A megvastagodott méhnyálkahártya: okok, tünetek és kezelési lehetőségek

A méhnyálkahártya, orvosi nevén endometrium, a méh belső falát bélelő szövetréteg, amely kulcsszerepet játszik a női reproduktív egészségben. Minden menstruációs ciklus során megvastagszik, felkészülve a megtermékenyített petesejt befogadására. Ideális körülmények között az ovulációtól a ciklus végéig terjedő időszakban vastagsága eléri a 8-14 mm-t, amely optimális környezetet biztosít az embrió beágyazódásához és a korai terhesség egészséges fenntartásához.

Azonban mi történik, ha ez a folyamat felborul, és a méhnyálkahártya kórosan megvastagszik? Ez az állapot, az úgynevezett endometriális hiperplázia, különösen az 50 év feletti nők körében gyakori, akik már átestek a menopauzán. A következőkben részletesen bemutatjuk a megvastagodott méhnyálkahártya tüneteit, okait és a kezelési lehetőségeket.

Mi a méhnyálkahártya megvastagodása (endometriális hiperplázia)?

Az endometriális hiperplázia egy olyan állapot, amikor a méhet bélelő endometrium túlzottan megvastagszik. Ennek fő oka az ösztrogén-többlet, mivel a petefészkek által termelt ösztrogén felelős a méhnyálkahártya vastagodásáért a terhességre való felkészülés során. Ovulációt követően a progeszteron szintje emelkedik, ami a beágyazódást segíti. Ha nem jön létre terhesség, a hormonszintek csökkennek, és a méhnyálkahártya menstruációs vérzés kíséretében leválik.

Ha azonban túl sok az ösztrogén, és hormonális egyensúlyhiány lép fel, a méhnyálkahártya túlzottan megvastagodhat, ráadásul anovulációs ciklusok is felléphetnek. A menopauzával járó hormonális változások miatt több szövődmény kialakulása is fenyeget. Már a klimax elején ösztrogén-többlet lép fel a csökkenő progeszteron mennyiség miatt, így megnő a méhnyálkahártya hiperplázia esélye, melynek során az endometrium a kelleténél jobban megvastagszik.

Az endometriális hiperplázia típusai

A méhnyálkahártya hiperpláziának 4 típusa létezik a kóros sejtek mennyiségétől és a sejtelváltozásoktól függően:

• Egyszerű hiperplázia: Akkor beszélhetünk róla, ha a méhnyálkahártya sejtjei túlzott növekedésnek indulnak, de nincs szerkezeti változás.
• Komplex hiperplázia: Az egyszerű hiperpláziához mérten ebben az esetben sokkal zsúfoltabb és szabálytalanabb mirigyszerkezet alakul ki az endometriumban.
• Egyszerű atipikus hiperplázia: A szabálytalan mirigyszerkezet mellett atípusos sejtek is jelen vannak.
• Komplex atipikus hiperplázia: A legsúlyosabb típus, amely akkor alakul ki, ha a szabálytalan mirigyszerkezet mellé atípusos sejtek társulnak.

Ezen típusok közül az atípusos hiperpláziák növelhetik a rosszindulatú daganatos elváltozások kialakulásának kockázatát, de időben felismerve és megfelelő kezelés mellett ennek minimális az esélye.

A megvastagodott méhnyálkahártya tünetei

A megvastagodott méhnyálkahártya leggyakoribb tünete a rendellenes hüvelyi vérzés. Ez több formában is megnyilvánulhat:

• Erős menstruációs vérzés: A szokásosnál bőségesebb és hosszabb ideig tartó menstruáció.
• Rövidült ciklusok: A menstruáció 20-23 napra jön meg, a normál 26-28 nap helyett.
• Közti vérzés vagy pecsételő vérzés: Vérzés jelentkezhet két menstruáció között, vagy szexuális együttlét után.
• Menopauza utáni vérzés: A menopauzával a menstruációs ciklusok leállnak, a vérzések megszűnnek. Ha ezt követően vérzés jelentkezik, az súlyos betegségre utalhat, és azonnali orvosi kivizsgálást igényel.

Egyéb lehetséges tünetek közé tartozhat az alhasi fájdalom, amely a jobb petefészek környékén jelentkezhet, és időszakosan, főleg a ciklus második felétől a menstruációig tarthat.

A megvastagodott méhnyálkahártya okai

A méhnyálkahártya kóros megvastagodásának hátterében számos tényező állhat. A leggyakoribb okok közé tartoznak:

1. Hormonális egyensúlyhiány

A petefészkek kétféle női nemi hormont termelnek - ösztrogént és progeszteront. Ezen hormonok egyensúlyi helyzetének fluktuációja a méhnyálkahártya változásaihoz vezet. A magas (abszolút vagy relatív) ösztrogén túlsúlyú állapotokat tekintjük a méhtestrák kialakulásának legfontosabb rizikótényezőjének. Ilyen állapot például a rendszertelen ovulációs mintázat, melyet okozhat PCOS (policisztás petefészek szindróma), elhízás és cukorbetegség is.

2. Életmódbeli tényezők

• Elhízás: Az elhízás, a test zsírszövetei befolyással vannak a hormonális egyensúlyra, mivel a lerakódott zsírsejtek képesek fokozni az ösztrogén termelését, ami negatív hatással van a hormonháztartásra.
• Helytelen táplálkozás és mozgásszegény életmód: A méhtestrák kifejezetten civilizációs betegség, és a jóléti társadalmak egészségtelen életmódja miatt nő gyakorisága.

3. Egyéb betegségek és állapotok

• Méhfibrómák: A méhizomzatból kifejlődő abnormális kinövések, amelyek erős menstruációs vérzést és medencetáji nyomást vagy fájdalmat okozhatnak.
• Méhpolipok: Kisméretű, a méhnyálkahártyából eredő általában jóindulatú kinövések, amelyek szintén okozhatnak erős vagy rendellenes vérzést.
• Adenomiózis: Akkor alakul ki, ha méhnyálkahártya-mirigyek jelennek meg a méh izomzatában, ami fájdalmas és erős menstruációs vérzést okoz.
• Hormonkezelés: A mellrák kezelésére alkalmazott tamoxifen kis mértékben növeli a méhtestrák létrejöttének esélyét. Megfelelően alkalmazott menopauzális hormonpótló kezelés rizikónövelő hatása minimális.
• Örökletes tényező (Lynch-szindróma): Ebben az esetben öröklődő genetikai hajlam áll fenn, melynek során vastagbél-, méhtest-, és számos egyéb daganat kialakulásának magasabb rizikójával kell számítani.

4. Vékony méhnyálkahártya okai (kontrasztban a vastagsággal)

Fontos megemlíteni a vékony méhnyálkahártya lehetséges okait is, amelyek a kórosan vastag állapot ellenkezőjét jelentik, de szintén meddőséghez vezethetnek:

• Ösztrogénhiány (pajzsmirigy túlműködés, FSH hiányállapot, dohányzás, depresszió, alultápláltság, hirtelen fogyás).
• Felborult hormonháztartás.
• A méh, petefészkek alulteljesítése.
• A kismedence elégtelen vérellátása, gyulladása.
• Nemi úton terjedő betegségek.
• Korábbi műtétet vagy méhfertőzést követően kialakult hegszövet az endometrium felületén (Asherman-szindróma).
• A méhtest fejletlensége, rendellenesen fejlődött reproduktív szervek.
• Genetikai hajlam.
• Műtéti méhtisztítás, abortusz (sérült méhnyálkahártya).
• Hosszú ideig szedett fogamzásgátló tabletta (progeszteron-alapúak csökkenthetik az endometrium épülését).
• Magas dózisú C-vitamin bevitel (több ezer mg naponta).

Diagnózis és kivizsgálás

A megvastagodott méhnyálkahártya diagnosztizálása többlépcsős folyamat, amely magában foglalja a panaszok alapos felmérését és különböző képalkotó, valamint szövettani vizsgálatokat.

1. Nőgyógyászati vizsgálat és anamnézis

Az orvos részletesen kikérdezi a pácienst a tüneteiről, a menstruációs ciklusáról, a családi anamnézisről (pl. daganatos betegségek előfordulása a családban), valamint az esetleges rizikótényezőkről (elhízás, hormonkezelés stb.).

2. Képalkotó vizsgálatok

• Kismedencei ultrahang: Az esetek jelentős többségében ezt alkalmazzák először a vizsgálaton.
• Transzvaginális ultrahang: Ha közelebbi vizsgálatokra van szükség, a transzvaginális ultrahang következik. Ezzel lehet meghatározni a méhnyálkahártya vastagságát. A menstruáció előtt a méhnyálkahártya vastagság lehet akár 14-18 mm is, ezért a mérést menstruáció után kell végezni, amikor az alaphártya 2-3 milliméteres rétege mérhető.
• MRI vagy CT vizsgálat: Ha a szövettani vizsgálat során igazolódik a méhtestrák, akkor a következő lépés a kismedence-hasi régió feltérképezése valamilyen képlakotó eljárás segítségével, mint az MRI vagy CT.

3. Szövettani vizsgálat

A diagnózis felállítása szövettani vizsgálattal lehetséges. Ennek leggyakrabban alkalmazott módszere a curettage (méhkaparás) vagy fractionalt abrasio, mely során a nyakcsatornát és méhüreget bélelő hámot egy erre megfelelő eszközzel lekaparják, mindössze néhány perces beavatkozás során. Ennek hátránya, hogy vénás altatásban történik és egynapos kórházi tartózkodást igényel. A méhnyálkahártya biopszia rendkívül fontos az elváltozás jellegének és típusának pontos azonosításához, mivel az ultrahang csak az eltérést tudja feltárni, de a sejtszintű eltérések kimutatására nem alkalmas.

A hiszteroszkópia is fontos lehet a méhnyálkahártya vizsgálatakor.

Kezelési lehetőségek

A megvastagodott méhnyálkahártya kezelése a hiperplázia típusától, a daganatos kockázattól és a páciens életkorától, gyermekvállalási szándékától függ.

1. Hormonterápia

A vastag méhnyálkahártya hatékonyan kezelhető progesztin terápiával. A legtöbb esetben progeszteron (progesztin) pótlás indokolt, akár tabletta, akár injekció, akár hüvelykúp formájában. Ezek a hormonális készítmények gyors, célzott hatásukkal jelentős javulást eredményezhetnek.

Fiatal, gyermekvállalás előtt álló betegeknél, akiknél korai stádiumban sikerül a méhtestrákot felismerni, megkísérelhető a hormonterápia. Progeszteron hormon adásával a daganatos folyamat az esetek jelentős részében visszafordítható, ennek igazolását követően a terhesség vállalható.

Hormontartalmú méhen belüli eszköz (spirál): Ezek a korszerű, hormonnal töltött eszközök a méh üregébe helyezve tartósan biztosítják azt a gesztagén hormon hatást, melynek segítségével a kedvezőtlen hormonális állapot ellensúlyozható. Használatukkal nemcsak a méhtestrák előzhető meg, de megbízható fogamzásgátlást is biztosítanak.

2. Sebészeti beavatkozás

Csak indokolt esetben alkalmazzák, amikor például nagyon magas a rák kialakulásának a kockázata, vagy a progeszteron kezelés nem hozza meg a kívánt eredményt. Ilyenkor a méheltávolítás (hiszterektómia) erősen megfontolandó, főleg akkor, ha az illető már nem akar gyereket.

Ha a szövettani vizsgálat során igazolódik a méhtestrák, akkor az elsődleges kezelés sebészi, mely során eltávolítják a méhet, mindkét oldali petevezetéket és petefészket. Ez a betegség kezdeti stádiumban történő felismerése esetén elég is lehet. Bizonyos esetben mintát vesznek a gyanús nyirokcsomókból, vagy eltávolítják a kismedencei és para-aortikus nyirokcsomókat.

A hastükrözés (laparoszkópia) a nyitott műtéttel egyenértékű az onkológiai eredmények tekintetében, miközben számos tekintetben előnyösebb a beteg számára. Laparoszkópos műtét során csak néhány, fél-egy centiméteres nyílást ejtünk a hason.

3. Sugár- és kemoterápia

Előrehaladottabb esetekben, amikor a sejtburjánzás már máshol is jelen van a testben, vagy kiegészítő kezelésre van szükség, sugár- illetve kemoterápia is segítheti a gyógyulást. Leggyakrabban hüvelyi sugárkezelést alkalmaznak, ami csökkenti a daganat hüvelyboltozatban történő kiújulását.

4. Életmódváltás és természetes módszerek

A méhnyálkahártya egészségének megőrzésében és a hormonális egyensúly helyreállításában az életmódváltásnak is fontos szerepe van.

• Egészséges táplálkozás: A helyes táplálkozás, a megfelelő vitaminok és nyomelemek bevitele segítheti a hormonháztartás egyensúlyát. Fontos kerülni a túl sós, túl csípős és zsíros ételeket.
• Rendszeres testmozgás: A mozgásszegény életmód ronthatja a reproduktív szervek vérellátását. A kismedencei vérkeringés fokozása érdekében ajánlott a napi rendszeres mozgás.
• Súlykontroll: Amennyiben fogyni szeretne, de nem ért el tartós eredményt, célszerű szakemberhez (dietetikus, személyi edző, belgyógyász-endokrinológus) fordulni.
• Stresszkezelés: Feszültség alatt a szervezet mindent a „túlélésre” irányít, ilyenkor nem jut „energia” a női szervekhez. Fontos megtalálni a megfelelő relaxációs módszert (meditáció, mindfulness, autogén tréning, illóolajos fürdő, gyógyteázás, olvasás).

5. Kiegészítő kezelések gyógynövényekkel

Számos gyógynövény tartalmaz olyan fitohormonokat, flavonoidokat, antioxidánsokat és gyulladáscsökkentő hatóanyagokat, amelyek képesek támogatni a menstruációs ciklus és a méhnyálkahártya regenerációs folyamatait. A HerbClinic módszertana szerint a Hajadon teát a menstruáció végétől ovulációig, az Anya teát az ovuláció idején érdemes inni.

Az egyik legfontosabb női ciklust támogató gyógynövény a fitoösztrogén hatóanyag tartalma miatt. Mindkét teakeverékből napi 2 alkalommal (reggel/este), 1 evőkanál teafüvet 2,5 dl forró vízzel leöntve, 15 percig lefedve állni hagyva, majd leszűrve, étkezés előtt negyed órával fogyasztható. Általánosságban a teakeverékek 3-6 hónapos kúrában, majd 1 hónap szünettel alkalmazhatók, ezt követően újabb kúra indítható szükség esetén.

A méhpempő is támogathatja a méhnyálkahártya vastagságának növelését, mivel előhormonjai és B-vitaminjai serkenthetik az ösztrogén termelődését.

Táblázat: A méhnyálkahártya vastagítását segítő étrend-kiegészítők és gyógynövények

tags: #abnormalis #vastag #mehnyalkahartya