A kisgyermekkel otthon lévő szülőnek előbb-utóbb letelik a GYES/GYED időszaka, és el kell gondolkodnia a munkába visszatérésen. A gyermek születése után kihívást jelenthet a munkába való visszatérés, hiszen rengeteg jogszabály van, amellyel a szülők csak ekkor szembesülnek. Fontos, hogy az édesanyák és édesapák tisztában legyenek jogaikkal és kötelezettségeikkel, hogy a visszatérés zökkenőmentes legyen.
A GYES és GYED melletti munkavégzés lehetőségei
Bizonyos keretek között a GYES/GYED alatt is lehet dolgozni. Legkorábban a CSED folyósításának lejártát követően lehet keresőtevékenységet folytatni anélkül, hogy le kellene mondani az ellátásokról, azaz a gyermek fél éves kora után. Az a szülő, aki igényli a gyermek féléves korától időkorlátozás nélkül folytathat a GYES mellett keresőtevékenységet. A gyermek 2 és 3 éves kora között veszik igénybe a legtöbben a GYES-t, a CSED és GYED lejártát követően. Mivel a gyermek már elérte a 2 éves kort, sokan döntenek úgy, hogy az otthon töltött idő után visszatérnek a munka világába, akár teljes munkaidőben is, miközben a GYES-t továbbra is kapják. Ugyanis a gyermekgondozást segítő ellátás mellett korlátlanul lehet munkát végezni, legyen szó munkaviszonyról, vállalkozásról, egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyról (pl. megbízási jogviszony). Mindezt a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény szabályozza.
Fontos tudni, hogy a GYES-ben részesülő személy kereső tevékenységet a gyermek fél éves koráig nem folytathat. Vannak ma már olyan élethelyzetek is, amikor a családok által igénybe vehető támogatásokat nem az édesanya, hanem az édesapa veszi igénybe. Például az anyuka mellett az apuka is érvényesítheti és részesülhet a gyermekgondozást segítő ellátásban (gyes) és gyermekgondozási díjban (gyed).
A visszatérés bejelentése és a munkáltató kötelezettségei
A gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság megszüntetését a munkavállaló köteles bejelenteni. A dolgozó és a munkáltató közötti együttműködési kötelezettség alapján elvárható, hogy a munkavállaló a visszatérés várható időpontját is megjelölje. A jogszabály szerint a távollét legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló, munkavállaló által küldött jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg. A fizetés nélküli szabadság megszűnésének időpontja azért is lényeges, mert ettől az időponttól ismét terheli a munkáltatót a foglalkoztatási és bérfizetési kötelezettség, valamint a dolgozót a munkavégzési kötelezettség. A bejelentést célszerű írásban megtenni, akár tértivevényes, ajánlott levélben, a későbbi félreértések elkerülése érdekében.
Amennyiben a munkáltató nem válaszol, akkor a 31. napon, a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő első munkanapon a munkavállalónak meg kell jelennie a munkahelyén. Ez akkor is igaz, ha nem kapott beosztást az első munkanapra vonatkozóan. Így a munkavállaló a munkavégzési kötelezettségének eleget tesz, és a munkáltatónak valamit lépnie kell erre. Szabadságot nem adhat arra a napra, mert azt 15 nappal előre jeleznie kellett volna. Így tehát állásidőt kell fizetnie. A munkáltatót foglalkoztatási kötelezettség terheli a munkaszerződés szerint. Mivel a munkaviszony nem szűnik meg, amíg az anyuka vagy apuka a gyermekkel otthon van, így főszabály szerint a munkáltató köteles ugyanabba a munkakörbe visszahelyezni. A munkavállaló csak akkor köteles másik munkakörbe visszatérni, ha erről a munkáltatóval megállapodott.
Szabadságok és bérkorrekció
Felhalmozódott szabadság
A gyermekkel otthon töltött idő munkaviszonynak számít, azonban nem a teljes időtartam alapján jár szabadság a munkavállalónak. A dolgozót az igénybe vett szülési szabadság (legfeljebb 24 hét) időtartama és a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első 6 hónapja alapján számított szabadság illeti meg. E szabadságot a munkáltató a fizetés nélküli szabadság megszűnésétől számított 60 napon belül köteles kiadni. Így a GYES/GYED-ről visszatérő munkavállaló részére rendszerint a felhalmozódott szabadság kerül rögtön kiadásra. A szabadság pénzben való megváltása kizárólag a munkaviszony megszüntetésekor lehetséges.
A szabadságra vonatkozó jogosultság a munkában töltött idő alapján jár naptári évben, és alap- és pótszabadságból áll. Az alapszabadság mértéke 20 nap, mely az életkortól függően növekszik. A 16 évesnél fiatalabb gyermek után pótszabadság jár:
- 1 gyermek esetén: +2 nap
- 2 gyermek esetén: +4 nap
- 2-nél több gyermek esetén: +7 nap
- Fogyatékos gyermekenként: +2 munkanap
A pótszabadság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.
Bérkorrekció
A visszatérést követően a munkáltató köteles ajánlatot tenni a munkavállaló számára a munkabér módosítására, annak érdekében, hogy a bére az időközben bekövetkezett béremelkedést kövesse. Ennek során a munkavállalóval azonos munkakörű munkavállalók részére a munkáltatónál időközben megvalósított átlagos éves béremelés mértékét kell alapul venni. Ilyen munkavállalók hiányában a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos éves béremelés mértéke az irányadó. A bérkorrekciónak minden bérelemre ki kell terjednie, tehát az alapbéren kívül a többi bérelemre is (pl. teljesítménybér, pótlékok). Ha a felek a bérfejlesztés mértékében nem tudnak megállapodni, a munkavállaló munkaügyi jogvitát kezdeményezhet.
Felmondási tilalom és védelem
A felmondási tilalom azt jelenti, hogy a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt bizonyos meghatározott tartamok és élethelyzetek alatt. Ezek közé tartozik a várandósság, a szülési szabadság, az apasági szabadság, a szülői szabadság, és a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság tartama.
Fontos hangsúlyozni, hogy a felmondási tilalom nem az ellátásokhoz kapcsolódó védelem, hanem konkrét tartamokhoz kötődik. Amennyiben a fizetés nélküli szabadság megszüntetésével vagy megszűnésével a szülő visszatér a munkába, az abszolút felmondási védelem megszűnik.
A Munka Törvénykönyve azonban továbbra is tartalmaz felmondásvédelmi rendelkezéseket a visszatérő szülők számára:
- Ha az anya vagy a gyermekét egyedül nevelő apa a gyermek 3 éves kora előtt tér vissza a munkába, a felmondás lehetősége korlátozott. Ebben az esetben a munkavállaló magatartására alapozott felmondásnak csak akkor van helye, ha az azonnali hatályú felmondás feltételei fennállnak, azaz súlyos jogsértés esetén.
- Ha a munkáltató a munkavállaló képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő okból akar felmondani, ezt akkor teheti meg, ha nincs másik megfelelő betöltetlen munkakör, vagy a munkavállaló az erre irányuló ajánlatot elutasította.
- Ha elmúlt 3 éves a gyermek, akkor nincs állásfelajánlási kötelezettség, a munkakör megszűnésére való hivatkozással felmondhat a munkáltató.
Rugalmas munkavégzési lehetőségek
Részmunkaidő
A gyermek négyéves koráig a munkavállaló kérésére a munkáltató köteles az általános napi munkaidő felére szóló részmunkaidőre módosítani a szerződést. Három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén ez a jog a legkisebb gyermek hatéves koráig illeti meg. A munkáltatónak mindenképp biztosítania kell a részmunkaidőt, még akkor is, ha emiatt fel kell vennie még egy négyórás munkavállalót, vagy ha át kell szerveznie a munkavégzést. A 4 órás, megfelezett munkaidő valóban a dolgozó kérésén múlik, de ennek emelése 6 órára már a munkáltatóval közös döntés eredménye lehet.
Munkavégzési hely és munkarend módosítása
2023-ban bevezetett újdonság, hogy a gyermek nyolcéves koráig kérhető majd a munkavégzési hely, valamint a munkarend módosítása, továbbá távmunkát is igényelhetnek a szülők, amit csak kellő indoklással utasíthat el a foglalkoztató. A Munka Törvénykönyve alapján a munkavállaló ezen kérelmét írásban kell indokolja, továbbá megjelöli a változtatás időpontját, melyre a munkáltató 15 napon belül írásban nyilatkozik. A kérelem elutasítását a munkáltató köteles megindokolni. A kérelem jogellenes elutasítása vagy a nyilatkozat elmulasztása esetén a bíróság a munkáltató hozzájáruló nyilatkozatát pótolja.
Rendkívüli munkaidő nem rendelhető el a munkavállaló számára várandóssága megállapításától gyermeke hároméves koráig. Éjszakai munka nem osztható be a munkavállaló számára várandóssága megállapításától gyermeke hároméves koráig. Ez vonatkozik a gyermekét egyedül nevelő munkavállalóra is gyermeke hároméves koráig. Éjszakai munka a nő számára gyermeke hároméves korától tízéves koráig, vagy a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló számára gyermeke hároméves korától tízéves koráig csak a hozzájárulásával osztható be.
Szülői szabadság
2023. január elsejétől került bevezetésre a szülői szabadság, ami azt jelenti, hogy a gyermek születésétől számított három évig 44 napot kivehet mind a két szülő szülői szabadság címén. Azonban van különbség a hagyományos szabadság és a szülői szabadság között. Előbbire a teljes bérét megkapja a munkavállaló, utóbbi esetében viszont csak a távolléti díj 10%-a jár a munkavállalónak, és ebből még levonásra kerül az adott időszakra folyósított a GYED vagy GYES összege.
tags: #ovodapedagogus #gyed #utan