A BNO kódrendszer és a csecsemő-, újszülöttkori betegségek

A BNO kódrendszer, azaz a Betegségek Nemzetközi Osztályozása (angolul: ICD, International Classification of Diseases) egy hierarchikus kódrendszer, amely a betegségek, sérülések és állapotok kódjait és kategóriáit határozza meg. E rendszer célja az egészségügyi adatok egységes megjelenítése, rögzítése, elemzése és megosztása. Az ICD-t a WHO (Egészségügyi Világszervezet) állítja össze és gondozza, majd a tagállamok, mint például Magyarország is, adaptálják azt a saját viszonyaikra. Hazánkban a BNO X. revíziója, az ICD-10-re támaszkodik.

A BNO-kódrendszer felépítése és célja

A BNO kódok felépítése és jelentése

A BNO kódok Magyarországon egy betűből és négy számjegyből állnak. A WHO által kidolgozott ICD-10 három-öt karakterből (egy betű és kettő-négy számjegy) álló karaktersort használ, a harmadik karakter után egy ponttal. A BNO X. revízióban minden legalsó szintű, konkrét diagnózisnak megfelelő kód öt karakter hosszú. A rövidebb - egy-négy - karakterből álló kódok csak a hierarchia magasabb szintjén lévő gyűjtőfogalmakhoz kapcsolódnak.

Mivel minden lehetséges állapotot valahova be kell tudni sorolni, ezért lehetőség van az „egyéb meghatározott” és a „külön megjelölés nélküli (k.m.n.)”, valamint a „máshova nem osztályozott (m.n.o)” kategóriák használatára is, amikor az adott csoporton belül a specifikus kategóriák egyikébe sem sorolható be a betegség.

Csecsemő-, újszülöttkori betegségek a BNO rendszerben

A BNO rendszer számos kódot tartalmaz, amelyek a magzat és újszülött betegségeit osztályozzák. Ezek a kódok segítenek az egészségügyi szakembereknek a pontos diagnózis felállításában és a megfelelő kezelés kiválasztásában. Néhány példa a magzat és újszülött betegségeivel kapcsolatos BNO kódokra:

  • P00.9 - Az anya k.m.n.
  • P01.9 - A terhességgel kapcsolatos k.m.n.
  • P02.9 - A burkok k.m.n.
  • P03.9 - A vajúdás és a szülés k.m.n.
  • P04.9 - K.m.n.
  • P07 - A rövid terhességi időtartammal és az alacsony születési súllyal kapcsolatos m.n.o.
  • P28.1 - Egyéb és k.m.n.
  • P36.1 - Egyéb és k.m.n.
  • P36.3 - Egyéb és k.m.n.
  • P52.0 - I.
  • P52.1 - II.
  • P52.2 - III.
  • P56.9 - Hydrops foetalis egyéb és k.m.n.

Csecsemő és újszülöttkori betegségek gyakorisága

A rövid terhességi időtartammal és az alacsony születési súllyal kapcsolatos máshova nem osztályozott betegségeket a P07 kód alá sorolják. Ezek a kódok lehetővé teszik a szakemberek számára, hogy nyomon kövessék a csecsemők egészségi állapotát és statisztikai adatokat gyűjtsenek a különböző betegségekről.

Újszülöttkori fertőzések - Áttekintés

Az újszülöttkori betegségek kategóriája rendkívül széles, és magában foglalja az anyai állapotokból, a terhesség alatti komplikációkból, a szülés körüli eseményekből, valamint az újszülött saját fejlődési rendellenességeiből adódó problémákat. Például, a P52.0, P52.1 és P52.2 kódok az újszülöttkori intracranialis vérzések különböző típusait jelölik, míg a P56.9 a hydrops foetalis egyéb és k.m.n. eseteit fedi le. Ezen felül az újszülöttkori sárgaság és a pajzsmirigyműködés átmeneti rendellenességei is specifikus BNO kódokkal rendelkeznek.

A BNO és az adókedvezmények

Bizonyos súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségek esetén adókedvezmény vehető igénybe. A jogszabályokban (1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról, 335/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet és 49/2009. (XII. 29.) EüM rendelet) részletes lista található a kedvezményre jogosító betegségekről. Fontos, hogy az adókedvezmény igénybevételéhez orvosi igazolásra is szükség van.

Néhány példa a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekre:

  • Hallási fogyatékosságok: H90, H91 kódok, melyek a vezetéses típusú, idegi eredetű, kevert típusú és egyéb hallásvesztéseket foglalják magukba.
  • Mentális és viselkedészavarok: F71, F72, F73 kódok a közepes, súlyos és igen súlyos mentális retardáció különböző típusaira.
  • Látási fogyatékosságok: H54 kód a vakság és csökkentlátás különböző formáira.
  • Mozgásszervi fogyatékosságok: Különböző kódok a végtagok hiányára, ízületi merevségre, csontelhalásra, krónikus ízületi gyulladásokra, érbetegségekre, hemofíliára és bénulásos szindrómákra. Ide tartozik a csecsemőkori agyi bénulás (G80) és a csecsemőkori gerincvelői izomsorvadás I. típus [Werdnig-Hoffmann] (G12.0) is.
  • Pervazív fejlődési zavarok: F84 kód, amely magában foglalja a gyermekkori autizmust (F84.0), atípusos autizmust (F84.1), Rett szindrómát (F84.2), Asperger szindrómát (F84.5) és egyéb pervazív fejlődési zavarokat.
  • Schizophrenia, schizotypiás és paranoid zavarok: F20-F29 kódok.
  • Daganatos betegségek: C81-C96 kódok, amelyek a Hodgkin kór, non-Hodgkin lymphoma, myeloma multiplex, myeloid leukaemia és egyéb rosszindulatú daganatokat fedik le.

A különböző betegségcsoportokhoz tartozó BNO kódok

Az autizmus és a BNO

Az autizmus diagnózisát pszichiáter állítja ki, és az egészségügyi rendszer szerint valamilyen eltérés az átlagos állapottól, ezért van BNO kódja. Az autizmus misztikusságának csökkentésére fontos megjegyezni, hogy minden betegségnek van BNO kódja, még a torokgyulladásnak is.

Az ICD-10 (BNO-10) rendszere a pervazív fejlődési zavarokat (F84) számos alkategóriára osztja. Az alkategóriákat eredetileg azért hozták létre, hogy az autizmus különböző megjelenési formáit csoportosítsák. Az F84.00, Gyermekkori autizmus azt jelenti, hogy az autizmus tünetei már kisgyermekkorban nagyon erősen jelentkeztek. Az F84.10, Atípusos autizmus pedig nem azt jelenti, hogy a tökéletesen tipikus autizmusról van szó.

Azonban beigazolódni látszik, hogy a rengeteg alkategória nem érte el a kívánt célt. Az alkategóriák sokszor nem az adott autista gyermek, felnőtt valós állapotára reflektálnak, és a diagnoszták is gyakran rosszul használják azokat, például a gyermekkori autizmust, vagy a nem meghatározott pervazív fejlődési zavart. Az utóbbit néha azért adják ki, mert nem akarják leírni az autizmus szót. Az így keletkezett diagnózisok nem összehasonlíthatóak, nem használhatók kutatásra, avagy trendek vizsgálatára. Ez nem csak Magyarországon igaz.

Az WHO kidolgozta az ICD 11. revízióját, amely 2022. január 1-jén lépett életbe. Ebben már egy teljesen új klasszifikáció van. Az autizmus megjelenési formáinak nincsenek különböző megnevezései (lásd Pervazív fejlődési zavar, vagy asperger szindróma). Ez a klasszifikáció azonban Magyarországon még nem hivatalos.

Szemben a rengeteg alkategóriával, amit az ICD-10 (BNO-10) és a korábbi DSM változatok is használtak, a DSM 5-ben az autizmusra már csak egyetlen megnevezés található: Autism Spectrum Disorder (ASD) - Autizmus Spektrum Zavar, amibe minden korosztály, minden súlyosságú autizmusát bevonták. Az ASD-n belül ugyan megkülönböztetnek három súlyossági fokot, de azoknak nem adtak külön nevet.

tags: #bno #kodok #csecsemo