Beutaló térítésmentes kötelező vizsgálatokra várandósok részére: átfogó útmutató

A várandósság időszaka tele van izgalommal és várakozással, de fontos, hogy a kismamák gondoskodjanak saját és születendő gyermekük egészségéről a kötelező vizsgálatok elvégzésével. Ez a cikk részletesen bemutatja a várandósgondozás menetét, a kötelező vizsgálatokat, a beutalók érvényességét, valamint a kapcsolódó jogokat és támogatásokat Magyarországon.

A várandósgondozás menete és szereplői

A várandósság biztos megállapításához nem elég egy pozitív terhességi teszt. Fel kell keresni egy nőgyógyászt, aki vizsgálatokkal megállapítja a várandósságot. Ha megállapítja, hogy gyermeket vársz, rizikóbesorolást végez, vagyis megállapítja, hogy a terhességed alacsony vagy magas kockázatú-e. Ezután veszi kezdetét a várandósgondozás, amely a szülés megindulásáig tart.

A várandósság megállapítása után tehát választani kell egy szülész-nőgyógyászt vagy szülésznőt, aki a várandósgondozást fogja végezni. Ezen kívül a háziorvost, valamint a körzetileg illetékes védőnőt is fel kell keresni.

A várandósgondozásban részt vevő szakemberek feladatai

A várandósgondozás megkezdéséhez legelőször szülész-nőgyógyász szakorvost kell felkeresni, aki igazolást állít ki arról, hogy valóban várandós vagy. Ezt követően eldöntheted, hogy a várandósgondozást az igazolást kiállító, vagy egy másik szülész-nőgyógyász szakorvos végezze, akit neked kell felkeresned.

• Szülész-nőgyógyász vagy szülésznő: A szülész-nőgyógyász vagy a szülésznő felelős a várandósgondozásért, tehát elsősorban az ő feladata figyelemmel kísérni, hogy nem merül-e fel valamilyen probléma a várandóssággal kapcsolatban. Elvégzi a szakterületéhez tartozó vizsgálatokat, rögzíti azok eredményét a várandósgondozási könyvben és figyelemmel kíséri, hogy az egyéb vizsgálatokat elvégezték-e. Fontos megjegyeznünk, hogy a kórházakban dolgozó szülésznők általában nem vállalnak várandósgondozást. Ha a terhességed alacsony rizikóbesorolású, a törvény szerint szülésznő is végezheti a várandósgondozást.
• Védőnő: A várandósságot megállapító nőgyógyászati vizsgálat után lehetőleg minél előbb el kell menned a területileg illetékes védőnőhöz. A védőnőt alapvetően nem választhatod szabadon, hanem a körzeti védőnőhöz kell járnod. A védőnő állítja ki a terhességi könyvet, amit utána minden további vizsgálatra magaddal kell vinned. A védőnő a várandósság alatt elsősorban tanácsadást végez. Az ő feladata a várandósgondozási könyv kiállítása és a várandós nő nyilvántartásba vétele, továbbá a támogatás, a tájékoztatás és a szülésre való felkészítés.
• Háziorvos: A háziorvosodat szintén neked kell felkeresned, a várandósságról szóló igazolással és a terhességi könyvvel együtt. Az első találkozásnak a várandósság 12. hetéig meg kell történnie. A háziorvos a feladatkörébe tartozó vizsgálatokat végzi el, például EKG-t, vérnyomásmérést és általános fizikális vizsgálatokat, és rögzíti ezek eredményét a várandósgondozási könyvben. Ő utal be vérvételre és vizeletvizsgálatra, szükség esetén további szakorvosi vizsgálatokra.

Rizikóbesorolás és gondozás

A rizikóbesorolástól függ, hogy mennyi és milyen vizsgálaton kell részt venned, illetve milyen szakemberek végezhetik a várandósgondozást. Magas rizikójú lehet a várandóssága, vagyis veszélyeztetettnek minősülhet például az a nő, aki a várandósság idején a 35. évét már betöltötte, korábban már elvetélt, korábban császármetszéssel szült, krónikus betegsége - pl. cukorbetegség, magas vérnyomás - van.

Ha a rizikóbesorolás a várandósság idején változik, az is változhat, hogy milyen szakemberek végzik a várandósgondozást. Tehát, ha alacsony rizikójúból magas rizikójú lesz, akkor a szülésznő a továbbiakban nem végezheti a gondozásodat, hanem orvosra van szükség.

A kötelező vizsgálatok beutalói és azok érvényessége

A hétköznapi szóhasználatban kötelező és választható vizsgálatokról szokás beszélni. Fontos, hogy a kötelező vizsgálat azt jelenti, hogy az egészségügyi ellátónak kötelező ezeket ingyen biztosítania minden olyan várandós nő számára, akinek van társadalombiztosítása (tb-je). Vagyis ha ezekre nem mész el, érhetnek ugyan negatív következmények, de jogi szankciókkal nem sújthatnak.

A várandósgondozási könyv mint beutaló

Kismamák esetében a várandósgondozási könyvben (kiskönyvben) szereplő, beutalóhoz kötött vizsgálatok tekintetében a kiskönyv adott oldala is beutalónak minősül a vonatkozó jogszabályok értelmében, amennyiben az hiánytalanul ki van töltve, valamint az orvos által alá van írva és le van pecsételve.

A laboratóriumi vizsgálatokhoz a kiskönyv ezen oldaláról minden esetben egy jól olvasható másolatot szükséges készíteni!

Orvosi beutaló érvényessége

A vonatkozó jogszabály értelmében az orvosi beutaló (nem csak laborvizsgálatra) a kiállítás napjától számított 90 napig érvényes, kismamák esetén a várandósgondozás keretében kiállított beutaló 300 napig használható fel.

A beutaló felhasználásának minősül a beutaló szerinti ellátásra történő bejelentkezés, időpontfoglalás is. Tehát, ha az időpontfoglalás a beutaló kiállításától számított 90 napon belül történik meg, a beutaló érvényes lesz a tényleges ellátás idején is, még akkor is, ha az időpont szerinti ellátásra 90 napon túl kerül sor.

Trimeszterek szerinti kötelező és javasolt vizsgálatok

A gondozás a várandós anya egészségének és a magzat fejlődésének folyamatos ellenőrzéséből áll, amely során fény derülhet a magzat fejlődését befolyásoló anyai betegségekre (pl. szénhidrátanyagcsere-zavarok, magas vérnyomás, Rh-inkompatibilitás, urogenitális és egyéb infekciók), a magzat bizonyos fejlődési rendellenességeire (pl. velőcső-záródási rendellenességek, Down-szindróma, szív- és vesefejlődési rendellenességek) és a vetélésre, koraszülésre való veszélyeztetettségre.

Első trimeszter (1-12. hét)

Ebben az időszakban a következő vizsgálatokon kell részt venni:

• Első nőgyógyászati szakorvosi vizsgálat: A 6-7. héten végzett ultrahangvizsgálat általában már kimutatja a magzati szívműködést, azaz a várandósságot. A várandósságról a nőgyógyász szakorvos igazolást állít ki. Ennek célja annak tisztázása, hogy a várandósság élő-e, van-e ikerterhesség, nincs-e méhen kívüli terhesség, illetve egyes fejlődési rendellenességek is felismerhetők.
• Teljes vérkép, kiegészítő vizsgálatok, vércukorszintmérés: Az első laborvizsgálat során teljes vérképet készítenek és az éhgyomri vércukorértéket ellenőrzik.
• Vizeletvizsgálat.
• Vércsoport-meghatározás és ellenanyagszűrés: Vércsoport-összeférhetetlenség szűrése.
• HBsAg-szűrés (anyai hepatitis B hordozás szűrés).
• VDRL-vizsgálat (szifilisz szerológiai szűrés).
• Fogorvosi vizsgálat.
• Genetikai ultrahangos szűrővizsgálat (11-13. hét): Ennek célja a nyaki redő, az orrcsont, a koponya, a végtagok és a magzati szívhang vizsgálatával megállapítani az élő várandósságot és kiszűrni egyes fejlődési rendellenességeket.
• Genetikai tanácsadás: A 37 évesnél idősebb várandós nőknek az első trimeszterben kötelező felajánlani a genetikai tanácsadást. Ennek során áttekintik azokat a lehetséges tényezőket, amelyek a baba szempontjából genetikai kockázatot jelentenek.
• EKG-vizsgálat, belgyógyászati vizsgálat.

Második trimeszter (13-24. hét)

Ebben az időszakban a következő vizsgálatokon kell részt venni:

• Második ultrahangos vizsgálat (18-22. hét között): Érdemes elmenni egy nőgyógyászati ultrahangvizsgálatra a 18-20. héten.
• Terheléses vércukorvizsgálat (OGTT) (24-28. hét között): Az egyik leggyakoribb kóros állapot, amely a leendő anya és újszülöttje sorsát döntően befolyásolja, a tünetmentesen jelentkező terhességi cukorbetegség. A korai felismerés csak szűréssel lehetséges.
• Vérkép- és vizeletvizsgálat (24-28. hét között).
• Választható vizsgálat: A nőgyógyász szakorvos a 16-19. héten újabb vérvizsgálatból álló integrált tesztet is javasolhat, amely segít kiszűrni az esetleges genetikai rendellenességeket.

Terhességi cukorbetegség szűrése - OGTT

A cukorterheléses vizsgálat menete:

1. Előzetesen semmilyen diétát nem kell, és nem is szabad tartani, a rendes, megszokott, életritmus szerint kell táplálkozni.
2. A páciens a vizsgálat előtt este 8-kor könnyű vacsorát egyen, utána csak vizet igyon.
3. Az étkezésmentes időszaknak 10-16 órán át kell tartania.
4. A vizsgálatot megelőző este, a gyógyszertárban kiváltott 75 g glükózt 3 dl csapvízben oldjuk fel. Alaposan elkeverjük, reggelig hűtve tároljuk. Reggel frissen facsart citromlével ízesíthetjük. Az így elkészített oldatot reggel hozza magával a vizsgálatra.
5. A cukoroldatot vérvétel után, 10 perc alatt kell meginni.

Harmadik trimeszter (25-40. hét)

Ebben az időszakban a következő vizsgálatokon kell részt venni:

• Ultrahangvizsgálat: magzat, méhlepény és magzatvíz mennyiségének ellenőrzése (30-32. hét között).
• Vérkép- és vizeletvizsgálat (36-37. hét között).
• Kardiotokográfos vizsgálat (CTG) (38., 39., és a 40. héten, majd a 40. hét után kétnaponta): Magzati szívhang- és méh-izomtónus 20-30 percig tartó megfigyelése a terhesség 36. vagy 38. hetétől hetente.
• GBS-szűrés (hüvelyváladék-tenyésztés): A „B” csoportú Streptococcus baktérium felnőtteknél nem okoz betegséget és legtöbbször tünetmentes. Az újszülöttek viszont fertőződhetnek a születéskor, ami súlyos megbetegedést idézhet elő, ezért fontos a kórokozó szűrése.

A munkáltatói kötelezettségek a várandós kismamák felé

A babavárás alatt a kismamára rendszeresen várnak vizsgálatok, melyeket a saját és a magzata egészsége érdekében nem mulaszthat el. A Munka Törvénykönyve védi a kismamákat a 107-es § d pontjával. Eszerint mentesül a munkavállaló a munkavégzési kötelezettsége alól a kötelező orvosi vizsgálat (ideértve a terhességgel összefüggő orvosi vizsgálatot is) teljes időtartamára. Természetesen törekedni kell arra, hogy a kismamák a munkaidő után elvégezhető vizsgálatokat ne munkaidő alatt végeztessék el. Ez etikai kérdés. Sok-sok vizsgálat (pl: vérvétel, ultrahang, kontroll vizsgálatok, NST) időpontja meghatározott, és kénytelenek ezeken munkaidőben megjelenni.

Támogatások és további információk

A magyar állam számos támogatást nyújt a gyermekvállaláshoz. Érdemes átnézni, milyen támogatásokat lehet igénybe venni, ha növekszik a család.

Jogszabályi háttér

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (2) bekezdés q) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 48. § 3. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,a 7. alcím és a 20. melléklet tekintetében a magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény 16/A. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 48. § 3. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,a 8. alcím tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (2) bekezdés h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 48. § 13.

Panaszjog és jogvédelmi szolgáltatások

Az Integrált Jogvédelmi Szolgálat (IJSZ) a Belügyminisztérium önálló szervezeti egységeként működik a beteg-, ellátott-, gyermekjogokkal kapcsolatos állampolgári jogok integrált érvényesítésének érdekében. A kapcsolódó feladatokat az országos jogvédői hálózat keretében megyei illetékességgel működő betegjogi képviselők látják el.

tags: #beutalo #teritesmentes #kotelezo #vizsgalatokra #varandos #reszere