A Down-szindróma magzati tünetei és a prenatális szűrés lehetőségei

A Down-szindróma (vagy 21-es triszómia) egy genetikai rendellenesség, amely a 21-es kromoszóma számbeli többletéből adódik. Ez a plusz genetikai anyag fejlődési zavart okoz, és a Down-szindrómával együtt járó jellegzetes fizikai és szellemi elváltozásokhoz vezet. A kórt John Langdon Down angol orvos írta le 1866-ban, akiről később elnevezték a szindrómát.

Az emberi szervezet minden sejtje egy sejtmagot tartalmaz, amely a genetikai anyagot gének formájában tárolja. A gének az örökölt tulajdonságokért felelős kódokat tartalmazzák, amelyek kromoszómáknak nevezett, rúd alakú szerkezetek köré csoportosulnak. A sejtmagok általában 23 pár kromoszómát tartalmaznak, amelyek felét az egyik szülőtől, a másik felét a másik szülőtől örököljük. A Down-szindróma abban az esetben fordul elő, ha a 21-es kromoszómának egy darabja vagy egy egész példánya pluszban van, azaz kettő helyett három kópia van jelen a sejtekben. Ezért is nevezik 21-es triszómiának.

Hazánkban a Down-szindróma gyakorisága kb. 1 eset/1000 terhesség, vagyis 1,17 ezrelék. Az anyai életkorral egyértelmű az összefüggés: a gyakoriság 40 éves korban már 1/50 (2%), és ez az arány minden egyes anyai életévvel 1%-kal növekszik. Mivel azonban a legtöbb gyermeket fiatal anyák szülik, a Down-szindrómás csecsemők 80%-a 35 év alatti anyától születik.

A Down-szindróma típusai

A Down-szindrómának három fő típusát különböztetjük meg:

• 21-es triszómia: Ez a leggyakoribb típus, amely a Down-szindróma által érintett esetek 94%-ában fordul elő. Ilyenkor a test összes sejtjében két 21-es kromoszóma helyett három található. Ennek oka általában a petesejt vagy a hímivarsejt képződésekor az osztódó sejtben a 21-es kromoszómapár szét nem válása (nondiszjunkció).
• Transzlokációs Down-szindróma: Az esetek körülbelül 4%-át teszi ki. Ennek során a 21-es kromoszóma egy darabja letörik a sejtosztódás során, és egy másik kromoszómához, általában a 14-es kromoszómához tapad. Bár a magzatnak szám szerint 46 kromoszómája van, a sejtekben mégis ott van egy további rész a 21-es kromoszómából. A transzlokációs Down-szindrómát hordozó, tünetmentes szülő örökítheti gyermekének a betegséget.
• Mozaikos Down-szindróma: Ez a legritkábban előforduló típus, amely a betegek körülbelül 1-2%-át érinti. Ebben az esetben a 21-es kromoszóma nondiszjunkciója az egyik, de nem mindegyik kezdeti sejtosztódás során fordul elő a fogantatás után. Így a kétféle sejt (a megszokott 46 kromoszómát, illetve a 47 kromoszómát tartalmazó sejtek) keveréke alakul ki. A mozaikos Down-szindrómás egyéneknél általában kevesebb jellemző van jelen, mint a Down-szindróma egyéb formáival élőknél.

Magzati tünetek és diagnózis

A Down-szindróma bizonyos jegyei már a magzati élet folyamán is megjelennek, és segíthetnek felkelteni a gyanút a rendellenességre. Ezek közé tartoznak:

• Laza nyaki bőr, átlagosnál vastagabb nyaki bőrredő (tarkóredő vastagsága)
• Orrcsont hipoplázia vagy hiánya (az orrcsont visszamaradt fejlődése)
• Rövidebb végtagok
• Kisebb, rövidebb fülkagyló
• Bizonyos szívfejlődési rendellenességek (pl. kamrai és pitvari sövénydefektus)
• Bélfejlődési rendellenesség

A várandósság első felében ezek a tünetek ultrahangvizsgálattal többnyire kimutathatók, ami felkeltheti a Down-szindróma gyanúját, de nem jelent biztos diagnózist. A végleges diagnózis csak invazív módszerrel (magzatvíz-vétel, chorionboholy-mintavétel vagy köldökzsinór-vérvétel) és kromoszóma-vizsgálattal (kariotipizálással) állítható fel.

Szűrővizsgálatok a terhesség alatt

A magzati genetikai rendellenességek, mint például a Down-szindróma szűrésére és tanácsadására elsősorban a kora terhességi 9-10. és a 12-13. hetes vizsgálatokat ajánljuk az alábbi lehetőségekkel:

1. 12. heti komplett ultrahang vizsgálat

   Nemcsak tarkóredő vastagság mérést, hanem a magzat alaki és működési épségének vizsgálatán és a kromoszóma-rendellenességek szoftveres kockázat számításán alapul, amelyet genetikai tanácsadás követ. Ideális esetben pontosan a 12. héten javasolt, amikor a magzat ülőmagassága 50-65 mm között van. E szűrés hatékonysága a Down-szindrómára 90%, 5% ál-pozitivitás mellett. De elvégezhető a 13. héten is a magzat 84 mm-es ülőmagasságáig (CRL).

2. Egyfázisú kombinált teszt

   A 12-13. héten komplett ultrahang vizsgálat a magzat alaki és működési épségének vizsgálatá + anyai vérvétel, amit szoftveres kockázat számítás és genetikai tanácsadás követ. E szűrés hatékonysága 94% 3% ál-pozitivitás mellett.

3. Kétfázisú kombinált teszt

   Ez a teszt két lépésben történik: az első megjelenés a 9-10. héten, a második megjelenés a 12-13. héten.

   • 1. megjelenés (9-10. hét): Ultrahangvizsgálat a magzat nagyságára, a terhesség korára, szívműködésére, életképességére, esetleges eltéréseire vonatkozóan és anyai vérvétel szabad béta-HCG és PAPP-A fehérjék meghatározására. A 9-10. heti ultrahangvizsgálat értelme, hogy ekkor lehet napra pontosan meghatározni a terhesség nagyságát, és a szülés ideális esetben várható időpontját, a magzati rendellenességek egy része már ekkor kiderül, illetve az anyai vér ebben az időszakban jelzi leghatékonyabban a kromoszóma-rendellenességet.
   • 2. megjelenés (12-13. hét): A magzat alaki és működési épségének vizsgálatát magába foglaló részletes genetikai ultrahangvizsgálat. Az ekkorra kész anyai véreredmény és az ultrahang vizsgálat együttes adataiból számoljuk ki a számbeli kromoszóma-rendellenességek (Down, Edwards és Pätau szindrómák) esélyét. E szűrés hatékonysága 95-96%, 2%-os ál-pozitivitás mellett.

   A kombinált teszthez nem csak a magzati tarkóredő és az anyai vér értékeket használjuk, hanem minden esetben kiegészítjük a különösen precíz vizsgálatot igénylő orrcsont, a tricuspidalis szívbillentyű regurgitációjának és a ductus venosus áramlásának mérésével.

4. 18-20. heti részletes genetikai ultrahang vizsgálat

   A kombinált teszttel együtt a Down-szindróma szűrés hatékonyságát 98-99%-ra emelheti 2% ál-pozitivitás mellett. Természetesen nem csak kromoszóma-rendellenességre, hanem a magzat minden szervére kiterjedően végezzük az ultrahangszűrést.

NIPT tesztek

Az NIPT (non-invazív prenatális teszt) egy DNS alapú szűrővizsgálat, ami már 10 hetes terhességi kortól kezdve elvégezhető. Az NIPT tesztek, mint például a Trisomy Teszt COMPLETE, a baba teljes genetikai állományát vizsgálják, 99% feletti megbízhatósággal. Fontos azonban megjegyezni, hogy ezek a vizsgálatok szűrővizsgálatok, nem tekinthetők diagnózisnak.

Diagnosztikus vizsgálatok

A kromoszóma-rendellenességek (pl. a Down-szindróma) biztos, 99,9%-os diagnózisa csak invazív módszerrel oldható meg. Ezek közé tartozik:

• Amniocentézis (AC): Magzatvizet nyernek, és a magzatvízben lévő, a magzatról származó sejteket vizsgálják. Általában a terhesség 15. és 19. hete között végzik.
• Korionboholy-mintavétel (CVS): A méhlepényből vesznek mintát. A terhesség 10. és 12. hete között szokták végezni. Fő előnye, hogy sokkal korábban végezhető, így hamarabb kapunk eredményt.
• Köldökzsinór-vérvétel: Ritkábban alkalmazott invazív eljárás.

Sajnos az invazív vizsgálatok, nevezetesen a magzatvízvétel és a chorionboholy mintavétel 1%-os vetélési kockázattal járnak. Ezért fontosak a hatékony szűrővizsgálatok, amelyek eredménye segíti a párt az invazív vizsgálatokról való döntésben. Amennyiben a szűrővizsgálat felveti a betegség gyanúját, indokolt célzott diagnosztikus vizsgálatot végezni.

Ha valaki csak a 12. hétre jelentkezik be, annál a genetikai ultrahang vizsgálattal egyidőben vesszük le az anyai vért. Ezt egyfázisú kiterjesztett kombinált tesztnek nevezzük. Az eredményeket tanácsadás keretében beszéljük meg.

Gyakori kérdések

Mi az ál-pozitív arány?

A szűréssel a rendellenességre gyanúsnak tekintettek százalékos aránya, általában az összes vizsgált 5%-a. Ebben az 5%-ban vannak a valódi pozitívak (betegek), de az egészséges, de pozitívnak (gyanúsnak) minősített magzat is. Elkülönítésük csak invazív genetikai mintavétellel és kromoszóma-vizsgálattal lehetséges.

Mire jó a szűrővizsgálat?

A szűrővizsgálatok célja a magzatvízvétellel kapcsolatos vetélési kockázat problémájának áthidalása, csökkentése. A kombinált teszt nagy teljesítőképességének köszönhetően a Down-szindrómával szövődött terhességek 97%-át gyanítja, amelyeket a 2% ál-pozitív várandós között találunk meg. A kombinált teszt alkalmazása birtokában tehát már nem 10 000 terhest kell amniocentézissel megvizsgálni, hanem csak 200 tévesen pozitívat. A 200-nak az 1%-a az 2, tehát a 15,6 Down-szindrómás terhesség diagnózisa 2 egészséges magzat elvesztése árán realizálódik.

tags: #down #ko #magzati #tunet