Durva aranyér terhesen: okai, tünetei és kezelése a várandósság alatt

A várandósság során a nők közel negyedénél okoz problémát az aranyér. Az aranyérbetegség népbetegség, minden ötödik felnőtt embert érinti. Leggyakrabban a terhesség alatt alakul ki vagy okoz panaszt, akinek viszont korábban is volt aranyere, annak állapota sokat romolhat a terhesség során élettanilag bekövetkező változások miatt. Ritkán a vajúdást és hüvelyi szülést követően alakul ki aranyeresség átmenetileg.

Mi is az aranyér?

Az aranyér (aranyérbetegség, aranyeresség) a végbél és a végbélnyílás körüli vénák kóros kitágulása és gyulladása, amely fájdalmat, viszketést és vérzést okozhat. A végbél legalsó szakaszának falában, a nyálkahártya alatt található egy érhálózat, melyet aranyeres párnának hívunk. Ez a párna fontos szerepet játszik a normális végbélműködésben, így a széklet tartásában is.

Az aranyérbetegség gyakorlatilag az ezen a szakaszon kialakult visszerességet jelenti. A kitágult vénákat és a velük együtt kiboltosuló nyálkahártyát nevezzük aranyeres csomónak. Kétféle, külső és belső aranyeret ismerünk, attól függően, hogy pontosan honnan indul ki (a linea dentata, azaz a kétféle hámszövet találkozása alatt vagy felett).

Külső és belső aranyér

• Belső aranyér: A végbélen belüli erek elváltozása. Sokáig egyáltalán nem fájdalmasak, mivel itt jóval kevesebb érző ideg található. Mivel bélnyálkahártya fedi őket, ez sérülékeny, így a vérzés szokott lenni az első tünet.
• Külső aranyér: A végbélnyílás körüli területen helyezkednek el. Ezek a külső vénás csomók „betrombotizálnak”, ami egy nagyon fájdalmas, a várandós kismamákat gyakran érintő sürgős kezelést igénylő állapot.

Az aranyér stádiumai

Súlyosság és a kifordulás mértékét tekintve hagyományosan négy stádiumot különböztetünk meg:

1. 1. stádium: A csomó mérsékelt, így csak vizsgálattal észlelhető. Előesés ilyenkor még nincs és nem is provokálható.
2. 2. stádium: Jellemző, hogy székeléskor kifordul az aranyeres csomó, de spontán vissza is húzódik, a beteg olykor nem is észleli, hogy aranyeres csomói lennének.
3. 3. stádium: Az aranyeres csomók már nem húzódnak vissza maguktól, de kézzel visszahelyezhetőek.
4. 4. stádium: Állandóan kifordult állapotban van az aranyeres csomó, és nem is helyezhető vissza. Súlyosabb stádiumban előfordulhat szövődményként a kizáródás.

Az aranyeresség kialakulásának háttere terhesség és szülés során

A várandósság során a nők mintegy 25-35%-át érinti a probléma kisebb-nagyobb mértékben, különösen gyakori ez a kellemetlen probléma az utolsó trimeszterben, illetve a gyermekágyas időszakban. Több faktor is szerepet játszik az okok között:

• Növekvő méh és magzat: A növekedő magzattal a méh egyre nagyobb súllyal nehezedik a kismedence kötőszöveteire, egyre nagyobb nyomást gyakorol a végbél környéki vénás érhálózatra is, ami pangást okozhat, csomók létrejöttéhez vezethet.
• Hormonális változások: A terhesség alatt a hormonális változások miatt a vénák - így a végbél vénái - is hajlamosabbak a tágulásra. A progeszteron hormon jelentősen megemelkedik a terhesség alatt, és a végbélnyílás közelében lévő vénák falát ellazítja.
• Fokozott alhasi vérátáramlás: Az alhasi vérátáramlás is fokozódik, tehát alhasi vérbőség alakul ki. A kismedence ereiben lévő nyomásviszonyokat megváltoztatja a méh - a magzat táplálása miatti - fokozott vérellátási igénye is.
• Székrekedés és nehezebb székelés: A terhesség idején meglehetősen gyakori székrekedés is kedvez az aranyeres csomók kialakulásának, hiszen az erőlködés tovább fokozza a vénás hálózatra nehezedő nyomást. Sok kismama szorul a várandósság idején vaspótlásra, ezek a készítmények többnyire szintén kiválthatnak székrekedést.
• Testsúlygyarapodás: Nő maga a testsúly is, mely további rontó tényező, és hozzájárul a megemelkedett hasűri nyomáshoz.
• Szülés során fellépő hasprés: Maga a fokozott hasprés is aranyér kialakulását okozhatja. A kitolási fázisban az erőlködés, préselés jelentősen megemeli a hasűri nyomást, így a végbél körüli erekben tovább súlyosbítja a vérpangást.
• Genetikai hajlam és életmód: Az aranyeresség kialakulásában jelentős szerepe van az életmódnak, genetikának, étkezési szokásoknak és a munkavégzés módjának is. Kötőszöveti gyengeség főleg örökletes hajlam kérdése.

Milyen panaszokat okoz az aranyeresség?

A legárulkodóbb aranyér tünet, hogy érzünk valamit végbéltájékon. Rendszerint leginkább törléskor tűnhet fel egy dudor, egy kis kitüremkedés, egy bőrfüggeléknek tűnő képlet, ami korábban nem volt ott.

• Vérzés: Friss piros vér ürülése. Nem lehet mindig elkülöníteni, hogy hüvelyi vagy végbélből eredő vérzés tapasztalható-e, ezért ilyenkor fontos a gondozó szülészorvossal beszélni. Pecsételő, élénk piros vagy alvadt vér, esetleg fekete. Nem mindegy, pontosan honnan ered a vérzés, ugyanis más-más kezelést igényel.
• Fájdalom: Székelés közben, sokszor ülés közben is. A leghevesebb fájdalommal a külső, vérrögöt is tartalmazó trombotizált csomó, illetve a végbélnyíláson keresztül előesett, elszorult belső aranyér jár.
• Viszketés és irritáció: A végbélnyílás körüli irritáció, viszketés is gyakori.
• Tapintható csomó: Tapintható, gyulladt csomó a végbélnyíláson kívül, vagy visszahelyezhető belső aranyér.
• Gyulladás és fertőzés: A felületes sérüléseken könnyen fertőzés alakul ki, ami fokozza a gyulladás okozta panaszokat.

Megelőzési tanácsok terhesség alatt

A tünetek enyhítése és a magzat és az anya biztonsága között egyensúlyozik. Elsősorban a konzervatív kezelés javasolt; kezdetnek étrendi és életmódbeli változtatások.

• Táplálkozás és folyadékbevitel: Sokat számít a táplálkozás. A rostfogyasztás kellő folyadékbevitellel, a sok zöldség, gyümölcs fogyasztása kiemelkedően fontos. Napi 25-30 g rost elfogyasztása a cél. Fontos a megfelelő folyadékfogyasztás, ami hőmérséklettől és aktivitástól függően napi 8-10 pohár vizet jelent. A legjobb választás a szénsavmentes víz vagy a cukrozatlan gyümölcstea, frissen facsart gyümölcs- és zöldséglevek.
• Rendszeres testmozgás: A rendszeres testmozgás élénkíti a vérkeringést és az emésztést, ráadásul segítségével a már kialakult aranyér tünetei is enyhíthetők. Ne álljunk és üljünk sokáig egy helyben, időnként mozgassuk át magunkat, sétáljunk egy kicsit! Segít a rendszeres testmozgás is (pl. kismama torna, jóga, séta) hiszen javítja a keringést és segít megelőzni a székszorulást is.
• Intimtorna (Kegel gyakorlatok): Arnold Kegel amerikai nőgyógyász fedezte fel, hogy a medencefenék izmainak edzésével kezelhetők a terhes, illetve gyermekes nők jellemző panaszai, mint például az inkontinencia és az aranyér. A Kegel gyakorlatok végzését vizeletürítés közben kell kezdenünk, a PC izmaink megmozgatásával! Érdemes naponta háromszor 10-15 ismétlést végezni a gyakorlatból, anélkül, hogy a hasunkat behúznánk, a combjainkat összeszorítanánk, megfeszítenénk a fenekünket, vagy visszatartanánk a lélegzetünket.
• Megfelelő higiénia: Nagyon fontos az ürítés utáni extra alapos és kíméletes tisztálkodásra; lehetőség szerint bidét, zuhanyt, vagy annak hiányában nedves és illatosítatlan törlőkendőt használni.
• Ülési és alvási pozíciók: Kerüljük a hosszan tartó ülést. Az alvási pozíció is számíthat: ha a kismama az oldalán alszik, a baba kevésbé nyomja az alhas ereit, mint háton fekvő pozícióban.
• Székrekedés elkerülése: A székrekedés elkerülése, a laza széklet biztosítása is szükségszerű (aszalt gyümölcsök, zab, korpa fogyasztása). Segíthet a szoruláson napi egy evőkanál olívaolaj is, lehetőleg reggeli előtt fogyasztva.

A terhességi aranyér kezelése

Mivel a kezelések, a gyógyszerelés, a műtéti beavatkozások megválasztását ilyenkor mind az anya, mind a baba, mind a szülés szemszögéből figyelembe kell venni, speciális kezelési módszerek javasoltak.

Helyi kezelések (krémek, kúpok)

Akár vény nélkül kapható krémek, kúpok is nagy segítséget nyújtanak, gyulladáscsökkentő, érösszehúzó, illetve fájdalomcsillapító hatásukkal. Fontos a fokozott higiénia. A kenőcsök, kúpok, de főleg a szájon át szedett gyógyszerek alkalmazása előtt tájékozódni kell azok terhesség, illetve szoptatási időszak alatti alkalmazhatóságáról!

• Külsőleg és a kicsit beljebb (kb.2-4cm) lévő terület kezelésére: Külsőleg a Lioton gélt szoktam ajánlani. Nem pont az aranyerekre lett kitalálva, de szerintem ide legalább olyan hatásos, mint a lábakra. Sebre, gyulladásra kenni nem szabad. A Lioton heparint tartalmazó krém, használata napi 2-3x csak a csomóra kenve javasolt. Nagyon jó összehúzó hatású a napi többszöri, svédcseppes borogatás. Ha a bőrelhalás miatti váladékozás már elkezdődött, a gyulladás megelőzésére érdemes sebfertőtlenítőt alkalmazni (sebhintőport semmiképp sem!!!), mint pl. a Betadin.
• Belső aranyerek kezelésére: Kúp alkalmazása külső panaszok esetén felesleges tortúra és pénzkidobás, csakúgy, mint a krémet belső panaszok esetén használni. A belső aranyerek kezelésére ilyenkor szívem szerint Reparon kúpot 2×1 alkalmaznék, persze, csak ha panasz van vele.
• Megelőzésre: Kívülre használjunk flavonoid tartalmú „vénaerősítő” Doxiproct, Venoruton, vadgesztenye kenőcsöt napi 2x. Kaphatóak egyre nagyobb számban kifejezetten kismamákat megcélzó krémek is.

Gyógyszeres kezelés

A gyógyszeres kezelés terhesség alatt szigorúan orvosi ajánlásra kezdhető csak el, de léteznek olyan szerek, melyek várandósan is biztonságosak. Az aranyér tablettát a kismamák imádják. A legkevesebb macerával jár, és jó hatásfokkal működik. Ez a tabletta nem más, mint a Detralex. Csökkenti a visszerek feszülését, mint a lábakban, mint a kismedencében, így az aranyerekben is. Azon kevés gyógyszer közé tartozik, ami terhességben is szedhető, és vény nélkül is kapható. Napi 2×1 szemnél kevesebbel ne is próbálkozzunk! Pár napig napi 3×2 adagban, utána az adag 2×2, 3×1, 2×1-re csökkentendő a tájékoztató alapján. Csökkentik az érbelhártya gyulladását, az érfal áteresztőképességét, összehúzzák a visszereket, így a vér visszafolyása a duzzadt területekről fokozódik, azaz a duzzadt részben a vérnyomás is csökken. Ezáltal a vizenyőképződést, a fájdalmas duzzanatot csökkentik.

További otthoni módszerek

• Jegelés: Ősi módszer, de igen hatékony a jegelés. A vizenyő csökkentésén túl közvetlen fájdalomcsillapító hatással is bír. Mindenképp egy törülközőbe csavarjuk bele a jeges csomagot, s ezzel napi sokszor 5-10 percig hűtsük a területet. Fájdalom, egyéb panasz megjelenésekor azonnal hagyjuk abba!
• Melegvizes ülőfürdő: Segíthet enyhíteni a kellemetlen tüneteket az ülőfürdő, akár langyos vízzel, hatóanyag nélkül is. Fontos, hogy erről a gondozó orvost kérdezni kell, mivel terhesség során, illetve közvetlenül szülés után nem biztosan ajánlható.

Sebészeti beavatkozások

Sebészeti beavatkozás csakis kizáródott vagy kiterjedten betrombotizált aranyerek, vagy jelentős, másképp nem csillapítható vérzés esetén jön szóba. Az orvos a kivizsgálások alapján meg tudja állapítani, hogy a tüneteket valóban külső aranyér okozza-e, és ennek megfelelően kezelési tervet alakíthat ki.

• Belső aranyér kezelése: Belső aranyér esetében a csomó nagyságától függően választható meg a kezelés. A kisebbeket nem kimetszéses módszerekkel (gyűrűzés, infravörös égetés, ultrahangos aláöltés, esetleg injekció) lehet kezelni, ezek a műtétnél kevesebb panasszal járnak. Általában a gumigyűrűzés (Barron-ligatura) és az infravörös égetés (fotokoaguláció) speciális kombinációját alkalmazom. Viszont a terhesség alatt a gumigyűrűzés szerintem kifejezetten veszélyes, ezért ilyenkor ezt nem végzem. A nagyobb kismedencei nyomás hatására a gyűrűzés után maradt sebben lévő ércsonk sokkal nagyobb eséllyel járna nem csillapodó vérzés veszélyével.
• Nagyobb belső és külső aranyerek eltávolítása: A nagyobb belső és külső aranyereket, amik végbélen kívül nem visszahelyezhetők, szükség esetén ambuláns műtéti úton kell megoldani, mely nem igényel kórházi befekvést, hosszas előkészítést. Helyi érzéstelenítés után már csak húzás-vonás érzés, más semmi. Az érzéstelenítés elmúltával a fájdalom általában csökken a műtét előtti állapothoz képest. Tapasztalatom szerint, amennyiben lehetséges, érdemes a műtét időpontját a szülés után pár hónappal kitolni, mire a végleges állapot kialakul.
• Külső rögösödött aranyér sürgős műtétje: Az első pár napig, amíg a bőr nyúlása és a feszítés tart, érdemes lehet a sürgős műtétet megfontolni, mely során az aranyeret kivágják, a vérrögöt a sérült érrel és a megnyúlt bőrrel egyetemben eltávolítják.

Az aranyérbetegség bármilyen kellemetlen is, de nem életet veszélyeztető állapot. A császármetszés pedig egy nagy hasi műtét annak minden rizikójával. Így jelen ismereteink szerint a kockázat-haszon arány alapján nem indokolt, hogy a következő szülés császármetszés legyen.

Kihez fordulhatunk aranyérbetegséggel?

A proktológus szakorvos a probléma specialistája. Kezeletlenül ugyanis ez a probléma egyre nagyobb és fájdalmasabb lesz. A nőgyógyász tud ajánlani ilyen szakorvost, ennél többet azonban valószínűleg nem tehet az ügy érdekében. Fontos, hogy forduljunk orvoshoz, ha az otthoni gyógymódok nem segítenek a tüneteken.

tags: #durva #aranyer #terhesen