Azt gondolnánk, már eleve úgy születünk, hogy bélrendszerünk rendelkezik mikrobiommal, olyan hasznos baktériumokkal, amelyek - többek között - az immunrendszer fejlődését segítik. Ez azonban nincs így. A hüvelyi szülés során a csecsemő ugyanis ki van téve az anya hüvelycsatornájában található baktériumoknak. A csecsemő bőre a szülés során találkozik a baktériumokkal, belélegzi azokat és felveszi a bőrére is, így találkozik az emésztőrendszerével.
Korábbi kutatások is rámutattak arra, hogy a császármetszéssel születettek ebből a szempontból némi hátránnyal indulnak, hiszen nem haladnak át a szülőcsatornán, így nem érintkeznek az anya hüvelyflórájával, ahonnan megkaphatnák ezeket a hasznos baktériumokat. Brit kutatók először bizonyították, hogy a születés módja befolyásolhatja a baba mikrobiomját, vagyis a szervezetében található baktériumok és egyéb mikrobák összességét. A Wellcome Sanger Intézet kutatása szerint a császármetszéssel született gyerekeknek hiányzik egy fontos bélbaktérium-fajtája, viszont több a szervezetükben az olyan káros mikroba, ami a kórházakban található meg elsősorban.
A hüvelyi úton született kisbabák az első baktériumadagot az édesanyjuktól szerzik, míg a császármetszéssel világra jött gyerekek többet gyűjtenek be a kórházi környezetben előforduló baktériumokból, így az antibiotikum-rezisztens törzsekből is. Ez az eredmény megmagyarázza, miért gyakoribbak az asztma, az allergia és a különböző immunproblémák a császáros babáknál. „Az, hogy az immunrendszerünk hogyan működik életünk során, már a baktériumokkal való első találkozáskor eldől” - mondta Nigel Field, a Londoni Egyetem professzora, a kutatás vezetője.
A Nature tudományos folyóiratban megjelent tanulmányhoz a kutatók összesen 596 brit születést elemeztek, 314 közülük természetes volt, míg a maradék 282 császármetszéses. Hónapokkal a születés után a gyerekek mikrobiomja hasonlítani kezdett egymáshoz, kivéve a Bacteroides nevű baktériumtörzset, amely még mindig vagy teljesen hiányzott, vagy nagyon kis mennyiségben volt megtalálható a császármetszéses babák szervezetében. Korábbi kutatások már kimutatták, hogy a császármetszéssel született gyerekeknek nagyobb az esélyük az elhízásra és az asztmára a későbbiek során, a brit kutatás most hozzátehet az eredményekhez a megváltozott mikrobiommal kapcsolatban.
A Nature-ben megjelent tanulmány hét éven át tartott, közel 175 anya 600 gyermekének 1679 székletmintáját vizsgálták meg. A tudóscsoport szeretné kiterjeszteni kutatását még több gyermekre, köztük olyanokra, akik otthon születtek. Illetve alaposabban megvizsgálni, hogy a rezisztens baktériumtörzsek jelentenek-e bármilyen veszélyt a császármetszéssel született gyerekek számára.
Egy új kutatás most azt mutatta ki, hogy azok a babák is megkaphatják a jótékony baktériumokat, akik nem a szülőcsatornán keresztül érkeznek a világba. Dr. Aviva Romm szülész-nőgyógyász így magyarázza: „A steril gézt legyező alakúra hajtogatjuk. Ezt steril vízzel megnedvesítjük, majd behelyezzük a hüvelybe, és egy órán keresztül hagyjuk, hogy megtelepedjenek rajta a hasznos baktériumok. A gézt eltávolítjuk, és egy lezárt zacskóba tesszük a baba megszületéséig. Az mBio című folyóiratban közzétett klinikai tanulmány megállapította, hogy az eljárás hatékony.” „Ezek a baktériumtörzsek normál esetben nem lennének jelen az újszülöttekben, mivel a császármetszés során a csecsemőket közvetlenül az anyjuk méhéből emelik ki”- írták a tanulmány szerzői. A kutatók 3 éves korukig követik a csecsemőket, hogy tovább vizsgálják a mikrobiomjukra gyakorolt hatást, de korai vizsgálatok már vannak. Ha ez a folyamat nem következik be, például császármetszéses szülés során, akkor a mikrobiális kolonizáció megszakadhat, késhet, vagy másképp alakulhat. “Úgy gondolom, hogy ez az eljárás rendkívül előnyös lehet, és nagyon minimális kockázattal jár”- mondta Goodman a Motherlynek.
Kockázatról akkor beszélünk, ha az anyának gonorrhoea- chlamydia, aktív herpesz-, streptococcus B vagy élesztőgomba-fertőzése van.
A legtöbb szülő minimum óvatosan kezeli a kutacs területét, de sokan félnek még az érintésétől is. De tényleg veszélyes a kutacs területe? Mi a szerepe és hogyan változik?
Mélyen él a köztudatban az agy sérülésének a veszélye, hiszen az agyállományt itt nem fedi a csontos agykoponya. A magzati korban a csontok fejlődése még nem ér véget. A koponyacsontok összenövése egyéntől függ, de legtöbbször 2 éves korra fejeződik be. A csontok illeszkedését, összeforrását varratoknak nevezzük.
Újszülött korban 6 ilyen területet különböztetünk meg. Ezek közül kettő érdemel kiemelt figyelmet. Az oldalsó kutacsokat nem vizsgáljuk. Ez alól kivételt képeznek a koponya rendellenességek. A hátsó kiskutacs a gyermekek feje búbján helyezkedik el. Nagyjából háromszög alakú, kb. 0,5 cm nagyságú (ujjbegynyi) rés. Vannak gyermekek, akiknél szinte alig tapintható. A szinte mindenki által ismert „feje lágya” a nagykutacs. Négy koponyacsont határolja, ezért egy rombusz formájú puha rész. Kezdetben ez elég tág, olykor 3×3 cm nagyságú is lehet. Ez a nagyság folyamatosan csökken, gyerekenként változó intenzitással.
Normál hüvelyi úton való születéskor megkönnyíti a magzat áthaladását a szülőcsatornán. A szülés folyamán a fej mindig alkalmazkodik a medence legnagyobb átmérőjéhez, így a fej szülés alatt 3 forgást tesz. A koponyacsontok rugalmasan elcsúsznak, így könnyebb az áthaladás. Gyakran szülés után a babák feje „csúcsos”, mely pár nap alatt természetesen rendeződik.
Néhány esetben a túl nagy kutacs fokozott figyelmet érdemel. Ha a normál ütemnél lassabban záródik a kutacs az utalhat csontosodási zavarra vagy D vitamin hiányra. A fejkörfogat mérése fontos a csecsemőknél. Ez ad képet arról, hogy az agyfejlődés normál ütemben halad. A kutacs még egy esetben kap nagyobb jelentőséget. Ez pedig az újszülöttkori szűrővizsgálatoknál a koponya ultrahang, melyet 6-8 hetes korban végzünk. Ennél a vizsgálatnál a nagykutacson keresztül az agykamrák és az agyállomány vizsgálata lehetséges, de információt kaphatunk az esetleges terhesség alatti fertőzésekről, valamint a szülés alatt történ sérülésekről.
Az agyállományt egy vastag kötőszövetes hártya veszi körül. Láthatjuk az erek lüktetését is, ami teljesen természetes. A kutacs területét meg lehet simogatni. Ez nagyon nyugtatóan hat a babákra. A durva behatásoktól, erőteljes nyomkodástól a kutacsot óvni kell! Nagyobb testvérekkel érdemes erről beszélni, megmutatni nekik a kutacs megérintésének biztonságos módját.
Csecsemőgondozás szempontjából a kutaccsal foglalkozni kell. A bőrápolás fontos része a felrakódás a „koszmó” megelőzése. A hajas fejbőr izzad és a pihékre rárakódik a levegőből a por. Ez összekeveredik a bőr felszínét védő zsírral és egy makacs sárgás-szürkés erősen a bőrre tapadó felrakódást alakít ki, mely táptalaja lehet a különböző bakteriális fertőzéseknek. Ezt érdemes megelőzni. A módszer nagyon egyszerű. Határozott mozdulattal, a gyermek fejét megtámasztva a kutacs fölötti területet (meg persze az egész hajas fejbőrt) egy erős szőrű babakefével (szerintem erre a legjobb egy kicsi körömkefe!!!) átkeféljük.
Fontos diagnosztikus célt szolgál a kutacs megtekintése. Ha a kutacs besüpped a gyermekedet a kiszáradás veszélyezteti. Különösen nagy melegben figyeld a kutacs állapotát, és gondoskodj elsősorban szoptatással a folyadékpótlásról! Mesterségesen táplált gyermekedet két etetés között mindig kínáld forralt lehűtött vízzel! Nagyobb gyermekedet rendszeresen, óránként itasd folyadékkal (itt is elsőbbséget élvez a víz). Különösen figyelj a kutacsra, ha gyermeked fertőzéses betegséget kap. A hányással, hasmenéssel sok folyadék távozik a szervezetből, így megnő a kiszáradás veszélye, a kutacs ilyenkor is besüpped. Ha elődomborodik a kutacs az lehet teljesen természetes is. Általában erőlködéskor (pl. székletürítés, köhögés, stb.) fordul elő. De láthatunk ilyet erőteljes síráskor is. Az első időkben, különösen a PURPLE időszak alatt (2 hetes és 5 hónapos kor között) gyakran lehet látni. Ettől eltérő esetben azonban fontos kórjelző lehet az előredomborodó kutacs. Ha nyugalmi állapotban domborúnak látjuk a kutacsot, azonnal orvoshoz kell vinni a gyermeket.
A kutacsok a baba fejének több pontján is megtalálhatók, mégpedig ott, ahol a koponyacsontok találkozása a születéskor még nem végleges. Ezek a területek tapintásra puhák és rugalmasak, és sok esetben finom pulzálást is érezhetünk rajtuk. Ez a jelenség teljesen természetes, és a keringéssel áll összefüggésben. A szülők leggyakrabban a fejtetőn található kutacsot veszik észre, mivel ez a legnagyobb és legkönnyebben kitapintható. A többi kutacs általában kisebb, kevésbé feltűnő, sokszor pedig már a baba életének első heteiben vagy hónapjaiban bezáródik.
A koponyát alkotó csontokat varratok kötik össze. Kutacsok (latinul fontanellák) a baba fején lévő puha területek, ahol a koponyacsontok még nem olvadtak össze. Újszülött korban hat kutacs található a koponyán, azonban közülük kettőt szoktunk vizsgálni. Az újszülött kisbabák kutacsának normál mérete általában 2,5 és 3,8 centiméter között van átmérőben. Az átlagos méret körülbelül 2,5-2,7 centiméter, azonban egészséges kisbabáknál a méret változó lehet.
A kutacs nemcsak követi, de aktívan segíti is az agy növekedését. Az agy fejlődése határozza meg azt, mennyire tágulhat a koponya, ezt pedig a rugalmas kutacsok tesznek lehetővé. Ha tehát a kutacs túlzottan korán záródna, az akadályozhatná az agy megfelelő fejlődését.
A nagykutacs (elülső kutacs) a fejtetőn helyezkedik el, rombusz alakú, és ennek a legnagyobb a mérete. Születéskor általában 2-3 centiméteres, azonban egyéni eltérések előfordulhatnak. Ez a kutacs záródik a legkésőbb, jellemzően 12-18 hónapos kor között. Állapota fontos információkat nyújthat a baba folyadékháztartásával kapcsolatban és általános egészségi állapotát illetően is. Éppen ezért a gyermekorvosok minden kötelező vizsgálat alkalmával megtekintik és megtapintják.
A hátsó kutacs (kiskutacs), ahogy a neve is mutatja, a fej hátsó részén található. Jelentősen kisebb, mint az elülső kutacs, és gyakran már néhány hetes korban bezáródik. Sok esetben a szülők észre sem veszik a jelenlétét.
A koponya oldalain találhatóak az úgynevezett ék- és csecsnyúlványi kutacsok (oldalsó kutacsok). Ezek általában nagyon korán, már a születést követő első hónapokban bezáródnak.
A különböző kutacsok más-más szerepet töltenek be, ezért nem egyszerre záródnak. Azok, amelyek később tűnnek el, hosszabb ideig biztosítják az elegendő helyet a csecsemő egészséges agynövekedéséhez. Ez a fokozatos, természetes folyamat a baba egészséges fejlődését szolgálja.
Az elülső kutacs általában 12-18 hónapos kor között záródik be. Van olyan baba, akinél ez már korábban megtörténik, míg másoknál később, ami önmagában még nem jelent problémát. A normális záródási időtartomány viszonylag tág. Fontos azonban tudni, hogy a kutacs bezáródása nem egyik napról a másikra történik. A folyamat fokozatos, a kutacs lassan keményedik meg, miközben a koponyacsontok véglegesen összenőnek.
A kutacs mérete és feszessége átmenetileg változhat. Sírás, köhögés vagy erőlködés hatására kissé kidomborodhat. Nyugalmi állapotban azonban vissza kell térnie eredeti formájához.
A kutacs vizsgálata nem igényel különleges szaktudást, de némi odafigyelést azért igen. Fontos, hogy mindig nyugodt állapotban, például fürdetés vagy pelenkázás közben, akár a baba kedvenc fürdőjátékai társaságában tapintsd meg. Érdemes figyelni a kutacs feszességét, alakját, illetve azt, hogy nem tapasztalsz-e tartós változást. Az enyhén puha, rugalmas tapintás normális, míg a szokatlanul kemény vagy beesett állapot figyelmeztető jel lehet. Higiéniai szempontól nincs szükség különös ápolásra. A kutacs feletti bőrt ugyanúgy lehet tisztítani az újszülött fürdetése közben, mint a fejbőr többi részét, gyengéd mozdulatokkal, kellő odafigyeléssel.
Bizonyos eltérések intő jelek lehetnek, főként, ha hosszabb ideig fennállnak. Ilyen például, ha a kutacs nyugalmi állapotban is kidomborodik (ami ritkán fokozott koponyaűri nyomásra utalhat). A tartósan beesett kutacs gyakran folyadékhiányt jelezhet, különösen akkor, ha más tünetekkel, például ritkább vizeletürítéssel vagy száraz szájnyálkahártyával társul. A túl korai záródás, azaz craniosynostosis ritka, ámde komoly állapot, amely kizárólag orvosi vizsgálattal állapítható meg.
Ha a kutacs állapota hirtelen és tartósan megváltozik, mindenképp érdemes szakorvoshoz fordulni. Különösen fontos a mielőbbi kivizsgálás abban az esetben, ha mindehhez láz, hányás, szokatlan aluszékonyság vagy a fejlődés ütemének lassulása is társul. Akkor is érdemes felkeresni a gyermekorvost, ha a szülő bizonytalan vagy aggódik.
A nagykutacs záródása a 10-24. hónap közé tehető, átlagosan a 14. hónap környékén van. A záródási idő széles határok közt mozoghat. Egy vizsgálatban a gyermekek 11%-ánál a nagykutacs három hónapos korban már zárva volt. A nagykutacs átlagosnál nagyobb mérete vagy késői záródása társulhat bizonyos betegségekhez (pl. angolkór, pajzsmirigy alulműködés, Down syndroma, achondroplasia, fokozott koponyaűri nyomás). Ezek egy része laborvizsgálattal könnyen vizsgálható, a többi más feltűnő tünetet is okoz ezért nem a kutacs hívja fel rá a figyelmet. A nem síráshoz köthetően kiemelkedő kutacs mindenképpen orvosi vizsgálatot kívánó állapot. A besüppedt nagykutacs általában alacsony folyadékbevitelt jelez. A nagykutacs korai záródása pl. 3 hónapos korban leggyakrabb normál variáns következménye.
A nagykutacs normál mérete nem záródik be időben, ami D-vitamin hiányra utalhat. A csecsemő D-vitamin státusza az első 6-8 hétben függ a méhlepényből nyert D-vitamintól. Anyától kapott D-vitamin raktárak a születést követően kb. a 8. hétre ürülnek ki, onnantól az étrendből napfényből és táplálék kiegészítőkből nyerik. Azt azonban fontos szem előtt tartani, hogy nagyon sok tápszerben van D-vitamin, míg az anyatejben kevés fordul elő! (Az Egyesült Államokban minden tápszerhez hozzáadják literenként a 400 NE D-vitamint).
A baba fejlődése során, érdemes figyelni az elülső kutacs állapotát, hiszen ez sokrétű információt adhat számunkra. Amennyiben bármilyen eltérésre gyanú van, érdemes egyből szakemberhez fordulni. Fontos a rendszeres védőnői státusz, ahol a baba kutacsának méretét, illetve a mellkas és fejkörfogat arányának változását nyomon követi szakember, és ha bármilyen eltérés van időben tovább tudja irányítani további vizsgálatokra. Rendkívül fontos a korai észrevétel, hiszen amikor elkezd záródni idő előtt az elülső kutacs, babákkal foglalkozó FDM terapeuta kézzel végzett fogásokkal tudja segíteni, ennek a folyamatnak a lassulását, de csakis addig amíg nem történik meg a teljes bezáródás.
Ezeket UTÁLJA A CICÁD és ezt sehol nem tanítják 😺🏐
tags: #csaszarmetszessel #szuletett #babak #kutacsa #nehezebben #forr