A lenőtt nyelv, más néven rövid nyelvfék vagy letapadt nyelv (ankyloglossia) egy meglehetősen gyakori, veleszületett állapot, mely során a nyelv alsó része a szájfenékhez vagy a fogínyhez rögzül. Ez egy veleszületett eltérés, mely meglehetősen gyakori jelenség csecsemőkorban, az újszülöttek legfeljebb 10 százalékánál fordul elő. Fiúknál gyakrabban fordul elő, és egyes esetekben a gyermekek idősebb korukban megtanulnak alkalmazkodni a rövid nyelvfékhez. A normál nyelvfék a nyelv alatt húzódó vékony kötőszövetes hártya a nyelv és a szájfenék között.
Kóros esetben a fogínyen vagy közvetlenül mögötte ered és a nyelvcsúcsig ér, vagy tőle néhány milliméterre ér, megjelenését tekintve vékony, rugalmas hártya. Más esetekben a szájfenéken a nyelv tövét rögzíti a szájfenékhez és vaskos, merev pányvaként fogja a nyelvet. Ennek eredményeképpen a nyelv nem tud megfelelően mozogni, így táplálási, nyelési problémákat, akár rendellenes fogazatot, később pedig hangképzési zavarokat is okozhat.
Az ankyloglossia tünetei és problémái
Az ankyloglossia főbb tünetei általánosságban a következők:
- a nyelvet nem lehet felemelni vagy oldalra mozgatni;
- a nyelvet nem lehet a fogsoron kívülre nyújtani;
- a kinyújtott nyelv szív alakú.
Újszülöttkori tünetek és nehézségek
Leggyakrabban születést követően derül fény a rendellenességre, ugyanis az eredményes szopáshoz elengedhetetlen a nyelv hatékony működése. Az érintett újszülött nem tudja megfelelően mozgatni a nyelvét, ezért sok esetben ügyetlenül szopik, a nem megfelelő vákuumképzés miatt gyakran elengedi a mellet, emiatt pedig nem jut elegendő anyatejhez. Ennek következtében éhes marad, nyugtalan, nem gyarapszik megfelelően. A szoptatás ideje elhúzódhat, miközben a baba szoptatás közben kattogó hangot hallat, kifolyik a tej a szájából. Egyéb árulkodó jel lehet még, hogy a babának nem lehet felemelni vagy oldalra mozgatni, illetve a fogsoron kívülre juttatni a nyelvét.
A lenőtt nyelvű újszülött, csecsemő minél nagyobbra nyitja a száját, annál jobban visszahúzódik a nyelve, esetenként szívformát felvéve. Mivel a nagyra nyitott száj kulcskérdése az emlőre tapadásnak, így a szopásnak is, a lenőtt nyelvű babák gyakran rossz technikával szopnak, az esetek egy részében nem hatékonyan. Ilyenkor a csecsemő többnyire nem tudja megtartani a vákuumot, és amikor a vákuum megszűnik, sokszor a szívásnál és a nyelésnél csattanó hangot lehet hallani. Egy másik probléma, ami gyakran fellép a lenőtt nyelvű csecsemők szoptatásánál, hogy a kiváltódó harapási reflex miatt a baba ráharap a bimbóra, erős fájdalmat, sebesedést okozva ezzel az anyának.
Mivel a sebes mellbimbó igen fájdalmas, előfordulhat, hogy az anya emiatt nem teszi kellő gyakorisággal mellre a csecsemőjét, tejpangás és tejcsatorna elzáródás léphet fel, a sebes mellbimbón keresztül feljutó kórokozók pedig emlőgyulladást okozhatnak. Az anya testén is okozhat tüneteket, ha a gyermeke lenőtt nyelvvel születik. Cumisüvegből való táplálkozás egészen más technikát igényel, mint a szopás, és mivel ezt nem nehezíti a lenőtt nyelv, így sokáig rejtve maradhat az elváltozás. Számos esetben az édesanya magában keresve a problémát emiatt nyúl tápszeres kiegészítés után, holott megfelelő mennyiségű anyatej termelődik, csak a gyermek nem képes a mellekből kiüríteni.
Kisgyermekkori és felnőttkori problémák
Ha nem diagnosztizálják babakorban az elváltozást, kisgyermekeknél a hangképzésben, így a beszédfejlődésben is okozhat problémát, emellett nyelési nehézségek léphetnek fel, valamint nehezített lesz a nyelv szájpadlás felé vagy egyik oldalról a másikra történő mozgatása. Nem tudja a nyelve hegyével megérinteni a hátsó fogait és a szájpadlását, nyelve hegyét nem tudja az alsó fogain túlnyújtani, kinyújtani, felfelé nyújtani. A későbbiekben a korlátozott nyelvmozgás a hangképzésben okozhat zavarokat, így az „sz, d, l, r, és t” hang kiejtése lehet nehezített, vagy hibás. A megfelelő fogsor kialakulásában, de az ételek, gyógyszerek lenyelésében is okozhat problémát egy ilyen apró elváltozás.
Kezeletlenül egyre több problémát okoz a lenőtt nyelv. Ha gyermekkorban is elmarad a diagnózis, felnőttként az érintettek a következőket tapasztalhatják: szájlégzés, különféle beszédzavarok, állkapocsfájdalom és nyitott harapás. A problémának négy típusa ismert, az első kettő gyakoribb, és a könnyebb is felismerni. Ezek esetében a nyelvfék vékony, általában rugalmas. A fogínyen vagy közvetlenül mögötte ered, és a nyelvcsúcson vagy a nyelv hegyétől pár milliméterre rögzül.
hogyan tanulok nyelveket? || elmerülés a nyelvben 🇭🇺📚
Diagnosztizálás és kezelés
A lenőtt nyelvet gyermeksebész diagnosztizálja az édesanya által elmondott panaszok és a fizikális vizsgálat során észlelt jelek alapján. A legtöbb esetben a nyelv mozgásából látható, hogy nincs meg a normál mozgástartomány, esetenként azonban csak a szoptatási problémák miatt vetődik fel az ankyloglossia gyanúja. Minden ilyen esetben forduljon gyermekorvosához.
Amennyiben a lenőtt nyelv problémákat okoz, a legjobb, ha korán kezelik, mivel egyes tünetek a kor előrehaladtával súlyosbodhatnak. A kezelés célja, hogy lehetővé tegye a nyelv szabad mozgását. Alapesetben a frenotómiát, azaz a nyelvfék átvágását, hétköznapi kifejezéssel a nyelv felvágását szokták alkalmazni.
Ha a szoptatási tanácsadó instrukciói ellenére is fennáll a nehezített szoptatás, a frenotómia (vagy más néven frenulotómia), azaz a nyelvfék átvágása a megfelelő kezelés. Ez egy mindössze néhány perces, fájdalommentes eljárás, nem jár vérzéssel, és szinte azonnal megoldja a problémát. Ilyenkor a baba fejét egy asszisztens stabilan megtartja (ettől sír a pici), és az orvos egy steril kisollóval néhány milliméteres metszést ejt a felemelt nyelv alatti hártyán. Mivel a nyelvfék ebben a korban vékony, ér, ideg nincs benne, ez a beavatkozás sem fájdalmat, sem vérzést nem okoz, leszámítva azt az 1-2 csepp vért, ami esetleg megjelenik. A csecsemő a beavatkozás után perceken belül táplálkozhat.
hogyan tanulok nyelveket? || elmerülés a nyelvben 🇭🇺📚
Mikor gondoljunk lenőtt nyelvre?
A lenőtt nyelv önmagában nem vonja maga után a szopási nehezítettséget, a csecsemők nagy része lenőtt nyelv mellett is tökéletesen táplálható. Azonban, ha a következő tünetek jelentkeznek, érdemes orvoshoz fordulni:
- nehézségek a szoptatás során;
- hosszabb ideig tartó szoptatás;
- az újszülött állandó éhségérzete;
- nehézségek az újszülött súlygyarapodásában;
- klikkszerű hang az újszülött táplálása közben;
- repedezett, fájó mellbimbók az anyánál;
- fájdalom szoptatás közben;
- kevesebb tej termelődése;
- mellgyulladás.
Ha a lenőtt nyelv problémákat okoz, a legjobb, ha korán kezelik, mivel egyes tünetek a kor előrehaladtával súlyosbodhatnak. A lenőtt nyelv az újszülötteknél egy aprócska elváltozás, melyet, ha az orvos, a védőnő, a szoptatási tanácsadó, vagy akár az édesanya felfedez, érdemes mihamarabb (néhány hónapon belül) megoldani, hiszen a beavatkozás csekély, az eredmény (pl. a javuló szoptatás) pedig jelentős.