A Csíksomlyói Búcsú a székelyek középkori eredetű fogadalmi zarándoklata, amely 1990-től kezdődően mára már az összmagyarság legjelentősebb keresztény eseményévé vált. Ez a szent ünnep nem csupán egy vallási esemény, hanem a székely nép történetének és mély Mária-tiszteletének is tükre, amely a pogány kor szertartásainak helyéül szolgáló Somlyó-hegyen gyökerezik. A „napba öltözött asszony” tisztelete valószínűleg már a kereszténység felvétele óta a nép fő pártfogója és imáinak tárgya lehetett.
A Csíksomlyói Kegytemplom és Kolostor Története
Csíksomlyó a korai csíki települések közül való. Első írásos említése 1333-1334-es évekből származik. Somlyó nevét a közeli hegyről kapta. Csíksomlyó Csíkszereda központjától mintegy három kilométerre, észak-kelet irányába található. A Csíksomlyói kegytemplom és kolostor története a 15. századig nyúlik vissza. Ekkor telepedtek le itt a ferences szerzetesek, akik 1444-1448 között gótikus stílusban építették a templomot és egy kis kolostort Sarlós Boldogasszony tiszteletére. Ebből az első kolostorból mára mindössze egy portálé és egy pinceablak maradt fenn. Törökök támadták, az oszmánok elfoglalták és a XVII. századig többször is felújították, de 1804-re szűkössé vált a hívek számára. Konstantin Schmidt tervei alapján egy neobarokk stílusú templom építése vette kezdetét, melyben a tornyok 1830, míg a homlokzati munkák csak 1876-ban készültek el. A mai Csíksomlyói ferences kolostor és a templom a XVIII. században nyerte el mai formáját.
A Csodatevő Szűz Mária Kegyszobor
A székely hitélet szent tárgyává vált csodatevő Szűz Mária kegyszobor a biblikus jelenetben feltűnő Napba öltözött asszonyt ábrázolja, akinek lába alatt a Hold és a feje körül a tizenkét csillagból álló koszorú látható. Királynőként, fején koronával, jobb kezében jogarral, anyaként meg a bal karján a szintén koronás kis Jézussal rendkívül egyedi látványt nyújt. A kegyszobor a XVI. század elején juharfából készült. Magassága 253 centiméter, maga Szűz Mária alakja 191 centiméter. A 227 cm-es, aranyozott, festett hársfa szobor eredetileg egy szárnyasoltár központi alakja lehetett. A kegyszobor keletkezésének időpontja a 16. század elejére tehető.
A századok során a kegyszoborral, illetve annak hatására számos csoda történt. Az egyik legismertebb, szoborhoz fűződő csodás történet az 1661-es tatár-török pusztítás alkalmával történt, amikor a tatár vezér el akarta rabolni a szobrot. Amikor a kegyszobrot szekérre tetette, négy, hat, de nyolc ökör sem tudta megmozdítani a szekeret. Akkor ledobatta a szobrot és haragjában kardjával hozzávágott. A Szűzanya kegyszobrának arcán ma is láthatóak ezen sérülések nyomai, melyeket, bár többen is próbálkoztak már, egyáltalán nem tudtak eltüntetni. Az idő folyamán számtalan csoda fűződik a Mária szoborhoz, beválasztották Erdély hét csodája közé.
A Pünkösdi Búcsú Hagyományai és Jelentősége
A XV. században is nagy sokaság gyűlt össze Somlyó környékén a Mária-ünnepekor. 1444-ben IV. Jenő pápa az újjáépítendő, de még el nem készült templom javára adakozóknak búcsút engedélyezett. A későbbi búcsújárás kezdete a templomban található csodatevő szobornak köszönhető. A búcsújárás egyik hagyománya az erdélyi katolikusok emlékezetében egy legendás csatával függ össze, amikor is 1567-ben János Zsigmond erdélyi fejedelem a katolikus lakosságot erőszakkal akarta volna az antitrinitárius unitárius hitre téríteni. A katolikusok István gyergyóalfalvi plébános vezetésével pünkösd szombatján gyülekeztek Csíksomlyón. A Tolvajos-tetői ütközet alatt az asszonyok, a gyermekek és az öregek a csíksomlyói templomban imádkoztak, kérték Babba Mária közbenjárását, segítségét. A hagyomány szerint Mária adott erőt és bátorságot a hitüket védő gyergyói és csíki székelyeknek, hogy 1567 pünkösd szombatján győzelmet arathassanak János Zsigmond seregei felett. Ennek emlékére gyűlik össze minden év pünkösd szombatján a katolikus székelység, és a Kissomlyó-hegyén nyírfaágakkal ékesített zászlókkal körmenetet tart.
Az egykori eseményre emlékezve az is hagyomány, hogy a gyergyóalfalvi keresztalja megy a menet elején. A menet legértékesebb tárgya a főoltár bal oldalán látható labarum, mely az ókorban, Nagy Konstantin császár idején a győzelem jelképe volt. A pünkösdszombati körmenetben ezt a menet központjában viszik a körmenetet vezető püspök előtt. A 36 kg súlyú jelképet a hagyomány szerint, a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium két legjobb végzős diákjának tiszte vinni a szabadtéri mise helyszínére tartó menetben és az ünnep utáni visszatéréskor is.
Zarándoklat és Szervezés
A kommunista vészkorszakot követően, az 1990-től újrainduló legújabb kori zarándoklatok olyan hatalmasra nőttek, hogy a hívek tízezrei nem fértek már el a kegytemplom környezetében, ezért vált szükségessé áthelyezni a szentmisét a Kis- és a Nagysomlyó hegyek közötti nyeregbe, ahova a régi időkben is mindig kikerültek körmenetben a zarándoklat résztvevői. Ekkora embertömeg szabad és biztonságos mozgásához jól átgondolt logisztika és megfelelő rendszabályok szükségesek. Az erdélyi ferencesek, Csíkszereda város vezetői és a rendfenntartó hatóságok együttesen úgy tervezték meg a pünkösdi ünnepkör menetrendjét, hogy a gyalogosok számára biztonságos és védett útvonalak, a járművek részére alkalmas parkolóhelyek, a kereskedelemre pedig kijelölt területek állnak rendelkezésre. Az ünnepet megelőző hetekben és napokban a szervezésben résztvevő minden fél a kommunikációs tér minden formájában, rádióban, televízióban és a nyomtatott lapok mellett a népszerű digitális platformokon közli az aktuális tudnivalókat.
A Csíksomlyói Búcsú Liturgikus Programja (példa)
A Csíksomlyói búcsú liturgikus programja pénteken délután a kegytemplomban tartandó szentmisével kezdődik. Az alábbiakban egy példa programot mutatunk be:
| Dátum | Esemény | Helyszín | Időpont |
|---|---|---|---|
| Május 17., péntek | Nyitószentmise, ünnepi rózsafüzér | Kegytemplom | 18:00 |
| Május 18., szombat | Szentmise | Kegytemplom | 7:30 |
| Ünnepélyes rózsafüzér | Hármashalom-oltár | 10:00 | |
| Ünnepi szentmise | Hármashalom-oltár (Nyereg) | 12:30 | |
| Május 19., pünkösd vasárnap | Szentmisék | Kegytemplom | 7:00, 8:00, 10:30, 18:00 |
| Május 20., pünkösdhétfő | Szentmisék | Kegytemplom | 8:00, 10:30, 18:00 |
A kegytemplom mögötti Kis Somlyó hegyen három kápolna is áll, itt a hegyoldalban gyűlik össze a többszázezernyi zarándok pünkösdkor. A Hármashalom oltáron tartják a búcsú napján a szentmisét. A Salvator kápolna az 1456-os nándorfehérvári győzelem emlékére épült. A hívek a körmenetben ehhez a kápolnához vonulnak fel. A mögötte lévő Szenvedő Jézus kápolna jóval kisebb épület, melyben a térdeplő, oszlophoz kötözött Krisztus szobra látható. A domboldalon lejjebb található a Szent Antal kápolna, mely 1750-73 közt épült.
A Búcsú Üzenete
A búcsú szónoka, György Alfréd kamilliánus szerzetes, ünnepi üzenetében hangsúlyozta az ima fontosságát és a szülők felelősségét a gyermekek lelki nevelésében: „Tanítsátok meg gyermekeiteket imádkozni, ugyanakkor ne szennyezzétek gyermekeitek lelkét káromkodással és csúnya beszéddel!” A szónok kiemelte, hogy az imát nem elmagyarázni, hanem imádkozni kell, és az imádság a remény kapuja. Kovács Gergely érsek ünnepi köszöntőjében azt emelte ki, hogy zarándokokként jöttünk ide úgy, ahogy őseink tették: Hálát adni Istennek sok ajándékáért, a kapott kegyelmekért, gondviselő szeretetéért. Segítséget kérni a nehéz történelmi időkben, akkor, amikor fáj az élet.
Az erdélyi ferencesek, Csíkszereda város vezetői és a rendfenntartó hatóságok együttesen úgy tervezték meg a pünkösdi ünnepkör menetrendjét, hogy a gyalogosok számára biztonságos és védett útvonalak, a járművek részére alkalmas parkolóhelyek, a kereskedelemre pedig kijelölt területek állnak rendelkezésre. A kegyhely tágabb térsége további lehetőséget ad az elmélyülésre. Lehetőség van a Szűzanyához járulni: megérinteni és imával, kérésekkel megszólítani. A szentgyónás és a szentáldozás is elengedhetetlen a teljes búcsú elnyeréséhez.
tags: #csiksomlyoi #bucsu #babakocsi