összetettebb folyamat. Míg régen a természetes szülés volt az egyeduralkodó, ma már számos tényező befolyásolja a várandósság kimenetelét, és egyre többször fordul elő koraszülés vagy császármetszés. Ebben a cikkben részletesen elemezzük a szülés komplikációinak okait, a koraszülés kockázati tényezőit és a császármetszések számának emelkedését.

A koraszülés okai és kockázatai

Egy rendben lezajló várandósság esetén a 40. terhességi hét után világra jön a kisbaba, az esetek 7-8 százalékában viszont a tervezettnél korábban indul be a folyamat. Egy kisbabát akkor tekintünk koraszülöttnek, ha a várandósság 37. hete előtt jön világra. Szerencsére az esetek többségében (körülbelül 60 százalékban) mindössze 1-2 héttel korábban, a 34-36. hét között érkeznek a babák.

A koraszülöttség kategóriái

• „Enyhén” koraszülöttnek tekintendők a 32-36. hét között világra jött apróságok.
• A 28-31. hét között érkezők alacsony gesztációs korúaknak számítanak.
• A 23-27. hét között születettek súlyosan éretlen koraszülöttek.

Az orvostudomány mai állása szerint a 24. hét tekinthető vízválasztónak. Amennyiben a magzat ebben az időben születik meg, körülbelül 40-50% esélye van az életben maradásra. Ezekben az esetekben viszont még nagyon nagy a valószínűsége, hogy a magzat maradandó károsodást szenved el. A 25. hetet követően 70%-ot megközelítő a túlélés esélye, a 27. héttől pedig már 90%-os.

A túlélési arány a születési testsúllyal arányosan változik - 1000 gramm alatt tekinthető kritikusnak a magzat állapota. Az életben maradt koraszülött csecsemők közül többen maradandó károsodást szenvedhetnek, mivel éretlenségükből adódóan a külvilághoz nehezebben alkalmazkodnak: leggyakrabban agykamrai vérzés, elhúzódó sárgaság, légzészavarok, vakság, süketség, súlyos fertőzések lépnek fel.

A koraszülés előjelei

A koraszülés előjele lehet, ha:

• hüvelyi vérzés vagy váladékozás jelentkezik.
• alhasi vagy kismedencei nyomásérzés tapasztalható.
• hasmenéssel társuló menstruációs görcshöz hasonlító fájdalom jelentkezik.
• rendszeres méhösszehúzódás vagy burokrepedés (a magzatvíz elfolyása) tapasztalható.

Amennyiben a fenti jelek valamelyikét, vagy egyszerre akár többet is tapasztalunk, mielőbb forduljunk orvoshoz. Fontos, hogy úgy olvassuk ezt a cikket, hogy nagy valószínűséggel nem rajtunk múlott, nem mi okoztuk a koraszülést.

Kockázati tényezők, amelyek koraszülést okozhatnak

A koraszülés okai sok esetben nem ismertek, és sajnos nem is lehet teljes mértékben kiküszöbölni a veszélyt, de van pár előjel és előidéző tényező, amelyekre odafigyelve gyakran elejét lehet venni a problémának. A felsorolt tényezők nem minden esetben vezetnek koraszüléshez, viszont nagymértékben hozzájárulhatnak a kialakulásához.

Anyai tényezők:

• Előző koraszülés: Az egyik legjelentősebb kockázati tényező az anya kórelőzményében szereplő korábbi koraszülés vagy dokumentált fenyegető koraszülés. A koraszülés ismétlődési kockázata a szakirodalmi adatok szerint 25-50%!
• Rövid terhességközi idő: Ha két terhesség között kevesebb mint 18 hónap telik el, az növelheti a koraszülés kockázatát.
• Rossz szociális helyzet: A koraszülések nagy része, közel 20%-a rossz szociális helyzetű terhes nőknél fordul elő.
• Alultápláltság és alacsony testsúly: Az alultápláltság, a nem megfelelő táplálkozás, az alacsony anyai testsúly (kisebb, mint 50 kg) is okai lehetnek a koraszülésnek.
• Anyai életkor: Az anyai életkor is befolyással lehet a terhesség lefolyására.
• Méhfejlődési rendellenességek és méhnyak elégtelenség: A méh fejlődési rendellenességei, illetve a méhnyak záródási elégtelensége érthetően kockázati tényezők.
• Fertőzések: A koraszülések hátterében igen gyakran valamilyen anyai fertőzés áll. Ez lehet az anyát is megbetegítő lázas betegség, vagy a szülőcsatorna felől, a magzatburkokon keresztül kialakuló úgynevezett chorioamnionitis, az amnionűr fertőzése. A kórokozó mikroorganizmusok leggyakrabban baktériumok (Streptococcus, Ureaplasma, Neisseria, Mycoplasma) vagy gombák (Candida), de lehetnek vírusok is (CMV, herpes).
• Belgyógyászati betegségek: Terhesség előtt már ismert vagy terhesség alatt kialakult belgyógyászati betegség, elsősorban szív, vese vagy vérképzőszervi probléma a magzat fejlődését befolyásolhatja, a koraszülésben szerepe lehet.
• Méhlepény problémák: Jelentős kiváltó ok a méhlepény nem megfelelő helyen történt tapadása. Az elől fekvő vagy túl mélyen tapadó lepény kóros, és könnyen vérzést okozhat. A lepény részleges leválása, majd az alvadt vérömlenyben kialakuló fertőzés koraszüléshez, a koraszülött súlyos betegségéhez vezető súlyos állapot.
• Terhességi toxémia (mérgezés): Ebbe a csoportba tartozik a terhességi mérgezés, szaknyelven a terhességi toxaemia is.
• Hasi sérülés: Érthető, hogy bármilyen anyát ért hasi sérülés a terhességet idő előtt befejezheti.
• Méh túlfeszülése: A terhes méh túlfeszülése igen jelentős kockázati tényező. Ezt okozhatja iker- vagy többes terhesség, vagy polyhydramnion, azaz a magzatvíz kóros felszaporodása.
• Lombikprogram: Nem teljesen világos, hogy mi áll a háttérben, de megfigyelhető a koraszülés halmozottsága a lombik babáknál is.
• Stressz és feszültség: Az állandó belső feszültség és idegeskedés hozzájárulhat a várandósság alatti komplikációk kialakulásához, a vetéléshez és a koraszüléshez.

Magzati tényezők:

• Magzati fejlődési rendellenességek: A magzati fejlődési rendellenességek egy része is koraszüléshez vezethet. Különösen azok, amik a magzatvíz körforgásának zavarát, ezáltal mennyiségének megváltozását okozzák. Ilyen fejlődési rendellenesség például a magzati nyelőcső veleszületett elzáródása.

Bármilyen, a terhesség során észlelt anyára vagy magzatra veszélyes rendellenesség, betegség esetén a szülészek döntenek a koraszülés beindításáról, idő előtti császármetszésről.

A császármetszések számának emelkedése

A császármetszések aránya az elmúlt évtizedben folyamatosan emelkedik. Amerikai adatok alapján az Egyesült Államokban 29,1 százalékra növekedett, ami 40 százalékos emelkedést jelent 1996-hoz képest. A legmagasabb arány Brazíliában a legszembetűnőbb, itt ugyanis a császármetszés aránya a jobb anyagi helyzetben levő asszonyoknál 55 százalék, a magánkórházakban megközelíti a 80-90 százalékot.

Mi lehet az oka annak, hogy egyre többen kérnek császármetszést?

A primer császármetszések aránya nyilvánvalóan az orvosi gyakorlatban bekövetkezett változásokat, az orvosi-jogi környezetet és az utóbbi időben az anyai igényeket tükrözi. Az anyai kérésre végzett elektív császármetszés napjainkban igen heves viták tárgya a szülészetben.

Az anyai igények:

• Szüléstől való félelem: A császármetszést kérő nők gyakran rettegnek a szüléstől, félnek a fájdalomtól, a halálos szövődményektől és a magzat károsodásától.
• Medencefenék sérülésének elkerülése: Sokan a medencefenék sérülésétől tartanak. Mivel napjainkban a nők hosszabb ideig élnek, és kevesebb gyermeket vállalnak, valamint egyre fontosabb szempont számukra az életminőség, a medencefenékkel kapcsolatos problémák is mind nagyobb aggodalmat keltenek bennük.
• Tervezhetőség: Sok nőt vonz az is, hogy a kérésre végzett elektív császármetszés lehetőséget nyújt napirendjük megtervezésére, idejük beosztására és életük irányítására.

Orvosi szempontok:

• Orvosi-jogi környezet: A kártérítési perek keltette hangulat befolyásolja a szülészek döntéseit.
• Információk a medencefenék károsodásáról: A medencefenék károsodásával kapcsolatos, egyelőre elemzésre és megértésre váró nagy mennyiségű információ szintén hatással van a döntéshozatalra.
• Tervezhetőség az orvos számára: Az elektív műtét révén az orvos is előre tervezhet.

Magyarországon is növekszik az ezen okból végzett császármetszések száma, a témával már nőgyógyászati kongresszusokon is foglalkoznak, egyes orvosok egyértelműen ellenzik, míg mások támogatják, hogy az anya kérésére, egyéb javallat hiányában is elvégezhető legyen a műtét.

A császármetszés ellenzői és támogatói

Az ellenzők főleg azt hangsúlyozzák, hogy a császármetszés komplikáltabb a spontán szülésnél, egy műtétről van szó, mely számos szövődményt hordozhat, utána nehezebb a felépülés, mint spontán szülés után, ezért ragaszkodnak ahhoz, hogy csak szigorúan orvos által felállított indikációk esetében történjen császármetszés. Sokan azt gondolják, hogy a császármetszés a szülés könnyebb változata, azonban ez nem feltétlenül van így. Mint minden műtétnek, ennek is lehet szövődménye, ami adott esetben sokkal veszélyesebb és súlyosabb a természetes úton való szülés szövődményeinél.

Az anyává válás folyamata és kihívásai

Anyák napja van, de az ritkán hangzik el ennek kapcsán, hogy anyává válni nem egyik pillanatról a másikra szokott az ember. Kutatások szerint az első gyerek születése után a nők átlagosan 8 hét 6 nap után kezdik tényleg anyának érezni magukat. A gyermekvállalás mint normatív krízis, még a kiegyensúlyozott, stabil kapcsolatokat is megviseli és újrarendezi. A helyzet még komplikáltabb, ha a baba mozaikcsaládba érkezik - azaz olyan családba, amelybe a pár egyik vagy mindkét tagja az előző kapcsolatból is hozott gyereket. Hát még, ha a szülők egyike először vállal gyereket, a másikuk viszont „öreg motorosnak” számít!

tags: #egyre #komplikaltabb #a #szules