A mióma, a méh jóindulatú izomdaganata, viszonylag gyakori elváltozás a nők körében, mégis keveset tudunk róla és a lehetséges kezelési módjairól. Dr. Babay Lilla szülész-nőgyógyász segít tájékozódni abban, hogy minden esetben szükséges-e vele foglalkozni, és hogyan befolyásolja a mióma a teherbe esést. A gyermekvállalási korban lévő, 25 és 44 év közötti nők csaknem 30 százaléka rendelkezik miómagöbökkel, míg a menopauzához közeledve ez az arány akár 50-60 százalékra is nőhet. Ez azt jelenti, hogy rendkívül sok nőt érint a terhesség alatti miómák kérdése is.
Mióma típusok és elhelyezkedés
A miómák változó mennyiségben, méretben és helyen fordulhatnak elő, és ennek megfelelően sokféle tünetet okozhatnak. A miómák méretüket tekintve igen változatos képet mutatnak, hiszen vannak a pár milliméteresek, de akár emberfőnyi méretűre is megnőhetnek. A kinövések a méh három részén alakulhatnak ki: a méhfalon, a méh fő üregében és a méh külső részén. Attól függően, hogy hol helyezkednek el, különböző típusokat különböztetünk meg:
- Nyálkahártya alatti mióma: a méhüregben alakul ki, ahol a baba is növekszik. Ez a típus akadályozhatja a terhesség beágyazódását, vagy vetélést idézhet elő.
- Méhfali mióma: közvetlenül a méhfalban növekszik. Ezek a göbök a hasüreg és a méhüreg felé is terjeszkedhetnek.
- Hashártya alatti mióma: a méh külső falán helyezkedik el, és a hasüreg felé növekszik. A nem nagy méretű, öt centiméter alatti miómák általában nem befolyásolják hátrányosan a gyermekáldást.
- Kocsányos mióma: ez a legritkább fajta, amely vékony száron keresztül kapcsolódik a méhfalhoz.

Mióma és terhesség
A miómák a terhességet változó mértékben befolyásolhatják, a panaszmentességtől egészen a súlyos terhességi komplikációkig. A miómák mintegy kétharmada terhesség alatt nem változik, vagy akár méretcsökkenést is mutathat, míg egyharmaduk a terhesség első feléig, vagyis nagyjából a 20. hétig növekedhet. Ez a terhesség kezdeti időszakában jelentkező ösztrogén emelkedéssel magyarázható.
Kockázatok és tünetek terhesség alatt
A miómával rendelkező kismamák 10-30 százaléka tapasztalhat komplikációkat a terhesség során. A leggyakoribb panasz a nagy méretű, öt centiméternél nagyobb miómák esetén az alhasi fájdalom, amely inkább a terhesség későbbi időszakában jelentkezhet. A nagyméretű miómagöbök helyfoglaló hatásuk miatt okozhatnak visszamaradást a magzat növekedésében, míg a rossz helyen lévő miómák a méhlepény idő előtti leválását és ezzel szülészeti vészhelyzetet eredményezhetnek. Emellett a méhüreget torzító elváltozások akadályozhatják a baba befordulását, ezáltal haránt- vagy medencevégű fekvést okozhatnak, míg a méhnyakban vagy akörül elhelyezkedő izomdaganatok szülési akadályt képezve a császármetszés gyakoriságának emelkedését idézhetik elő.

Teendők babavárás előtt és alatt
Amikor úgy érzik, elérkezett az idő a gyermekáldásra, keressék fel nőgyógyászukat, hogy pontosan megállapíthassák a miómák számát, méretét és elhelyezkedését. Érdemes hüvelyi ultrahang vizsgálatot követően a kezelőorvossal konzultálni, hogy van-e szükség a miómák terhesség előtti kezelésére vagy eltávolítására; esetleges terhesség esetén gyakoribb kontrollra. A terhesség alatt a miómák ugyanis már nagyon nehézkesen kezelhetőek. Gyógyszeres kezelést ekkor a baba védelmében nem rendelnek el, míg műtéti megoldás a méh növekedése és fokozódó vérellátása miatt nem szerencsés.
Előfordulhat, hogy a nőgyógyász műtéti miómagöb eltávolítást, izomgöb méretcsökkentő gyógyszeres kezelést, vagy a miómát tápláló erek mesterséges elzárását létrehozó radiológiai beavatkozást javasol majd. Amennyiben a szakember zöld utat ad a babavárásra, felhívja figyelmünket a veszélyt jelző tünetekre és meghatározza a szükséges kontrollok időpontját.
Császármetszés és a mióma eltávolítása
Hölgyek gyakran fordulnak nőgyógyászukhoz azzal a kéréssel, hogy távolítsák el a miómát a császármetszés alatt a felnyitott hason keresztül. Az esetek legnagyobb részében a miómás terhesség kisebb kellemtlenségektől eltekintve zavartalan, a terhesség problémamentes. Azonban fontos tudni, hogy a császármetszés egy nagy hasi műtét, melynek az anyára és az újszülöttre nézve is lehetnek szövődményei, és a mióma eltávolítása tovább növelheti ezeket a kockázatokat.

A császármetszés során végzett mióma eltávolításának bonyolultsága a mióma méretétől, elhelyezkedésétől és a méh állapotától függ. Műtéti megoldás a méh növekedése és fokozódó vérellátása miatt nem szerencsés a terhesség alatt. A méheltávolításra általában sürgősséggel, konzervatív kezelésre nem reagáló, súlyos méhvérzés miatt kerül sor.
CSÁSZÁRMETSZÉS UTÁNI FELÉPÜLÉSI Trükkök, amiket bárcsak hamarabb tudnál!
A császármetszéssel kapcsolatos méheltávolítás (Peripartum hysterectomia)
A császármetszést követően végzett méheltávolítások száma emelkedik. A peripartum hysterectomia általános előfordulási gyakoriságára vonatkozó vizsgálatok eredményei a vizsgált betegcsoporttól és időszaktól függően ellentmondásosak. A szülés körüli időszakban jelentkező szövődmények miatt végzett méheltávolítás morbiditása és halálozása jelentős.
Kockázati tényezők
A peripartum hysterectomia kockázati tényezői közé tartozik az atonia, a méhrepedés, a méhlepény kóros tapadása (placenta accreta, placenta previa) és a korábbi császármetszés. Kimutatták, hogy az előzetes császármetszéssel összefüggő kockázat a korábbi császármetszések számának emelkedésével fokozódik.
Amikor a méhlepény túl mélyen tapad meg a méhfalban (placenta accreta), vagy a méhszájat részlegesen, vagy teljesen elfedve tapad meg (placenta previa), mindkét állapot nagyfokú vérzést okozhat a várandósság és a szülés során is, akár a műtét során méheltávolításra is szükség lehet. Bár ennek esélye nagyon kicsi - mondta Dr. Farkas Eszter szülész-nőgyógyász.
Műtéti megfontolások
A peripartum hysterectomia nehezebb kivitelezni, mint a nem terhes állapotban történő méheltávolítást. A méh a szokásosnál nagyobb és terjedelmesebb, különösen, ha folyamatosan vérrel telik meg. A műtétet egyszerűen és gyorsan kell végezni. Az egyidejűleg fennálló vagy később kialakuló véralvadási zavar lehetősége miatt minél kevesebb szabad sebfelszín visszahagyására kell törekedni.

A császármetszést követő méheltávolítás sikeres elvégzéséhez az szükséges, hogy a vele járó veszélyeket ismerjük és számítsunk rájuk; célzottan és időben hozzunk döntést; illetve fontos a sebész tapasztalata és megbízható műtéti készsége.
tags: #csaszarmetszes #kozben #megvagtak #a #miomamat