Az Egyesült Államok abortusztörvényei jelentős változásokon mentek keresztül az utóbbi időben, különösen a Roe kontra Wade döntés 2022-es hatályon kívül helyezése óta. Ez a történelmi jelentőségű Legfelsőbb Bírósági ítélet, amely 1973-ban legalizálta az abortuszt szövetségi szinten, immár a múlté, és az egyes államok saját hatáskörébe utalta a terhességmegszakítás szabályozását.
A Roe kontra Wade ítélet és annak eltörlése
A Roe kontra Wade döntés volt az amerikai jogfejlődés egyik legnagyobb hatású döntése. Az eredeti perben Norma McCorvey (álnéven Jane Roe) abortuszt akart végeztetni, de ezt Texas államban csak akkor tehette volna meg, ha terhessége veszélyezteti az életét. McCorvey beperelte a texasi főügyészt, Henry Wade-et, arra hivatkozva, hogy a jogszabály sérti a magánélethez való alkotmányos jogát. A bíróság 7-2 arányban az abortusz engedélyezése mellett döntött, megállapítva, hogy az Alkotmány 14. módosítása biztosítja a „magánélethez való jogot” az abortuszt kérő nőknek. Ez az ítélet lényegében az egész Egyesült Államok területén legalizálta az abortuszt nagyjából a terhesség második trimeszterének végéig.
1990-ben az abortuszok száma csúcsra érkezett, elérve az 1,4 milliót. 1992-ben a bíróság a Planned Parenthood kontra Casey ügyben megerősítette a Roe-döntést. Az utóbbi évtizedekben a bíróságok több tucat olyan tagállami szabályozást utasítottak el, amelyek nem feleltek meg a Roe-döntésnek, azaz alkotmányellenesnek minősültek.
Azonban 2022. június 24-én az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága megszüntette az abortuszhoz való jog szövetségi védelmét, eltörölve a Roe kontra Wade ítéletet. Ezzel a döntéssel az egyes államok dönthetnek arról, hogy engedélyezik-e az abortuszt, és ha igen, milyen keretek között. Ez a döntés komoly visszalépést jelentett a reproduktív jogok terén, és súlyosan sérti a terhességmegszakítást igénylők önrendelkezéshez való jogát.
Roe kontra Wade magyarázata
Az USA megosztottsága az abortusz kérdésében
A Roe kontra Wade döntés eltörlésével gyakorlatilag két részre szakadt az ország az abortusz kérdésében. Egyes államokban a korábbinál jelentősen nagyobb védelem illeti meg a magzatokat, más államokban viszont akár a születés pillanatáig lehetőség van a terhesség megszakítására.
Republikánus és Demokrata államok
Az Egyesült Államok középső részén hagyományosan konzervatív, republikánus többség van, míg a keleti és nyugati parton demokrata többség. Ez a megosztottság jól látható az abortusz szabályozásában is:
- Szigorú abortusztilalom: Olyan államokban, mint Idaho, Texas és Oklahoma, tilos az abortusz a várandósság minden szakaszában, kivéve, ha a magzat az anya életét veszélyezteti, vagy nemi erőszak esetén.
- Várható szigorítások: Indiana, Wyoming és Utah államokban várhatóan a közeljövőben szigorítanak a jelenlegi szabályozásokon. Észak-Dakotában ez már meg is történt, ahol 2023. április 24-én fogadták el az abortuszt szigorító törvényt.
- Időbeli korlátozások: Floridában és Arizonában az abortusz a várandósság 15. hetéig lehetséges. Iowa államban a magzat 22 hetes koráig legális az abortusz. Wisconsinban hivatalosan nem tiltották be, de amíg jogilag nem szabályozzák a kérdést, az államban nem végeznek abortuszt (kivéve, ha az anya élete veszélyben van).
- Semleges zónák: Montana, Nebraska és Kansas államokban egyelőre sem abortusz-, sem életpárti döntés nem született. Ezekben az államokban egészen a várandósság 22. hetéig lehetséges az abortusz elvégzése feltétel nélkül. Montanában és Nebraskában várhatóan a jövőben szigorítanak ezeken a törvényeken.
- Liberális szabályozás: Kalifornia, Nevada, Washington és New York államokban nemcsak feltétel nélkül legális az abortusz mindaddig, míg a magzat életképessé nem válik, de az állam még támogatja is a terhességmegszakítást.
Referendumok és a választók véleménye
Az amerikai elnökválasztással párhuzamosan számos államban tartottak referendumot az abortuszról. Három amerikai államban elutasították, hétben megszavazták a választók a művi terhességmegszakítást tiltó törvények enyhítését vagy hatályon kívül helyezését. Missouriban az ország egyik legszigorúbb abortusztilalmának lazításához vált szabaddá az út, és a vonatkozó törvénymódosítás csak a terhesség késői szakaszában - legalább a 21. hét után - tiltaná annak megszakítását. Arizonában, Coloradóban, Marylandben és Montanában is elfogadták a törvénymódosításokat. Nevada államban a választók többsége szintén az abortuszhoz való jog mellett adta le a voksát, ám az erről szóló törvénymódosítás csak akkor lép érvénybe, ha 2026-ban egy újabb szavazáson azt megerősítik. New York államban ugyanakkor egy másik, a „terhesség kimenetele” alapján történő megkülönböztetést tiltó módosítási javaslat győzött. Floridában a választók többsége - 57 százaléka - az abortusztilalom enyhítésére szavazott, de az igenek győzelméhez a voksok 60 százalékára lett volna szükség.
A késői abortusz kérdése
Donald Trump megválasztott amerikai elnök áprilisban, még államfőjelöltként jelentette be, hogy megválasztása esetén a szövetségi államok hatáskörébe utalná a terhességmegszakítás szabályozását. A tiltásra vonatkozóan általános kivételként javasolta az erőszak vagy vérfertőzés révén létrejött várandósságot, valamint az édesanya életét veszélyeztető terhességet. A Demokrata Párt abortuszpolitikáját radikálisnak nevezte, mert az akár a terhesség utolsó szakaszáig engedélyezné annak megszakítását, gyakorlatilag „csecsemőgyilkosságként”.
Trump elnök 2019-es évértékelő beszédében is kitért az abortuszokra. „Szeretném felkérni ma este a kongresszusi tagokat egy olyan jogszabály megalkotására, amely végre megtiltaná a kisbabák kései abortálását” - fogalmazott, hozzátéve, hogy „akár republikánusok, demokraták vagy függetlenek vagyunk, abban mindnyájan egyet kell értenünk, hogy minden emberi élet Isten megszentelt ajándéka.” A Lifenews.com az elnök szavai nyomán emlékeztetett: Amerikában évente több ezer babát abortálnak legálisan a terhesség kései szakaszában. A Guttmacher Kutatóközpont 2014-ben kiadott riasztó adatai szerint abban az évben 926 200 terhességmegszakítás történt az országban. Ha ezeknek csak egy százaléka kései abortusz, az azt jelenti, hogy potenciálisan évi 9000 olyan gyermeket abortálnak, akik életéért orvosok küzdenének, ha más körülmények között - koraszülöttként - érkeznének a világra.
Kutatások szerint a kései abortusz kérelmei között a legritkább esetben szerepel életveszély vagy a magzat fejlődési rendellenessége. Ron Fitzsimmons, aki korábban egy abortuszpárti szervezet elnöke volt, már 1997-ben beszélt a kései terhességmegszakítások gyakoriságáról. Bevallotta, hazudott az Egyesült Államok Kongresszusának, amikor azt mondta, ritkák az ilyen beavatkozások. Fitzsimmons szerint a késői abortuszok sokkal gyakoribbak, mint az abortuszaktivisták elismerik, és nem ritka, hogy egészséges anyákról van szó, akiknek makkegészséges a meg nem született gyermeke is. Martin Haskell, aki maga is végez terhességmegszakításokat, már egy 1993-as interjúban beszélt arról, hogy ezekben az esetekben csupán 20 százalék azoknak az aránya, akik genetikai problémákra hivatkozva kérik az abortuszt.
Statisztikák a késői abortuszokról
| Év | Összes abortusz | Késői abortuszok száma (becsült) | Arány (%) |
|---|---|---|---|
| 2014 | 926 200 | 9 000 | ~1 |
| Évente (átlag) | N/A | 8 300-8 500 | 1,3 |
| 2012 (24 hetesnél idősebb) | N/A | 600 | N/A |
Az amerikai felmérések sajnos azt mutatják, hogy a harmadik trimeszterben végzett beavatkozás „piaca” bővül: 2019-ben az Egyesült Államokban 143 olyan ismert létesítmény volt, amelyben a 20. héttől fölfelé is elvégzik az abortuszt. A 28. héttől ez a szám jelentősen csökken: tíz éve még hat ilyen hely volt, míg ma már nyolc intézmény vállalja a beavatkozást.Hét államban hivatalos adatok szerint eddig sem volt semmilyen időbeli megkötése a terhességmegszakításoknak.
Az abortusztabletták kérdése
Az USA-ban a terhességmegszakítások több mint fele gyógyszerrel történik. Jelenleg 13 államban tilos az abortusztabletták szedése, köztük Texasban, Alabamában, Oklahomában és Wisconsinban.
Nemrég felmerült, hogy az USA összes államában betilthatják az egyik legnépszerűbb tabletta, a mifepriszton használatát. A mifepriszton egy olyan gyógyszerkészítmény, amely blokkolja a terhesség kialakulásához szükséges progeszteron hormont. Tavaly novemberben a keresztény Szabadságvédő Szövetség (ADF) pert indított azzal az indokkal, hogy az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) túllépett hatáskörén, és nem foglalkozott a biztonsági problémákkal, amikor 2000-ben jóváhagyta a mifepriszton használatát. Matthew Kacsmaryk texasi szövetségi bíró a felperesek mellé állt, és április 7-én bírósági kérvényt nyújtottak be a mifepriszton használatának felfüggesztésére. A körzeti fellebbviteli bíróság nem tiltotta be a gyógyszer forgalmazását, de szigorította annak feltételeit. Korábban a terhesség tizedik hetéig lehetett szedni, a bíróság döntésének értelmében lejjebb vitték a határt hét hétre. Az igazságügyi minisztérium csütörtökön kifogást emelt a döntés ellen, a Legfelső Bíróság pedig elutasította Kacsmaryk kezdeményezését. Az ügy visszakerült a körzeti fellebbviteli bírósághoz, akiknek május 17-ig van idejük felülvizsgálni a döntést.
Az Egyesült Államok szövetségi szinten továbbra is az abortusz pártján áll. A Fehér Ház szóvivője a nők egészsége elleni támadásnak minősítette a gyógyszer betiltására tett kísérletet. Még ha be is tiltaná az Egyesült Államok a mifepriszton forgalmazását, a másik legnépszerűbb készítmény, a misoprostol továbbra is elérhető lenne. Persze ez nem vonatkozik arra a tizenhárom államra, ahol betiltották az összes tabletta forgalmazását.
Politikai és társadalmi kontextus
Az abortusz és a nők önrendelkezési jogának kérdése már a Roe kontra Wade döntés eltörlése előtt is az amerikai politika egyik legfontosabb törésvonala volt. Az abortuszpártiak a demokraták táborát erősítik, míg az életpártiak a republikánusokét. A Trump-adminisztráció döntése - szándékosan vagy sem - nyitva hagyja a kérdést, hogyan értelmezik majd a törvényt a jövőben.
Az Amnesty International már egy éve figyeli az USA-ban a reproduktív jogokkal kapcsolatban kialakult helyzetet. Az adatgyűjtésük szerint az USA-ban minden harmadik reproduktív korú nő és lány él olyan államban, ahol az abortusz korlátozott vagy teljesen hozzáférhetetlen. Súlyos hiányosságok alakultak ki az egészségügyben, ami arra kényszeríti az embereket, hogy több ezer mérföldet utazzanak olyan államokba, ahol legális az abortuszhoz való hozzáférés. Jelenleg összesen 14 állam tiltja a terhesség megszakítását, több más államban pedig az eljárás korlátozott, vagy funkcionálisan hozzáférhetetlen.
Bár az állampolgárok kimagasló többsége támogatja az abortuszhoz való hozzáférést, az állami korlátozások a jobboldali, adott esetben szélsőséges republikánus politikának kedveznek. Azoknak, akik megszakítanák terhességüket nemcsak a jogaik korlátozásával kell szembenézniük: a legszigorúbb abortusztörvényekkel rendelkező országokban a legkedvezőtlenebbek a gyermeknevelési támogatások, magasabb a terhességhez köthető halálozások aránya és több gyermek él szegénységben. Szélsőséges csoportok ennek ellenére különböző eszközökkel - az abortuszt igénylők feljelentésével, a gyógyszerekhez való hozzáférés és az abortusszal kapcsolatos információk akadályozásával, mások feljelentésre való buzdításával - ellenséges társadalmi légkört teremtenek és tovább kriminalizálják a terhesség megszakítását.
A Biden-adminisztráció és az abortuszjogok
Az Amnesty International kampánya nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a reproduktív jogok ügye az egyik legfontosabb legyen Joe Biden napirendjén. Habár az elnök nem tudja hatályon kívül helyezni az állami szintű döntéseket, a Biden-adminisztráció az igazságügyi minisztériumon keresztül minden bírósági eljárást megpróbál, hogy segítse a reproduktív jogok helyzetét a tagállamokban. Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) pedig folytatja a harcot azért, hogy az abortusztablettához való hozzáférés továbbra is legális maradjon.
Az amerikai választók a szavazataikon keresztül is hangot adnak annak, hogy támogatják az abortuszt. A Roe eltörlése óta akárhányszor került az állampolgárok elé a terhesség megszakításának kérdése, ők az abortusz védelme mellett és/vagy a további korlátozások ellen szavaztak. Ez történt például tavaly a konzervatív Kansas-ben egy korai választáson, majd novemberben 5 másik államban is, amelyek között vegyesen voltak konzervatívak és liberálisok. Mindez azt mutatja, hogy ha az emberek lehetőséget kapnak rá, támogatni fogják az abortuszjogokat, még a mélyen konzervatív államokban is.
Az abortusztilalom nem jutott előre Virginia államban. Ez azért fontos, mert Virginiát egy nagyon konzervatív kormányzó irányítja, a törvényhozás pedig meglehetősen megosztott. Míg a kormányzó ragaszkodik ahhoz, hogy a terhesség 15. hete után már ne lehessen abortuszt igényelni, az Amnesty mozgalom tagjainak nyomásgyakorlása megmutatta, mennyire kínos ez az államra nézve. Ennek következtében a törvényhozás mindeddig elutasította az arra vonatkozó kezdeményezéseket, hogy korlátozzák az abortuszhoz való hozzáférést (jelenleg Virginiában 26 hetes és 6 napos terhesség után tilos az abortusz).
Magyarországi párhuzamok
Magyarországon viszonylag stabilnak és megengedőnek mondható az abortusz jogi helyzete az elmúlt évtizedekben, de a nemzetközi trendek és döntések ránk, a hazai társadalmi diskurzusra és politikai döntéshozatalra is hatással lehetnek. A gyógyszeres abortusz 2012-es betiltása, vagy a Roe kontra Wade visszavonásával szinte egyidős szívhangrendelet óta a magyar abortusztörvény egyre jobban hasonlít az elnyomó rezsimekéhez.
Magyarországon alapesetben a terhesség tizenkettedik hetéig, meghatározott indok megjelölésével lehet abortuszt végezni: ilyen indok, ha a terhesség a nő egészségére veszélyes, a magzat súlyos fogyatékosságban vagy károsodásban szenved, vagy a terhes nő súlyos válsághelyzetben van. Az utolsó kitétel jelenti a kiskaput, ami miatt itthon jogilag gyakorlatilag bárki dönthet terhességmegszakítás mellett: hogy súlyos válsághelyzetet idézne-e elő a terhesség, a gyerek vállalása, azt kizárólag a nő jogosult eldönteni, az abortusz előtti kötelező tanácsadást végző családvédelmi szolgálat nem ellenőrzi az indokokat.