Terhesség és utazás: Tippek a biztonságos kikapcsolódáshoz

Problémamentes terhesség esetén nem kell lemondanod az utazás és az aktív kikapcsolódás örömeiről, azonban néhány szabályt érdemes betartani, hogy magadat és kisbabádat is biztonságban tudhasd.

Utazás időzítése

Az első tizenkét hétben, amikor a vetélés kockázata magasabb, mint a várandósság többi hetében, a hosszú utakat érdemesebb későbbre halasztani. Általánosan a második trimesztert ajánlják a nyaralásra vagy a tartósabb kiruccanásra, amikor a kismamák energiaszintje a legmagasabb, míg az utolsó három hónapban már nem tanácsos hosszabb, kimerítőbb utazásra vállalkozni. Az utolsó négy hétben pedig az a legjobb, ha az otthonunk közelében maradunk. Ha mégsem kerülhetjük el, hogy a harmadik trimeszterben induljunk el külföldre, előtte mindenképpen érdemes konzultálni a kezelőorvosunkkal, aki kellő szakértelemmel képes mérlegelni helyzetünket és javaslatot tud tenni az utazás elhalasztására vagy engedélyezésére.

A tervezett utazás előtt feltétlenül fontos a kismama és a baba kivizsgálása, a méhszáj állapotának ellenőrzése és az ultrahangos vizsgálat. Ha az utazást megelőző vizsgálaton úgy látja az orvosod, hogy van némi esély a baba megszületésére, nem fogja javasolni az utat - emiatt azokban az esetekben is érdemes beiktatni egy rendkívüli vizsgálatot, amikor sem a légitársaságnak, sem a biztosítónak nem kell orvosi igazolást leadnod. Természetesen a legnagyobb óvatosság ellenére is előfordulhat, hogy váratlanul megindul a szülés, és külföldön kell életet adnod a kisbabádnak.

Repülés terhesen

Komplikációmentes várandósság esetén a légitársaságok jellemzően a 36., ikerterhesség esetén a 32. hétig engedélyezik a repülést. A 36. hét betöltése után egy-két légitársaságnál külön engedéllyel repülhetsz, azonban ilyenkor már tényleg csak akkor érdemes erre vállalkozni, ha nincs más választásod. Ha várandósan repülnél, egy bizonyos időszak - jellemzően a 28. hét - után a legtöbb légitársaság orvosi igazolást kér arról, hogy a repülés nem ellenjavallt, amelyet utazás előtt le kell töltened a légitársaság weboldaláról, és ki kell töltetned a kezelőorvosoddal.

Sokan a terhesség első trimeszterében nem szívesen indulnak útnak, ugyanis nem biztosak abban, hogy biztonságos-e a repülés 6, vagy akár 8 hetes terhesen. Ha azonban az út halasztható, érdemes inkább a második trimeszter során útnak indulni, hiszen az első 12 hétben még gyakran előfordulnak olyan kellemetlen tünetek, mint az émelygés, a hányás és az erős fáradtság. A tévhitek eloszlatása érdekében: bár a vetélések nagy része az első trimeszterben következik be, nincs közük a repüléshez.

A legújabb kutatások szerint a repülés nem jelent veszélyt sem a terhes nőre, sem a magzatra, amennyiben a terhesség 37. hét alatt zajlik. A testszkennerek és biztonsági kapuk ionizáló sugárzásától azért nem, mert a sugárzás dózisa messze a veszélyt jelentő értékhatár alatt mozog. A szülészorvosnak természetesen minden egyes esetben ki kell derítenie, hogy az adott kismamánál milyen komplikációk léphetnek fel egy esetleges repülőút során. Súlyos vérszegénységgel, vérző sebbel, friss csonttöréssel, illetve súlyos szív- vagy légzőszervi betegségben, illetve jódhiányban szenvedő terhes nőknek semmiképpen sem javasolható a repülés.

A repülők száraz levegője és a zárt tér kedvez a vírusok terjedésének, amelyek ellen hasznos lehet egy arcra illeszkedő, legalább FFP2-es maszk viselése, és persze ügyelj a megfelelő folyadékbevitelre is, hogy elkerüld a nyálkahártyák kellemetlen kiszáradását és a fejfájást. A heves turbulencia a sérülésveszély miatt jelenthet egészségügyi kockázatot, ezért a kismamáknak javasolt lehet a biztonsági öv használata az egész út során.

A légitársaságok általában meghatározzák, milyen szabályok vonatkoznak a kisbabát váró utasokra, illetve azt is, hogy a várandósság hányadik hetéig engedik a kismamát gépre szállni. Az utolsó harmadban kérhetnek hivatalos levelet, amely tartalmazza a szülés kiírt időpontját, illetve igazolást arról, hogy a terhesség komplikációmentes. Ezek az előírások légitársaságonként eltérőek lehetnek, így mindenképp tájékozódjunk a szabályzatról!

Tippek a biztonságos utazáshoz repülőgéppel:

• Ügyelj a lábaid tornáztatására, és ha jólesik, viselj kompressziós harisnyát utazás közben.
• Lehetőleg válaszd a folyosó melletti ülőhelyet, mert így szabadon felkelhetsz, és beiktathatsz egy-egy rövid sétát.
• Gondoskodj a megfelelő folyadékbevitelről, hogy elkerüld a kiszáradást és a migrént.

Utazás autóval

Ha te ülsz a volán mögé, elképzelhető, hogy módosítani kell a megszokott kormánybeállításon: igyekezz azt úgy beállítani, hogy ne érjen a hasadhoz, de kényelmesen meg tudd fogni, ha pedig ez már nem lehetséges, inkább engedd át másnak a vezetést. A biztonsági öv használatát semmiképp se mellőzd, még akkor sem, ha kényelmetlennek érzed: szerezz be inkább egy övterelőt, amely meggátolja az öv felcsúszását, és sokkal kényelmesebb övhasználatot tesz lehetővé.

Az egyik legfontosabb tanács: lehetőleg kerüljük a huzamosabb ideig tartó autóutakat és a hosszú egyhelyben ülést. Útközben álljunk meg egy-két óránként és tartsunk pihenőket, hogy a végtagjainkat kinyújtóztathassuk. Ilyenkor sétáljunk egy keveset, mozogjunk öt-tíz percet, hogy serkentsük a vérkeringést a lábunkban, és elkerüljük a vizesedést. A másik alapszabály, hogy az autóban mindig használjunk biztonsági övet. Ahhoz, hogy az öv ne nyomja meg a pocakot, az alsó része a has alatt, a csípőcsontok magasságában legyen, a vállnál lévő része pedig a has tetején, a mellek között haladjon át. Jó tanács: a kismamaüzletekben kapható speciális övterelő, ami kifejezetten kényelmessé teszi az utazást, és nem nyomja a kismama hasát sem.

A fokozott trombózisveszély miatt ügyelj a lábaid rendszeres tornáztatására, és viselj kompressziós harisnyát, főleg a harmadik trimeszterben. A hosszú repülős, buszos és autós utak megterhelők a várandósok számára, ráadásul az egy helyben üléstől romolhat a végtagok és a baba keringése.

Utasbiztosítás terhesség alatt

Az utasbiztosítás terhesség alatt még a szokosnál is fontosabb, hiszen gondolj bele, ilyenkor sokkal nagyobb eséllyel lehet szükséged orvosi ellátásra. Egyes biztosítók a légitársaságokhoz hasonlóan írásos igazolást kérnek arról, hogy a kismama állapota megengedi az utazást, valamint terhesség esetén módosíthatják a kártérítési limiteket.

Biztosításkötés előtt érdemes több ajánlatot is összehasonlítani, és ellenőrizni a biztosítási feltételekben, hogy milyen kizárások és feltételek vonatkoznak a kismamákra, és azt az ajánlatot választani, amely a legszélesebb körű fedezetet biztosítja. A biztosítás megkötése az egyik legfontosabb teendő. Szerencsére manapság már sorban állás nélkül, online is elintézheted. Tanulmányozd alaposan az utasbiztosítás részleteit, előfordulhat ugyanis, hogy a várandósság különböző esetei kizárás alá tartoznak egyes biztosítóknál.

Ne lepődj meg, ha a biztosító írásos igazolást kér arról, hogy állapotod megengedi-e az utazást, illetve, ha módosítják a kártérítési limitet. A saját helyzeted könnyíted meg, ha utasbiztosításod útlemondási fedezetet is tartalmaz. A biztosító a 27. hétig mindent térít, ha azonban az anya a 27. héten vagy azután, az utazása során szül, azt már csakis saját költségén teheti meg. A 27. hét után plusz díjért sem köthető utasbiztosítás kismamák számára.

A külföldön történő váratlan szülésnél a biztosító a szülést levezető orvos szakvéleménye alapján dönti el, téríti-e költségeket vagy megtagadja a kifizetést. Egy külföldi szülés során olyan költségek is felmerülhetnek, mint a tolmács, a hazaszállítás, valamint a szülészeti és egyéb ellátás díja, ezért nem mindegy, hogy ezeket fedezi-e a biztosításod.

Különleges úti célok extrém körülményekkel: Longyearbyen

Egy kétezres város, ahol nyáron éjjel-nappal süt a nap, ahol a városlakók fegyverrel a vállukon közlekednek az utcán, ahol tilos macskát tartani, gyereket szülni és halottat temetni. A Spitzbergák fővárosa, Longyearbyen különös, lenyűgöző világ, ahová Travellina kalauzol el minket. A Spitzbergák - amely Norvégia része, de szuverenitása korlátozott - körülbelül félúton található Norvégia és az Északi-sarkpont között.

Hetekkel a szülés előtt el kell hagyni a szigetet. Aina jó másfél évtizede ment férjhez egy Spitzbergákon dolgozó bányászhoz. Házasságuk első tíz éve távkapcsolatban telt, Aina csak akkor költözött ki a férjéhez, amikor rászánták magukat a gyermekvállalásra. Azóta viszont totálisan beleszerelmesedett a szigetbe, már el sem tudja képzelni, hogy máshol éljen. Imádja a hosszú, sötét téli napokat, pihentetőnek tartja az állandó sötétséget, és a hideggel sincs semmi gondja. Gyermekeit szülővárosában, Tromsøben hozta a világra, ugyanis a Spitzbergákon nincs erre felkészült kórház. A kiírt időpont előtt három héttel mindenkinek el kell hagynia a szigetet. A legtöbben ilyenkor a szülőkhöz, rokonokhoz mennek, és az ottani kórházban szülnek. Akinek nincs az ország más részén rokona (mint például az orosz vagy thai bevándorlóknak), az a legközelebbi nagyvárosban, Tromsøben hozhatja világra a gyermekét, az egészségbiztosítás pedig fizeti számára a szállodai szoba költségét akár több hétre is.

A Spitzbergákon sok thai vendégmunkás dolgozik, itt az egyikük biztonsági bemutatót tart.

A biztosítás egyébként is nagyon kiterjedt a sajátos körülmények miatt. Például a vidéki házak, kabinok esetében jegesmedve-klauzula is van a szerződésekben, nem ritka ugyanis, hogy a hatalmas állatok ételt szimatolva betörnek az elhagyott nyaralókba.

Nemcsak a gyerekvállalás, a temetés is problémás a szigeten. Longyearbyen temetőjét évtizedek óta nem használják, a holttestek ugyanis a permafroszt (azaz az állandóan fagyott állapotban levő talaj) miatt nem indulnak oszlásnak, így 1950 óta a holtakat átszállítják Norvégia más területein fekvő temetőkbe. Sőt megelőzendő a problematikus haláleseteket, a súlyos betegek, idősek nem tartózkodhatnak Longyearbyenben.

Anyagi gondjuk mindenesetre nincs az itt élőknek. A városkában szinte mindenki a munkáltató tulajdonát képező lakásban lakik, amelyért kedvezményes bérleti díjat fizet. A kinti munkavállalást az országosnál 50 százalékkal alacsonyabb jövedelemadóval is ösztönzik, és itt nem adódik az árakhoz áfa sem.

A városka lakói fesztiválokkal szórakoztatják magukat a hosszú teleken. Hatalmas népszerűségnek örvend a január végén megrendezett dzsesszfesztivál, de már hagyományos a novemberi művészeti fesztivál programsorozata is.

A várost egy amerikai úr, John Longyear alapította, aki 1906-ban indította be az első bányát mintegy 500 munkással. Az első világháborút követően a bánya üzemeltetését egy norvég cég vette át, de a városka neve továbbra is Longyear City maradt, amelyet aztán 1926-ban változtattak Longyearbyenre (norvégul: Longyear város). Longyearbyen a világ legészakibb városa - tőle északabbra már csak kisebb települések (például Ny-Ålesund), illetve kutató- vagy meteorológiai állomások találhatók.

Longyearbyen törzslakosai mellett minden évben jön mintegy 500 új lakó, és nagyjából ugyanennyi el is távozik, úgyhogy elég nagy a fluktuáció. Aina elmesélte, a gyerekek nem azt kérdezik egymástól először, hogy hívnak vagy honnan jöttél, hanem azt, hogy meddig maradsz. Egy-két barát elvesztése után ugyanis megtanulják, ne haverkodjanak túlságosan össze olyanokkal, akik pár hónap után elmennek. A helyi lakosság összetételének még az is sajátossága, hogy 44 nemzet lakói élnek itt együtt - mindenféle etnikai konfliktus nélkül.

Nem kell sorban állástól tartani. A turisták száma 1975 óta növekszik, ekkor nyílt meg ugyanis a reptér, amelynek forgalma naponta két-három járat (Oslóból, Tromsøből, illetve ritkábban Moszkvából vagy Murmanszkból). Addig csak nyaranta érkeztek látogatók óceánjáró expedíciós hajókkal. Azért még ma sem kell olyan tömegtől tartani, mint például az Eiffel-toronyhoz sorban állva, évente csak pár tízezer látogató fordul meg errefelé.

A városkában mindössze néhány szálloda található, jellemzően igen borsos árakon, egy éjszakára 200-350 euró (62 000-109 000 forint) körül találunk itt szobát. Az egyetlen kivétel a repülőtér közelében található kemping és vendégház, ahol már 75-100 euró (23 000-31 000 forint) körül is kaphatunk egy ágyat, onnan azonban jó félóra begyalogolni a városba, vagy meg kell várni, amíg érkezik egy repülő, és annak utasaival lehet bebuszozni a központba.

A városi busz ugyanis csak akkor közlekedik, amikor a repülőtérre kell kivinni, vagy onnan behozni utasokat, különben senki se használná. De már az érkezés is olyan volt, mintha egy másik bolygóra kerültünk volna. Egész mások voltak a fények, a levegő, a hófödte hegyek, az éjfél után is teljes erőből sütő nap.

Bár hajnali egy körül érkezett a járat, a városi busz kijött értünk, így nem jelentett problémát bejutni a központba. A szállodában aztán újabb meglepetések értek. A cipőmet kint kellett hagynom az előtérben, ez ugyanis a helyi szokás minden lakásban és középületben.

Másrészt a ruhatárban egy széfszekrényt fedeztem fel, ahol a puskákat kellett leadni. Longyearbyenben ugyanis csak a városhatáron belül lehet fegyvertelenül jönni-menni, illetve a szervezett túrákon részt vevőknek sem kell fegyver - akkor ugyanis visz a csoportkísérő. De az itt lakóknak mind van puskájuk, mint ahogy azok a turisták is kölcsönöznek egyet, akik egyénileg terveznek kirándulást.

A fegyverkölcsönzéshez fegyverviselési engedély kell, vagy egyedi kérelmet kell benyújtani a helyi rendőrséghez, csatolva a büntetlen előéletről szóló igazolást. Akinek nincs gyakorlata a lövészetben, rövid kiképzésen is részt vehet.

A jegesmedveveszély nem városi legenda, a hatalmas állatok ‒ minden óvintézkedés ellenére ‒ számos áldozatot szedtek már. A puskákkal viszont nincs gond. Világviszonylatban Longyearbyenben a legmagasabb az egy főre jutó fegyverek száma, mégsem okozott még lőfegyver se véletlen, se erőszakos halált.

Longyearbyen elsősorban kirándulások kiindulópontja, de kellemesen el lehet itt tölteni egy napot. Bekukkantottam a kicsi, de igen érdekes múzeumba, amely bemutatja a szigetcsoport történelmét, az első felfedezőket és életkörülményeiket. A cipőket itt is le kellett venni, de a polcon rengeteg papucs sorakozott méret szerint, úgyhogy aki nem kívánt zokniban nézelődni, az felhúzhatott egyet.

A településen sétálva hamar megszoktam a látványt, hogy a városlakók úgy járkálnak puskákkal a vállukon, ahogy mi a retiküllel, de a középületekbe tilos bevinni a fegyvert, erre a bankokban, irodákban feliratok figyelmeztetnek.

A főváros, Longyearbyen színes házai - bár ez nem látszik - cölöpökön állnak. A sziget talaja ugyanis 10-40 méter mélyen permafroszt, míg a felső réteg nyáron megolvad. A cölöpökre a stabilitás miatt van szükség, hogy a nyári „melegben” se mozogjanak az épületek.

A lakók nem tarthatnak macskákat, egyrészt mert tartanak a rókákról átterjedő veszettségtől, másrészt mert óvják a szigetvilág egyedi madárvilágát. Kutyákból is inkább csak szánhúzó fajták terjedtek el, a Spitzbergák nem a pincsik hazája.

Az utcakép másik szokatlan látványa a parkoló hómobilok tömkelege volt. A kisvárosban és környékén ugyanis ez a legnépszerűbb közlekedési eszköz, de most nyári álmukat aludták a házak közti füves placcokon. A sziget néhány lakott települését nem is köti össze út, úgyhogy nyáron csak gyalog, télen pedig hómobillal lehet közlekedni.

Már így is zsongott a fejem a sok furcsaságtól, amelyet csupán néhány óra alatt tapasztaltam a szigeteken, de a Spitzbergák további meglepetéseket tartogatott.

tags: #szules #origo #utazas