A reproduktív egészség és az abortusz kérdése összetett, érzékeny téma, amely sok nőt érint életük során. Magyarországon az elmúlt évtizedekben számos változás történt ezen a területen, amelyek befolyásolják a nők döntéseit és lehetőségeit.
Az abortusz jogi és etikai háttere
Az abortuszhoz való jog szorosan összefügg a reproduktív szabadsággal és a női jogokkal. Keszler Viktória, a Másállapotot a szülészetben! mozgalom egyik alapító tagja szerint az elmúlt 16 évben a szigorítások ellenére nem következett be jelentős jogi korlátozás az abortusz terén, így a várandósságában bizonytalan nők jogai lényegében változatlanok maradtak az Alaptörvény módosítása előtt. Ugyanakkor felhívja a figyelmet a bűntudatkeltés nagyobb teret kapására az abortuszt választó nőkkel szemben. A 29/2022-es ún. „Szívhang rendelet” előírja, hogy a terhességmegszakítás előtt a nőknek igazolniuk kell, hogy a szülész-nőgyógyász a magzat életfunkcióira utaló tényezőket (szívhangot) észlelhető módon bemutatta számukra, ami nagy felzúdulást váltott ki.
Monostori László előadásában a születésszabályozás és családtervezés kapcsán kiemelte a természetes családtervezés módszereinek ismertetésének fontosságát, valamint felmerült a mesterséges fogamzásgátló eszközök használatának kérdése, annak ellenére, hogy az Egyház tanítása elutasítja ezeket. Szó esett a diákok felvilágosításának nehézségeiről is, mivel a gyermekvédelmi törvény hatályba lépése óta sokan tartanak a félremagyarázástól.
Az otthonszülés és a bábai modell
Az otthonszülést lehetővé tevő rendelet Keszler Viktória szerint az elmúlt 16 év egyik legjelentősebb eredménye volt a reprodukciós jog, a családpolitika és a nőjog területén. Ez az intézkedés nemcsak az intézeten kívüli szülést választóknak segített, hanem előmozdította a szülés élettani folyamatainak támogatását és a bábai modell (szülésznők által kísért szülések, kizárólag eltérés esetén orvosi segítséggel) érvényesülését. Hozzájárult a nő és a család igényeihez igazodó ellátással kapcsolatos elvárások erősödéséhez, és felhívta a figyelmet arra, hogy a szülés alapesetben természetes folyamat.
A Másállapotot a szülészetben! mozgalom 2016-os megalakulásával csúcsosodott ki az a civil oldalon induló folyamat, amely a nők, a kisbabák és a családok megélését, valamint a nemzetközi jó gyakorlatokat helyezi előtérbe. Az otthonszülés elfogadottsága az intézmények által is megnőtt az elmúlt tizenhat év alatt, és ma már nem csupán egy szűk, szubkulturális csoport választja.
A szülészeti ellátás kihívásai és fejlesztései
Dr. Ádám Zsolt szülész-nőgyógyász egyetért a szülészeti rendszer kritikájával, kiemelve, hogy sokkal humánusabb, az embert és a családot középpontba helyező ellátórendszerre van szükség. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a kórházi szülések óriási mértékben csökkentették a csecsemő- és az anyai halálozást a 20. század második felétől. Azt is megemlíti, hogy a „baba- vagy családbarát” jelzőknek alapvetőknek kellene lenniük minden szülészeten.
Kritikát fogalmaz meg azzal szemben, hogy ma Magyarországon gyakorlatilag bárki tarthat szülésfelkészítőt. A választott orvos intézményének megszűnését egy olyan lépésnek tartja, amit korábban a szakma és a társadalom sem gondolt volna lehetségesnek, mégis könnyen elfogadta. Véleménye szerint a rendszer jól látta, hogy mindezt meg kell előznie az orvosok bérrendezésének. Az állami ügyeleti időben szerzett tapasztalatai alapján megjegyzi, hogy a nők orvosválasztása sokszor szimpátia alapján történt, nem szakmai szempontok szerint, kivéve speciális eseteket, mint ikerszülés, vagy faros szülések.
Dr. Ádám Zsolt szerint a személyi érdekeltség kikerülésével a fiatal orvosok sokkal több szüléshez férnek hozzá, és ők kísérik azokat. Azonban a fogadott személyzet által biztosított plusz létszám hiánya leginkább szülésznői szinten okoz problémát. Hangsúlyozza, hogy az orvos 0-24 órában elérhető az épületben, és ez a modell jobban lehetővé teszi az otthonszülésből átvett jó gyakorlatok intézményi ellátásban való megjelenését.
A bábai modell képzési és jogi kereteinek megteremtése is kulcsfontosságú. Jelenleg a szülésznőképzésben részt vevő hallgatóknak csak mintegy 30%-a kezd dolgozni a pályán, és közülük is többen lemorzsolódnak. Dr. Ádám Zsolt szerint a szülésznőképzés csak akkor működhet jól, ha a szülésznő nem az orvosi modellt tanulja meg. Fontosnak tartja a mentorbábák jelenlétét is, akik gyakorlati segítséget nyújtanának az átállásban.
Gyógyszeres abortusz és a női egészség
Dr. Ádám Zsolt megerősítette, hogy a gyógyszeres terhességmegszakítás valóban kevesebb szövődménnyel jár a nőre nézve, mivel nincs szükség rutinszerű küret elvégzésére. Ahhoz azonban, hogy a gyógyszeres megoldás itthon is működőképes legyen, át kell adni ezt a fajta gyakorlatot a teljes szakmának. Gyakran jelentkeznek nők az ügyeleteken bécsi gyógyszeres megszakítások után, mert hazatérve magukra maradnak a vérzés normális mértékének megítélésével.
A Mifegyne® tabletta és prosztaglandin kombinált alkalmazása már régóta törzskönyvezett Európában, és több mint kétmillió pácienst kezeltek vele. A gyógyszeres terhességmegszakítás előnye, hogy korai szakaszban is kivitelezhető, és nem szükséges műtétet végezni. A nők természetesebbnek tekintik, mert emlékeztet a spontán vetélésre.
A gyógyszeres abortusz után legalább 24 óráig kerülni kell a nehéz dolgok emelgetését és a fizikai munkát. A terhesség tünetei körülbelül egy hét elteltével szűnnek meg, elsőként a hasfájás. Az abortusz utáni görcsök normálisak, de nem mindenki tapasztalja őket; 3-4 nappal az abortuszt követően kezdődhetnek és 2-3 hétig tarthatnak. A beavatkozás után jellemző a vérzés, ami akár 2-3 hétig is eltarthat, intenzívebbé válhat 3-4 nappal az abortuszt követően. Túlzott vérzés esetén orvoshoz kell fordulni.
A méhnyak egy ideig kissé nyitva maradhat, ilyenkor minden, ami a hüvelybe kerül, fertőzést okozhat. Láz, hát- vagy alhasi érzékenység, vagy váladék szivárgása esetén orvoshoz kell fordulni. Néhány nappal az abortusz után a mellek érzékennyé, duzzadttá válhatnak, folyadék szivároghat belőlük. Bármilyen fájdalom vagy panasz esetén beszélni kell az orvossal.
A szexuális felvilágosítás és a bizalom helyreállítása
A 2021. június 15-én megjelent gyermekvédelmi törvénycsomag a szexuális felvilágosítással kapcsolatban elméletileg arra vonatkozott, hogy az „nem irányulhat a nem megváltoztatására, valamint a homoszexualitás népszerűsítésére”. A gyakorlatban azonban a visszajelzések szerint a számonkérhetőségtől való félelem miatt sok iskolában egyáltalán nem mernek semmilyen szexuális felvilágosítást tartani, még a védőnők sem. Ez óriási és közegészségügyi szempontból is veszélyes hiány, hiszen kihat a nem kívánt terhességek és a szexuális úton terjedő betegségek megelőzésére.
A „valódi megoldást a hatékony szexuális felkészítés, az egészségügyi intézményekbe vetett bizalom helyreállítása, a nőközpontú ellátás, a működő protokollok és a férfiak bevonása jelentené.”
Mi történik, ha megtagadjuk az emberektől az abortuszt? | Diana Greene Foster | TED
A kontrollrendszer és a jogérvényesítés
Keszler Viktória szerint az elmúlt 16 évben, bár sok pozitív változás és kezdeményezés történt, nem jött létre olyan erős, független egészségügyi kontrollrendszer, amely valóban követné, elemezné és számonkérhetővé tenné a reprodukciós ellátás működését. A jogérvényesítés lehetősége korlátozott, a panaszmechanizmusok gyengék, az érintettek sokszor nem bízhatnak bennük, az adatokhoz való hozzáférés pedig hiányos vagy esetleges.
A reprodukciós egészség kérdése nem rétegtéma, minden egyes nőt, kisbabát és családot érint. Az, hogy tiszteletteljes-e az ellátás, evidenciaalapú-e, vagy hogy jelen van-e a minőségbiztosítás, valójában a társadalom egészére ható betegbiztonsági, ellátásbiztonsági kérdés is. Összességében az érintett nő és család továbbra is egyedül marad az őket érintő problémákkal, és alapvetően még mindig a nőre hárul a felelősség nagy része, miközben neki van a legkevesebb lehetősége arra, hogy a helyzetét javíthassa.
tags: #volt #mar #abortuszod #gyakori #kerdesek