Inszemináció és a teherbeesés esélyei: Gyakori kérdések és tudnivalók

Az inszemináció (IUI) egy olyan asszisztált reprodukciós eljárás, amely sok gyermekre vágyó pár számára jelenthet reményt. Amikor a természetes úton történő fogantatás hosszú ideig sikertelen marad, az inszemináció lehet az első lépés a meddőségi kezelések sorában. Fontos azonban alaposan megérteni az eljárást, a hozzá kapcsolódó tévhiteket és a gyakorlati tudnivalókat, hogy a párok a lehető legfelkészültebben vághassanak bele ebbe a folyamatba.

Mi az inszemináció és mikor van rá szükség?

Az inszemináció olyan mesterséges megtermékenyítési módszer, amelynél a termékenységi időszakban mesterségesen juttatnak e célra előkészített spermiumokat a méhüregbe. Az eljárást akkor alkalmazzák, amikor egyévnyi védekezés nélküli szexuális élet mellett (ilyenkor már meddőségről beszélünk) nem történik teherbeesés. A spontán teherbeesés esélye a 35 év alatti pároknál viszonylag magas, 85% körül van. A meddőség azonban a statisztika szerint gyakori probléma, minden ötödik pár érintett benne.

Az inszeminációs beavatkozás a lombikprogramnál kisebb kockázatot jelent a házaspárok számára, ezért általában 6 sikertelen inszeminációt követően kerülhet sor lombikra. Minden olyan esetben inszeminációra van szükség, amelynél a petevezeték nincs elzáródva, de otthon valamiért mégsem sikerül a teherbeesés.

Női meddőségi okok

  • A női oldalt nézve a leggyakoribb ok a policisztás ovárium szindróma (PCOS), amelynél a gondot sokszor az okozza, hogy a nőknek vagy nem érik a tüszője, vagy ha érik, akkor lassan, nagyon hosszú ciklusokban. Ilyenkor egyrészt követhetetlen, mikor van a tüszőrepedés, másrészt az évi 4-5 menstruáció alatt - amely összevissza jelentkezik - nem lehet megmondani, mikor van esély a normál teherbeesésre.
  • A női okok közül ki lehet emelni az endometriózist is, amely szintén akadálya lehet a spontán teherbeesésnek, kezelése pedig indokolt az inszeminációt megelőzően.
  • Csökkentik a spontán teherbeesés esélyét a különböző méhrendellenességek (pl. hátrahajló méh), az endometriózis és az életkor.
  • Fontos, hogy az eljárás csak abban az esetben alkalmazható, ha vizsgálataink segítségével meggyőződünk a szükséges élettani, biológiai feltételek meglétéről. Az inszemináció akkor jöhet számításba, ha a pár női tagjánál legalább egy petevezető átjárható, és van tüszőérés.

Férfi meddőségi okok

  • Indokolt lehet az inszemináció akkor is, ha a spermával van valamilyen probléma.
  • A spermiumok számának és minőségének jelentősége: akkor jöhet szóba az inszemináció, ha a spermiumszám 5 millió feletti, a 20 millió számít ideálisnak. A jól mozgó spermiumok számottevően nagyobb sikert arathatnak befecskendezés után.
  • AID (Artificial Insemination by Donor): az inszemináció e módja akkor szükséges, ha a férjnél olyan körülmények állnak fenn, melyek miatt nem lehetséges a gyermeknemzés, például azoospermia (nulla spermium az ondóban).
Az inszemináció folyamata és indikációi

Az inszemináció menete: Előkészületek és a beavatkozás

Az inszeminációt kivizsgálás előzi meg, amelynek során szükség van laborvizsgálatokra, a hormonstátusz meghatározására, a petevezetékek átjárhatóságának vizsgálatára, illetve annak meghatározására, hogy történik-e tüszőérés, és ha igen, mikor. Ennek érdekében általában ultrahangvizsgálatok sorát végzik el. A pár mindkét tagját szűrik a szexuálisan terjedő betegségekre is.

A női ciklus előkészítése

  • A nők csak a ciklus egy rövid szakaszában megtermékenyíthetőek, ezért nem mindegy, hogy mikor végzik az inszeminációt. Ehhez meg kell érnie a tüszőnek, hiszen amíg ez nem történik meg, addig nem beszélhetünk megtermékenyíthetőségről. Amikor a tüsző megérik, kiszabadul belőle a petesejt, és bejut a petevezetékbe. A petesejt innentől kezdve megtermékenyíthető, élettartama pedig mindössze egy nap.
  • Ha a tüszőérést stimulálni kell, akkor gyógyszeres kezelésre is szükség lehet (pl. clostylbegit, merional, Serophen, Clostyl). Az inszemináció sikeréhez nagymértékben hozzájárul az előzetes kivizsgálás, a női ciklus és a spermiumállomány előkészítése.
  • A nő kezelését tablettás vagy injekciós hormonadagolással kezdik, mellyel megnövelik a petesejtek számát.
  • A tüszőrepedést egy előre meghatározott időpontban hormoninjekcióval idézik elő.
  • A méhnyálkahártya vastagsága kritikus a beágyazódáshoz. Ha a nyálkahártya vékony, estrofem tabletta (ösztrogén hormon) alkalmazható a vastagítására. Az ösztrogént a terhesség 12. hetéig szükséges szedni.
  • Női teremtőerő - KEDVEZMÉNYES egyéni konzultáció

A spermiumok előkészítése

  • Az inszeminációhoz megfelelő spermára is szükség van, amely lehet ugyan gyengébb, mint normál szexuális érintkezés mellett történő megtermékenyítésnél, de túlzottan gyenge azért nem. A férjnek azon a napon kell spermát leadnia, amelyiken a megtermékenyíthetőség adott.
  • A beavatkozás előtt kb. egy órával szükséges a megfelelő spermiummintát az előzetesen megkapott steril tárolóedényben a rendelőbe eljuttatni.
  • Egy szakember előkészíti a spermiumokat a beavatkozáshoz, egy speciális, tápanyagokat tartalmazó folyadékba helyezi, majd ú.n. inszeminációs katéterbe szívja fel azokat.
Spermium előkészítés inszeminációhoz

A beavatkozás

  • A beavatkozás során a katétert a méhnyakon keresztül az orvos felvezeti a méhüregbe, majd oda juttatja az anyagot. Maga az inszemináció alig tart tovább, mint egy nőgyógyászati rákszűrés kenetlevétele, általában tehát nem hosszabb négy percnél.
  • A beavatkozást követően kb. 15 percet feküdni kell a vizsgálóágyon.
  • Közvetlenül a beavatkozás után, még a vizsgáló széken fekve is érezhető, hogy valamennyi spermium kifolyik és látható is. Ez teljesen normális, hiszen a spermium nem folyósodik el azonnal, és a hüvelyi pH is változtat ezen. Idővel távozik a folyadék a normál hüvelyi váladékkal.
  • Szerencsés, ha a kezelést követő néhány óra múlva és az azt követő 2-3 napban együttlétek történnek.

Lehetséges mellékhatások és kockázatok

Az inszemináció veszélye a fertőzés lehetősége, illetve a ciklus előkészítése során alkalmazott hormonális kezelés veszélye. Az inszemináció nem okoz fájdalmat, csak minimális kellemetlenséggel járhat.

  • Az inszeminációnak ritkán vannak mellékhatásai, mint például az alhasi görcsök.
  • A hiperstimulációs szindróma - melynek oka, hogy túl sok tüsző kezd érni - szintén alhasi fájdalommal, puffadással, nehézlégzéssel járhat.
  • A hormoninjekciók beadása során fellépő csípő érzést az olajbázis okozhatja. A Clexane tűje keményebb és tompább, ezért a beadás helyén gyakori a pontszerű bevérzés és kisebb lilás foltok kialakulása, amely normális reakció.
  • Indokolt lehet gyógyszeres kezelés akkor is, amikor bármilyen egyéb probléma - például véralvadási zavar - áll fenn, ezért az ösztrogén hormon szedéséhez vérhígító adása is megfontolandó.

A sikerességi arány és az utókezelés

Az egy beavatkozásra számított sikerességi arány 15-20 százalék, hat beavatkozás alatt ez már 30-40 százalékra tehető. Elmondható, hogy általában 6 inszeminációs kezelésből sikeres terhesség érhető el.

A terhesség jelei és kimutatása

  • A menstruáció elmaradását követően 24-48 órával vérvétellel érdemes ellenőrizni a szervezetben a terhességi hormonszintet. A βHCG megjelenése mindenképpen biztató jel. A vérvizsgálatot két nap múlva megismételve, a βHCG érték emelkedése a sikeres inszeminációról ad tanúbizonyságot.
  • Ha létrejött a terhesség, a 9-10. nap körül vérvizsgálattal már kimutatható, ultrahanggal a 21-23. napon látható a petezsák.
  • A terhességi tünetek személyenként és terhességenként eltérőek lehetnek. Vannak, akik rögtön érzik a görcsölést, míg másoknál semmilyen tünet nem jelentkezik a tesztig.
  • Női teremtőerő - KEDVEZMÉNYES egyéni konzultáció

További lehetőségek sikertelen inszemináció esetén

Ha az inszemináció nem jár sikerrel, számos más asszisztált reprodukciós technika áll rendelkezésre:

  • Lombikeljárás (IVF): A megérett tüszőt leszívják a petefészkekből, a hüvelyen keresztül. A petesejteket tápoldatban tárolják, ahol optimális körülmények között történik a megtermékenyítés. A legéletképesebb embriókat ültetik be a méhbe (embriótranszfer). Ez akkor jöhet szóba, ha mindkét petevezeték zárt, és semmi esély arra, hogy a peték maguktól találkozzanak a hímivarsejtekkel - magyarán, az inszemináció biztosan kudarccal végződne.
  • Asszisztált hatching (AHA): Akkor nyújthat segítséget ez a módszer, ha a petesejt megtermékenyítése rendben zajlik, de az embrió képtelen áttörni saját védelmező burkát a beágyazódáshoz. Az eljárásban elősegítik a burokrepedést, így a gyarapodó embrió elő tud bújni, így esélyesebb a beágyazódás.
  • Petesejt, spermium, vagy embrió donáció: Ha a pár egyik tagja nem alkalmas a saját embrió beültetésére, felmerülhet a donáció lehetősége. Míg spermához a spermabankokból névtelenül hozzá lehet jutni, addig a petesejt-donáció hazánkban egy rendkívül szigorúan szabályozott eljárás.
Meddőségi kezelések összehasonlítása

Gyakori kérdések és tévhitek

Az inszeminációval kapcsolatban sok a kérdés és a tévhit. Fontos, hogy a párok megbízható forrásokból tájékozódjanak, és minden felmerülő aggodalmukkal forduljanak szakorvoshoz.

1. Az inszemináció utáni spermium kifolyás normális?

Igen, teljesen normális jelenség, hogy a beavatkozás után valamennyi spermium kifolyik a hüvelyből. A spermium nem folyósodik el azonnal, és a hüvelyi pH is befolyásolja a folyadék távozását. Az idővel a spermium a normál hüvelyi váladékkal együtt távozik. Ez nem jelenti azt, hogy a beavatkozás sikertelen volt.

2. Miért kell estrofem tablettát szedni inszemináció után?

Az estrofem tabletta ösztrogén hormont tartalmaz, és a méhnyálkahártya vastagságának fenntartására szolgál. A megfelelő vastagságú méhnyálkahártya kulcsfontosságú az embrió sikeres beágyazódásához. Az orvos a terhesség 12. hetéig javasolhatja a szedését.

3. A hormonkezelés mellékhatásai és trombózis kockázata

Az ösztrogén hormon szedésével kapcsolatban felmerülhet a trombózis kockázata. Ezért fontos, hogy orvosával minden gyógyszeres kezelésről, előző betegségeiről és hajlamairól tájékoztassa. Véralvadási zavarok esetén gyógyszeres kezelés, például vérhígító adása is indokolt lehet.

tags: #inszeminacio #utan #kifolyik