A koraszülött babák gyógytornája és korai fejlesztése: átfogó szakirodalom

Magyarországon a megszületett gyermekek 8-9%-a korababaként jön a világra. Hivatalosan minden újszülött, aki a várandóság 37. hete előtt jön a világra, koraszülöttnek számít. Ezen belül is vannak súlyossági fokozatok: a 28. hét előtt születetteket extrém koraszülötteknek nevezik, míg a 32-36. hét között születetteket is koraszülöttnek tekintjük. Azonban azoknál is megfigyelhető enyhe fokozatú éretlenség, akik a 37. és a 39. hét között születtek.

A koraszülött kisbabák születési kora nagyban befolyásolja életben maradási esélyeiket, a kialakuló betegségek és károsodások lehetőségét. Döntő többségükben alacsony testsúllyal születnek, súlyuk általában nem éri el a 2500 g-ot. Fontos megjegyezni, hogy bár a súly is nagyon fontos, a fejlettség szempontjából az anyaméhben töltött idő a meghatározó. A méhen belül robbanásszerűen fejlődik az idegrendszer, egy-egy nap is rengeteget számít. Ezért is próbálják „húzni az időt”, amikor egy kismama kórházba kerül például magas vérnyomással vagy magzatvíz szivárgással. Minél több időt tud bent tölteni, annál kisebb az esélye a súlyos szövődményeknek.

A legtöbb koraszülöttnek szüksége van légzés- és/vagy keringéstámogatásra, hiszen éretlen a tüdeje, az érfalak gyengék, a vérnyomást nem tudja szabályozni a szervezet. Az „éretlen” kifejezés a legtalálóbb a koraszülött gyerekekre, és ez az éretlenség az idegrendszer tekintetében a legfeltűnőbb. A test minden energiáját az új helyzethez való alkalmazkodásra fordítja: meg kell szoknia a sok zajt és fényt, rengeteg vizsgálatnak és beavatkozásnak van kitéve, amelyek akár fájhatnak is. Ezekből kifolyólag az idegrendszeri fejlődés lassabb.

A koraszülöttek mozgásfejlődése és a korrigált kor

A koraszülöttek mozgásfejlődését attól a naptól vizsgáljuk, amikor meg kellett volna születniük. Ezért hallhatjuk velük kapcsolatban a „korrigált kor” kifejezést. Egy 34 hétre érkezett baba 6 hetes korában korrigáltan 0 hetes, hiszen akkor kellett volna megszületnie. 8 hetes korában korrigáltan 2 hetes. Tehát 8 hetes korában annyit „kell” tudnia, mint egy 2 hetes babának. Mindig a korrigált korához képest figyeljük a fejlődését, ahhoz képest nézzük, van-e lemaradás. A korrigált kor megállapítása a fejlődésneurológiai vizsgálat első és egyik legfontosabb lépése - 2 éves korig tartó korrekció a javasolt -, de az egyes pszichológiai vizsgálatokon túl nincsen jelentősége. Így a hozzátáplálás vagy a védőoltások beadásánál a csecsemő valós korát, a születéstől eltelt tényleges időt veszik figyelembe.

Miért fontos a gyógytorna?

A koraszülöttek fejlesztésében kiemelt szerepe van a gyógytornásznak. Már egészen korán, a kórházi tartózkodás alatt is találkozhatunk vele. Nem minden koraszülöttnek van szüksége fejlesztésre, de ez a ritkább. Már az első napokban, hetekben segítségünkre lehet a gyógytornász. Meg tudja mutatni a szülőknek, hogy hol és hogyan érjenek a babához. Persze ebben az ápoló személyzet is segít, de gyakran a szülők nem mernek hozzáérni a gyermekükhöz. Az ápolóktól azt látják, hogy gyorsan és nagy magabiztossággal, rutinosan kell ellátni a gyermeket. Egy kétségbeesett szülő el sem tudja képzelni, hogy ő így nyúljon a babájához. A kommunikáció is a gyermek állapotával kapcsolatos információkra korlátozódik sok esetben. Amint a gyermek állapota engedi, a gyógytornász megkezdi a kezeléseket. Kezdetben ez csak passzív mozgatást, pozicionálást jelent.

A Dévény Speciális manuális technika-Gimnasztika Módszer (DSGM)

Ha a gyógytornász eltérést észlel az izomtónusban, akkor szükségessé válhat a Dévény-módszer alkalmazása. Ez a koraszülöttek esetében még sokkal finomabb mozdulatokkal történik. A Dévény Speciális manuális technika-Gimnasztika Módszert Dévény Anna gyógytornász, művészitorna-szakedző dolgozta ki, aki az 50-es évek végétől foglalkozott koraszülöttek, valamint sérült gyerekek és felnőttek fejlesztésével, rehabilitációjával. A módszer alapja egy úgynevezett fascia technika, amelynek lényege, hogy az izmokat körülvevő szöveteket kezeli, ennek segítségével ingerli az idegrendszert. Két fő területből áll össze: a speciális manuális technikából, valamint a speciális testképző gimnasztikából.

Sokan emlegetik masszírozásként a Dévény-tornát, mivel látványra valóban hasonlónak tűnhet, azonban míg a masszázs egy nyugalmi helyzetben általában az izomhason történik, addig itt mozgás, mozgatás közben, a művészi torna egyes testhelyzeteit felhasználva dolgoznak, miközben az izmok mellett a szövetek mélyére is elérnek. Emellett a szakértő kezek nagy hangsúlyt helyeznek az inakra is: ezek segítségével ingerlik az idegrendszert, amely megszünteti a kontraktúrákat, és fiziológiás helyzetbe hozza az izmokat. Korababák esetében gyakoriak az izomtónusproblémák, amelyekkel nemcsak a mozgásfejlődés csúszhat meg, de evési, etetési, később beszédgondok is jelentkezhetnek. Itt egy sokkal finomabb, lágyabb, szinte simogató érintésről van szó, amely az idegrendszeri ingerlést szolgálja. Minél előbb belevágnak, annál hatásosabb a módszer, amely lehetővé teszi, hogy öt hónapos korig beinduljon az agy tartalékállománya.

A laza tónusú babáknak nincs kellemetlen érzésük a Dévény-torna miatt, de lehetnek fáradtak, rosszkedvűek, nyűgösebbek. Esetleg az egyes pózokkal kibillentjük őket a komfortzónájukból. A feszesség oldása már okozhat kellemetlenséget is, azonban ez az állapot nulla-huszonnégyben olyan érzéssel jár, mintha szűk, szoros ruhában járna-kelne az ember. A foglalkozás végén az utólagos megkönnyebbülés ezért mindig érezhető a kicsiken. A nagyobbak pedig meg is fogalmazzák, gyakran kiáltanak fel: „Anya, sokkal könnyebbnek érzem magam!”

A Katona-módszer

A Katona-módszer sajátossága, hogy az elemi mozgásminták, amelyeket a babákkal végzünk, végeztetünk, nemcsak diagnosztikai, hanem terápiás célra is alkalmazhatók. A mozgásminták, amelyekkel dolgozunk, egytől egyig minden újszülöttben ott vannak, de akinél az agyi terület sérült, annál megjelenhetnek másként. A rendszeres terápia hatására azonban új szinaptikus hálózatok jönnek létre, valamint stabilizálódik a sejtek közötti kapcsolat. Mivel a mozgásminták kiváltása nem bonyolult folyamat, azokat megtanítjuk a szülőknek. Ezt tartom a módszer egyik legnagyobb előnyének: a gyakorlás így otthon, napi szinten elvégezhető. A mozgásminták kapcsán olyan - bizonyára sok szülő által a gyermekorvosi rendelőben is látott - gyakorlatokra kell gondolni, mint a lebegő ültetés, a húzódzkodás, az elemi járás, az ülésbe rugaszkodás, vagy az asszisztált mászás. A terápia természetesen a mozgásfejlődéssel együtt az értelmi és pszichés fejlődésre is hatással van. A csecsemőket havonta vizsgálják, addig a szülővel végezhetik otthon a betanult gyakorlatokat. A kezelés általában addig az alkalomig tart, amíg a kicsi egyedül besétál az osztályra: ekkor jelképesen és szó szerint is elengedjük a kezét.

A Pető-módszer és a konduktív pedagógia

A konduktív pedagógia lényege, hogy az egész személyiséget figyelembe veszi már a legapróbb csecsemő esetében is. A mozgásfejlesztés segítségével alakítjuk a központi idegrendszer hibáit, ezáltal pedig sokkal több funkcióhoz hozzáférünk, mint önmagában a mozgás. Az értelem, az önellátás képessége, a beszéd fejlődése mind-mind idekapcsolódik. A Pető-féle konduktív pedagógia holisztikus szemlélete okán persze egy konduktor sokféle aspektusra, problémára rálát adott gyermekek kapcsán, a precizitás pedig elképesztően fontos ebben a szakmában, hiszen a legapróbb jeleknek is üzenetük van. A koraszülött babáknál is nagyon fontos figyelembe venni, hogy megadjuk a megfelelő fejlesztést, de közben túlingerelni sem lehet az idegrendszert, mert az későbbi gondokhoz, akár egy kisgyermekkorban megjelenő figyelemzavarhoz is vezethet. A metódus egyik legfőbb mozgatórugója a motiváció, amely a legapróbb babánál is szerepet kap. Éppen ezért akkor tudják elkezdeni a terápiát, amikor már a pici figyelme legalább kis időre megragadható. Kezdetben nagyon sok segítséget adunk, hogy érezze a gyermek, képes elvégezni a feladatot. A Pető professzor által megálmodott eszközök, mint a labdák és karikák, mind kapaszkodót adnak, amikor valakinek még elkél a segítség egy-egy mozdulathoz, miközben egyszerűek és egyszerűen is használhatók. Ezek aztán még nagyobb szerephez jutnak, amikor gyerekek az első év egyéni fejlesztése után csoportokba kerülnek, ahol azonban továbbra is lényeges szempont marad a differenciálás. A Pető Intézetben is alapvetés kezdetben a szülő jelenléte, hiszen a terapeuták őket is igyekeznek megtanítani, hogyan gyakorolhatók a mozgások a hétköznapokban, például öltözésnél, vetkőzésnél, játék közben.

Az aktív gyógytorna

A természetesen evidens Dévény terápia mellett, az aktív gyógytornában is részesüljön a baba. Az aktív gyógytorna órákon a babákat provokáljuk, stimuláljuk, rávezetjük, tanítjuk, elmélyítjük a helyes mozgás kivitelezés fortélyait, apró elemeire szedjük a mozdulatot, majd összerakatjuk. A kórházi tartózkodást követően még nagyobb hangsúlyt kap a gyógytorna. Az éretlen idegrendszernek a külvilághoz alkalmazkodva kell fejlődnie. Ehhez szükséges (lehet) a külső segítség. Gyakran konduktorok és gyógypedagógusok is részt vesznek a gyermek fejlesztésében. Továbbá a területileg illetékes pedagógiai szakszolgálatnál is lehet kérni a gyermek korai fejlesztését.

Korai fejlesztés - Mit kell tudni róla?

Korai fejlesztésre azoknak a 0-5 év közötti gyerekeknek van szükségük, akiknek a fejlődése eltér a velük azonos korúakétól. Koraszülöttek esetében legtöbbször az éretlen idegrendszer miatt van rá szükség. A korai fejlesztés egy tervszerűen felépített program, amely komplex diagnosztikai vizsgálatot, gyógypedagógiai oktatást, fejlesztést és különböző terápiákat jelent.

Korai fejlesztésre jogosultak

• Azok a gyermekek, akik megfelelő diagnosztikai vizsgálómódszerrel jelentős elmaradást mutatnak egy vagy több fejlődési területen: mozgásfejlődés, értelmi fejlődés, hallásfejlődés, látásfejlődés, beszédfejlődés, szociális, érzelmi fejlődés, viselkedésbeli eltérés.
• A 0-3 év közötti gyermekek, akiknek van érvényes szakértői véleményük.
• Ha a gyermek betöltötte a 3. életévét, korai fejlesztésben és gondozásban továbbra is részt vehet, ha a szakértői bizottság szerint még nem áll készen az óvodai nevelésre.

A korai fejlesztés jellemzői

• A fejlesztést minden esetben komplex kivizsgálásnak kell megelőznie.
• A szülőé a döntés lehetősége, hogy kitől és milyen mértékű segítséget igényel.
• Ha a szülő maga kér segítséget, azt valamilyen módon feltétlenül és azonnal meg kell kapnia.
• Ismerni kell a szülő igényeit, elvárásait, figyelembe kell venni a család életkörülményeit.
• A szülőt partnernek kell tekinteni, az övé a vezető szerep és felelősség gyermeke nevelésében.
• A gyermek fejlettségéről a szülőt korrekt módon kell tájékoztatni, mindvégig a gyermek pozitívumaira helyezve a hangsúlyt.
• A fejlesztés középpontjában az anya-gyermek kapcsolatnak kell állnia.
• A fejlesztő programot egyénre szabottan kell megtervezni és alkalmazni, kis lépésekben haladva.
• A fejlesztésben biztosítani kell az állandóságot, folyamatosságot.
• Ismertetni kell a szülővel az intézmény által nyújtott szolgáltatásokon túl az egyéb elérhető lehetőségeket is a gyermek fejlesztésével, a család jogaival, valamint a szociális juttatásokkal kapcsolatban.

A koraszülött gyermek kórházi zárójelentésével és/vagy a gyermekneurológus szakvéleményével a szülő felkeresheti a területileg illetékes pedagógiai szakszolgálatot, ahol a gyermek komplex koragyermekkori prevencióban, tanácsadásban és fejlesztésben részesülhet. A pedagógiai szakszolgálatok ellátásai ingyenesek.

A team tagjai

• Neonatológus: orvosi szempontok szerint vizsgálja a csecsemő fejlődését.
• Fejlődésneurológus: feladata az idegrendszeri betegségek kivizsgálása, diagnosztikája, kezelése.
• Fejlődéspszichológus: aki részletes diagnózist állít fel a gyermek fejlődésmenetéről.
• Gyógypedagógus-logopédus: aki a gyermek értelmi képességeit és nyelvi, beszédfejlődését fejleszti.
• Más szakokon végzett gyógypedagógusok: akik a látás-, hallás-, mozgásfejlesztést végzik.
• Konduktor: aki Pető-módszerrel dolgozik.
• Gyógytornász: aki a gyermek mozgásfejlődését vizsgálja és fejleszti.

Természetesen szükség esetén a fejlődési vizsgálatba egyéb alapellátást végző szakemberek is bekapcsolódnak úgy, mint szemész, audiológus és más szakorvosok. A nyomonkövetés során célszerű a gyermekkel foglalkozó pedagógussal is felvenni a kapcsolatot.

A fejlesztés az aktív jelenlétedben zajlik hetente meghatározott alkalommal, hiszen a mindennapi rendszeres otthoni gyakorlást te végzed a babáddal. A gyermekek fejlesztésére fejlesztő módszerek és terápiák széles skálája áll rendelkezésre. A vizsgálatot végző szakemberek segítenek kiválasztani, hogy a ti számotokra melyik lesz a leghatékonyabb. Mindenképp olyan szakembert válassz, akiben megbízol, és akinek a tanácsait követni tudod, akarod.

Legelterjedtebb fejlesztési formák

• Katona-módszer
• DSGM (Dévény Speciális manuális technika-Gimnasztika Módszer)
• Pető-módszer
• Alapozó Terápia
• Ayres-terápia
• TSMT (Tervezett Szenzomotoros Tréning)
• DSZIT (Dinamikus Szenzomotoros Terápia)
• HRG (Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika)

Az utánvizsgálatok jelentősége természetesen nemcsak a korai fejlesztés megindításában mutatkozik meg, hanem a későbbi életkorokban rendszeresen elvégzett felmérésekben is. Hangsúlyozni szeretnénk, hogy a koraszülött baba nem kezelendő automatikusan „betegként” vagy „sérültként”, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy laikus szemmel az apró eltérések nem minden esetben fedezhetők fel, és a „majd kinövi”, illetve a „majd behozza” típusú megnyugtatások sem célravezetőek. A korai fejlesztés célja nem „csak” a gyermek képességeinek fejlesztése, „iskolaérett” szintre való emelése. Fontos a segítségnyújtás pszichés szerepe is a család támogatásában, hiszen a különböző nehézségekkel küzdő vagy sérült gyermek megrengetheti a családi rendszert, annak belső egyensúlyát.

Fontos szempontok a koraszülött babák otthoni gondozásában

A kórházi tartózkodást követően a szülőknek is aktívan részt kell venniük a baba fejlesztésében és gondozásában.

Ringatás, hintázás és zenei stimuláció

Egyik fontos dolog a korababák számára a ringatás, a különböző irányba való mozgás, hintázás és közben éneklés, dúdolás vagy csak ritmusos mondókák ismételgetése. Ezt legjobban az egy kötélen logó babahintákban tudjuk megvalósítani, melyet nagyon váratlan és változatos irányban lehet mozgatni. Az anya pocakjában is ez történik, a korbabák ezekből a mozgásokból, ingerekből kimaradnak az utolsó hetekben! Ezt szuperül lehet pótolni a fekvős baba hintákkal (Adamo, Beto, vagy No name) ösztönösen, ringatva vagy tervezetten a Mackógyógytorna hintás gyakorlatsorokkal I. II. III. A zenepedagógus hozzáteszi: természetesen akadnak édesanyák, akik több alkalom után sem beszélnek önmagukról sokat, vagy kevésbé nyitottnak tűnhetnek, de ez sohasem jelent problémát. A belső munka ugyanis zajlik akkor is, ha valaki szemérmesebb azt kívülről megmutatni. „Ha az édesanya már képes nagyon halkan egy kicsit is énekelni, én megnyugszom.” A szakember, aki zenepedagógusi munkája mellett a Bethesda Kórházban szülő-csecsemő/kisgyermekkonzulensként is dolgozik, hangsúlyozza: a program módszertani képzése során nagy figyelmet fordítanak arra, miként kommunikáljanak a PIC osztályokon megjelenő kollégáik az édesanyákkal. „Az anya ezer csecsemő közül is megismeri a sajátja sírását, a gyerek pedig ezer anya hangja közül az ő édesanyjáét. Éppen ez a módszerünk lényege: a kezdeti bátortalanabb éneklés, kapcsolódás mögött mi vagyunk a támasztóhang, amely fokozatosan elhalkul.

A Perinatális és a Neonatális Intenzív Centrumokba (PIC és NIC) azok az újszülöttek kerülnek, akik születésük után azonnal intenzív orvosi ellátásra szorulnak. A PIC- és NIC-osztályokon általában inkubátorban, gépekre kötve kezelik őket, legtöbbjüket meg sem ölelheti az édesanyja. A Ringató-foglalkozást vezető Hazay Tímea ismerte fel, hogy a koraszülött, beteg babáknak és kétségbeesett szüleiknek nagy segítséget nyújt, ha valaki segít „oldani a hangulatot”, ha kedvességet és vidámságot visz a sípoló gépek mellé. Tapasztalataik szerint a babák a dalolásra, gitárhangra megnyugszanak, ellazulnak, a szülők pedig feloldódnak. A Ringató Magyar Zenei Nevelési Alapítvány önkéntesei 2014 óta az ország 5 klinikáját látogatják: a budapesti Bókay Gyermekklinikát, a Péterfy Sándor utcai kórházat, illetve Veszprémben, Kecskeméten és Tatabányán tartanak PIC Ringatókat, de a Mol Gyermekgyógyító Programjának köszönhetően a közeljövőben Pécsre és Debrecenbe is eljutnak majd. Amikor egy icipici koraszülött világra jön, nem csupán az inkubátor, az oxigén, vagy az egyéb orvosi eszközök létfontosságúak számára, hanem a biztonságot adó anyai jelenlét is, amelynek nagyon lényeges része az édesanya hangja. Szerencsére ma már a PIC (Perinatális Intenzív Centrum) osztályokon természetes, hogy az anya is ott lehet; a családbarát koraszülött-gondozás része pedig egyre több helyen a Te hangodat ismerem elnevezésű program. A mondókák, a ritmusok, az énekek egyszerre támogatják a beszédfejlődést, a szocializációt, a képzelet fejlődését, a kreativitást. „A Te hangodat ismerem egy kapcsolatfókuszú perinatális zenei program, amelyben mindent az anya és a gyermek között létrejövő kontaktusnak rendelünk alá. Mindig az anya komfortzónája az irányadó: őt követjük abban, mennyire szeretne megnyílni, mely dalokat fogadja szívesen.

Fejforma és lábfej

A babák fejformája általában oldalról lapított, ezért háton fekvésben elborul oldalra fejük. Figyeljük, hogy mindkét oldalra egyforma időt fordítsanak, mert ellapulhat a buksijuk. A babák lábfeje sokszor nagyon kifelé fordul.

Csípőfejlődés

A magzat méhen belüli elhelyezkedése és a szülés körüli megpróbáltatások miatt aszimmetria vagy tartási eltérés alakulhat ki az újszülöttek csípőjénél. Ez a jelenség ijesztő lehet a szülők számára, pedig hátterében legtöbbször nem betegség áll. Annak érdekében viszont, hogy a gyermek ízületei megfelelően fejlődjenek, születéstől kezdve 4-6 hónapos korig naponta kétszer tornáztatni kellene az újszülöttek csípőízületét, például pelenkázás közben.

Hordozás

A helyes hordozó kiválasztása, hisz jóleső érzés babának, mamának, papának a testközelség… a hosszabb kórházi napok után. Eleinte a szövött kendő alkalmazása a leginkább ajánlott, esetenként a rugalmas. Léteznek az átlagosnál keskenyebb kendők is, kifejezetten koraszülöttek számára. Ha a baba állapota stabil, és testsúlya elérte a kb. másfél kilogrammot, elkezdhető a hordozás. Így a testkontaktus iránti elemi igénye továbbra is kielégíthető. A kengurumódszernél felsorolt pozitív hatások itt is érvényesülnek. Emellett a hordozó személy mozgása stimulálja, erősíti a gyermek izomzatát és idegrendszerét, valamint a helyes hordozási pozíció elősegíti az egészséges csípő- és gerincfejlődést is. Több gyógytornász rendelkezik hordozási tanácsadó végzettséggel vagy komoly tapasztalattal a hordozás területén. Érdemes ebben is segítséget kérni tőlük.

Kenguru módszer

Magyarországon nem mindenhol elérhető, de egyre több PIC osztályon alkalmazzák a kenguru módszert. Ennek lényege a baba és az anya (vagy apa) közti bőrkontaktus. Az anya csupasz mellkasára helyezik a babát. Ilyenkor sem igényel több ruházatot a baba, mintha az inkubátorban lenne. Az elmúlt években már Magyarországon is elterjedt, hogy a koraszülött babák naponta egyszer-kétszer kenguruzhatnak: azaz meztelenül az édesanyjuk testén tölthetnek másfél-két háborítatlan órát, szoros fizikai kontaktusban a számukra legnagyobb biztonságot nyújtó és már korábbról ismert személlyel. A Semmelweis Egyetemen 2014 óta működik A te hangodat ismerem program, aminek keretében magasan képzett szakemberek segítségével abban támogatják az édesanyákat, hogy énekeljenek, mondókázzanak, dúdoljanak a babáiknak kenguruzás közben. „Ez azért is fontos, mert így az édesanya még jobban érezheti, hogy naponta tud tenni a babájáért, cselekvően, maga is gyógyítja a babáját. Ezek az élmények sokat segítenek a gyakran feltörő önvád, önhibáztatás legyűrésében, ezek ugyanis sok szenvedést okozhatnak a koraszülőknek.

Az édesanya támogatása

Eddig csak a koraszülött gyermekekről esett szó. Hiszen ők vannak a középpontban. De nem elhanyagolható az anya állapota sem. Bizony a nagy felfordulásban sokszor elfeledkezünk az anyáról. És ő is saját magáról. Ez persze teljesen érthető. De kiemelten fontos az ő egészségi állapotával is foglalkozni.

Lelki támogatás

A koraszülés olyan nem várt, balesetszerű, általában súlyos traumával járó életesemény, amiben osztozik minden szereplő, nemcsak a baba és az édesanya, de az édesapa és más családtagok is. Minden érintett lelki segítségre szorulhat, még ha nem minden esetben a klasszikus szakpszichológiai értelemben véve is. A szülők ebben az időszakban nagyon kiszolgáltatott helyzetben vannak, különleges igényeik vannak, ezért különleges bánásmódot igényelnek. „Azt szoktam mondani a kollegáimnak, hogy a koraszülött baba és az édesanya még egy test, ezért ennek megfelelően kell rájuk tekintenünk. Az összeköttetésük fizikai értelemben a köldökzsinór révén megszűnt, de ettől még számos tekintetben nagyon egymáshoz kötöttek” - mondta portálunknak dr. Szabó Miklós neonatológus, habilitált egyetemi docens, a Semmelweis Egyetem Neonatológiai Tanszéki Csoport vezetője. „Minden munkatársunknak, aki az osztályon kapcsolatba kerül az édesanyával és az újszülöttel, feladata, hogy könnyítse a trauma feldolgozását és megóvja őket további traumáktól. Úgy kell kommunikálnunk velük a történtekről, a babáról, az édesanyáról, a szülők kompetenciáiról, hogy az támogató legyen. Az osztályunk pszichológusa mindenkit megkeres legalább egyszer, de a szülőkön múlik, hogy kapcsolatban szeretnének-e maradni vele, nem akarjuk ezt senkire sem ráerőltetni. Mindennek az odafigyelésnek a legfontosabb eleme az édesanya támogatása a szükséges kompetenciák megszerzésében. „Vonjuk be az édesanyákat és édesapákat a babák ápolásába, legyen feladatuk a koraszülött babájukkal kapcsolatban, amit ők csinálhatnak! Ettől érzik kompetensnek magukat, és ez segít a traumafeldolgozásban.” A Korábban Érkeztem Alapítvány kecskeméti Mentorházának - a gyulaihoz és a szegedihez hasonlóan - fő célja a sorstárs segítői mentorhálózat kiépítése, de emellett segítik képzett szakemberek is: pszichológus, családterapeuta, gyógytornász, gyógypedagógus és még sokan mások.

Szoptatási tanácsadás

Ha az édesanya képessé válik a babája táplálására, az szintén nagyon megerősítő hatású, növeli az önbizalmat és az önbecsülést. De ez sokszor nem megy magától, olykor szoptatásban jártas szakember segítsége kell. A 37. hét előtt születettek esetében a szülőknek gyakran táplálási problémákkal kell küzdeniük, ezért fontos, hogy a védőnő a házi gyermekorvossal/háziorvossal a korrigált életkornak megfelelően vezessék a csecsemő testméretének (hossz, tömeg, fejkörfogat) változásait. Ennek követését segíti, ha rendszeresen lejegyzik az elfogyasztott táplálék mennyiségét. Táplálási zavarok (pl. nyelészavar, gyengeség, táplálási nehezítettség) esetén érdemes szoptatási tanácsadót felkeresni. Az idő előtt születettek táplálékigénye eltérő, ezért fokozottan figyeljenek arra, hogy minden alapvető táplálékalkotóból nagyobb mennyiséget kapjon az újszülött. A hozzátáplálásuknál, az új ételek bevezetésénél lényeges a fokozatosság, a türelem.

Gyógytorna az édesanyának

Nagy százalékban császármetszéssel segítik világra a koraszülött gyermekeket. Ez egy nagy hasi műtét. De az anya ilyenkor csak a gyermekére figyel, csak az jár a fejében, mi lehet vele. Ezért (ha el is mondják neki) nem igazán tudja, mire figyeljen, hogyan is keljen fel az ágyból stb. Ebben az esetben is nagyon hasznos egy gyógytornásszal való találkozás. Megtanítja a szükséges mozdulatokat, a heg kezelését és még stresszoldó gyakorlatokat is tud mutatni, ha szükséges. Természetesen hüvelyi szülés után is érdemes felkeresni egy gyógytornászt. Kicsit más módon, de rengeteget tud segíteni ebben az esetben is.

Az utánkövetés fontossága

A korai születés akkor is rizikótényezőt jelent a későbbi problémákat (egyensúlyzavar, mozgáskoordináció, tanulási nehézség, viselkedészavar) illetően, ha egyébként a baba pici korában nem volt tapasztalható maradandó sérülés. Amennyiben már a kórházban kiderül, hogy a babádnak maradandó sérülést okozott a korai születés, akkor mielőbb el kell kezdeni a sérülésspecifikus korai fejlesztést. Nagyon fontos a rendszeres utánkövetés, és ha a neurológus bármilyen elmaradást észlel, mielőbb el kell kezdeni a korai fejlesztést. A szülő kérheti a fejlődésneurológustól, hogy prevenciós jelleggel javaslatot írjon a korai fejlesztésre, amennyiben a szülő úgy érzi, hogy gyermeke fejlődésének támogatásához szükség lehet szakmai segítségre.

Hol kaphat segítséget?

• Házi gyermekorvos/háziorvos: A hazaadást követően a szülőktől megkapott Újszülött zárójelentésből, a kórházi és a területi védőnőtől értesül(het) a koraszülöttel kapcsolatos további teendőkről. Gondozásba veszi a gyermeket, a betegrendelésen vagy az egészséges tanácsadások alkalmával tájékozódik a fejlődés menetéről és az esetleges szövődmények kialakulásáról.
• Védőnő: A kötelező szűrővizsgálatok, tanácsadások, családlátogatások során és a szülői kérdőív eredményeinek segítségével figyeli a kisded fejlődését. Amennyiben a koraszülött gyermeknél funkciókiesést, eltérő, megkésett fejlődést vagy fogyatékosságot gyanít, illetve azonosít, továbbirányítja ahhoz a szakemberhez, aki számára a legoptimálisabb fejlesztési formát biztosíthatja.
• Perinatális, neonatális intenzív centrumok (PIC/NIC): A gyermekeket koraszülöttségükből adódó éretlenségük miatt bizonyos időközönként visszahívják utógondozásra. Ekkor a kötelező belgyógyászati vizsgálat mellett fejlődésneurológiai státuszfelmérést (a korrigált korához képest mit tud a csecsemő, mennyiben tér el a tipikus fejlődésmenettől), labor- és egyéb vizsgálatokat is elvégeznek. A visszahívások időpontját a gyermek aktuális állapotához igazítják, a vizsgálatot többféle szakemberből álló team: gyermekneurológus, szemészorvos, konduktor vagy gyógypedagógus végzi. A gyermeket innen közvetlenül irányíthatják a „kulcsintézménybe”, az elsődleges ellátó intézménybe, ahol az állapotának megfelelő, szükséges fejlesztési formákat biztosítani tudják számára.

18 hónapos életkor alatt a szakellátó szakorvosok javaslata elegendő a korai fejlesztés megkezdéséhez a területileg illetékes pedagógiai szakszolgálatnál.

tags: #a #koraszulott #babak #gyogytornajahoz #szakirodalom