Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény alapelvei között szerepel, hogy az egészségügyi szolgáltatások és intézkedések során biztosítani kell a betegek jogainak védelmét. A beteg személyes szabadsága és önrendelkezési joga kizárólag az egészségi állapota által indokolt, törvényben meghatározott esetekben és módon korlátozható. Ez magában foglalja az egyénre szabott tájékoztatás és az ellátás visszautasításának jogát is.
Az önrendelkezési jog és a tájékoztatáshoz való jog
Az önrendelkezési jog alapvetően azt jelenti, hogy a beteg szabadon dönthet arról, kíván-e egészségügyi ellátást igénybe venni, illetve annak során mely beavatkozások elvégzésébe egyezik bele, vagy melyeket utasít vissza. Ide tartozik az is, hogy részt vegyen kivizsgálását és kezelését érintő döntésekben, és bármely egészségügyi beavatkozáshoz megfelelő tájékoztatáson alapuló, megtévesztéstől, fenyegetéstől és kényszertől mentes beleegyezését adja, vagy visszavonja.
Mindenkinek joga van ahhoz, hogy egyéniesített formában - értelmi szintjének, korának, állapotának, iskolázottságának figyelembevételével - részletes tájékoztatást kapjon az egészségi állapotát érintő kérdésekben. Az orvos tájékoztatási kötelezettsége magában foglalja a tőle elvárható ismereteknek megfelelő és legjobb tudása szerinti tájékoztatást, mely során kerülni kell az idegen nyelvű szavak, kifejezések használatát. A szóbeli tájékoztatás nem helyettesíthető az előre elkészített, általános ismertető segédanyagok átadásával.
A betegnek joga van arra, hogy a kivizsgálását és kezelését érintő döntésekben részt vegyen. A törvényben foglalt kivételektől eltekintve bármely egészségügyi beavatkozás elvégzésének feltétele, hogy ahhoz a beteg megtévesztéstől, fenyegetéstől és kényszertől mentes, megfelelő tájékoztatáson alapuló beleegyezését adja, akár szóban, akár írásban, akár ráutaló magatartással.
A beteg tájékoztatása során kiemelt figyelmet kell fordítani a kezelés általánosan ismert, jelentős mellékhatásaira, az esetleges szövődményekre és a beavatkozások lehetséges következményeire, azok előfordulási gyakoriságára. Elvárható, hogy a beteg kielégítő információt kapjon az alkalmazott gyógyszer hatásáról, mellékhatásáról és alkalmazási módjáról, idejéről. Az alkalmazott terápia vonatkozásában pontos utasítást és tájékoztatást kell adni a betegnek. A tájékoztatás során a beteget megilleti a kérdezés joga.
A műtéti kockázat körében 5-20% és ezen mérték feletti gyakorisággal együtt járó szövődmény lehetőségéről a beteget műtét előtt tájékoztatni kell. Nem feltétlenül szükséges tájékoztatni a beteget a műtét során esetlegesen, véletlenszerűen előforduló kockázat lehetőségeiről, amelyek nem tartoznak a műtéttel viszonylag nagy gyakorisággal együtt járó szövődmények körébe. A betegnek ismernie kell a műtét elmaradása esetén várható következményeket, és tudnia kell, hogy a műtéttel milyen kockázatot vállal. A beavatkozás elvégzéséhez nem elegendő a megfelelő tájékoztatás, a betegnek írásos beleegyezését is kell adnia.
Az ellátás visszautasításának jogi keretei
Az ellátás visszautasítása a beteg önrendelkezési joga körébe tartozó kérdés. Főszabály szerint minden cselekvőképes beteget megillet az ellátás visszautasításának joga. A főszabály alól azonban vannak kivételek is. Nem illeti meg az ellátás visszautasításának joga a beteget, ha az ellátás elmaradása mások életét vagy testi épségét veszélyeztetné. A beteg a beavatkozás elvégzéséhez való beleegyezését bármikor visszavonhatja, ám ha erre alapos ok nélkül kerül sor, a beteg kötelezhető az ennek következtében felmerült és indokolt költségek megtérítésére.
Az ellátás visszautasításának azonban szigorú, jogszabályban előírt feltételei vannak. A beteg minden olyan ellátást, amelynek elmaradása esetén egészségi állapotában várhatóan súlyos vagy maradandó károsodás következne be, csak közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban, illetve írásképtelensége esetén két tanú együttes jelenlétében utasíthat vissza. Életfenntartó vagy életmentő beavatkozás visszautasítására csak abban az esetben van lehetőség, ha a beteg olyan súlyos betegségben szenved, amely az orvostudomány mindenkori állása szerint rövid időn belül - megfelelő egészségügyi ellátás mellett is - halálhoz vezet és gyógyíthatatlan.
Az életfenntartó, illetve életmentő beavatkozás visszautasítása a fent említett alaki előírások betartásával történhet. Ebben az esetben ugyanakkor a visszautasítás csak akkor érvényes, ha egy háromtagú orvosi bizottság a beteget megvizsgálja és egybehangzóan, írásban nyilatkozik arról, hogy a beteg döntését annak következményei tudatában hozta meg, illetve, hogy a visszautasítás feltételei fennállnak. Ezt követően a betegnek az orvosi bizottság nyilatkozatát követő 3. napon - két tanú előtt - ismételten ki kell nyilvánítania a visszautasításra irányuló szándékát. Amennyiben a beteg nem járul hozzá az orvosi bizottság vizsgálatához, a kezelés visszautasítására vonatkozó nyilatkozata nem vehető figyelembe.
Kivételek a beleegyezési kötelezettség alól
A beteg beavatkozásokba történő beleegyezését kell feltételeznie az orvosnak, ha a beteg egészségi állapota következtében beleegyező nyilatkozat megtételére nem képes, a megfelelő személy nyilatkozatának beszerzése pedig késedelemmel járna. Komolyabb beavatkozásoknál a késedelem önmagában nem elégséges feltétel, beleegyezés nélkül csak akkor végezhető el a kezelés, ha a beavatkozás késedelmes elvégzése a beteg egészségi állapotának súlyos vagy maradandó károsodásához vezetne.
A beteg beleegyezésére nincs szükség abban az esetben sem, ha az adott beavatkozás elmaradása mások egészségét vagy testi épségét súlyosan veszélyezteti (pl. bizonyos járványos fertőző betegségek esetén), továbbá ha a beteg közvetlen életveszélyben van. Ebbe a körbe sorolja a jogszabály a 24. hetet betöltött magzatot is, azaz például az anya sem tagadhatja meg az ellátást, amennyiben döntése a magzatot veszélyeztetné. Beleegyezés hiányában is elvégezhető a beavatkozás módosítása, kiterjesztése abban az esetben, ha az nem volt előrelátható, de sürgős szükség teszi indokolttá, vagy annak elmaradása a beteg számára aránytalanul súlyos következményekkel járna.
Cselekvőképtelen és korlátozottan cselekvőképes betegek önrendelkezési joga
Cselekvőképtelen beteg, korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása tekintetében részlegesen korlátozott beteg az olyan ellátást, amelynek elmaradása esetén egészségi állapotában várhatóan súlyos vagy maradandó károsodás következne be, nem utasíthatja vissza. Korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen kiskorú esetén a háziorvosi, házi gyermekorvosi és a védőnői egészségügyi szolgáltatás nem utasítható vissza.
Ha cselekvőképtelen beteg, továbbá korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása tekintetében részlegesen korlátozott beteg esetén az életfenntartó vagy életmentő ellátás visszautasítására kerül sor, az egészségügyi szolgáltató kérelmet terjeszt elő a beleegyezés bíróság általi pótlása iránt. A kezelőorvos a bíróság jogerős határozatának meghozataláig köteles a beteg egészségi állapota által indokolt ellátások megtételére. Közvetlen életveszély esetén a szükséges beavatkozások elvégzéséhez bírósági nyilatkozatpótlásra nincs szükség. A kezelőorvos ezen kötelezettsége teljesítése érdekében - szükség esetén - igénybe veheti a rendőrség közreműködését.
Amennyiben a beteg cselekvőképtelen, és nincs olyan személy, akit a beteg korábban megjelölt, akkor a beleegyezés és a visszautasítás jogának gyakorlására a lentebb felsorolt személyek jogosultak:
- a beteg törvényes képviselője,
- ennek hiányában a beteggel közös háztartásban élő, cselekvőképes házastársa vagy élettársa,
- ennek hiányában gyermeke,
- ennek hiányában szülője,
- ennek hiányában testvére,
- ennek hiányában nagyszülője,
- ennek hiányában unokája.
Ha az azonos jogokkal rendelkező személyek ellentétes nyilatkozatot tesznek, akkor a beteg egészségi állapotát várhatóan legkedvezőbben befolyásoló döntést kell figyelembe vennie az orvosnak.
Védőnői feladatok és szabálysértések
Az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet szerint az ifjúság-egészségügyi gondozás során biztosítani kell a szűrővizsgálatokat és a beiskolázás előtti vizsgálatokat is. Az iskolaorvos feladata a gyermekek egészségi állapotának vizsgálata és nyomon követése. A vizsgálati eredményeket törvény szerint rögzíteni kell, az orvos a törvényes képviselő részére a vizsgálat eredményéről leletet ad ki.
A védőnői feladatok összeállítása, egyeztetése a nevelési-oktatási intézmény egészségnevelési programjában meghatározott feladatok figyelembevételével történik. A 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza a nevelési-oktatási intézmény védőnője által önállóan ellátandó feladatokat, mely szerint elvégzi a tanulók vizsgálatát kétévenként (kivéve a színlátás vizsgálata). Ezek közé tartozik többek között a testi fejlődés (súly, magasság mérése, testtömegindex számolás) nyomon követése, vérnyomás mérése, látásélesség, színlátás, hallás vizsgálata, a mozgásszervek szűrése, pajzsmirigy vizsgálata a módszertani irányelvek alapján.
Kötelező szűrővizsgálatok és oltások
A Mórahalmi Szent László Katolikus Általános Iskola példája alapján a következő vizsgálatok és oltások kötelezőek:
- Szeptember, január, április hónapokban tisztasági (tetvességi) szűrővizsgálat és szükség esetén, a tanév során bármikor, minden osztályban. Serke és tetű miatt kiszűrt gyermek szülei írásbeli értesítést kapnak.
- Védőnő által önállóan végzett szűrővizsgálatok a 2., 4., 6. és 8. évfolyamon: testi fejlődés (súly, magasság mérése, testtömegindex számolás) nyomon követése, vérnyomás mérése, látásélesség, színlátás, hallás vizsgálata, a mozgásszervek szűrése, pajzsmirigy vizsgálata a módszertani irányelvek alapján.
- Orvosi fizikális vizsgálat a 2., 4., 6. és 8. évfolyamon: fizikális belgyógyászati szűrés, a védőnő által kiszűrt elváltozások ellenőrzése, szükség esetén háziorvoshoz, szakorvoshoz utalás és a krónikus betegek gondozása.
- Az általános iskola 6. osztályában DTaP és MMR emlékeztető oltásban, 7. évfolyamban pedig kötelezően Hepatitis B elleni, és választhatóan Humán Papilloma Vírus elleni Gardasil védőoltásban részesülnek a tanulók.
A védőnő végzi a védőoltásokkal kapcsolatos szervezési, előkészítési feladatokat. A védőoltás célja a fertőző betegségekkel szembeni védettség kialakítása. 0-6 éves kor között a kötelező oltások rendszere folyamatos, életkorhoz kötött. Az iskolások oltásait a „Kimutatás iskolás korú gyermek védőoltásairól” című nyomtatványon kell nyilvántartani. Az oltásokra vonatkozó adatokat a törzslapra is be kell jegyezni. Azoknál a gyermekeknél, akiknél kötelezően előírt védőoltás elmaradt, az oltást a legrövidebb időn belül pótolni kell.
Szabálysértések és következmények
A rendeletben előírtak be nem tartása szabálysértési kategória. A szabálysértésről szóló 2012. évi II. törvény 239. § (1)-(2) bekezdései alapján aki a védőoltásra, a fertőző betegségekre, továbbá a járványügyi ellenőrzésre és a fertőtlenítésre vonatkozó egészségügyi jogszabályt megszegi, szabálysértést követ el, és rá helyszíni bírság is kiszabható. A területi védőnő az ellátási területére vonatkozóan a járási hivatalnak jelenti a végzett oltásokat, az iskolai kampányoltásokat, továbbá az oltások elmaradását.
Elektronikus ügyintézés az egészségügyben
A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (Dáptv.) 9. §-a szerint az állam az állampolgárai számára elektronikus ügyintézési szolgáltatást biztosít. Az iFORM elektronikus űrlapkitöltő a kormányzati honlap Személyreszabott Ügyintézési Felületén (SZÜF) elérhető. A bejelentkezéshez a Kormány által biztosított elektronikus azonosítási megoldással (pl. ügyfélkapu) történő azonosítás szükséges.
Elektronikus ügyintézésre a fent meghatározott eseteken túl a felhasználó vagy annak képviselője kizárólag törvényben meghatározott esetekben és csak akkor köteles, ha az adott ügyintézési cselekmény tekintetében az értelmezhető.
tags: #egyenre #szabott #vedonoi #tajekoztatasi #jog