A csecsemő- és gyermekgyógyász szakorvos a gyermekkor betegségeivel foglalkozó szakorvos, aki a méhen belüli időszaktól hozzávetőlegesen a gyermek 14 (18) éves koráig gondozza a betegeket.
A csecsemő- és gyermekgyógyászati szakvizsga az általános orvosképzés elvégzése után szakképzés keretében szerezhető meg.
A házi gyermekorvos is ezzel a szakorvosi képesítéssel rendelkezik.
A gyermek-nőgyógyászati szakrendelés feladata a 18 éven aluli gyermek- és a kamaszlányok speciális nőgyógyászati ellátása.
Ezt a szakvizsgát második szakvizsgaként vagy nőgyógyászok, vagy gyermekgyógyász szakorvosok teszik le.
A rezidensképzés rendszere és feltételei
A szakorvosképzés átalakításához kapcsolódó egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 28/2022. (VIII. 25.) BM rendelettel (a továbbiakban: BM rendelet) módosított képzési követelmények tekintetében nem szükséges új akkreditációs eljárás lefolytatása azon képzési elemekre, amelyekre a képzőhely az adott szakképesítés vonatkozásában a BM rendelet hatálybalépését megelőzően akkreditációval rendelkezett.
A szakképzési grémiumok a szakorvosi alap szakképesítések esetében elnökből és legalább 2 fő tagból állnak.
A szakképzési grémium feladata a 4. mellékletben meghatározott feladatok ellátása.
A szakképzési grémium a tárgyévben ellátott feladatairól a tárgyévet követő év február 28-áig beszámolót készít.
Az egyetem az általa működtetett szakképzési grémiumok beszámolóit megvizsgálja és összesíti, valamint a tárgyévet követő év március 30-áig megküldi azt az OKFŐ részére.
A vezető rezidenseket az OKFŐ főigazgatója a rezidensek érdekképviseletét ellátó szakmai szervezetek javaslatára pályázati úton választja ki és bízza meg.
A megbízás határozott időtartamra, legfeljebb 18 hónapra szól.
Vezető rezidensi feladatokkal az bízható meg, aki szakképzésben legalább egy részvizsgát vagy tizennyolc hónapot sikeresen teljesített.
A pályázat elbírálása előtt az OKFŐ elektronikus úton beszerzi az illetékes grémium véleményét.
A vezető rezidens a szakképzési grémium munkájában történő részvételért a szakképzési grémium az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről, a Rezidens Támogatási Program ösztöndíjairól, valamint a fiatal szakorvosok támogatásáról szóló 162/2015. (VI. 30.) Korm. rendeletben meghatározott juttatásokban részesülhet.
A szakorvosjelölt tevékenységét rendszeresen, de legkésőbb az egyes részvizsgákra és a szakvizsgára bocsátást megelőzően, írásban és szóban is értékelni kell.
Az értékelést a szakorvosjelölt felügyeletét ellátó, a részvizsgát, illetve a szakvizsgát megelőző egyes képzési elemekért felelős tutor végzi a részvizsgát, valamint a szakvizsgát megelőzően.
Ha a tutori tevékenység értékelése alapján a tutor a jelöltet folyamatosan vagy több alkalommal akadályozza a képzés során elvégzendő vizsgálatok, beavatkozások teljesítésében, vagy a konzultációs lehetőséget a rezidens legalább háromszori írásbeli kérésére, legalább 30 napon belül nem biztosítja, az OKFŐ a tutort a mulasztására írásban figyelmezteti és határidő megjelölésével felhívja a kötelezettségeinek teljesítésére.
A szakképzés vonatkozásában a szakképzési grémiumok felsorolását, az egyes szakképzési grémiumokhoz tartozó alap szakképesítéseket, valamint az egyes szakképzési grémiumok legkisebb létszámát a 4. melléklet tartalmazza.
A ráépített szakképzések esetében önálló szakképzési grémium létrehozásáról vagy az adott szakképesítéshez tartozó feladatoknak valamely alap szakképesítéshez történő rendeléséről az egyetemek a helyi képzési adottságoknak megfelelően jogosultak dönteni.
A plasztikai és égés-sebészet szakképesítések tekintetében országos szakképzési grémium létrehozására kerül sor.
Az országos szakképzési grémiumok működtetésével kapcsolatos feladatok ellátására - az országos szakképzési grémium kijelölt tagjainak javaslata alapján - az OKFŐ 5 évre bízza meg a kiválasztott egyetemet.
A rendszerbevételi pontszám az első szakképesítés megszerzésére irányuló rendszerbevételi eljárásban az adott szakképzés bemeneti követelményeként meghatározott szakképzettség megszerzésére irányuló egyetemi képzés során elért tanulmányi eredmények alapján számított tanulmányi pontok, az egyetem által lefolytatott személyes meghallgatás során elért pontok és a szakképzési grémium által adott pontok alapján kerül megállapításra.
A plasztikai és égés-sebészet szakképesítés esetén a második vagy további alap szakképesítés megszerzésére irányuló rendszerbevételi eljárásban a rendszerbevételi pontszámot a szakképzés megkezdését megelőzően teljesített szakmai gyakorlat, az elsőként megszerzett szakvizsga típusa és eredménye, továbbá a tudományos tevékenységért és nyelvismeretért adható többletpontok és a személyes meghallgatás alapján számított pontérték adja.
A személyes meghallgatás során a választott szak művelése szempontjából szükséges személyi adottságokat, a szakma iránti érdeklődést és a jelentkező általános szakmai felkészültségét kell értékelni.
Az akkreditáció feltételeit a 3. melléklet tartalmazza.
Az akkreditációs eljárás lefolytatását az intézmény kezdeményezi valamely egyetemnél.
Az akkreditációs eljárás kezdeményezésének egységes formai és tartalmi követelményeit az e rendeletben foglaltakra figyelemmel az OKFŐ határozza meg és a honlapján közzéteszi.
Az akkreditációs eljárásnak az intézmény elektronikus úton tájékoztatja az OKFŐ-t.
A kérelemhez csatolni kell az intézmény önértékelését, az intézmény felsőfokú szakirányú szakképzési és továbbképzési tevékenységére vonatkozó adatokat.
Az akkreditáció 4 évre szól, amely tartalmazza az akkreditált szakképzési modulok tekintetében egy időben képezhető rezidensek maximális számát.
A klinikai farmakológia ráépített szakorvosi szakképzés tekintetében a klinikai vizsgálatok lefolytatására az egészségügyi államigazgatási szerv által kijelölt klinikai gyógyszervizsgálatokat végző egészségügyi szolgáltató a kijelölt helyen végezheti.
Az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítés megszerzéséről szóló 22/2012. (IX. 14.) EMMI rendelet 8/A. § (1) bekezdésében foglalt háziorvosi gyakorlat a gyakorlat idejére kijelölt képzőhelyként érvényes működési engedéllyel rendelkező háziorvosi szolgáltatónál folytatható le, amely a 7. § (6) bekezdésében foglaltaknak megfelel.
A szakvizsgára való jelentkezés és lebonyolítás
A jelölt szakvizsgára az NVB-nél jelentkezik.
A jelentkezéshez mellékelni kell a jelentkezési lapot és a szükséges dokumentumokat.
A jelölt a szakvizsgának a 12/A. § szerinti vizsganaptárban meghatározott kezdő időpontját megelőző 30 nappal köteles megküldeni az NVB részére az abszolutóriumot.
Jelentkezni a tavaszi félévi szakvizsgákra a megelőző év október 1-31. között, az őszi félévi szakvizsgákra az adott év május 1-31. között lehet.
A szakvizsga gyakorlati és elméleti részből áll.
A gyakorlati vizsga időtartama - az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítés megszerzéséről szóló rendelet eltérő rendelkezése hiányában - 2-5 munkanap.
Az ismétlővizsgára történő jelentkezésre a 13. § (5) bekezdése az irányadó.
Mind a gyakorlati, mind az elméleti vizsga sikertelenség esetén legfeljebb két ízben ismételhető.
Ha a szakképzés követelményeinek teljesítése és a szakvizsgára történő jelentkezés között több mint öt év telt el, a jelöltnek a 13. § (2) bekezdése szerinti feltételeknek kell megfelelnie.
Az engedélyezett szakvizsga elhalasztására irányuló szándékot a jelöltnek legkésőbb a vizsgát megelőző ötödik munkanapig kell jeleznie az NVB-nek.
A szakvizsga elhalasztása esetén a jelöltnek a jelentkezését - a 13. § (1) bekezdése szerint - a következő vizsgaidőszakra kell ismételten benyújtania.
Az első alkalommal jelzett halasztás esetén a jelölt a szakvizsgadíj ismételt megfizetése alól mentesül.
A jelölt kérheti a szakvizsga elméleti része idegen nyelven történő letételének engedélyezését.
Az idegen nyelven letett elméleti vizsga pótdíja a magyar nyelvű szakvizsga díjával azonos.
A szakvizsga bizottság három tagból áll.
Ha a felkért szakvizsgáztató a felkérésnek nem tud eleget tenni, köteles erről az NVB-t haladéktalanul értesíteni.
Ebben az esetben az NVB gondoskodik új tag felkéréséről.
A szakvizsgáztató személyére a szakképzési grémiumok, valamint az egészségügyi szakmai kollégium tesz javaslatot.
Nem lehet tagja a szakvizsga bizottságnak az egyetemek kivételével a jelölt munkáltatója, jogi személy munkáltató esetén a munkáltató tagja, alkalmazottja vagy a munkáltatóval munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy, a jelölt hozzátartozója, vagy akitől a jelölt teljesítményének tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható el.
Az összeférhetetlenség fennállásáról a jelölt vagy a szakvizsga bizottság érintett tagjának kérelmére az OKFŐ főigazgatója dönt.
Az elméleti és a gyakorlati vizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyet az NVB a szakvizsga bizonyítványok nyilvántartásával együtt őriz meg.
A szakvizsgáról készült jegyzőkönyvben fel kell tüntetni az elméleti vizsgán elhangzott kérdéseket.
A jelölt a szakvizsga lebonyolításával kapcsolatban panaszt nyújthat be az NVB-hez a panasz alapjául szolgáló körülmény bekövetkezésétől számított öt napon belül.
A panasz ügyében a panasz benyújtásától számított harminc napon belül az OKFŐ főigazgatója jár el.
Ha az OKFŐ főigazgatója azt állapítja meg, hogy a szakvizsga bizottság jogsértően járt el, intézkedik a jelölt részére újabb szakvizsga megszervezése iránt.
Ilyen esetben a megismételt vizsga díját nem kell megfizetni, valamint a 14. § (2) bekezdése szerinti feltételek is enyhülhetnek.
A szakvizsga eredményének megállapítása zárt ülésen, kihirdetése nyilvánosan történik.
A szakvizsga bizonyítványt a szakvizsga bizottság elnöke és az OKFŐ főigazgatója írja alá.
A bizonyítványt a szakvizsga sikeres teljesítését követő tizenöt napon belül kell kiadni.
Az elveszett, eltulajdonított vagy megsemmisült szakvizsga bizonyítvány érvénytelenségét az OKFŐ főigazgatója határozattal állapítja meg.
Az elveszett, eltulajdonított vagy megsemmisült szakvizsga bizonyítvány pótlására a jogosult kérelmére az NVB - a szakvizsgáról készített jegyzőkönyv alapján - másodlatot állít ki.
A másodlat az eredeti bizonyítvánnyal mindenben megegyezik, alszámmal és záradékkal ellátva kerül kiállításra.
Ha a bizonyítványt kiállító NVB megállapítja, hogy a bizonyítvány tartalma valótlan, vagy jogszabályba ütközik, az NVB saját hatáskörben a bizonyítványt kijavítja, visszavonja vagy módosítja.
Az NVB a jelölt írásbeli kérésére a szakvizsga bizonyítványról idegen nyelven, illetve a korábban megszerzett szakvizsga bizonyítványról igazolást állít ki, melynek díja igazolásonként magyar nyelvű igazolás esetén 2000 Ft, idegen nyelvű igazolás esetén 5000 Ft.
A szakvizsga díja 50 000 Ft.
A csecsemő- és gyermekgyógyász szakorvos feladatai és speciális területei
A csecsemő- és gyermekgyógyász szakorvos a gyermekkor betegségeivel foglalkozó szakorvos, aki a méhen belüli időszaktól hozzávetőlegesen a gyermek 14 (18) éves koráig gondozza a betegeket.
Számos problémával felkereshető, például:
- láz
- légzőszervi panaszok
- növekedési zavarok
- gyarapodási problémák
- evési zavarok
- gyermekkori pajzsmirigyproblémák
- húgyúti panaszok
- bőrelváltozások
- vashiány, fáradtság, levertség esetén
Csecsemő- és gyermekgyógyász szakorvosból sokféle van.
Javasolt, hogy panaszaikkal először a házi gyermekorvosukhoz forduljanak, aki szükség esetén tovább irányítja Önöket és gyermeküket a járóbeteg- vagy a fekvőbeteg szakellátásba.
Az alapellátó házi gyermekorvoson kívül más gyermekgyógyászok kórházban vagy egyetemi klinikán dolgoznak, és többnyire speciális gyermekkori betegségek ellátására szakosodtak, így például a szív, a vese, az idegrendszer, az emésztőszervek megbetegedéseivel foglalkoznak.
Aki tovább szeretne specializálódni a gyermekgyógyászat körében, ráépített szakképzésben vehet részt többek között a neonatológia, a gyermekneurológia és a gyermekorvosi rehabilitáció területén.
A gyermek-nőgyógyászati szakrendelés feladata a 18 éven aluli gyermek- és a kamaszlányok speciális nőgyógyászati ellátása.
A menstruációs zavarok mellett a szeméremtest gyulladásai miatt fordulnak leggyakrabban gyermeknőgyógyászhoz.
A menstruációs zavarok közé tartozik, ha a menzesz túl korán, tíz éves kor alatt kezdődik, vagy ha szokatlanul későn, 15 éves koron túl jelentkezik.
Mindenképpen ki kell vizsgáltatni az okát, ha szokatlanul bőséges vérzést, nagy vérvesztést okoz, vagy ha erős fájdalommal, heves rosszulléttel jár, annyira, hogy a kislány szokott életvitelét megzavarja, például nem tud iskolába menni, feküdnie kell a vérzés idején.
Az első alkalommal a vizsgálat egy beszélgetéssel kezdődik.
A fizikális vizsgálat következik, súly- és magasságméréssel, emlővizsgálattal, majd a nemi szervek vizsgálatával.
Gyulladás, fokozott hüvelyváladék esetében a vizsgálat része a hüvelyváladék-minta vétele is az összesimuló hüvelyfalak elválasztására alkalmas, résnyire nyitható „kacsa” segítségével.
Nincs ok a félelemre: kicsi gyerekek vagy szűz lányok hüvelyének vizsgálata szükség esetén történhet végbélvizsgálat útján is, de egy ujjal tapintva vagy a vékony hüvelytükörrel, az ún. spekulumban is.
A női szervek vizsgálata (beleértve a has áttapintását és a hüvelyi vizsgálatot, kenetvételt is), nem fájdalmas, legfeljebb kicsit kellemetlen.
Érdemes a gyereket a korának megfelelően tájékoztatni, milyen lesz a vizsgálat és miért van szükség rá.
Különleges előkészületekre nincs szükség.
Már menstruáló lány esetében az időpont megbeszélésekor ügyelni kell arra, hogy az ne essen a menzesz idejére.
Szerencsés egy könnyen le-felvehető ruhában érkezni.
A vizsgálat előtti tisztálkodásnál nem tanácsos hintőport vagy krémet, kozmetikumot használni a hüvelybemenet környékén, mert ez zavarhatja a diagnózist.
Nagy segítség, ha a menstruáló kamaszlányok menzesznaptárt vezetnek, hiszen a vérzés jelentkezésének ideje, időtartama, jellege fontos információ.
Az első menzesz 11 és 14 éves kor között szokott jelentkezni, de előfordul ennél korábban is.
A rezidensképzés támogatása és finanszírozása
Az állami támogatásért a rezidensnek vállalni kell a választott szakképzés teljesítését, valamint a szakvizsga megszerzését.
A szakvizsga megszerzésére a szakképzés megkezdésétől számítva a szakképzésre jogszabály alapján előírt határidő + 3 év áll rendelkezésre, amely a gyermekvállalás, ösztöndíjjal támogatott tudományos munka vagy tartós betegség idejével meghosszabbodik.
Amennyiben ezen idő alatt a rezidens a szakképzését nem szerzi meg, a szakképzéshez kapcsolódó állami támogatások visszafizetésére köteles.
A kinevezés legkorábbi időpontja a szándéknyilatkozat elfogadásának dátuma (amelyről a jelölt is értesítést kap).
Az ÁEEK a jelölttel a választott szakképzés jogszabályban meghatározott idejére - határozott időre - köt közalkalmazotti jogviszonyt.
A házi gyermekorvosi keretszámra, valamint a háziorvostan keretszámra felvett rezidensek kivételével az egészségügyi szolgáltató a jelölttel közösen benyújtott, a kinevezés kezdeményezésére irányuló formanyomtatványon köteles nyilatkozni, hogy amennyiben a jelölt ÁEEK-val kötött közalkalmazotti jogviszonya a kinevezésben meghatározott idő leteltével megszűnik, akkor az egészségügyi szolgáltató a jelöltnek legalább olyan időtartamú foglalkoztatását biztosítja, amennyi ideig az egészségügyi szolgáltató a munkavégzés helyeként meghatározásra került (továbbfoglalkoztatási kötelezettség).
Az Elsődleges képzőhely a rezidenssel a tanulmányai támogatására irányuló polgári jogi szerződést a későbbi, adott intézményben történő munkavégzés vállalásának motiválására köthet.
A szerződésben az egészségügyi szolgáltatónak valamely olyan többlet-támogatást, szolgáltatást kell biztosítania, amely jogszabály alapján egyébként nem kötelessége (pl. lakhatás, utazás támogatása).
A közalkalmazotti kinevezésben a munkavégzés helyeként azon egészségügyi szolgáltató kerül kijelölésre, mellyel a jelölt a kinevezési kérelmet benyújtja.
A jelölt felett a munkáltató jogokat az ÁEEK és az egészségügyi szolgáltató megosztva gyakorolja, a jelölt kinevezéséhez és annak módosításához, megszüntetéséhez fűződő munkáltatói jogokat az ÁEEK Emberi Erőforrás Fejlesztési Főigazgatóság főigazgatója gyakorolja, minden egyéb munkáltatói jogot - különös tekintettel a rezidensek havi munkaidő-beosztását - az egészségügyi szolgáltató vezetője gyakorolja.
A jelölt közalkalmazotti illetménye és az illetménypótlék az ÁEEK költségvetéséből az egészségügyi szolgáltatón keresztül kerül folyósításra a jelölt részére minden hónap 10-éig.
Amennyiben a rezidens pályakezdő, a Kjt. 25. § (2) bekezdése szerinti garantált illetményre jogosult.
Ezen felül, amennyiben a szakorvosi képzésben részt vevő rezidensek havi 24.000 Ft ún. rezidensi pótlékra jogosultak 2017. november 1-jétől a szakképzés teljes időtartama alatt.
Amennyiben a szakfogorvosi, szakgyógyszerészi, vagy szakpszichológusi munkakörben foglalkoztatott rezidensek munkahelyi pótlékra jogosító munkakörben végeznek egészségügyi tevékenységet az egészségügyi szolgáltató tájékoztatása alapján havi bruttó 24.000 Ft munkahelyi pótlékra jogosultak, de csak arra az időre, amikor a rezidens a pótlék jogosultságnak megfelelő feladatkört látott el.
A munkahelyi pótlékra jogosító feladatköröket a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény egészségügyi intézményekben történő végrehajtásáról szóló 356/2008. (XII.31.) Korm. rendelet 16. §-a határozza meg.
A rezidens részére az elsődleges képzőhelynek saját költségvetésből biztosítania kell mindazon támogatásokat, illetve juttatásokat, amelyet kollektív szerződés alapján saját dolgozóinak is biztosít, pl. étkezési támogatás, táborozás.
A szakképzést a szakképzési tervnek megfelelően kell teljesíteni.
A havi teljesítések igazolását a szakképzést koordináló egyetemnek be kell nyújtani.
A szakvizsgára bocsátáshoz a jelöltnek teljesítenie kell az adott szakképzés jogszabályban (22/2012. EMMI rendelet 2. melléklete) meghatározott követelményeit, és a képzési idő nem haladhatja meg a jogszabályban meghatározott maximális képzési időt.
A jelöltnek lehetősége lesz egészségügyi szolgáltatót és szakirányt is váltani, azonban ez esetben a fent leírt, szakképzésbe lépésre vonatkozó eljárást kell ismételten lefolytatni.
Az ÁEEK főigazgatója kérelemre, méltányosságból engedélyezheti a támogatási időszak legfeljebb egy évvel történő meghosszabbítását.
A kérelemhez mellékelni kell a szakképzést koordináló egyetem tájékoztatását a szakképzés befejezésének várható időpontjára vonatkozóan.
A méltányossági kérelmet indokolni szükséges.
A támogatott szakképzés időtartama egy alkalommal hosszabbítható meg.
A meghosszabbítás az egyetem nyilatkozatában meghatározott hónapszámra, de legfeljebb egy évre adható.
A felsorolt okokon kívül a szakképzés csak indokolt esetben, a rezidens egészségi állapotában vagy családi körülményeiben bekövetkező okból, előzetesen meghatározott időtartamra szüneteltethető, ha valószínűsíthető, hogy az ok megszűnése esetén a jelölt a szakképzését teljesíti.
Hosszabb idejű külföldi tartózkodás a szakképzés és az ahhoz kapcsolódó közalkalmazotti jogviszony megszűnésével jár együtt.
Ebben az esetben a rezidensnek az ÁEEK felé nyilatkoznia kell, hogy a jogszabály alapján rendelkezésre álló határidőig a szakképzését be kívánja-e fejezni.
Amennyiben a rezidens képzőhelyén a munkaszervezés keretében az egészségügyi feladatok ellátása készenléti rendszerben is történik a rezidens készenléti jellegű feladatkör ellátására is beosztható.
A készenléti feladatellátásról (időtartama, díjazása stb.) az ügyeleti feladatellátásra kötött szabadfoglalkozású jogviszony keretében, vagy önálló megállapodásban lehet rendelkezni.
A készenléti jellegű feladatellátás díjazását a képzőhely biztosítja.
A rezidens a szakképzés jelentős részében nem műszak szerinti munkaidő beosztásban kerül foglalkoztatása.
Műszakbeosztás szerinti munkarendben a rezidens - a szolgáltató által alkalmazott (két vagy három műszakos) munkarendtől függően - délutáni, illetve éjszakai időszakra is beosztható munkavégzésre.
A fizetés nélküli szabadság kezdeményezését az ÁEEK-hez kell benyújtani indoklással ellátva, az elsődleges képzőhely támogatásával.
Az államilag támogatott szakképzés feltétele a képzést lezáró szakvizsga teljesítése.
A vállalási időszak meghosszabbodik a gyermekvállalás, a tartós betegség, vagy hozzátartozó tartós ápolása időtartamára, ebben az esetben azon időszakok számítanak, amikor az érintett valamilyen egészségbiztosítási vagy szociális járandóságban részesült (CSED, GYES, GYED, táppénz, ápolási díj), vagy az állami vagy külföldi ösztöndíjjal támogatott tudományos munka időtartamár.
A szakképzés teljesítését nyilatkozatban kell vállalni az ÁEEK irányába.
A visszafizetési kötelezettség fennállása esetén az az alól történő végleges mentesülés kizárólag egészségügyi indokból lehet.
Amennyiben a rezidens vállalja a szakvizsga letételét, de valamely okból a jogszabály alapján meghatározott, a nyilatkozatban szereplő határidőt nem tudja tartani, de a határidő lejártakor Magyarországon vagy külföldön igazoltan szakképzésben vesz részt kérelmezheti a visszafizetési kötelezettség alóli ideiglenes mentesítését.
Az ideiglenes mentesítéshez mellékelni kell a szakképzést koordináló egyetem, külföldi képzés esetén az illetékes hatóság igazolását a szakképzés teljesítéséről és annak várható befejezési időpontjáról.
Az ÁEEK kérelemre a rezidenst ebben az esetben mentesítheti a visszafizetési kötelezettség alól, határozott időre, a szakvizsga megszerzéséig.
A támogatás kamatösszeget nem tartalmaz, ha a rezidens a felhívás esetén arról nyilatkozik, hogy nem kívánja a szakképzését befejezni.
Amennyiben a rezidens a visszafizetési kötelezettséget megállapító levelünkben meghatározott határidőig nem teljesíti a visszafizetési kötelezettségét, nem kezdeményez részletfizetést, vagy az engedélyezett részletfizetést nem teljesíti, akkor az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 53/A. §-a szerinti követelés behajtási eljárások indulnak meg vele szemben.
A gyermekellátás színvonalának, minőségének javítása, fenntarthatósága szempontjából az egyik legnagyobb probléma, hogy nincs elegendő szakorvosunk.
Ennek több oka van: egyrészt az, hogy a képzést az elmúlt időszakban az intézeti érdekek és lehetőségek határozták meg, és nem az országos igények felmérésére alapozva folyt.
Az alapellátásban speciális tudással rendelkező háziorvosokra és iskolaorvosokra lenne szükség, ugyanakkor a különböző rezidenskvóta-meghatározások során ezt nem vette figyelembe az egészségpolitika.
Nincs elegendő háziorvos - a praxisok egy része üresen áll, a gyerekek 30 százalékát felnőtt háziorvosok látják el -, és a körzetekben dolgozók egyre idősebbek.
Ugyanez vonatkozik most már a kórházi ellátásra is, lényegében a szakorvosi garnitúra - különösen egyes szakágakban - ma már arra sem elegendő, hogy az utánpótlást biztosítsa.
A helyzetet csak súlyosbítja, hogy a gyermekgyógyászok egy jelentős része úgy döntött, hogy elhagyja az országot, másutt kamatoztatja a tudását.
A magyar gyermekgyógyászok keresett munkaerők a nemzetközi piacon.
Az elmúlt években nem volt túl népszerű a gyermekgyógyászat, de talán mára ez megváltozott - inkább óvatosan fogalmazok: talán újra vonzónak látszik a hivatásnak ez a szegmense.
A Bethesda Kórház idén 3 központi rezidens státust kapott és erre 54-en jelentkeztek.
Talán ezt a szakmai munkánk elismertségének is tekinthetjük, büszke vagyok rá, hogy munkatársaim munkájának köszönhetően a szakorvosjelöltek becsülik és szeretik intézményünket.
A Gyermekgyógyász Szakmai Kollégiumon belül megkezdődött ezzel kapcsolatban egy komoly eszmecsere.
A jelenleginél sokkal gyakorlatiasabb és kényszerűen esetleg rövidebb idejű képzésre lenne szükség: öt helyett négy év alatt is elsajátítható lenne a sok évtizednyi korábbi tapasztalat szerint az ismeretanyag.
A gyakorlati képzésre nagyobb hangsúlyt kellene fektetni, fontos lenne, hogy a rezidensek szembesüljenek a hétköznapi betegellátás nehézségeivel.
Mindenkit köteleznének arra, hogy dolgozzon területen és városi kórházban is a szakképzés utolsó időszakában - legalább néhány hónapig; ez a szakemberhiányt is enyhítené és a jelölteknek újfajta szemléletet és gyakorlatot adna.
Támogatják a háziorvosok azon kezdeményezését is, hogy a csecsemő- és gyermekgyógyászati szakvizsgára ráépítve teremtsék meg a gyermek-háziorvosi szakvizsga feltételeit, ezzel is segítve a háziorvoslás presztízsének növelését.
A képzés idejének csökkenésére tett javaslat nem túl népszerű a kollégiumon belül, és azt is nehezen fogadják el sokan, hogy a vidéki kis kórházakba is el kelljen menni néhány hónapos gyakorlatra.
De a gyermekgyógyászok utánpótlásának felgyorsítása és a lakosságközeli ellátás újrateremtése miatt most erre a lépésre lenne szükség.
A szakma érdeke mindenkit megoldáskeresésre sarkall.
A szaktárca által életre hívott munkacsoportok közül a szakmai kollégiumok megújításával foglalkozó team a racionális érvek előtt meghajolva, de a szükséges vitákat lefolytatva dolgozik.
Az új szemléletű, de a meglévő hagyományokra épülő egészségügyi rendszer kiépítéséhez hatékony döntési mechanizmusokat kell kialakítani, amihez az egységes színvonalú érdemi szakmai véleményalkotási háttér nélkülözhetetlen.
Ezen áll vagy bukik a szakmánk jövője.
A rendszer lényege egy nagyon rugalmas és feszes együttműködés a szakmai grémium és a tárca között.
Ezelőtt néhány évvel még 7 önálló gyermekintézmény működött, jelen pillanatban ketten maradtak talpon: a Heim Pál és a Bethesda.
Elveszette önállóságát a Budai és Madarász utcai Gyermekkórház, a Svábhegyi klinikát gyakorlatilag felszámolta Molnár Lajos.
A szegedi és a pécsi gyermekkórházak az egyetemi rendszerbe integrálódtak.
Az egyetemi városokban jó döntés volt az integráció, mert sokkal hatékonyabban lehet az ottani megyei és regionális ellátásban működtetni a gyermekgyógyítást.
A Heim Pál és a Madarász egyesítését is el lehet fogadni.
A Budai gyermekkórház ellehetetlenítése, a János Kórházba integrálása rossz út volt.
A jelenlegi fővárosi közlekedési és infrastrukturális viszonyok miatt fontos, hogy Budán legyen egy fajsúlyos gyermekközpont.
Ez nem csak a fővárosban, az agglomerációban élők szempontjából is elengedhetetlen.
A Svábhegyi speciális ellátások megőrzésére, így például a bronchológiára, a cisztás fibrózisos betegek ellátására nagyobb hangsúlyt kellett volna fektetni.
Ha a racionalizálás során a szakmai teamek megfelelő munícióval ellátva integrálódnak a meglévő intézményhálózatba, akkor ezt senki sem kifogásolhatja.
A gyerekellátást Budapesten három tulajdonos garantálja: az egyetem, a főváros, a harmadik pedig a Bethesdát fenntartó Református Egyház.
Tragikus lenne, ha a főváros nem tekintené feladatának, hogy a háromféle fenntartó között párbeszédet alakítson ki.
Molnár Lajos miniszter úr megkeresett néhányunkat, és a koordináló feladatot kapva, szakmai koncepciót dolgoztak ki a központi régió és Budapest gyermekellátására.
A kidolgozott rendszert a szakmai kollégium elé vitték, és jóváhagyták.
Arányos, finanszírozható és minden érdekelt által jóváhagyott rendszer elindulására volt esély.
Mindig megvannak az aktuális lobbierők, és ezeket kezelni kell.
A mostani államtitkárság elkötelezett a rendszer megújítása iránt.
A sürgősségi ellátás alapvető kérdése, hogy a gyerekellátás alrendszerén belül marad-e.
Sokfelé trend létezik, van, ahol egy komplex rendszerbe integrálódik, gyakran a gyerekellátók jelenléte nélkül.
Az alapja a háziorvosi ellátás.
Ma a sürgősségi osztályok attól szenvednek, hogy a szülők a legbanálisabb gyerekgyógyászati betegségekkel is a kórházi ügyeletet keresik fel.
Valóban, az ön által felvetett szisztéma kivitelezhető lenne, a sürgősségi osztályok mellett működhetnének ügyeletes gyermekrészlegek is, de ezekben a házigyermekorvosoknak kellene ügyelni.
A gyerekellátás - más szakterülethez mérten is - súlyosan alulfinanszírozott, hiszen meglehetősen munka- és szakemberigényes, és a gyermekgyógyász lobbi e téren gyenge volt, nem tudta a HBCs pontokat reális magasságban tartani.
Nem csak a beszállítóknak tartoznak - a munkatársak felé is súlyos adósságuk van.
Vannak olyan intézmények, például a Bethesda, ahol a közalkalmazotti minimum alatti bérért dolgoznak a kollégák.
Ez a folyamatos tartozásállomány a munkatársak felé esetleg jobb gazdasági pozícióhoz vezet, de tarthatatlan és igazságtalan.
A betegek felé is van elszámolni való: nem mindegy, milyen szintű ellátást garantálnak, milyen hosszú a várólista.
Az első tartozásállományt tudják számmal jellemezni, de van olyan intézmény, amelyiknek nincs adóssága, viszont az általa nyújtott ellátás színvonala kifogásolható, és a dolgozók bére is a nagy átlag alatt van.
A Bethesda Kórház kis kórház egy speciális fenntartóval, és nem bújhat az állam vagy egy önkormányzat háta mögé.
A Református Egyház senkitől sem kap pénzt a kórház üzemeltetésére.
Az Egyház költségvetése roppantul meg van szabdalva, erkölcsileg maximálisan támogatják a munkát, és anyagilag is segítenek.
Az itt dolgozó emberek zömét a küldetéstudat motiválja.
A kórház igyekszik erőn felül tisztességes szakmai színvonalat tartani, és normális emberséggel igyekszik mindenkinek biztosítani azt, ami jár neki.
A Bethesda Kórház közösség, sajátos filozófiával, ahol a gyógyítás csapatmunka, ahol senki sem kap főszerepet.
Mindenki fontos, aki részt vállal a folyamatban.
Olyan légkört teremtenek, amiben jól és otthonosan érezheti magát a beteg.
Egy ilyen típusú közösségben sokkal hatékonyabb az együttműködés.
A munkatársak munkáját nagyra értékelik, amit nagyon kevés ellenszolgáltatásért végeztek az elmúlt években.
A nagy ellenszélben markánsan letették a névjegyüket a mai magyar gyerekegészségügyben.
A kórház törekszik rá, hogy egyházi kórházként egyfajta személyes, emberi attitűdöt is megjelenítsen, hogy azok a betegek, akik betévednek ide, érezzék, hogy itt van erő, ami meg akar mutatkozni feléjük.
Ez nem azt jelenti, hogy szuperek, rengeteg apró hiba előfordul náluk is, de legalább a szándék és az eltökéltség megvan arra, hogy javítsanak a hibáikon.
Tevékenységi kör (ellátandó feladatok): Gyermeksebészeti osztályos, műtői, ambuláns és ügyeleti munkavégzés.
A koragyermekkori intervencióban az egészségügyi, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, családügyi és köznevelési területen dolgozó szakemberek vesznek részt.
Negyvenhárom év után elköszönt az orvos házaspár, Dr. Putz Mária gyermekorvos beszéde
tags: #csecsemo #es #gyermekorvos #semmelweis #rezidens