A megváltozott munkaképességű személyek számára két fő ellátási forma áll rendelkezésre: a rehabilitációs ellátás és a rokkantsági ellátás. Fontos tudni, hogy a két ellátást nem lehet egyszerre igénybe venni, a hatóság minősítése dönti el, melyikre vagy jogosult.
A rehabilitációs ellátás célja, hogy átmeneti pénzbeli és egyéb segítséget nyújtson azoknak, akik egészségügyi állapotuk miatt átmenetileg nem tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon, de szeretnének oda visszakerülni. A rokkantsági ellátás ezzel szemben azoknak nyújt pénzbeli segítséget, akiknek rehabilitációja nem javasolt.
Ki jogosult rehabilitációs ellátásra?
Rehabilitációs ellátásra azok a 15 éven felüli megváltozott munkaképességű személyek igényelhetik, akiknek egészségi állapota maximum 60 százalékos (azaz egészségkárosodásuk meghaladja a 40 százalékot). Az ellátás társadalombiztosításhoz kötött, így alapvetően azoknak jár, akiknek volt korábban munkaviszonyuk.
Az ellátásra az előzetes biztosítási idő tartamára tekintet nélkül jogosult az a megváltozott munkaképességű személy, aki:
- Iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá vált és a kérelem benyújtását megelőzően 30 napnál hosszabb ideig volt megszakítás nélkül biztosított, vagy
- 2011. december 31-én rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rehabilitációs járadékban vagy az egészségkárosodott személyek szociális járadékaiban részesült.
Amennyiben a tanulmányaid után gyorsan munkába álltál, de nem szerezted meg a 1095 nap biztosítási időt egészségkárosodásod miatt, akkor is igényelheted az ellátást.
Fontos, hogy ha minden feltétel teljesül, de kevesebb, mint 5 éved van hátra a nyugdíjig, akkor a rehabilitációs ellátás helyett automatikusan rokkantsági ellátást állapítanak meg.
A jogosultság megállapítása: a komplex minősítés
Ahhoz, hogy jogosult legyél a rehabilitációs ellátásra, hivatalosan is megváltozott munkaképességűnek kell minősülnöd. A szükséges vizsgálatokat, az úgynevezett komplex minősítést a kormányhivatalon keresztül a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal végzi.
A komplex minősítés során megállapítják, hogy a megváltozott munkaképességű személy rehabilitálható-e. A minősítés alapján a következő kategóriákba sorolhatják az igénylőt:
- Rehabilitációs ellátásra jogosult, ha rehabilitálható:
- Foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható és egészségi állapota 51-60 % közötti (B1 kategória)
- Tartós foglalkozási rehabilitációt igényel és egészségi állapota 31-50 % közötti (C1 kategória)
- Rokkantsági ellátásra jogosult, ha rehabilitációja nem javasolt:
- Egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minősítés során a rehabilitálhatóság szociális szempontú vizsgálata alapján egyéb körülményei miatt foglalkoztatási rehabilitációja nem javasolt és egészségi állapota 51-60 % közötti (B2 kategória).
- Egészségi állapota alapján tartós foglalkoztatási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés során a rehabilitálhatóság szociális szempontú vizsgálata alapján egyéb körülményei miatt foglalkoztatási rehabilitációja nem javasolt és egészségi állapota 31-50 % közötti (C2 kategória).
- Kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható és egészségi állapota 1-30 % közötti (D kategória).
- Egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem, vagy csak segítséggel képes és egészségi állapota 1-30 % közötti (E kategória).
Az igénylés menete
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak megállapítása iránti kérelmet az arra rendszeresített adatlapon a kérelmező bejelentett lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes fővárosi vármegyei kormányhivatalnál, mint rehabilitációs hatóságnál terjeszthető elő. Budapest Főváros Kormányhivatalának illetékessége Budapest főváros és Pest vármegye területére terjed ki. Külföldön lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező kérelmező esetén, vagy ha a vizsgálandó személy nem rendelkezik Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel, Budapest Főváros Kormányhivatala jár el.
A kérelemhez csatolni kell a háziorvos által kitöltött „ORVOSI BEUTALÓ az orvosszakértői szervhez, illetve FOB-hoz a munkaképesség-változás vagy a keresőképesség felülvéleményezése céljából” című nyomtatványt, valamint a „Nyilatkozat a szakértői minősítéshez” című nyomtatványt. Fontos, hogy az orvosi papírjaid, illetve a hatóságok által kiállított dokumentumok időrendi sorrendben meglegyenek, mert akkor tudod hatékonyan beadni a kérelmed. Mindig őrizd meg a kapott dokumentumokat.
Az igénylés leadása után a kormányhivatal megvizsgálja az egészségi állapotod és annak százalékos mértékét. Ez személyes vizsgálatot is magában foglalhat. Ha személyes vizsgálat szükséges, annak idejéről, helyéről külön tájékoztatást ad írásban a kormányhivatal vagy a vizsgálatot végző szerv.
Az ügyintézési határidő 60 nap. Ha nem döntenek határidőn belül az ügyedben, akkor 10 000 forint kompenzáció illet meg.
Hogyan nézzünk, hogy lássunk? A komplex észlelés folyamata
A rehabilitációs ellátás tartalma és időtartama
A rehabilitációs ellátás megnyilvánulhat anyagi támogatásban, illetve másféle támogatásban, ami segíti a munkaerőpiacra való visszajutást. Ezeket rehabilitációs szolgáltatásoknak nevezzük, és céljuk a munkaerőpiaci elhelyezkedés segítése.
Az anyagi támogatás és a szolgáltatások minden esetben a rehabilitációhoz szükséges ideig, de maximum 36 hónapig járhatnak. Fontos, hogy ha rehabilitációs szolgáltatást kapsz, akkor együtt kell működnöd a hatóságokkal, és aktívan kell munkád keresned. Ez azt jelenti, hogy meg kell jelenned a hatóságnál a meghatározott időpontokban, és tájékoztatnod kell őket arról, hogyan áll az álláskeresésed.
Az ellátás összege
A rehabilitációs pénzbeli ellátás havi összege a rokkantsági kategóriától és a korábbi átlagjövedelemtől függ:
- B1 kategória: a havi átlagjövedelem 35 %-a, de legalább a 2012. évi minimálbér 30 %-a, legfeljebb annak 40 %-a
- C1 kategória: a havi átlagjövedelem 45 %-a, de legalább a 2012. évi minimálbér 40 %-a, legfeljebb annak 50 %-a
A rehabilitációs pénzbeli ellátás összegét a nyugdíjemelésre vonatkozó szabályok szerint, azzal megegyező arányban kell emelni. Az ellátás pontos összegét az előző évi havi átlagjövedelmed határozza meg. Ha nincs átlagjövedelmed, akkor is jogosult lehetsz az ellátásra, ha a többi feltétel fennáll. Ilyenkor az úgynevezett alapösszegből indulnak ki. Az alapösszeget rendelet határozza meg.
| Kategória | Havi átlagjövedelem százaléka | Minimum (2012-es minimálbér %-ában) | Maximum (2012-es minimálbér %-ában) |
|---|---|---|---|
| B1 | 35% | 30% | 40% |
| C1 | 45% | 40% | 50% |
Munkavégzés rehabilitációs ellátás mellett
A rehabilitációs ellátás célja pont a munkaerőpiaci integráció, ezért az ellátás mellett dolgozhatsz. A rehabilitációs ellátás melletti munkavégzés szabályai 2026-ban is változatlanok: továbbra is érvényben marad a 2013. január 1-jétől hatályos előírás, amely szerint hetente legfeljebb 20 óra munkavégzés engedélyezett. Ebbe a 20 órás keretbe minden keresőtevékenység beleszámít, beleértve a munkaviszonyt, a megbízási jogviszonyt és a közfoglalkoztatást is.
Ha valaki heti 20 óránál többet szeretne dolgozni rehabilitációs ellátás mellett, a jogszabály ezt nem tiltja, azonban ebben az esetben szünetel a rehabilitációs ellátás folyósítása. Fontos, hogy a szabályozás továbbra sem ír elő havi vagy éves jövedelmi korlátot, vagyis az ellátás szempontjából a munkaidő mértéke, és nem a kereset összege a meghatározó.
A rehabilitációs ellátás melletti munkavégzés esetén a munkavállalót érintő adó- és járulékfizetési kötelezettségek teljes mértékben megegyeznek a normál munkaviszonyban dolgozókra irányadó szabályokkal.
2026-ban is kiemelt jelentőségű, hogy a rehabilitációs ellátásban részesülő személynek minden keresőtevékenységet előzetesen be kell jelentenie a rehabilitációs hatóságnak. A bejelentésnek tartalmaznia kell a munkáltató adatait, a munkavégzés formáját, a munkaidő mértékét és a munkakezdés időpontját.
Az ellátás felülvizsgálata és megszűnése
A rehabilitációs ellátás a határozatban előírt ideig jár, összesen maximum 36 hónapig, tehát nagyjából 3 évig kaphatod ezt az ellátási formát. A rehabilitációs ellátást azonban meghatározott időközönként felül is vizsgálhatják. A felülvizsgálat eredményeképpen megszüntethetik az ellátást vagy megváltoztathatják az összegét, de az is lehet, hogy minden változatlanul marad.
A rehabilitációs ellátást meg kell szüntetni, ha az ellátott:
- kérte,
- más rendszeres pénzellátásban részesül (kivéve a táppénz, baleseti táppénz, GYED, árvaellátás),
- egészségi állapotában a rehabilitációt lehetetlenné tevő tartós rosszabbodás következett be,
- olyan tartós egészségi állapotjavulás következett be, hogy már nem minősül megváltozott munkaképességűnek,
- együttműködési kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti,
- a felülvizsgálat során neki felróható okból nem működik együtt,
- bejelentés nélkül foglalkoztatták (ebben az esetben a megszűntetést megelőző 12 havi ellátást vissza kell fizetni!).
Ha rosszabbodott az állapotod és ezt megállapítják, akkor újraszámítják a rehabilitációs ellátás összegét, és meg is emelhetik azt. Ha javult az állapotod, csökkenthetik a rehabilitációs ellátást.
tags: #csed #rehabilitacios #ellatas #mellett