A családi környezet a gyermek legkorábbi élményeinek forrása, és a nevelő hatások közül a legjelentősebb. A család közvetíti a társadalmi normákat és elvárásokat, és szűrőként működik mind a pozitív, mind a károsító hatások esetében. Egy jól működő család felerősíti a pozitív tendenciákat és kiszűri a károsítókat, míg egy diszfunkcionáló család éppen ellenkezőleg hat, sorsformáló erővé válva a gyermek személyiségformálódásában és erkölcsi magatartásában.
Az anya szerepe és az anya-gyermek kapcsolat
Kétségtelen, hogy az anya alakja és funkciója megkülönböztetett bensőségességgel és szilárdsággal épül be az ember lelki életébe, mind az anyai gondoskodás idején, mind pedig később, az emlékekbe és a kedélyéletbe. A gyermekvédelmi szempontból igen fontos, hogy az anya milyen viszonyban van gyermekével, és viszont, a gyermek milyen módon kötődik anyjához. Kapcsolatuk egészséges, kiegyensúlyozott volta jó prognosztikai jel még a legbonyolultabb esetekben is. Úgy tűnik, hogy az érzelmi életében ép anya a legnehezebb körülmények ellenére is képes gyermeke mentális fejlődését biztosítani.
Azonban a gyermek-szülő viszony korántsem idillikus mindenkor. A legnagyobb ártalom a gyerek számára, ha nem szereti őt az anyja. Ennek hátterében többnyire az anya vágyainak, reményeinek, kívánságainak meghiúsulása (frusztráció) áll. Ha frusztrálódott állapotban levő anya tartja maga mellett gyermekét, az bizony megadja az árát. Azok a gyermekek, akik a kívánatosnál szorosabb anyakötöttségben élnek, mégis jobban járnak, mint a nem szeretettek, hiszen ők nem szenvednek el brutális bántalmazásokat, így nem válik belőlük szükségszerűen kriminális személyiség. Másrészt azonban önállóságuk, magabiztosságuk vonatkozásaiban ők a frusztrálódottak.
Az apa szerepe és hatása
Az apai hatás közvetlenül is, az anya érzelmein keresztül is érvényesül, valamint a család fenntartásáért és ellátásáért érzett - tettekben is megnyilvánuló - felelősségben. A személyiségében gyenge anya mellett az egészséges mentalitású apa ellensúlyozni képes a hibás anyai bánásmódot. A gyermek énfejlődésének időszakában az apa szerepe éppen olyan fontossá válik, mint korábban az anyáé volt. Az apai nevelés hiányosságai és hibái, az apai felelőtlenség hatásai több vonatkozásban is ártalmasak, torzítják a család életvitelét és pozitív normák meghatározására képtelenné teszik a gyermeket.
Apa, anya, gyermek szükségletei a családban | Mészáros Andrea
Csonka családok és válások hatásai
Leányanyák
Hazánkban évente kb. tízezer gyerek születik törvényes házasságon kívül. Korábban ez súlyos szégyen volt mind az anyára, mind a gyerekre. Bár a törvény megszüntette a „törvénytelen gyerek” joghátrányait, a közvélemény még mindig elmarasztalja az anyát. A házasságon kívül született gyerekek gyakran veszélyeztetettek, mivel az apa hiánya a gyermek társadalmi biztonságérzetének hiányosságát és csökkentértékűség-érzését okozhatja. Az apai funkciók hiánya következtében a szociális beilleszkedés is hiányosan fejlődhet.
Az apa elvesztése
Amikor az anya elveszti a férjét, a gyerek az apját veszíti el. A veszélyeztetettség bekövetkezése igen sok tényezőtől függ, például a gyermekek életkorától, apjukkal kialakított viszonyuktól, az anya lelki teherbíró képességétől, az elhalálozás körülményeitől. Ha az anyát tartósan összeroppantja férje halála és anyagi okokból pluszmunkát kell vállalnia, akkor a gyermek vesztesége kettős: elvesztette az apát, és veszít az anyai gondoskodásból is. Ez a kettős veszteség okozhatja a gyermek pszichés biztonságának megrendülését, ami szófogadatlanságba, dacosságba, otthoni légkörből való menekülésbe és az erkölcsi normák fokozatos elvetésébe fordulhat át.
Válások
A válásnál súlyosabb ártalmat jelent a gyerek számára a családi életnek a válást megelőző ziláltsága, a szülőkben való csalódottság, valamint a válásokat gyakran követő személyes bizonytalanság érzése. Ezek a gyerekben szorongást, agressziót, dacosságot, kétségbeesést keltenek, ami gyakran depresszióba és a szülő által korábban képviselt erkölcsi normákkal való szakításba fordul át. A szülők nyílt és harsány ellenségeskedése, a gyerek bevonása a „tűzvonalba” a válási taktika eszközeként felerősíti az egyébként is valószínű károsodást. A családi élet rejtett felbomlása éppen úgy károsító - néha erősebben károsító - tényező, mint a nyílt családfelbomlás. A rossz családi életben a gyereket ártalmasan érintő élmények száma megsokszorozódik.
A gyermek egyedül otthon: jogi és pszichológiai szempontok
A nyári szünet idején sok szülő számára fejtörést okoz a gyermek felügyelete. Oszlik Márta pszichológus szerint 12 éves kor felett általában már egyedül lehet hagyni a gyermeket rövidebb időre, amennyiben érett és biztonságban érzi magát, és nincsenek szorongásai. Fontos hozzászoktatni a gyermeket a hasonló szituációkhoz, és előre lefektetni szabályokat, például hogy ne nyisson ajtót senkinek, nem mehet el otthonról, vagy éppen hogy nem főzhet felügyelet nélkül. Magyarországon nem létezik olyan jogszabály, amely meghatározná, hány éves kortól lehet felügyelet nélkül hagyni a gyermeket, ugyanakkor a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény kimondja, hogy a gyermek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését biztosítani kell. A szülő felelőssége a gyermek nagykorúságáig, tehát 18 éves koráig fennáll. A bírói gyakorlat szerint nem minősül kiskorú veszélyeztetése bűncselekménynek a gyermek rövid ideig tartó felügyelet nélkül hagyása, de a körülményeket minden esetben vizsgálni kell.
Milyen korban maradhat egyedül a gyermek?
A szakemberek véleménye megoszlik ebben a kérdésben, de általánosan elfogadott irányelvek léteznek:
- Csecsemők és kisgyermekek (0-3 év): Soha nem hagyhatók egyedül. Még néhány percre sem, hiszen a balesetveszély rendkívül magas, és a gyermek pszichés biztonsága is sérülhet.
- Óvodáskorú gyermekek (3-6 év): Rövid ideig, jól ismert környezetben, idegenek elől elzárva hagyhatók egyedül, de csak akkor, ha a gyermek nyugodt és képes segítséget hívni szükség esetén.
- Kisiskoláskorú gyermekek (7-12 év): Rövidebb időre (max. 1-2 óra) egyedül maradhatnak, de csak akkor, ha érettek, felelősségteljesek, és ismerik a vészhelyzeti protokollokat. Fontos a rendszeres ellenőrzés és a kommunikáció.
- Serdülők (12-18 év): Hosszabb időre, akár több órára is egyedül maradhatnak, és 16 éves kor után akár éjszakára is. Fontos a bizalom, a szabályok tisztázása, és a vészhelyzeti tervek megbeszélése.
A gyerekek különbözőek
Minden gyermek más, és a szociális igényekben is egészen változatosak lehetnek. Fontos, hogy ne éljük meg kudarcnak, ha a mi gyermekünk minden igyekezet ellenére nem képes ugyanannyit, ugyanúgy elmélyülni, mint a másik gyerek a játszótéren. Ennek legtöbbször szimplán csak az az oka, hogy a mi gyermekünk nem egy másik gyerek. Attól függően, milyen a mi gyermekünk és mit hozott magával genetikailag, bizonyos életkorokban mást várhatunk el tőle egyedül játszás terén, mint adott esetben egy másik, hasonló életkorú, ám egészen más beállítottságú gyermektől.
Környezet kialakítása az egyedül játszáshoz
Már a gyermek születésének pillanatában sokat tehetünk azért, hogy olyan emberré váljon, aki örömét leli abban a tevékenységben, amit épp végez. Az első feladatunk a környezet kialakítása. Fontos, hogy olyan környezetet teremtsünk a gyermek számára, ahol nincs túl sok inger. Kezdetben, ideális esetben a csend és mellette mondjuk, egy játék nézegetése például épp elég lehet egyszerre. A folyamatos háttérzaj (pl.: rádió, tv) is nagyon káros lehet, ha az a cél, hogy a gyermek megtanuljon elmélyülten tevékenykedni. Az agy próbál reagálni az összes őt ért ingerre. Próbáljunk tehát a gyermek életkorára tekintettel, mindig arra törekedni az első pillanattól, hogy kevesebb és minőségi ingereket kapjon.
Együtt játszás és önállóság
Kisebb és idősebb korban is nagyon fontos szerepe van az együtt játszásnak. Az igényes játéktevékenység bizony tanulható, utánozható és nem feltétlenül tudja a gyermek magától produkálni. Tehát a másik, amit első perctől megtehetünk azért, hogy gyermekünk később jól eljátsszon egyedül, az, hogy együtt játszunk vele. Mutassuk meg, mi az, amit egy-egy játékkal játszani lehet, cifrázzunk, és csináljuk egymás mellett. Figyeljük a gyermeket és legyünk jelen, elérhetők, hogy bevonhasson minket a tevékenységébe. Ugyanakkor fontos, hogy ne vigyük túlzásba a beavatkozást, és hagyjuk egyedül tevékenykedni a gyermeket akkor is, ha számunkra felesleges, érdektelen a tevékenység, amit végez. Ne akarjunk állandóan jelen lenni, mindenbe beavatkozni, mindent tovább fejleszteni. Ne akarjunk valamit folyton megtanítani.
A bizalom és az ígéretek betartása
Tartsuk tiszteletben például a játékidőt és ne nézegessük a telefont, mikor leülünk együtt játszani. Ha az 10 perc, legyen csak 10 perc, de az legyen tényleg azé a tevékenységé, amit végzünk. Ugyanez igaz a közös vacsorákra. A gyermek másol minket, példa számára a mi életformánk. Végezetül pedig még egy fontos tanács: tartsuk be az ígéretünket. Ha azt mondtuk a gyereknek, hogy mindjárt jövök, csak befejezem a főzést, akkor soha ne okozzunk ebben csalódást. Ha tudja a gyermek, hogy bízhat abban, amit ígértünk, nyugodtabban elfogadja, hogy egyedül kell játszania, hiszen tudja, hogy mindig el fog jönni az ő ideje.
Gyakorlati tanácsok a biztonságos otthonmaradáshoz
Ahhoz, hogy a gyermek biztonságban érezze magát és valóban biztonságban is legyen, amikor egyedül marad otthon, számos dologra kell felkészülni:
- Elérhetőség és kommunikáció: A szülőnek elérhetőnek kell lennie telefonon. A legszükségesebb telefonszámokat (rendőrség, tűzoltóság, mentő) ki kell rakni a falra, és a hívásokat be kell gyakorolni. Meg kell beszélni a gyermekkel, hogy kiket vehet fel telefonon.
- Vészhelyzeti tervek: Meg kell mutatni, hogy melyik házba/lakásba mehet át, ha bármi extrém baj van.
- Szabályok felállítása: A gyermek nem csinálhat semmit az árammal, vasalóval, sütővel, se a szerszámokkal, amíg a szülő távol van.
- Elsősegély: Képes-e váratlan kisebb balesetek esetén ellátni magát? Az elsősegély doboz elérhető magasságban van-e neki is?
- Váratlan helyzetek kezelése: Mi van, ha elmegy az áram, kisméretű tűz keletkezik, vagy idegen akar bejönni? Ezekre a helyzetekre is fel kell készíteni a gyermeket.