Az óvodai nevelés egyik kiemelt feladata a gyermekek közösségi életének kialakítása. Egy jól szervezett szokás- és szabályrendszerben a gyermekek könnyen elsajátítják, hogyan kell egy közösség tagjának lenni, szokásokat elfogadni, szabályokhoz alkalmazkodni és azokat betartani. A gyermekek számára az életkori és egyéni sajátosságoknak megfelelően kialakított szokás- és szabályrendszer érzelmi biztonságot nyújt. Ha ezeket következetesen betartjuk és betartatjuk, a gyermekek tudni fogják, meddig mehetnek el, ami nem korlátozás, hanem támogatás és biztonságérzetet ad, segítve őket az életben való eligazodásban.
Tapasztalataink szerint a szokások és szabályok hiánya, a következetlenség és a túlzott szabadság zavart kelthet a gyermekekben, és magatartási problémák kialakulásához vezethet. A hiszti, ami a szülők rémálma, egy olyan magatartási probléma, amely a gyermekek viselkedésében egyre gyakoribbá válik. Kialakulását legtöbbször a következetlenség, a megfelelő korlátok és szabályok hiánya okozza. Ha a gyermekek nem tudják, hogy a felnőttek mit várnak el tőlük és hogyan kell betartani a szabályokat, viselkedésük negatív irányba változhat.
A szülők számára sem egyszerű feladat a mai felgyorsult, elgépiesedett világban kialakítani és betartatni jól működő szokásrendszert, de a gyermekek kiegyensúlyozott fejlődéséhez ez elengedhetetlen. Az óvodapedagógusok, dajkák és pedagógiai asszisztensek tudatos, összehangolt, következetes munkája segíti a szokások és szabályok beépülését a gyermekcsoportban. Az életkori és egyéni sajátosságok figyelembe vétele, a differenciált egyéni bánásmód minden gyermek számára optimális lehetőséget teremt a szokások és szabályok elsajátítására.
A család és az óvoda közötti összhang és egymásra épülés segíti a szokások és szabályok elfogadását (családlátogatások, egyéni beszélgetések, fogadóórák). A gyermekek egyéni fejlődésének figyelemmel kísérése, hatékony gyermekmegismerési technikák alkalmazása és megfigyelések végzése kulcsfontosságú. Korszerű pedagógiai módszerek alkalmazásával, mint a differenciált egyéni bánásmód és a bátorító nevelés, a szokások és szabályok elfogadtathatók.
A szokás- és szabályrendszer kialakítása az óvodai nevelés tevékenységeiben
A gyermekek harmonikus fejlődését és napi jó közérzetét számos tényező befolyásolhatja. Fontos a nyugodt, biztonságos környezet, a mozgás, a testedzés, a friss levegő, a rendezett, ápolt külső, a jó megjelenés, a higiéné, a megfelelő ruházat és a szükségletek kielégítése. A változatos játék-, munka- és tanulási tevékenységek megszervezése, valamint feltételeinek megteremtése a gyermeki fejlődés alapja. Ezeknek a feltételeknek a megléte biztonságot és elégedettséget vált ki a gyermekekből és környezetükből. A feltételek megteremtése szokásokhoz és szabályokhoz kötődik.
A gyermekcsoportok tevékenységeinek részletes szokás- és szabályrendszerét csoportnaplókban tervezzük. A szülők a tevékenységi területek részletesebb szokásrendszeréről az óvoda pedagógiai programjából és a gyermekcsoportok óvodapedagógusainak segítségével tájékozódhatnak (az óvoda honlapján, üzenő falakon, szülői értekezleteken, fogadóórákon, családlátogatásokon).
Egészségmegőrző szokások kialakítása
- Testápolás szokásai
- Az öltözködés szokásai
- A táplálkozás szokásai
- A mozgás, testedzés szokásai
- Az alvás, pihenés szokásai
- A betegségmegelőzés, egészségmegőrzés szokásai
Az érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés szokásai
A szokásrendszer kialakítása során fontosnak tartjuk a felnőttek viselkedésmintáját, példamutatását, verbális és nonverbális kifejezések alkalmazását (hangsúly, hangerő, hanglejtés, finom mozdulatok, gesztusok, mimika használata).
- A kulturált, udvarias viselkedés szabályai és szokásai: a tisztelet, a figyelmesség, az együttműködés, együttérzés kifejezései, a segítségnyújtás, bocsánatkérés szokásai, a konfliktusok megoldásának, a kompromisszumok kötésének kifejezései.
- A gyermeki kapcsolattartás szabályai és szokásai: a kommunikáció kifejezése, a kapcsolatfelvétel, köszönés, megszólítás, kulturált beszélgetés kifejezései.
A játék tevékenység szokásai, szabályai
- A játékok rendeltetésszerű használatának szabályai
- A játékok helyének, idejének szokásai
- A játék közbeni kulturált viselkedés, társas kapcsolatok szokásai
- A játékrakás szokásai
A munkajellegű tevékenységek szokásai, szabályai
- A munkaeszközök használatának szabályai
- A munkavégzés idejének, helyének, tevékenységeinek szokásai
- A munkafajták sajátosságainak megfelelő szokások (önkiszolgáló tevékenység, naposi és felelősi munka, egyéb megbízatások)
A tanulási tevékenységek szokásai, szabályai
- A tanuláshoz használt eszközökkel való helyes bánásmód szabályainak megismertetése, elfogadtatása.
- A tanulási tevékenységek sajátosságainak megfelelő szokások kialakítása.
- A tanulási tevékenységek kommunikációs szokásai.
A gyermekek fejlődésének megismerése és követése
A gyermekek fejlődése rendkívül összetett folyamat, amely már az élet első pillanataitól kezdve számos területet érint: motoros, nyelvi, szociális, érzelmi és kognitív készségeket. A gyermekfejlesztés nem csupán az egyéni képességek kialakulását segíti elő, hanem meghatározza az egész életre kiható szociális, érzelmi és iskolai sikereket is.
A fejlődési elmaradás már a korai években jelentős hatással lehet a gyermek későbbi életére. Ha egy gyermek például motoros vagy nyelvi területen marad le, az nem csupán a játék vagy az alapvető kommunikáció szintjén jelent problémát, hanem az iskolai tanulás és a társadalmi beilleszkedés terén is akadályozhatja az előrehaladást. Az időben történő felismerés kulcsfontosságú, hiszen a korai diagnózis és beavatkozás segít elkerülni a további problémák kialakulását.
Amikor egy fejlődési rendellenesség már a csecsemőkorban vagy kisgyermekkorban megmutatkozik, a megfelelő szakemberek segítségével a gyermek számára olyan egyéni fejlesztési terv készíthető, amely a hiányosságokat célozza meg. A gyermek fejlődése életkori szakaszokra bontható, és minden korcsoportban különböző területek kapnak kiemelt figyelmet.
Az újszülöttkortól kezdve a gyermekek motoros fejlődése, reflexei és az első hangok megjelenése alapvető mutatói annak, hogy minden rendben zajlik-e a fejlődésben. Az 1-3 éves korosztályban a gyermekek fejlődése már több területet érint egyszerre. Ebben az időszakban a motoros készségek mellett a beszéd- és nyelvi fejlődés is kiemelt szerepet kap. A játékos tanulás az egyik legfontosabb eszköze annak, hogy a gyermekek új készségeket sajátítsanak el.
A 3-6 éves korosztályban a gyermekek fejlődése tovább finomodik. Ebben az időszakban a finommotorika - például az ecsettel való festés, az apró tárgyak megfogása, vagy az öltözködés - jelentős szerepet kap. Az érzelmi fejlődés ebben a korban szintén meghatározó. A gyermekek elkezdik felismerni és megkülönböztetni az érzelmeket, és megismerik azokat a társas szabályokat, amelyek segítik őket a közösségi életben.
Az általános iskolába lépő gyermekeknél a tanulási képességek és a szociális készségek fejlesztése kap elsődleges szerepet. A tanulási képességek mellett a gyermekek szociális készségei is alapvetőek ahhoz, hogy sikeresen beilleszkedjenek az iskolai környezetbe, és csoportos kapcsolataik révén megtanulják, hogyan lehet együtt élni másokkal.
A gyermek fejlődését figyelve számos jel utalhat arra, hogy a fejlődése eltér a megszokott ütemtől. Ha egy gyermek motoros készségei nem fejlődnek megfelelő ütemben, az fizikai és idegrendszeri eltérésekre utalhat.
A gyermekek megismerésének módszerei
Az óvodapedagógusok figyelemmel kísérik a gyermeket az óvodába lépéstől az iskolába indulásig. Sokféle módszert és eszközt használnak a gyermekek megismerésére. A gyermekek megismeréséhez a pedagógiai kutatásmódszertanban megismert összes módszert használhatjuk, de a gyermekek életkorának figyelembevételével ezeket kombinálhatjuk és ki is egészíthetjük.
A kvalitatív (megértő, mélységi) kutatási stratégia ajánlott a gyermekek megismerésére. Kezdő kutatóknak, pedagógusoknak a megfigyelés és a fotóinterjú javasolt. Olyan kutatást, amely fejlesztésre épül, csak tapasztalt pedagógussal, esetleg pszichológussal konzultálva szabad végezni.
A gyermekek fejlődésének igen plasztikus korszaka az óvodáskor, amikor a legjobb szándék mellett is negatív hatást válthatunk ki, mély nyomokat hagyva a gyermek személyiségében. Bizonyos esetekben használhatunk sztenderd teszteket is, de csak azokat, amelyek pszichológiai végzettség nélkül alkalmazhatóak.
Az anamnézis és a csoportnapló szerepe
Az anamnézis lapokon rögzítik a gyermekek családjára, a család nevelési szokásrendszerére, a gyermek személyiségjellemzőire, viselkedésére, születési és fejlődési körülményeire, egészségállapotára és ennek történetére vonatkozó adatokat. A lapok tartalma óvodánként eltérhet, kitöltése történhet a beiratkozáskor, családlátogatáskor vagy fogadóórán.
A csoportnapló egyéni személyiséglapokkal (nyílt formával) tartalmazza a gyermekekkel kapcsolatos történéseket, meglepő eseményeket, és ideális esetben a következményeket, megoldásokat. A pedagógus bármilyen megjegyzést vagy jelrendszert használhat, saját maga dönti el a beírások hosszát, gyakoriságát és tartalmát. A történéseket azonnal, de legkésőbb a nap végén rögzíteni kell.
A fejlődési portfólió
A portfólió fogalma az utóbbi években közismertté vált. A fejlődési portfólió jól használható a fogadóórákon, segíthet a szülőkkel való kapcsolat szorosabbá fűzésében, a gyermek otthoni és óvodai nevelésének összehangolásában. Tapasztalatok szerint azokat a szülőket is meg lehet nyerni a gyermekükről szóló napló, fotó vagy hangfelvétel segítségével a fejlődés támogatására, akik nem voltak ebben motiváltak.
A fejlődési portfólió tartalmazza a gyermek által vagy róla készített fotókat, alkotásokat, hang- és képanyagot, teszteket, jegyzőkönyveket. Fontos a kiindulási állapotot diagnosztikus értékeléssel (részletesen, pontosan, jól áttekinthető formában megfogalmazva az egyes képességekre koncentrálva) rögzíteni. Ajánlott a gyermekről rövid videofelvételt készíteni játék közben a fejlesztendő területre koncentrálva, illetve fotókat.
A fejlődési portfólióba azokat a produktumokat és dokumentumokat gyűjtjük, amelyekkel az adott területet feltártuk, illetve bizonyítjuk. Nem szükséges az összes munka. Jól használható a tehetségígéretek óvására (elkallódás ellen, óvodaváltásnál, iskolába kerülésnél), illetve a fejlesztő programba való kiválasztásukkor és fejlődésük követésekor.
A fejlődési portfólió lényege: a fejlesztési célok gyermekekre való időszakonkénti lebontása, a tevékenységek és a haladás dokumentálása. Megjelenési formája részben táblázatos, részben szabad bejegyzéseket tartalmaz. Jól alkalmazható a szülővel közösen kialakított problémamegoldó tevékenység követésére, ekkor a szülő naplója, cédulái is bekerülhetnek.
A gyermekek fejlődése életkori szakaszokra bontható, és minden korcsoportban különböző területek kapnak kiemelt figyelmet. A biológiai érés és a szociális tanulás szoros kölcsönhatásban működik, együttes hatásuk a fejlődés. A mozgás a teljes kisgyermekkorban a fejlődés alapja, különösen fontos a gyermekek friss levegőn, szabadban történő spontán mozgása.
Az eredményes fejlesztés alapja az egyén ismerete. A legközelebbi fejlődési zóna az a szint, amely a gyermek számára már kihívást jelent, de próbálkozással, kis segítséggel elérhető számára. A gyermek különféle területeken más-más tempóban fejlődik, azonos életkorú gyermekek különböző fejlettségi szinten állhatnak egyes területeken.
tags: #a #kisgyermekek #megismerese #es #fejlodeskovetese