Az egy tevékenység megtervezése, hasonlatosan egy problémahelyzetre, arra vár, hogy megszülessen egy jól felépített, a gyerekek szükségleteit kielégítő, tudásszintjének megfelelő, őket részvételre motiváló terv, aminek a megvalósulása eredményesen képes támogatni a gyerekek fejlődését.
A kisgyermeknevelő személyisége, gondolkodási stratégiája, problémamegoldó stílusa befolyásolja, hogy milyen tervezési szokásai vannak. Ám tervezés nélkül nem lehet egyetlen kisgyermeknevelő sem hatékony, nem hozhatja ki önmagából, a helyzetből a legtöbbet.
A tervhez, különösen a bölcsődések között, nem szabad mereven ragaszkodni, tudni kell az „itt és most” pillanatát megélni, a gyerekek reakcióját figyelni, például hogy mennyire vonzza őket a közös tevékenység, közös játék, mozgás, alkotás, mennyire köti le figyelmüket a mondóka, vers vagy dal, észre kell venni a játékfolyambeli megtapadásukat (mikor egy játékhelyzetből nem lépnek tovább), illetve mozgásos vagy mozdulatsor-repetícióikat (vagyis mikor beindul a belsőleg serkentett gyakorlási folyamat). Ezekre a kisgyermeknevelőnek reagálni kell, elfogadólag, támogatólag!
A tervezés során valós alternatív megoldások közül kell kiválasztani a legmegfelelőbbet, újabb és újabb változatokat kell alaposan átgondolni, keresve a legideálisabbnak tűnő megoldást. Például, hogy mivel motiváljon, hogyan alakuljon a játék dinamikája, hogyan valósuljon meg a lépcsőzetesség (egyszerűtől bonyolultabbig) elve.
Szükség van a különböző megoldások végiggondolására azért is, mert a pedagógiai szituáció, amelyben elképzeléseinket meg akarjuk valósítani, igen komplex, bizonytalan, instabil.
Itt fontos azt is megjegyezni, hogy az igazán tudatos kisgyermeknevelő a tevékenység végén képes utólag elemezni, értékelni munkáját, vissza tudja idézni, hogy a megvalósítás közben min változtatott/korrigált akár ösztönösen, akár tudatosan.
A kezdeményezés céljának megvizsgálása magában foglalja a pszichológiai és nevelési szempontú elemzést, valamint a didaktikai elemzést is. A fejlődéstámogatás meg tudjon valósulni csoportos és egyéni szinten is. Legyen lehetőség folyamatos, sokszori gyakorlásra olyan játékos formában, hogy a gyermek ne fejlesztésnek, tanulásnak érezze.
A bölcsődei fejlesztések háttere és céljai
A magyar családpolitika egyik fő célja a kisgyermekes családok segítése, így a munka és a család összeegyeztethetősége, és a kettő egyensúlyának megteremtése, amelyben a bölcsődei rendszer fejlesztésének kiemelt szerepe van. Szeretnénk, hogy ez a folyamat minél gördülékenyebb legyen.
Az épített környezet mellett szólnunk kell a bölcsődét körülvevő természeti környezet alakításáról is, hiszen ugyanúgy a gyermekek által használt térről beszélünk.
A közoktatási intézmények beruházásainak (infrastruktúra és eszközfejlesztés) célirányos támogatása, a közoktatási reformfolyamatoknak és a 21. sz. iskolája zászlóshajó programnak megfelelően a minőségi oktatás megteremtéséhez szükséges feltételek biztosítása érdekében.
A demográfiailag növekvő, vagy stagnáló népességű településeken lévő intézmények fejlesztéseinek, valamint a magas számú hátrányos helyzetű gyermekkel rendelkező intézmények fejlesztéseinek támogatásával a régión belüli társadalmi kohézió, az egyenlő esélyek és a korszerű iskola megteremtése a régió hosszú távú versenyképességéhez járul hozzá.
A tervezett fejlesztéssel az alapellátás mind az igénybevevők, mind a dolgozók komfortérzetét, illetve munkafeltételeit javítják.
A közoktatási intézmények akadálymentes fejlesztésével a települések népességmegtartó képességének, a fiatal, képzett munkaerő megtartó lehetőségeinek növelése.
A helyi szükségletekre és településszerkezetre épülő közszolgáltatások racionális és költséghatékony működésének kialakítása.
A versenyképes tudás megszerzéséhez szükséges alapkompetenciák és ismeretek megszerzése, a tanulók kulcskompetenciáinak kialakítása érdekében a közoktatási intézmények eszközökkel való ellátottságának javítása.
Intézményünk tervezett akadálymentes fejlesztése az egyenlő esélyű hozzáférés mellett hosszú távon szeretné biztosítani a versenyképes tudás megalapozásának mindenki számára elérhető, korszerű intézményi feltételeit.
Fejlesztésünk hozzájárul a régión belüli társadalmi kohézió megvalósításához, hiszen előtérbe helyezi az integrált oktatást, ezáltal a fejlődés korai szakaszában is kialakítja a gyermekekben a toleranciát.
Egyúttal korszerűsítésével, a nagyközség oktatási stratégiájában meghatározott feladataihoz illeszkedő komplex fejlesztésével segíti a településszerkezetre épülő közszolgáltatások racionális és költséghatékony működésének kialakítását.
A projektgazda a projektet érintő környezetvédelmi és esélyegyenlőségi jogszabályokat betartja, a projekt által érintett területen a védett természeti és kulturális értékeket megőrzi, a fennálló vagy a beruházás során keletkezett környezeti kárt és az esélyegyenlőség szempontjából jogszabályba ütköző nem-megfelelőséget legkésőbb a projekt megvalósítása során megszünteti.
A projektgazda a fejlesztéshez kapcsolódó nyilvános eseményeken, kommunikációjában és viselkedésében a támogatást igénylő esélytudatosságot fejez ki: nem közvetít szegregációt, csökkenti a csoportokra vonatkozó meglévő előítéleteket.
A projektgazda a közösségi célú funkciókat ellátó és/vagy ügyfélforgalmat lebonyolító és/vagy állandó munkavégzés helyszínéül szolgáló épület/épületrész építése/felújítása során projektarányos akadálymentesítést alkalmaz.
Infokommunikációs fejlesztések esetén infokommunikációs akadálymentesítést alkalmaz a támogatást igénylő.
A támogatást igénylő helyi esélyegyenlőségi programmal rendelkezik, az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 31. § (6) bekezdésének megfelelően.
A tervezett beruházás hozzájárul a kisgyermekesek, különösen a 3 év alatti gyermekeket nevelő szülők munkaerőpiacra történő visszatéréséhez, ezáltal a foglalkoztatás növeléséhez, és/vagy az óvodai ellátáshoz való jobb hozzáféréshez.
A támogatást igénylő és a támogatási kérelem tárgya nem tartozik a Felhívás 4.2. pontjában és az ÁÚF c. dokumentum meghatározott kizáró okok alá.
A tervezett beruházás hozzájárul a szűk kapacitások, a túlzsúfoltság felszámolásához, és figyelembe veszi a jövőben várható szükségleteket.
A fejlesztés összhangban van a felhívás céljaival, a felhívásban szereplő célokat teljesíti, illetve azokhoz hozzájárul.
A projektben elszámolni tervezett tevékenységek megfelelnek a támogatható tevékenységeknek és nem tartalmaznak a Felhívás 3.1.4. pontjában felsorolt nem támogatható tevékenységeket.
A betervezett mérföldkövek reálisak és a felhívásban rögzített ütemezéssel összhangban vannak.
A bölcsődei ellátást nyújtó intézmények infrastrukturális fejlesztésekor a projekt tervezésébe és kivitelezésébe kisgyermekellátás területén jártas szakember bevonásra került.
Konkrét projektpéldák és módszertan
A Bölcsődevezetők kézikönyve - Kisgyermeknevelők szakmai-módszertani tudástára című kiadvány igazi segítség a kisgyermeknevelőknek a naprakész információk és korszerű ismeretek biztosításában. Az évente 4 alkalommal megjelenő szakmai cikkek, dokumentumok, sablonok és kiegészítő kötetek segítségével minden egy helyen érhető el, így az információk birtokában könnyedén és tudatosan tervezheti meg a nevelési-gondozási folyamatokat. A kiadvány segítséget nyújt a bölcsődei dokumentumok kezelésében és vezetésében, valamint tapasztalatokkal és mintákkal szolgál a pedagógiai tervezés és a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése terén.
A hiánypótló Bölcsőde Mintaterv Katalógus azoknak a szervezeteknek nyújt segítséget, amelyek új bölcsődét szeretnének létrehozni és fontosnak tartják, hogy intézményeik megfeleljenek a 21. század elvárásainak mind építészeti, mind bölcsődei szakma módszertani szempontból.
A Lechner Tudásközpont oldalán olvasható, hogy november 2-án bölcsődeépítési pályázatot hirdetett a kormány, ennek része a most elérhetővé vált katalógus. A pályázatokat 2022. január 5-ig lehet benyújtani.
A 45 darab, helyszíni adaptálásra is alkalmas, kiviteli szintű mintatervet tartalmazó kiadvány tervkeresőjének szűrőivel számos funkció alapján szűkíthető a találatok köre, többek között alapterület, férőhelyek vagy csoportszobák száma szerint. Vannak kockaház-átalakítással vagy -bővítéssel kialakítható épületek, sőt a hagyományos mellett családi vagy mini bölcsőde létrehozására alkalmas kisebb alapterületű tervek is.
A Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat által, a Cseperedő Bölcsőde fejlesztésére kidolgozott projekt Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve (HET) A - Demográfia és köznevelés komponensében szereplő „Bölcsődei nevelés fejlesztése” beruházáselemhez illeszkedik.
A projekt a 026 klímakód - A közcélú infrastruktúra energiahatékony felújítása vagy azok energiahatékonyságát fokozó intézkedések, demonstrációs projektek és támogatási intézkedések elnevezésű - klímaegyütthatóhoz járul hozzá.
A Vívó utca 2. szám alatti, 103255 helyrajzi számú - az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő 2338 m2 területű - ingatlanon a meglévő épület átalakítása, korszerűsítése, bővítése, energiahatékonyságának növelése valósul meg.
A két szervezet (Lechner Tudásközpont és Családbarát Magyarország Központ) szakmai támogatást nyújt annak a 103 kedvezményezettnek, akiket korábban nyertesnek hirdettek az összesen 3500 új bölcsődei férőhely létrehozását biztosító pályázati kiíráson (RRF-1.1.2-21 „Bölcsődei nevelés fejlesztése”), hogy minél hamarabb emelkedhessen a bölcsődei férőhelyek száma.
A kiemelt projekt („Tudásmegosztás a bölcsődei nevelés kapacitásfejlesztésében”, RRF-1.1.1-22-2022-00001) célja, hogy támogassa a nyertes pályázók által kiválasztott mintatervek helyi adaptálását annak érdekében, hogy azok megfeleljenek a helyi adottságoknak, az építési követelményeknek, valamint a bölcsőde szakmai elvárásainak. Összességében pedig országosan, egységesen kiemelkedő színvonalú bölcsődék épüljenek.
A Lechner Tudásközpont építészeti-szakmai segítséget, míg a Családbarát Magyarország Központ bölcsődeszakmai-módszertani támogatást nyújt a nyerteseknek.
A Lechner Tudásközpont nemcsak az előkészítés szakaszában ad tanácsot, hanem az építési-tervezési és a kivitelezési szakaszban is segít.
A mintatervek adaptálása során a cél az, hogy jó minőségű épületek épüljenek. Vannak olyan bölcsődék, ahol egy az egyben megvalósítják a mintatervet, míg máshol módosításokra volt szükség a helyi adottságok vagy más épületekhez való igazítás miatt.
A Családbarát Magyarország Központnak fontos küldetése, hogy segítse a családokat a munka és magánélet egyensúlyának megteremtésében.
Kockázatkezelés a projekttervezésben
A kockázat bekövetkezésének valószínűségét és hatását számszerűsítve, majd azokat összeszorozva állapítjuk meg az adott kockázat nagyságát. Egy táblázatban foglaljuk össze a kockázat elemzését, annak következményeit illetve a kiküszöbölésére tett intézkedések leírását, tekintettel arra, hogy gyorsabban átlátható lesz így a rendszer, és az arra illetékesek a menedzselés - kockázatkezelés során könnyen át tudják tekinteni a szükséges intézkedéseket, továbbá a folyamatos kockázatelemzés során újra és újra tudják értékelni az egyes kockázatok nagyságát.
| Kockázati tényező | Kockázat nagysága | Következmény | Kezelés / Intézkedés |
|---|---|---|---|
| Nem találkoznak a tényleges igények a kialakított program nyújtotta lehetőségekkel | Közepes (2 x 2) | Programmal szembeni végrehajtói és résztvevői elégedetlenség. | Igényfelmérésen alapuló, kidolgozott projektterv. |
| Jogszabályi változás | Közepes (2x2) | Műszaki tartalom módosítása, szélsőséges esetben a projekt meghiúsulása | Kivédhetetlen, de a lehető legnagyobb rugalmassággal kell rá válaszolni. |
| A projekt előzetes költségterve nem áll összhangban a megvalósítással | Alacsony (1 x 1) | Az adott költségkeretből nem tud megvalósulni a program, újabb források bevonása szükséges, ehhez azonban kétséges az újabb bevonható források megléte. | Gondos költségtervezés és kontroll a projekt teljes életciklusára. |
| Nem megfelelő, túl széttagolt az adminisztrációs rendszer, nem követhetőek a folyamatok és a tevékenységek | Alacsony (1 x 2) | A végrehajtók és külső szakemberek közötti együttműködés nem követhető, a szakmai színvonal nem biztosítható. | Tisztázott adminisztrációs folyamatok és felelősségi körök. |
A bölcsődei környezet kialakítása és fenntarthatósága
A fejlesztés eredményeként a szolgáltatások hozzáférhetővé válnak, kiegyenlítődnek vagy javulnak a területi különbségek, különösen a szegény családok és a hátrányos helyzetű gyermekek számára.
A fejlesztéssel érintett intézmény vállalja a befogadó-elvű nevelési gyakorlat megvalósítását, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő, valamint a többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek integrált/integrációs nevelését, vagy a HH/HHH gyermekek integrációját.
A beruházás költséghatékony módon, reális és takarékos költségvetéssel tervezett.
A fejlesztés illeszkedik a megyei területfejlesztési program belső kohézióját és makrotérségi integrációját szolgáló intézményi és infrastrukturális fejlesztések prioritáshoz az érintett gyermekjóléti alapellátás fejlesztése által.
A vidéki települések vonzerejét a szociális alapszolgáltatásokhoz, a gyermekjóléti alapellátásokhoz, valamint az óvodai ellátáshoz való hozzáférés javítása és a szolgáltatások minőségének fejlesztése növeli.
A projekt elősegíti a kisgyermekes szülők munkaerőpiacra történő visszatérését a gyermekellátási szolgáltatások fejlesztése által különösen a leghátrányosabb helyzetű térségekben lévő gyermekek esetében.
A tervezett beruházás megújuló energiaforrásokat tartalmaz (napelem).
A fejlesztés keretében időjárás független kínálati elem kerül kialakításra (terasz).
A pályázó környezeti szempontokat alkalmaz az eszközök, termékek, alapanyagok, szolgáltatások beszerzésénél, tervezi a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. Törvény 132. § (1) bekezdés szerint a szerződés teljesítéséhez környezetvédelmi feltételek meghatározását.
A projekt keretén belül partnerség kerül kialakításra, mely bemutatásra került a megalapozó dokumentumban.
A beruházás közvetlenül kapcsolódik a település egyéb megvalósítás alatt álló vagy tervezett fejlesztéséhez mely bemutatásra került a megalapozó dokumentumban.
A Helvécia Nagyközség Önkormányzata Helvécián egy-egy földszintes-részben tetőteres bölcsődét (2 nevelési-gondozási egységgel) és óvodát (4 gyerekcsoporttal működő) kíván építeni.
A tervezett épület fűtött, hőszigetelt épületszerkezeti megfelelnek a jelenleg érvényben lévő 7/2006. (V.24.) TNM rendeletben és a 176/2008. (VI.30.) Korm. Az épület tervezésekor alkalmazott műszaki megoldások megfelelnek az OTÉK 50 § (2) bekezdésben meghatározott követelményeknek.
A projektjavaslat eredményeként a fejlesztéssel érintett gyermekjóléti alapellátás és óvodai ellátáshoz való hozzáférés javul és a szolgáltatások minősége fejlődik a bútorzat és berendezési, felszerelési tárgyak beszerzésével.
Bölcsőde – 29 kisgyermek ellátását biztosítja az új épület
tags: #bolcsodei #projekt #terv #kidolgozott