Dr. Krasznai Péter egyike azon orvosoknak, akik évtizedek óta elkötelezettek a szülési fájdalomcsillapítás és a modern szülészeti eljárások fejlesztése iránt Magyarországon. Pályafutása során számos területen szerzett szakvizsgát, és jelentős mértékben hozzájárult a hazai szülészet fejlődéséhez.
Orvosi pályafutás és szakmai elkötelezettség
Dr. Krasznai Péter 1966-ban szerezte orvosi diplomáját a Budapesti Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karán. Ezt követően széleskörű szakmai képzésben részesült: 1970-ben sebészetből, 1973-ban szülészet-nőgyógyászatból, majd 1977-ben aneszteziológiából és intenzív terápiából is sikeresen szakvizsgázott.
Pályafutását 1966-ban az Orvostovábbképző Intézet II. számú Sebészeti Osztályán kezdte, ahol a manuális, operatív szakmák iránti érdeklődése már az egyetemi évek alatt is megmutatkozott. Apja belgyógyász, anyja gyermekgyógyász volt, de őt a sebészet vonzotta leginkább.
Habár sebészeti szakvizsgát is szerzett, már az egyetemi évek alatt is érdekelték a szülészeti beavatkozások. Amikor alkalom nyílt rá, elhagyta sebészeti állását, és teljesen tapasztalatlanul, de elkötelezetten a szülészet felé fordult. 1970 és 1973 között az Újpesti Kórház Szülő-Nőbeteg Osztályán dolgozott, majd 1973-tól a Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet Szülő-Nőbeteg Osztályán állt alkalmazásban. Itt 1989 és 2007 között osztályvezetőként tevékenykedett, tizennyolc évig vezetve az osztályt.
Még ma, hetvennégy évesen is aktívan dolgozik, ami példaértékű elkötelezettségét mutatja a szakmája iránt.
Szakvizsgák és a szülészet-nőgyógyászat megközelítése
Magyarországon a szülészet-nőgyógyászat egyetlen területnek számít egy szakvizsgával, amit Dr. Krasznai Péter korszerűtlennek tart. Angliában például, ahol nagyon magas szintű az orvosi ellátás, szétválasztották ezeket a területeket, és az orvosok vagy szülészettel, vagy nőgyógyászattal foglalkoznak, utóbbinak pedig már van egy külön onkológiai része is. Szerinte ez a specializáció igen hasznos, ugyanis, ha az ember egy szűkebb területbe „dolgozza be” magát, azt biztos jobban is fogja csinálni. Általánosan a szülészetről egyébként is elmondható, hogy olyan, mint a sakk: egy életen keresztül tanulható.
A szülési fájdalomcsillapítás úttörője
Dr. Krasznai Péter a szülési fájdalomcsillapítás úttörője Magyarországon. Fiatal orvosként, huszonnyolc évesen, amikor átkerült a szülészetre, látta, hogy a nők őrjöngnek a fájdalomtól a szülőszobán. Ezt nem tudta elfogadni. Egyszerűen nem tudott belenyugodni ebbe a helyzetbe, és elkezdett olvasgatni a témában. Kiderült, hogy a szülési fájdalomcsillapítás az emberiség legősibb törekvése, és nagyon sokat lehet tanulni az ősi kultúrákból. Már akkor rájöttek arra, hogy a megfelelő növény rágása, főzetének belégzése vagy fogyasztása fájdalomcsillapító hatással bír, és arra is, mennyivel jobb, ha a nő nem fekszik, hanem ül vagy járkál vajúdás közben.
Dr. Krasznai Péter szerint nem igaz, hogy embertelen fájdalomnak kell kísérnie a szülést, és az sem, hogy a fájdalomcsillapítással született babák rosszabbul szopnak, vagy nehezebben alakul ki a kötődés anya és gyermeke között. A főorvos szerint azért nem alkalmaznak megfelelő fájdalomcsillapítást a magyarországi szülészeteken, mert sok orvosnak nincs elég ismerete ezen a területen, és mert akkor kevesebb lenne a hálapénz.
Alternatív fájdalomcsillapítás
A fájdalomcsillapítás szükségessége és előnyei
A fájdalomnak is megvan a szerepe a szülésnél, de a szülési fájdalomcsillapítás nem azt jelenti, hogy fájdalom nélküli lesz a szülés. Persze akad olyan, akinek erre van igénye, Amerikában ezt is ki tudják elégíteni, ott léteznek olyan intézetek, ahol garantálják a fájdalom nélküli szülést.
Dr. Krasznai Péter hosszú évek alatt kibontakozott tapasztalatai alapján a szülő nők három nagy csoportra oszthatók:
- Könnyen szülők: A szülések mintegy tíz százaléka, akik rendkívül könnyen szülnek, pár óra alatt megszülnek. Itt tökéletesen felesleges bármilyen fájdalomcsillapítás.
- Nehezen szülők: Szintén tíz százalék, akik rendkívül nehezen szülnek, tizenhat órás vajúdással, őrületes fájdalommal. Nekik feltétlenül szükséges fájdalomcsillapítást adni, mert ebből semmiféle hátrány nem származik, sőt meggyorsítja a szülést.
- Köztes csoport: A nők nyolcvan százaléka ebbe a harmadik, leggyakoribb csoportba tartozik.
A fájdalom egy reflexkört indít el, olyan hormonális változásokat, amelyek lassítják a szülést. Egy tizenhat órás szülés az égvilágon senkinek, a gyereknek, az anyának sem jó. Az a felvetés, miszerint ha nincs olyan nagy fájdalom, akkor nem lesz olyan szoros kapocs, nem alakul ki olyan mély szeretet a gyerek és az anya között, teljes egészében megcáfolható.
Az ilyen állítások terjesztése azok érdeke, akik valamilyen okból ellenzik a szülési fájdalomcsillapítást, leggyakrabban azért, mert nem hajlandóak ezt megtanulni. Szerintük: „a te anyád is így szült, az öreganyád is így szült, te is ki fogod bírni”.
Ha ma ténylegesen, és magas szinten akarjuk csinálni a szülési fájdalomcsillapítást, akkor ehhez aneszteziológusra is szükség van, azaz még egy embernek meg kell jelennie a szülésnél. A szülés az orvosnak rendkívül kényelmes; hiszen nem neki fáj, hanem a szülő nőnek, hát... hadd fájjon! Ugyanakkor a fájdalomcsillapítással támogatott szüléseknél sokkal kevesebb olyan szövődmény van, ami a gyerekkel kapcsolatos, mert sokkal jobban odafigyelnek rá. Egy tíz-tizenöt órás vajúdásnál nem tudjuk végig figyelni a gyereket, nem tudjuk, mikor van az a pillanat, amikor egy átmeneti vagy tartós oxigénhiányos állapot következik be.
Nagyon sok konfliktusa volt ebből adódóan az évtizedek alatt, de mindig arra törekedett abban a tizennyolc évben, amíg az osztályt vezette, hogy olyan emberekkel dolgozzon együtt, akik hasonlóan gondolkodtak. Ma a nyugati országokban a szülési fájdalomcsillapítás a mindennapi gyakorlat eszköze, Ausztriában gyakorlatilag a legkisebb szülőotthonban is professzionális és magas szintű fájdalomcsillapítás folyik.
A császármetszés modernizálása
Dr. Krasznai Péter a császármetszés egy új módszerének meghonosítója Magyarországon. Amikor fiatal orvos volt, körülbelül három százaléknyi császármetszés volt, most ennek pont a tízszerese, aminek több oka is van.
A magzati fej a csontos medencebemeneten a kutacsok mentén el tud csúszni, és átfér. Gyakorlatilag az ember magzatának a feje addig növekszik, amíg a nő élve meg tudja szülni. Ha egy bizonyos méretet túllép, akkor a magzat nem születik meg. Egészen a közelmúltig - nagyjából száz évvel ezelőttig - azok a magzatok, amelyek nagyfejűek voltak, meghaltak. A császármetszés ugyanis, mint a szülésre alkalmazott alternatív megoldás, csupán az elmúlt száz évben létezik, habár a legtöbben úgy gondolják, hogy a római kor óta. A latinul sectio caeseare ugyan Cézár nevéből származik, de akkor csak a halott nőből vágták ki a gyereket.
Ma bármilyen nagyságú fejjel meg tud születni egy gyerek, ami hüvelyen keresztül nem menne. Annak, hogy a császármetszés egyre gyakoribb, egyéb okai is vannak, és tulajdonképpen a legfontosabb ezek közül mégis az, hogy az orvosok jogi védelme hiányzik. Így a legkisebb szövődmény esetén is az első kérdés, hogy miért nem alkalmaztunk császármetszést. Az orvosok pedig ebből kiindulva inkább meg szeretnék előzni a jogi problémákat, így ezt a megoldást választják.
A növekvő tendenciához hozzájárul az is, hogy sokan eleve úgy gondolják: ők nem akarnak hüvelyi úton szülni. Szintén probléma, ami a császármetszések számát növeli, hogy a szülő nők többsége harminc éven felüli, miközben nem véletlen, hogy az olimpiát huszonévesek nyerik, és nem a negyvenesek.
A Misgav-Ladach módszer
A jeruzsálemi Misgav-Ladach Kórház szülész-nőgyógyász igazgató főorvosa, Stark professzor dolgozta ki azt a módszert, amit Dr. Krasznai Péter is elsajátított, és meghonosított Magyarországon. A lényege, hogy egy sor felesleges vágást, mozdulatot kihagynak a klasszikus császármetszéshez képest. Korábban egy-másfél óra volt egy ilyen beavatkozás, ma húsz-huszonöt perc.
tags: #dr #krasznai #peter #szulesz #nogyogyasz