Az első három életév során a táplálkozási magatartás, ezen belül pedig a rágás intenzív és folyamatos fejlődése zajlik. A hozzátáplálás indulása - ideális esetben 6 hónapos kor körül - az új ízekkel történő ismerkedés időszaka, miközben a rágáshoz szükséges izmok ereje is nő. A 9 és 12 hónap közötti időszak a szenzitívebb periódus az új állagok elfogadására. Ebben az időszakban a stabilan ülő gyermek egyre aktívabban szeretne részt venni az étkezési helyzetekben. Ez a fogínnyel majszolás, csócsálás időszaka, amikor jól boldogulnak a szilárd, darabos, de puha állagú ételekkel.
Mikor kezdjük el a darabos ételek bevezetését?
Érett, egészséges csecsemőnél a hozzátáplálás megkezdése ideális esetben 6 hónapos kor körül történik. Amennyiben a fenti feltételek teljesülnek, 10 hónapos korig el kell kezdeni a darabos ételek bevezetését. A legtöbb probléma elkerülhető azzal, ha a darabos ételek a hozzátáplálás kezdetétől megjelennek a baba ételei között. A darabos ételeket akár már 6 hónapos kortól meg lehet mutatni a babának, de érdemes legkésőbb 8 hónapos korban elkezdeni. Fontos kritérium, hogy tudja tartani a fejét, törzsét, biztonságosan tudjon ülni - segítséggel. Ezeken kívül szempont lehet az is, hogy érdeklődjön az ételek iránt, képes legyen fogni és a szájához emelni tárgyakat. A rágcsálnivalókat akkortól kezdjük adni, amikor a csecsemő már önállóan tud ülni és kialakul az a finommotoros készség, ami lehetővé teszi, hogy kis darabos ételeket mutató és hüvelykujja közé fogva szájához vigye (8 hónapos kor).
Öklendezés vagy fulladás? A különbségek
A darabos ételek kínálásának kezdetén gyakran előfordul, hogy a gyermek öklendezik a darabos ételtől. Ez teljesen természetes dolog a rágás tanulásának korai szakaszában. Ha az öklendezéshez nem társul félrenyelés, rosszullét, egyéb rossz élmény, és nem veti vissza őt a gyakorlásban, akkor hagyjuk nyugodtan próbálkozni. A szakértő szerint fontos különbséget tenni öklendezés és fulladás között. Az előbbi ugyanis természetes folyamat, egy reflex. Ilyenkor nem javasolja, hogy közbeavatkozzunk, a visszaöklendezett ételt ugyanis letolhatjuk a torkán, fulladást okozva. A fulladásra az jellemző, hogy nem ad hangot a gyerek, csak vörösödik, majd fehéredik, nem kap levegőt. Ebben az esetben azonnal tárcsázni kell a 104-es vagy a 112-es segélyhívót, amíg pedig kiérkeznek a mentők, addig a babát hassal lefele fektessük a tenyerünkbe, nagyobb gyermeket a térdünkre és így próbáljunk meg pici ütéseket gyakorolni a lapockái közé. A hatékony körkörös rágómozgás általában 2 éves kor után alakul ki, és addig a rágás tanulásának folyamatában előfordul, hogy a gyermek kiköpi az akár jól megrágott ételt is, és ez teljesen normális ebben az életkori szakaszban. Nem kell aggódni, ha 8-9 hónapos korban még nem fogadja el a kicsi a darabos ételt vagy öklendezik tőle. Fokozatosan próbálkozni kell és kínálgatni neki először a főzelékben, majd puffasztott gabona formájában.
BLW: a baba-vezette hozzátáplálás
Mi a BLW? A BLW a baby-led weaning rövidítése, ami nem más, mint a baba irányította hozzátáplálás. Sokan azt gondolják, hogy ez egyfajta új, modern megközelítése a hozzátáplálásnak, pedig ez tulajdonképpen már régóta működő hozzátáplálási forma. „A BLW során a kanállal etetés helyett a baba választja ki, fogja meg és emeli szájához, amit elé teszünk. A baba dönti el, hogy mit eszik és mennyit a felkínált ételekből, a szülő pedig azt, hogy mit készít a gyerekének” - mondja Pangl-Szarka Dorottya dietetikus. A BLW nagy hangsúlyt fektet a biztonságosságra azáltal, hogy kritériuma a stabil ülés. A BLW lényege, hogy nem kell a babának külön főzni, és nem kell őt etetni sem. Az étkezés egy kellemes családi program lehet. Kezdettől fogva darabos ételeket eszik, ami fejleszti a rágási és beszédfejlődési képességeket, de segíti a fogazat és a szájboltozat fejlődését is, valamint a szem-kéz koordinációt. Megreformálhatjuk a saját étkezésünket is, valamint csökkenhet az ételpazarlás is. Különböző állagokat, textúrákat ismerhet meg. Az étvágy kontrollálását is könnyebben meg tudja tanulni.
Gyermekorvos elmagyarázza a baba által vezetett elválasztást: előnyök, kockázatok és az első lépések
Mit, hogyan kínáljunk?
Kezdetben szilárd, de puha állagú, ujjnyi vastag hasábokra vágott ételeket kínáljunk, amelyeket a csecsemő könnyen össze tud nyomni akár a nyelvével vagy az ínyével is. Ilyenek a puhára párolt vagy sült zöldségek, gyümölcsök, puffasztott kukorica, buláta, a nyers gyümölcsök közül pl. a puhább barack és a banán. Továbbá pl. fasírtok, zöldségfasírtok, puha házi babakekszek, főtt tészta, kifli csücsök. A dietetikus azt mondja, hogy fontos szempont a könnyen emészthetőség. Lehet ugyanúgy almával, őszibarackkal vagy édesburgonyával is kezdeni (szezonalitástól függően), csak nem pürésítve, folyékony állagban, hanem egy puhább, de nem szétfőzött formában. A biztonságosság érdekében az ételt mindig megfelelő méretre és formára vágva adjuk gyerekünknek. Női mutatóujjnyi szélességű és hosszúságú darabokat érdemes a babának kínálni, például főtt sárgarépahasábok, hosszában harmadolt banán, kis rózsákra szedett brokkoli. Ha nem pároljuk a keményebb gyümölcsöket, például az almát, nektarint, akkor azt vékonyabb szeletekre vágjuk. A Kiskanál Kommandó 5×3 Modellje alkalmazható a babáknak is, amely szerint minden étkezésre 3 félét kínálunk (1 éves korra 5x étkezés: reggeli, tízórai, ebéd, uzsonna, vacsora, és mindig kb. 20-30g). Ez jó, ha 3 különböző ételcsoportból jön. Azaz nem 3 féle gyümölcs, vagy 3 féle kifli, hanem más-más ételcsoportok összepasszolása. A baba így SOK étellel találkozik, amely ismeret a későbbiekben extrém fontos lesz neki. Ő dönti el, melyikből eszik, és mennyit.
Milyen állagokat kerüljünk?
- Nagyon kemény dolgok: (pl. nyers répa, alma, dió, mandula) legalább 2 éves korig várjunk. Könnyebb ezeket félrenyelni, csökkentsük ennek valószínűségét úgy, hogy adjuk ezeket, de a megfelelő állagban (pl. párolva, reszelve).
- Érme alakú keresztmetszetek: (pl. virsli karika, szőlő félbevágva vagy egészben), nagy húsdarab.
- Kemény állag: (pl. nyers répa, POPCORN!).
- Ragadós állag: (pl. mogyoróvaj).
- Keksz: Amíg a baba nem rágja jól a puha finger foodokat, ne adjunk neki kekszet se! A keksz külön kategória, ugyanis az a szájban a harapás hatására apró darabokra esik szét.
Fontos tanácsok a biztonságos etetéshez
- Mindig függőleges helyzetben és felügyelet mellett egyen a gyerek!
- Az etetőszék megfelelő pozícionálása, vagy ölben etetéskor a kényelmes testhelyzet megtalálása fontos a biztonság és a csecsemő/kisded kényelmes étkezése szempontjából.
- A kisgyermek felsőteste függőleges helyzetben, csípője kissé előre billentve legyen. A lába legyen megtámasztva.
- A hozzátáplálás során a pürés ételekben előbukkanó darabos falat váratlanul érheti a kisgyermeket, nem tud rá felkészülni, ezért kerüljük a vegyes állagú ételek kínálását kb. kétéves korig.
- Tévhit, hogy ha ugyanazt eszi a baba, mint mi, akkor bármit ehet. A csípős fűszereket jó, ha egy ideig hanyagolja a család, és sómentesen kell főzni. Utána a saját adagunkat nyugodtan megsózhatjuk. A gyerekeknek viszont nincs vagy csak nagyon minimális sóra van szükségük.
- A pürét csak szívja és nyeli. Ha pedig nincs átmenet a püré és a darabos ételek között, akkor a darabosat is egyből megszívja és lenyeli, ami fulladásveszélyes.
- VIGYÁZZ: ne legyen a falat túl pici (pl. rizsszem/apró husi), mert a baba, amikor beveszi a szájába, nem fogja érezni, hol van azon belül: a rágás nem fog beindulni. Legyen a falat kb. 1,5 cm X 1,5 cm-es puha darabka.
Rágás és fogak
Sokan azt gondolják, hogy a rágás tudományának köze van a fogakhoz, de ez tévhit. Az esztétikus és egészséges fogazat kialakulásához szükséges az erős rágóizomzat, melynek kialakulásához alapvető a rendszeres, intenzív rágás. A rágás tanulásának semmi köze nincs a fogakhoz. A babák többsége 8-9 hónapos korában már elfogadja a kevésbé darabos ételeket, legkésőbb 1 évesen pedig már ügyesen elrágcsál bármit, ehhez még fogakra sem igazán van szüksége. A rágásnál segíti az állkapocs erősödését, fejlődését, száj körüli izmokat edzi egy szuper rágóka is (nem mindegy a formája, anyaga, textúrája).
Étvágy és táplálkozási mennyiség
Ha a napi 2-3x-i tápszerkínálás több, mint kellene (vagy mennyiségben, vagy gyakoriságban), akkor a baba nem lesz túl motivált az evésre. Napi 2-3x-i tápszer kínálás általában elég (NE étkezéskor kínáljuk, hanem azon kívül), összesen kb. 400-500 ml mennyiségben. A baba kalóriaigénye 9-11 hós kor között kb. 720 kcal/nap. Ebből a 400-500 ml tápszer kb. 330 kcal, és kell még 390 kcal az ételekből! Fontos, hogy már jó, ha egyedül, különösebb segítség nélkül, ÖNÁLLÓAN eszik. Az étkezések (anyatejen és/vagy tápszeren kívüli) kb. 2,5 óránként váltakoznak. Az anyatejet/tápszert azt ajánlom, térben és időben különítsük el az evéstől. Előbbieknek jelentős érzelmi funkciójuk IS van, tápanyagokon kívül a babának kellemes, komfortos, nyugodt légkört adnak. A darabos ételek ezzel szemben felfedezést és jóllakottságot adnak, nem megnyugvást/lazítást/érzelmi kielégülést. A baba már kb. 12 hós korig az 500 ml az átlagos, ajánlott tápszer mennyiség 24 (!) óra alatt, a szoptatás igény szerinti. Azaz, ha jön az ebéd, én javaslom, hogy ne tápszer, majd ebéd következzen, hanem szünet az ebéd előtt.
Allergének és glutén bevezetése
Az allergének bevezetése és a glutén bevezetése az első szülinap előtt ajánlott, hogy megtörténjen egészséges baba esetében. Azaz ekkora már nagyjából pipa a búza, a földimogyi, a hal, a tojás, a tejfehérje, a szója. Nézd meg a Kisokosunkban, hogyan a legbiztonságosabb ezeket bevezetni, ha pedig a babád ekcémás és/vagy allergiás, gyermek-allergológus/gasztroenterológus segítségét kérd a bevezetések módjáról, idejéről. A klasszikus ajánlásban szerepel, hogy melyik allergént mikor vezethetjük be - a BLW-nél ellenben azt mondják, hogy bármikor bármit bevezethetünk. Én szakemberként nem tudok egyik hozzátáplálási formának sem a pártjára állni. Valahogy a kettő között látom a megoldást. Ha a baba speciális diétán volt, pl. tejmentesen, lassan eljön a visszaterhelés ideje, ha a gyermekorvos ezt írja elő 1 éves kor körül. Fontos, hogy attól még, hogy nem fogyasztott tejtermékeket, a helyettesítő termékeket ismernie kell.