Nyirokcsomó duzzanat csecsemőknél: Mikor aggódjunk és mikor nem?

A nyirokcsomók a szövetközti folyadékot szállító erek (nyirokerek) csomópontjai, ezen kívül a szervezet fontos immunológiai központjai. Elszórtan, kisebb csoportokban (nyak, hónaljárok, lágyékhajlat) a test szinte minden területén jelen vannak, sok helyen normálisan is kitapinthatóak, a központi idegrendszert kivéve. Általában kisebb csoportokban helyezkednek el, teljes számuk az 500-at is meghaladja. Fő feladatot a szervezet védekező rendszerében töltenek be. A külvilágból érkező idegen anyagok szűrőrendszereként funkcionálnak. A nyirokcsomóban élő sejtek (limfociták) normál immunrendszer esetén, a kórokozókra reagálnak és azok elpusztítására törekednek. Jelenlétük kifejezetten hasznos, hiszen nélkülük elképzelhetetlen a fertőzésekkel szembeni védekezés. Súlyos immunhiányos betegségeknél találkozhatunk a nyirokcsomók (relatív) hiányával.

Miért duzzad meg a nyirokcsomó csecsemőkorban?

Gyermekkorban igen gyakori tünet a nyirokcsomó duzzanat, hiszen ez a fertőzések velejárója. Ilyenkor a nyirokcsomóban is gyulladásos folyamat zajlik. A nyirokcsomók általában azokban a régiókban növekednek meg, melynek közelében éppen egy fertőzés zajlik. A torok, fül gyulladásos folyamatit a nyaki nyirokcsomók duzzanata kíséri, ezt észlelhetjük a leggyakrabban. A fogzó, kúszó, mászó, mindent a szájába szedő, orrfolyós, köhögős, betegségből betegségbe csöppenő csecsemő vagy kisgyerek nyakán bizony tapinthatunk apróbb, időnként pedig nagyobb, olykor fájdalmas csomócskákat. Ezek a nyirokcsomók apró, borsónyi méretűtől a babnyi, olivabogyónyi méretig terjedhetnek. Jellemző, hogy a fertőzött szervhez legközelebbi nyirokcsomó csoport aktiválódik. Így egy felső légúti betegség kapcsán a nyaki régió nyirokcsomói nagyobbodnak meg. Ezek a csomók a betegség zajlásával párhuzamosan, vagy kicsivel később (2-3 héten belül) megkisebbednek, visszahúzódnak, de nem feltétlenül tűnnek el teljesen.

Normális reakció csecsemőkorban a BCG oltást követően megjelenő nyirokcsomó a bal hónaljárokban. Szerencsére a nyirokcsomók duzzanata a legtöbbször banális fertőzések ártalmatlan és átmeneti kísérője, mely az immunrendszer aktív működését jelzi.

A nyirokcsomó-duzzanat okai

Az oka legtöbbször banális vírusfertőzés vagy bakteriális fertőzés. Általában nem csak egy nyirokcsomó érintett, hanem a fertőzött szervhez legközelebb álló nyirokcsomó csoport vesz részt a küzdelemben. Gyakori példa erre a felső légúti fertőzéshez társuló nyaki nyirokcsomó megnagyobbodás. Az esetek többségében vírusfertőzés áll a hátterében, ilyenkor a nyirokcsomók régiójában a méretváltozáson kívül más nem észlelhető, a duzzadt nyirokcsomók legtöbbször a nyak mindkét oldalán, lánc-szerűen tapinthatóak. Méretük legtöbbször a borsónyitól az olívabogyó nagyságig terjed.

Gyakran tapinthatóak nyirokcsomók a lágyéki régióban, ezek általában a kismedencei szervek (húgyutak, belek) illetve a környező bőrterületek, intim tájék gyulladásos folyamatait kísérik, valamint a láb gombás fertőzése kapcsán is megjelenhetnek. Csak a sérülés oldalán, általában a sérüléshez legközelebb található nyirokcsomók duzzadnak meg. Azonos oldalra lokalizált fülészeti vagy fogászati oka is lehet az egyoldali érintettségnek. Ha a gyermek lázas, gyenge általános állapotú, akkor antibiotikum adására lehet szükség, melynek eldöntésében laborvizsgálatok segíthetik a házi gyermekorvost.

Bakteriális eredetű nyirokcsomó-gyulladás

Ha azonban egy nyirokcsomó növekszik, fájdalmas, melegebb tapintatú lesz, felette bőrpír látható, akkor bizony felmerül a nyirokcsomó gyulladás gyanúja. A nyirokcsomó duzzadttá, fájdalmassá válik, felette a bőr kipirult, meleg tapintatú és a folyamatot - az alapbetegségtől független - lázas állapot kíséri. Ez általában gennyes, azaz baktérium okozta fertőzésre enged következtetni. Bakteriális nyirokcsomó-gyulladást okozhatnak a fej-nyaktájon pl.: fogászati gócok, bakteriális torokgyulladás, bőrfertőzések (pl.: ótvar). Ha egy- vagy kétoldali fájdalmas, gyulladt nyaki nyirokcsomókat észlelünk torokgyulladás mellett, a torokváladék bakteriális vizsgálata is indokolt. Leggyakrabban Streptococcus, Staphylococcus fajok okoznak ilyen jellegű panaszt. Ezek a csomók a betegség zajlásával párhuzamosan, vagy kicsivel később (2-3 héten belül) megkisebbednek, visszahúzódnak, de nem feltétlenül tűnnek el teljesen. Azonban az is előfordulhat, hogy hetekig nagyobbak maradnak.

A macskakarmolási betegség is okoz nyirokcsomó megnagyobbodást. Ez esetben a test egy jól körülhatárolható régiójában jelentkező, egy oldali nyirokcsomó duzzanatot egy baktérium hoz létre, mely a fiatal macskák karmolásával, nyálával, harapásával vagy bolháival fertőz. A tünetek a fertőződés után 7-10 nappal jelentkeznek, időnként a fertőződés helyén, a bőrön kis piros dudor látszik.

Vírusos eredetű nyirokcsomó-gyulladás

Bizonyos vírusfertőzések kapcsán is jelentkezhet nagyfokú kétoldali nyaki nyirokcsomó-gyulladás, ilyen pl.: a mononukleosis (mirigyláz). Ilyenkor a duzzanaton kívül fehér lepedékkel bevont garatmandulákat, megnagyobbodott lépet és májat lehet észlelni. Gyakran testszerte jelentkező nyirokcsomó megnagyobbodást is lehet észlelni. A súlyos tünetek ellenére a kezelés ilyenkor tüneti, a többi vírusfertőzéshez hasonlóan történik. Súlyos légúti akadályt képző mandula- és nyirokcsomó megnagyobbodás esetén kórházi kezelés szükséges. A testszerte jelentkező nyirokcsomó duzzanatot általában néhány vírus okozza.

A toxoplasmosis, azaz a Toxoplasma gondii-val történő fertőzés szintén okozhat nyirokcsomó megnagyobbodást. Leggyakrabban a nyaki nyirokcsomók duzzadnak meg, ezt sokszor semmiféle egyéb panasz nem kíséri. Egyéb esetben a mononucleosishoz hasonló tünetek jelentkeznek, ritkán súlyosabb szövődmények is előfordulhatnak. Magyarországon a becslések szerint minden második ember átesett már a fertőzésen. A kórokozót nem megfelelően hőkezelt húsokkal vagy macskaürülékkel szennyezett zöldségekkel vihetjük be a szervezetbe. Ép immunitású egyéneknél a fertőzés legtöbbször tünetmentesen zajlik le, viszont várandós nők magzatira kifejezetten veszélyes lehet! Így ez esetben kiemelten fontos a húsok megfelelő hőkezelése és a zöldségek, gyümölcsök alapos megtisztítása fogyasztás előtt!

Mikor jelezhet komolyabb problémát?

Megtévesztő lehet az a nyirokcsomó, amely kemény, csontos alapon vagy feszes izom felett helyezkedik el. Rosszindulatú elváltozásra akkor gondolunk, ha mindenféle más tünet nélkül jelentkezik, a nyirokcsomó gumiszerűen kemény tapintatú, a környező szövetekkel összekapcsolódik, mégis fájdalmatlan, és két-négy héten belül nem csökken a mérete. Illetve akkor is, ha nem a szokványos helyen vagy éppen több régióban észleljük, például egyszerre a nyakon, a kulcscsontok felett, a hónaljárokban. Fontos tudni, hogy a nyirokcsomó megnagyobbodások 99%-a nem daganatos eredetű, hanem fertőzés (baktérium vagy vírus) vagy egyéb immunfolyamat (például autoimmun betegség) okozza.

Néhány ritkább kórkép, pl. autoimmun betegségek is okozhatnak testszerte jelentkező nyirokcsomó megnagyobbodást. Autoimmun betegségek általában testszerte jelentkező nyirokcsomó megnagyobbodást hoznak létre. Ez esetben azonban egyéb tünetek, mint gyengeség, ízületi fájdalom, duzzanat, bőrtünetek is jellemzőek. Autoimmun betegség gyanújakor gyermek reumatológus felkeresése javasolt.

Limfómák és egyéb daganatok

A nyirokcsomók kulcsszerepet játszanak a szervezet védekező rendszerében, de sajnos ezekben a szervekben is kialakulhatnak rosszindulatú daganatok, melyeket limfómának nevezünk. A limfómák a gyermekkori daganatos megbetegedések 8-10%-át teszik ki, és Magyarországon évente 20-30 új gyermeknél diagnosztizálják ezt a betegséget. A limfómák tünetei attól függnek, hogy a nyirokrendszer melyik részén alakulnak ki a daganatos sejtek. Az egyik leggyakoribb jel a nyirokcsomók fájdalmatlan megnagyobbodása, különösen a nyak, áll alatti rész, kulcscsont környéke, hónalj vagy lágyék területén. Ha a mellkasban jelentkezik a betegség, köhögés, légszomj, vagy a nyak duzzanata lehet a figyelmeztető jel.

Tumoros nyirokcsomók általában folyamatosan növekednek, sokszor nem a típusos helyen fordulnak elő pl.: kulcscsont felett vagy alatt, tapintatuk fájdalmatlan, a környezetükkel összekapaszkodnak, önállóan nem mozgathatók. Tapasztalt kéznek általában egyből feltűnik a gyanút keltő csomó, melynek észlelése után komplex kivizsgálás (laborvizsgálat, ultrahang, MR, CT) szükséges. Ha malignus betegségre van gyanú, a nyirokcsomóból mintát is kell venni (biopszia) a szövettani elemzéshez. A gyanús nyirokcsomó mellett meglévő általános tünetek, mint gyengeség, visszatérő fertőzések, fogyás, éjszakai izzadás is szintén komolyabb betegségre utalnak. A limfóma diagnózisához elengedhetetlen a nyirokcsomó szövettani vizsgálata, amihez műtéti eltávolítás szükséges. A gyermekkorban előforduló limfómák kezelésének alapja a kemoterápia. A sugárkezelés csak ritkán alkalmazott. A Hodgkin-limfóma esetében a gyermekeknél a túlélési arány igen kedvező, 95% feletti. A gyermekkori limfómák ritka, de súlyos betegségek, amelyek korai felismerés esetén jó eséllyel gyógyíthatók.

Számos egyéb, köztük súlyos, azonnali beavatkozást igénylő betegség is okozhat tapintható duzzanatot, kinövést, csomót, ilyenek például a bőr mélyebb rétegeinek gyulladásos folyamatai, jóindulatú (pl.: lipoma) vagy akár rosszindulatú daganatok, cysták, gennygyülemek (atheroma) stb.

Mikor forduljunk orvoshoz?

Dr. Kovács Tibor, tapasztalt csecsemő- és gyermekgyógyász szakorvos segítségével megismerkedhetünk a nyirokcsomók alapvető jellemzőivel, megtanuljuk, hogyan ismerhetjük fel és tapinthatjuk ki őket, valamint hasznos tanácsokat ad arra vonatkozóan, mikor érdemes orvoshoz fordulni. Összegezve a fentieket elmondhatjuk, hogy a nyirokcsomó duzzanat az esetek nagy részében ártalmatlan velejárója a fertőzéseknek, mely éppen a védekező rendszer aktivitását mutatja. Dr. Kovács Tibor szerint egészséges, panaszmentes gyermekek kb. felénél tapintható bizonyos régiókban megnagyobbodott nyirokcsomó, mely legtöbbször ártalmatlan, magától múlik. Gyakran vírusfertőzéshez kapcsolódóan látunk nyirokcsomó megnagyobbodást. Aggodalomra különböző, gyermekénél a leírás alapján nem jelen lévő tünetek adnának okot (pl. ha csontkemény tapintatú, kísérő tünetként fogyás, étvágytalanság állna fent, alapjához rögzült lenne). Ha azonban az Ön megnyugtatja, egy vérvételt, illetve ultrahang vizsgálatot felvethet gyermekorvosuknak.

Amennyiben a nyirokcsomók nem csökkennek, javasolt vérvizsgálat (spec. gyull. irányába is), ismételt UH vizsgálat. Ha 1-2 hónap után sincs változás, ismételt gyermekgyógyászati vizsgálat és szükség esetén egy nyirokcsomó eltávolítás is szóba jöhet.

tags: #nyirokcsomo #duzzanat #csecsemoknel