Aranyér Kezelése Terhesség Alatt és Szülés Után

Az aranyér igencsak gyakori problémának számít a várandósság harmadik trimeszterében, valamint a postpartum vagyis szülés utáni, kb. 6 hétig tartó időszakban. Statisztikák szerint a terhes nők 50%-át, sőt, egyes régiókban akár 85%-át is érinthetik azok a fájdalmas tünetek, amiket a végbélen belüli vagy a végbélnyílás körüli erek duzzadása okoz. A téma kényes, de beszélni kell róla: cikkünkből megtudhatod, pontosan mi is okozza az aranyeret terhesség alatt és szülés után, és mit tudsz tenni ellene. Az aranyérbetegség lényege a végbél utolsó szakaszán lévő illetve a végbélnyílás körüli vénák (visszerek) kitágulása, a vérpangás miatti vérrögök, aranyeres csomók kialakulása. Nagyon gyakori elváltozás, öröklött kötőszöveti gyengeség, tartós székrekedés, fizikai megerőltetés, túlsúly, ülő munka, mozgáshiány és rostszegény táplálkozás egyaránt vezethet hozzá. A terhesség idején és a szülés során az aranyér olyan gyakori probléma, hogy sok kismama ezt a gyermekvárás egyik szükségszerű velejárójának tekinti.

A terhesség alatt/szülés során jelentkező aranyeres panaszok gyakoribbak, mint gondolnánk: a várandós nők mintegy 25-35%-át érinti a probléma kisebb-nagyobb mértékben. Az aranyér sajnos nagyon meg tudja keseríteni az ember életét, éppen ezért, legtöbben azonnal fel is keresik vele az orvosukat. A gond csak az, hogy a várandósok többsége a nőgyógyászt, aki nem feltétlenül mestere az aranyér témának.

Mi az az aranyér?

Az aranyér olyan értágulat, amely a végbél belső falán vagy a végbélnyílást körülvevő bőr alatt található. Előbbi esetben belső, utóbbi esetben külső aranyérről beszélünk. A megduzzadt aranyeres csomó mérete borsó vagy akár szőlőszem nagyságú is lehet. Egyeseknél az aranyér egyszerűen csak viszketést, égő érzést vált ki, másoknál fájdalommal is járhat. Bizonyos esetekben, különösen székletürítést követően, végbélvérzést is okozhat. Ha a teherbeesés előtt már volt aranyered, akkor sajnos valószínű, hogy szülés után vissza fog térni.

A végbél legalsó szakaszának falában, a nyálkahártya alatt található egy érhálózat, melyet aranyeres párnának hívunk. Ez a párna fontos szerepet játszik a normális végbélműködésben, így a széklet tartásában is. Az aranyérbetegség gyakorlatilag az ezen a szakaszon kialakult visszerességet jelenti. A kitágult vénákat és a velük együtt kiboltosuló nyálkahártyát nevezzük aranyeres csomónak.

Kétféle, külső és belső aranyeret ismerünk, attól függően, hogy pontosan honnan indul ki (a linea dentata, azaz a kétféle hámszövet találkozása alatt vagy felett). A belső aranyér a végbélen belüli erek elváltozása, míg a külső aranyerek a végbélnyílás körüli területen helyezkednek el. Gyakran összetéveszthető és a köznyelvben aranyeres csomónak hívják a végbél körüli vénás hálózat gyulladásából és a vénás pangásból eredő külső, olykor igen fájdalmas végbél körül vérrögöket. Ezeknek a végbél körüli vénáknak nincs igazán közük a belső aranyér párnázathoz, a funkciójuk annyi, hogy melegen tartják a végbelet.

Mi okozza az aranyeret várandósság esetén?

A terhes vagy szülés utáni nők jelentős hányada szenved aranyértől. Ennek egyik fő oka az a nagy nyomás, ami a szülés előtti hónapokban (harmadik trimeszter) és szülés alatt a perineumra, vagyis a gátra helyeződik. (A gát a hüvely és a végbélnyílás közötti terület.) A vénák egyirányú szelepként működnek, feladatuk, hogy feljuttassák a vért a szívbe - ha ezek a „szelepek” elgyengülnek, akkor a vér felgyülemlik bennük, ettől pedig megduzzadnak.

Várandósság alatt jelentős mértékben, kb. 50 százalékkal megnövekszik a keringő vér mennyisége, ez már önmagában növeli a vénák méretét. Emellett a baba súlya és a hüvelyi szülés alatt kifejtett erőfeszítés is extrém terhet ró a vénákra, melyek ettől kidudorodhatnak.

És itt még nincs vége az okoknak: a terhességgel járó magasabb progeszteronszint ellazítja a vénák falát is, aminek következtében azok könnyebben megduzzadhatnak. Végül, de nem utolsósorban, a terhes nőknél gyakran tapasztalt székrekedés, vagyis egészen pontosan az ebből fakadó erőlködés is tovább fokozza a vénás hálózatra terhelődő nyomást.

Székrekedést okozhat a hosszan tartó ülés, a progeszteron hormon, vagy vastartalmú készítmény szedése is. Ördögi kört hozhat létre: az erőlködés aranyeres panaszokhoz vezet, ezért halogatod a székletürítést, a visszatartott széklet keményebbé válik és kezdődik is minden elölről.

A terhesség során, elsősorban a harmadik trimeszterben több tényező is elősegíti az aranyér kialakulását. Egyrészt a növekvő magzattal a méh egyre nagyobb súllyal nehezedik a kismedence kötőszöveteire, egyre nagyobb nyomást gyakorol a végbél környéki vénás érhálózatra is, ami pangást okozhat, csomók létrejöttéhez vezethet. A kismedence ereiben lévő nyomásviszonyokat megváltoztatja a méh - a magzat táplálása miatti - fokozott vérellátási igénye is. Kedvez az aranyeres csomók kialakulásának a terhesség idején meglehetősen gyakori székrekedés is, hiszen az erőlködés tovább fokozza a vénás hálózatra nehezedő nyomást. Sok kismama szorul a várandósság idején vaspótlásra, ezek a készítmények többnyire szintén kiválthatnak székrekedést.

A terhesség alatt a méh kitágul a medencében, ami nyomást gyakorol a végbélnyílás és a végbél közelében lévő vénákra. A székrekedésben szenvedő terhes nők hajlamosabbak az aranyérre.

A belső aranyerek sokáig egyáltalán nem fájdalmasak, mivel itt jóval kevesebb érző ideg található. Mivel bélnyálkahártya fedi őket, ez sérülékeny, így a vérzés szokott lenni az első tünet. Súlyosság és a kifordulás mértékét tekintve hagyományosan négy stádiumot különböztetünk meg:

• Az 1. stádiumban a csomó mérsékelt, így csak vizsgálattal észlelhető. Előesés ilyenkor még nincs és nem is provokálható.
• A 2. stádiumban jellemző, hogy székeléskor kifordul az aranyeres csomó, de spontán vissza is húzódik, a beteg olykor nem is észleli, hogy aranyeres csomói lennének.
• A 3. stádiumban az aranyeres csomók már nem húzódnak vissza maguktól, de kézzel visszahelyezhetőek.
• A 4. stádium az, amikor állandóan kifordult állapotban van az aranyeres csomó, és nem is helyezhető vissza.

Súlyosabb stádiumban előfordulhat szövődményként a kizáródás. Ez azt jelenti, hogy a belső aranyér előesik, majd nem kerül vissza a végbélnyílás mögé, hanem „megszorul”. Ilyenkor a kizáródott csomó nem kap megfelelő vérellátást, ezért a szövetei elhalhatnak, ami komoly fájdalmat és gyulladást okoz. A 4. stádiumú, már vissza nem helyezhető aranyerek a sok érző ideg miatt jellemzően hamar panaszossá válnak: viszketnek, gyakran véreznek vagy a pangás miatt fájdalmassá válhatnak.

Mint feljebb említettük, meg kell különböztetni az aranyerektől a külső vénás hálózat kitágult ereiben jelentkező lassult áramlás miatt fellépő vérrögöket. Szakzsargonban ezt úgy mondjuk, hogy ezek a külső vénás csomók „betrombotizálnak”, ami egy nagyon fájdalmas, a várandós kismamákat gyakran érintő sürgős kezelést igénylő állapot.

Szülés után elmúlik-e magától az aranyér?

Az aranyér jellemzően magától elmúlik, ahogyan szülés után a hormonok szintje, a szervezetben keringő vér mennyisége és a hasüregi nyomás is lecsökken. A méretétől, az elhelyezkedésétől és a súlyosságától függően néhány nap vagy néhány hét is lehet, mire megszabadulsz tőle.

Ritkábban előfordul, hogy az aranyérben fájdalmas vérrög alakul ki. Ezt trombotizált aranyérnek nevezzük, ami ugyan nem veszélyes, ám rendkívül fájdalmas tud lenni. Ilyen esetben az aranyeret az orvos egy kisebb beavatkozás elvégzésével tudja kezelni.

Szintén ritkán, de megesik, hogy az aranyér krónikussá válik és több hónapig vagy akár még tovább tart. Akárcsak a trombotizált aranyér esetében, ilyenkor is kisebb műtéti beavatkozásra van szükség.

A terhesség alatt vagy szülés után kialakult aranyér kezeléssel és odafigyeléssel általában megszűnik a szülést követő gyermekágyi időszakban, akinek viszont korábban is volt aranyere, annál a tünetek és a panaszt okozó aranyér megmarad szülést követően is, de természetesen a cikkünkben felsorolt tünetek, megelőzési tanácsok és kezelési lehetőségek rájuk is érvényesek.

Hogyan előzhető meg az aranyér kialakulása várandósság alatt?

Az aranyér ugyan igen gyakori várandósság alatt, de nem teljesen elkerülhetetlen. A legjobb taktika az, ha igyekszel megelőzni a székrekedést, hogy a székletürítés gyorsan és könnyen menjen.

Az alábbi tippek segíthetnek:

• Fogyassz sok rostot, pl.: teljes kiőrlésű kenyér és tészta, barna rizs, gyümölcsök, zöldségek. Étrend-kiegészítőként javaslatunk erre a célra az útifű maghéj + almapektin tablettánk.
• Igyál naponta legalább 2 liter vizet a dehidratáltság elkerüléséhez.
• Mozogj rendszeresen, még akkor is, ha csak egy rövid, gyors sétára van időd/energiád.
• Ha érzed a székelési ingert, ne halogasd, egyből menj a mosdóba.
• Tedd fel a lábadat egy sámlira, amikor a WC-n ülsz. Ez segíti a széklet könnyebb távozását.

A medencefenék edzése szintén segíthet az aranyér megelőzésében. Egyrészt serkenti a vérkeringést az altesti régióban, másrészt erősíti a hüvely és a gát izomzatát. A medencefenék-erősítés segíti az inkontinencia megelőzését és kezelését, a hüvelyi szülést, illetve a szülés utáni felépülést is.

Íme egy példa medencefenék-erősítő gyakorlatra:

1. Végy egy mély levegőt, majd fújd ki.
2. Húzd össze és felfelé a medencefenék izmait, mintha csak vizeletet akarnál visszatartani.
3. Tartsd összehúzva az izmokat 10 másodpercig. Közben lélegezz normálisan.
4. Engedd el az izmokat és pihenj 10 másodpercet.
5. Ismételd meg az összehúzást és elengedést 10 alkalommal. Végezd el ezt az edzést naponta háromszor.

Hogyan kezelhető a várandósság alatt vagy szülés után kialakult aranyér?

Többféle otthoni praktika is létezik, ami segíthet az aranyér tüneteinek csökkentésében, a probléma mielőbbi megszüntetésében:

• Kerüld az erőlködést a WC-n. A túlzott erőlködés több nyomást gyakorol a végbéltájékra. A minél gyorsabb, hatékonyabb gyógyulás érdekében fontos, hogy székletürítés során kerüld a fokozott hasprést, az erőltetett nyomást. Engedd, hogy a gravitáció végezze a munka nagy részét.
• Gondoskodj a rendszeres székletürítésről. Fogyassz sok rostanyagot, ez ugyanis puhítja a széklet állagát, és egyúttal növeli is a tömegét. A rostban gazdag étrend segíti a székrekedés megelőzését és kezelését is. A teljes kiőrlésű gabonák, hüvelyesek, gyümölcsök, zöldségek mind kiváló rostforrások. Emellett a megfelelő folyadékpótlás is hozzájárul a székrekedés megelőzéséhez. Útifű maghéj + almapektin tablettánkat biztonságosan alkalmazhatod a terhesség és a szoptatás alatt is a rostpótlás kiegészítéseként.
• Maradj mozgásban. Ne ülj vagy állj hosszú ideig. Tegyél egy tempós, 5 perces sétát kb. 1-2 óránként, ezzel is fokozva az altesti régió vérkeringését és a bélmozgást. Természetesen mindig egyeztess az orvosoddal is arról, hogy mikor milyen és mennyi mozgást végezhetsz.
• Erősítsd a medencefenék izomzatát. A megelőzés kapcsán már mutattunk egy gyakorlatot, ami mellett a guggolás, a híd, a lábemelés oldalfekvésben és az ellentétes kar- és lábemelés térdelőtámaszban (bird dog) is beiktatható az edzésekbe. Gyógytornászt is felkereshetsz, aki segít egyéni medencefenék-tréninget összeállítani számodra.
• Tartsd tisztán a területet. Légy óvatos, de egyúttal alapos is. Használj meleg vízzel töltött, hordozható kézi bidét, amivel kismamaként sokkal könnyebb a tisztálkodás. A száraz WC papír helyett nedves törlőkendővel tisztítsd meg az hátsó feled (legjobb az illatanyagoktól, alkoholtól mentes változat). Célzottan aranyérre szánt törlőkendőt is beszerezhetsz, amely általában gyógynövényeket is tartalmaz.
• Próbáld ki a jegelést. Tölts tele egy erős nejlonzacskót jéggel, tekerd be alaposan egy törölközővel vagy egyéb textillel és ülj rá kb. 10 percig. A hideg borogatás enyhíti a fájdalmat, csökkenti a gyulladást és összébb húzza a duzzadt véredényeket.
• Áztasd magad meleg vízben. A meleg vizes ülőfürdő nemcsak azért hasznos, mert tisztán tart, hanem azért is, mert ellazítja a gát izmait, és enyhíti a fájdalmat, az égő érzést és a viszketést. Áztasd magad kb. 10-15 percig. Felváltva használd a hideg borogatást és a meleg ülőfürdőt.
• Feküdj, aludj az oldaladon. Ne feküdj a hátadon (ami a harmadik trimeszterben egyébként sem javasolt), mert ezzel csak növeled az érintett területre gyakorolt nyomást.
• Szerezz be egy aranyér párnát. Ha az ülést nagyon kényelmetlennek érzed, egy speciálisan aranyér esetére készített párna segít csökkenteni a területre helyeződő nyomást.
• Fordulj az orvosodhoz. Ha úgy érzed, hogy az egyszerűbb étrendi és életmódbeli lépések mégsem bizonyulnak elegendőnek, akkor keresd fel az orvosodat. Ő tanácsot tud adni, hogy milyen készítmény (tabletta, kenőcs, kúp) lehet a leghatékonyabb megoldás számodra, illetve elmondja, hogyan és mennyi ideig alkalmazd ezeket a készítményeket.

A gyógyszeres kezelés terhesség alatt szigorúan orvosi ajánlásra kezdhető csak el, de léteznek olyan szerek, melyek várandósan is biztonságosak. Sebészeti beavatkozás csakis kizáródott vagy kiterjedten betrombotizált aranyerek, vagy jelentős, másképp nem csillapítható vérzés esetén jön szóba.

Mit tehetünk terhesség alatt?

A tünetek enyhítése és a magzat és az anya biztonsága között egyensúlyozik. Elsősorban a konzervatív kezelés javasolt; kezdetnek étrendi és életmódbeli változtatások. Fontos ilyen esetben a széklet lágyítása, hiszen így elkerülhetjük az erőlködést. Ebben segít, ha odafigyelünk a megfelelő rostfogyasztásra (sok gyümölcs, zöldség, hüvelyes). A cél napi 25-30 g rost elfogyasztása. Érdemes fokozatosan emelni a rostfogyasztást, hogy ne okozzon puffadást.

Szintén oda kell figyelni a megfelelő folyadék fogyasztásra, ami hőmérséklettől és aktivitástól függően napi 8-10 pohár vizet jelent. Egyszerűen lehet ellenőrizni, hogy elég-e a mennyiség, ugyanis ha a vizelet sötétsárga, biztosan növelni kell a bevitt mennyiséget.

Segíthet a szoruláson napi egy evőkanál olívaolaj is, lehetőleg reggeli előtt fogyasztva. Fontos odafigyelni az ürítés utáni extra alapos és kíméletes tisztálkodásra; lehetőség szerint bidét, zuhanyt, vagy annak hiányában nedves és illatosítatlan törlőkendőt használni. Ezen kívül segíthet enyhíteni a kellemetlen tüneteket az ülőfürdő, akár langyos vízzel, hatóanyag nélkül is. Továbbá, ha a kismama éjjelente a bal oldalán fekszik, segítheti a véráramlást, ugyanis ebben a pózban nehezedik a legkisebb nyomás az erekre. Jót tesz az is, ha kerüljük a hosszan tartó ülést. Ha ez a munkahelyen nem elkerülhető, akkor érdemes rendszeresen felkelni és mozogni egy kicsit.

Segít a rendszeres testmozgás is (pl. kismama torna, jóga, séta) hiszen javítja a keringést és segít megelőzni a székszorulást is. Illetve jótékony hatása van a gátizomgyakorlatoknak is.

Kihez fordulhatok aranyérbetegséggel?

A proktológus szakorvos a probléma specialistája. Arnold Kegel amerikai nőgyógyász fedezte fel, hogy a medencefenék izmainak edzésével kezelhetők a terhes, illetve gyermekes nők jellemző panaszai, mint például az inkontinencia és az aranyér. A Kegel gyakorlatok végzését vizeletürítés közben kell kezdenünk, a PC izmaink megmozgatásával! A PC izom a szeméremcsonttól a farkcsontig terjed, neve a latin „pubococcygeus” rövidítése. Megtalálni úgy tudjuk, hogy beazonosítjuk azt az izmot, amivel meg tudjuk állítani vizeletünket. A Kegel gyakorlat keretében először vizeletünk áramlását próbáljuk meg elzárni, pár pillanatra teljesen megállítani, majd újra elengedni. Az elzár-elenged mozdulatot többször ismételjük meg. Ez a gyakorlat az, amelyet később vizelés nélkül is bármikor és bárhol gyakorolhatunk, és hatékonyan erősíthetjük vele a medencefenék izmait. A földön fekve kényelmesebben „edzhetünk”, ezt üres hólyaggal kezdjük el! Feküdjünk hátra, lábunkat, térdünket hátrahúzva. Próbáljuk meg pár másodpercre összehúzni PC izmainkat, majd lazítsunk. Érdemes naponta háromszor 10-15 ismétlést végezni a gyakorlatból, anélkül, hogy a hasunkat behúznánk, a combjainkat összeszorítanánk, megfeszítenénk a fenekünket, vagy visszatartanánk a lélegzetünket. Ha a napi rutin részévé tesszük a gyakorlatozást, pár hét alatt jelentős javulást érhetünk el a panaszok terén.

Az aranyeresség kialakulásának háttere terhesség esetén, szülés során a fent említett tényezőkhöz járulnak hozzá a terhesség során kialakuló fiziológiás változások is. A várandósság alatt elsősorban a növekvő méh és magzat, az érpárnára jutó fokozódó nyomás miatt az érpárna duzzanata, a keringés romlása, a vénás áramlás akadályozása alakul ki. Emellett az alhasi vérátáramlás is fokozódik, tehát alhasi vérbőség alakul ki, illetve a gyakrabban előforduló székrekedés és nehezebb székelés is rontja az aranyerességet. Nő maga a testsúly is, mely további rontó tényező. Szülés során maga a fokozott hasprés is aranyér kialakulását okozhatja.

tags: #belso #aranyer #kezelese #terhesseg #alatt